Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)
1985-11-29 / 327. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli XLII. évfolyam, 327. szám 1985. november 29., péntek Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Irányelv a település- fejlesztési hozzájárulással kapcsolatos kérdésekről (2. oldal) IP Százéves a Szigetvári Cipőgyár (3. oldal) Korszerű olvasószolgálat három szinten Rátkai Ferenc miniszterhelyettes avatóbeszédét mondja Új szárnnyal bővült a Megyei Könyvtár AhoS hasznosan forgatható könyvet talál a diák, a művelődni vágyó ember U j olvasószolgálati részleget adtak át tegnap délelőtt a Baranya Megyei Könyvtár új, háromszintes épületszárnyában. Az ünnepélyes megnyitón megjelent Rajnai József, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára, Rákos Sándor, a Pécs Városi Pártbizottság titkára, Takács Gyula, Baranya Megye Tanácsának elnökhelyettese, Piti Zoltán, Pécs Város Tanácsának elnöke, továbbá Pécs és a megye kulturális életének, könyvtárügyének képviselői. Bevezetőül Kosztolányi Dezsőnek a könyvről írott gondolatait szólaltatta meg Sólyom Katalin színművész, majd a Szélkiáltó együttes következett Weöres Sándor, Csorba Győző, majd Heltai lenő megzenésített verseivel. Az új olvasószolgálati szárnyat Rátkai Ferenc, a művelődési miniszter helyettese nyitotta meg. Beszélt a megyének az utolsó évtizedben évről évre gazdagodó közművelődési hálózatáról. Ebben a fejlesztésben valósult meg a most átadott új könyvtárrészleg is, amely egy magasabb szinten teszi lehetővé a megye könyvtárügyének szolgálatát. Kiemelte a megyei és a városi vezetés gondosságát, amellyel a megnehezedett körülmények ellenére is módo találtak arra, hogy ilyen módon is kifejezésre jusson o könyvtárügy fontossága. Majd így folytatta:- Az alapszintű ellátásban az általános iskola mellett a könyvtáraké a fő szerep. Olyan intézmény a könyvtár, amely közvetlenül kapcsolódik az oktatás, a tudományos kutatás, a szabad idő eltöltése és természetesen a szakmai fejlődés ügyéhez. Társadalmi, kulturális és gazdasági fejlődésünk egyik záloga az, hogy milyen könyvtárügy áll e különféle szférák hátterében. Ennek megértése testesül meg ebben a most megnyíló könyvtári szárnyban is. — Évtizedek óta tartó fejlődésről, gyarapodásról számolhatunk be hazai könyvtárügyünket illetően: erről tanúskodik az Országos Széchényi Könyvtárnak a Budavári Palotába való áttelepülése, a Szegeden megújult Somogyi Könyvtár, Mosonmagyaróvár, Baja új bibliotékái. A kisebb könyvtárak kialakításában, fejlesztésében a helyi erők tesznek sokat. Az .ország könyvtárral való ellátottsága lassan megközelíti a kívánt mértéket. Lakóhelyén, aki óhajtja, hozzájuthat a könyvhöz. Ezekután a belső korszerűsítés, a szolgáltatások fejlesztése és a korszerű technika adaptálása a feladat. Rátkai Ferenc beszélt arról, hogy kulturális kormányzatunk az integrált könyvtárak kialakítását szorgalmazza a középtávú tervidőszakban. Olyan intézményekét, amelyekben hasznosan forgatható könyveket talál a diák, a művelődni vágyó ember és az is, aki szakmai téren keres információkat. A helyi adottságok szabják meg mindig a legalkalmasabb könyvtári formákat - emlékeztetett a miniszterhelyettes a Baranya Megyei Könyvtár igazgatójának, dr. Román Lászlónénak nemrég közzétett szakmai cikkére. — Baranyában a könyvtár szinte minden formája megtalálható a kistelepülések intézményeitől a nemzetiségi letéti könyvtárakig — folytatta a ' miniszterhelyettes. - A Baranya Megyei Könyvtár ezek összehangolása mellett az országos, valamint a szakkönyvtárak közvetítője, és egyre inkább betölti a regionális intézmény szerepét. Mindez! teszi egy olyan városban, amely az első magyar egyetemnek adott otthont, s ahol Klimó püspök jóvoltából az első magyar közkönyvtár megszületett. Az ünnepi megnyitó után Rátkai Ferenc a művelődési miniszter Szocialista kultúráért kitüntetését adta át Nikolai László gazdasági igazgatónak, s a Miniszteri dicséretet Banai Tamásnak, Kramm Józsefnek és Schrempl Józsefnek, akik a Baranya Megyei Tanács Magas- és Mélyépítő Vállalata dolgozóiként a kivitelezésben végeztek jó munkát. Gállos Orsolya Magyarszovjet tervkoordinációs megállapodás Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke csütörtökön Moszkvában tárgyalásokat folytatott Nyikolaj Talizinnal, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettesével, az Állami Tervbizottság elnökével. A megbeszélések után aláírták azt a jegyzőkönyvet, amely tartalmazza hazánk és a Szovjetunió 1986— 1990-es időszakra vonatkozó nép- gazdasági tervei egyeztetésének eredményeit. A központi tervező szervek a minisztériumok részvételével és az érdekelt vállalatok bevonásával dolgozták ki az 1986— 1990. évekre szóló megállapodást. A kölcsönös érdekeknek megfelelő, egyeztetett áruszállítások értéke eléri az 51 milliárd transzferábilis rubelt, megközelíti az 1500 milliárd forintot. Az 1990-re előirányzott árucsere-forgalom mintegy 15 százalékkal több az 1985. évinél. A tervkoordináció eredményeiben kifejezésre jutnak azok a megállapodások, amelyek országaink párt- és kormányvezetőinek tárgyalásain a gazdasági kapcsolatok elvi kérdéseiben születtek. Ezek jól szolgálják az országaink közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztése 2000-ig szóló, hosszú távú programjának megvalósítását is. Megállapodás született a magyar népgazdaság számára alapvető energia- hordozók és nyersanyagok szállításának folytatásáról, összes energia-felhasználásunk közel fele a következő tervidőszak folyamán is a Szovjetunióból lesz kielégíthető. Magyarország az energiahordozók szállításának bővítése ellenében növeli a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, továbbá gépek és berendezések szállítását. Programvezérléses gépújdonságok Számítógép vezérli az új CNC esztergagépet Fotó: Proksza László Már őt CNC termei a MOM komlói gyárában A modern technikához igazítják a normákat Nemrég három CNC számítógépvezérlésű automata esztergát állítottak üzembe a MOM komlói gyárában, ötre nőtt a programvezérléses újdonságok száma, amelyeket a Szerszámgépipari Művek gyártott. Vásárlásukra a MOM-központ több mint tízmillió forintot költött. — Lényeges változás, hogy a két főtermékünk, a fékkar- és az olajfékberendezés minősége jelentősen javult — mondja Lerch Imre termelésvezető. — Tűrésen belüliek a méretek, jobb az alakhűség, a felületi kiképzés, az emberi tévedések zöme kiszűrve. Az új szerszámgépeken szívesen dolgoznak a munkások és a vezető szakemberek is. Kezelésükre 18 embert képeztek ki a fővárosban és itthon. Nagy a felelősségük, külön elszámolási csoportot alkotnak, hisz némelyik munkaeszköz értéke két és fél millió forint. A komUnnepélyes keretek közt adták démikus beszéf. (Tudósítás az 5 át tegnap a TIT nyelviskoláját, . oldalon). Képünkön Szentágothai János aka- Fotó: Cseri László Iái számítógépes terméktervezők alaposan felkészültek a programkészítésből, a feladatot nyolcán látják el. A félezer fős gyár életében rangos esemény a CNC-k munkába állítása. Már három műszakban termelnek. — Még nem maximális a kihasználtságuk — kapcsolódik beszélgetésünkbe Balogh Géza technológiai csoportvezető. — Ugyanis a normát jelenleg alakítjuk ki. Év végére derül ki, hogy csúcsban mire is képes a gép és a géppel dolgozó ember. Tízéves normáinkat felülvizsgáljuk és a modern technikához igazítjuk. Csak úgy éri meg a CNC-ket üzemeltetni, hogy ha a minőség változása mellett idővel növekedik az előállított alkatrészek mennyisége'is. Hamarosan technológiai sorba kerülnek az új esztergák. Az eddigi sikerek még ha szerények is, de már figyelemreméltóak. A minőségi javulás kézzel foghatóan kimutatható. Szükség is van erre, hisz a komlói MOM-os termékeket külföldre kerülő Ikarus autóbuszokba is beszerelik, de a berendezésekből jut nyugatnémet piacra is. A fékkar- és olajfékberendezésekhez egyre több clkatrészt gyártanak le helyben, vagyis elhagyhatják a drága kooperációkat. Bedolgozói munka igénybevétele nélkül állítják már elő az olajfékberendezés csigakerekeit. A komlói közösség ezekben a napokban hajrában van. Végre lett elegendő kovácsolt darab és szálanyag, még hét végén is munkába állnak a brigádok, hogy az éves terv teljesüljön. Ilyen tempó mellett biztosra vehető, hogy az idei árbevétel eléri a tervezett 198 millió forintot, ami tíz százalékkal többnek ígérkezik a tavalyinál. A növekedés — ha részben is — már az új szerszámgépek alkalmazásának is köszönhető. Csuti J.
