Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)

1985-11-27 / 325. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! * Dunántúli HQDlO XLII. évfolyam, 325. sióm 1985. november 27., szerdo Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Téli áru a boltokban (3. oldal) Az MLSZ sajtó­tájékoztatója (8. oldal) Importpótló blokkégö — önerőből. (5. oldal) Az Európai Kulturális Fórum záró plenáris ülése. A képen: Köpeczi Béla beszédéi nagy tapssal fogadták a résztvevők. (Telefoto — MTI — KS) Köpeczi Béla: „Vigyük tovább azokat a gondolatokat, amelyek közös sorsunkat, Európát és a békéi szolgáljáki Hat hétig tartó tanácskozás­sorozat után kedden' a hajnali órákban plenáris’üléssel befe­jezte munkáját Budapesten az Európai Kulturális Fórum, ösz- szehivásáról két évvel ezelőtt határoztak Madridban a helsin­ki záróokmányt aláí’tó 33 euró­pai és a 2 észak-amerikai ál­lam képviselői A tanácskozás­ra a helsinki folyamát részeként került sor, de sajátos új voná­sa volt, hogy munkájában ki­emelkedő kulturális személyisé­gek, alkotóművészek vettek részt, A fórumon a kulturális alkotótevékenység, terjesztés és együttműködés kérdéseit vitat­ták meg. Az első hét plenáris üléseit követően négy munkabizottság­ban folyt az eszmecsere. A résztvevők a képző- és iparmű­vészet, az építészet és a mű­emlékvédelem; az előadóművé­szetek, a film, a rádió és a te­levízió kulturális műsorai; az irodalom, a könyvkiadás és a -műfordítás; továbbá az egymás kultúráiénak ismeretével és a kulturális örökséggel összefüg­gő területeken vizsgálták meg az eqyüttműködés továbbfej­lesztésének lehetőségeit. A részt vevő államok kulturá­lis életének vezető képviselői valamennyi szakmai területen hasznos és érdemi eszmecserét folytattak. A küldöttségek, a ta­nácskozás munkáiéban részt ve­vő kulturális személyiségek szá­mos konstruktív javaslatot ter­jesztettek el a két és többol­dalú kulturális együttműködés továbbfejlesztése érdekében. A hétfőn késő este kezdődött nyílt plenáris záróülésen sor­rendben Franciaország, Nagy- Britannia, Luxemburg, Ausztria, a Német Szövetségi Köztársa­ság, Német Demokratikus Köz­társaság, Spanyolország, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Por­tugália, az Amerikai Egyesült Államok, Törökország, Olaszor­szág, Bulgária, Dánia, Norvé­gia, Hollandia, Svédország, Szovjetunió és Kanada képvise­lője szólalt fel. A delegátusok . méltatták a fórum jelentőségét a helsinki folyamatban, hangoztatták azt az óhajukat, hogy a fórum ered­ményei, a kulturális együttmű­ködést szolgáló javaslatok a ta­nácskozás befejeztével ne me­rüljenek feledésbe. Elismerésü­ket fejezték ki a vendéglátó or­szág kormányának és a magyar népnek, valamint a fórum vég- rehatjó titkárságának a tanács­kozás megrendezéséhez nyújtott feltételekért, körülményekért, a szervező munkáért. Kifeiezésre juttatták, hogy a kulturális fó­rum a helsinki folyamat jelen­tős állomása, amely hozzájárult a nemzetközi párbeszéd elő­mozdításához, a szakmai és ba­ráti kapcsolatok, a kölcsönös megértés elmélyítéséhez, az eu­rópai népeket összekötő közös humanista értékek tudatának erősítéséhez.• Végül a magyar küldöttség nevében — s házigazdaként — Köpeczi Béla művelődési mi­niszter, a delegáció vezetője szólalt fel. Elöliáróban utalt a fórum egyedülálló vonására, a konferencián részt vett kulturá­lis személyiségek aktív, gyümöl­csöző tevékenységére. Hangoz­tatta: a kulturális fórum nagy felelőssége, hogy itt elhangzott javaslataikból az államok igye­kezzenek mindent megvalósíta­ni, ami meavalósítható a két­vagy többoldalú együttműkö­désben. Ezután a tanácskozás vitáit idézve arról szólt, hogy a kü­lönböző társadalmi rendszerek­hez és kulturális régiókhoz tar­tozó országok képviselőinek el­térő nézetei vannak a kultúra funkcióiról és a kulturális poli­tikáról, annak feladatairól. A résztvevők különböző nézeteket képviseltek, egyebek között az alkotás szabadságáról, az em­beri jogok érvényesítéséről a kultúra területén, a kulturális jogokról és értékekről, az állam, illetve az egyén szerepéről — mutatott rá, Uugyanakkor hangsúlyozta, hogy nemcsak az elválasztó vonások jellemzik a mai euró­pai helyzetet. Vannak olyan közös sajátosságaink, amelyek nem csupán az európai kultu­rális örökségből származnak, hanem azokból a leghumánu­sabb törekvésekből is, amelyek ma az irodalomban, a művé­szetekben és a tudományban Európa minden régiójában je­len vannak és amelyekről oly sok beszédes példát adtak a fórumon felszólalt írók, művé­szek és tudósok. (Folytatás a 2. oldalon) Losonczi Pál Vas megyei látogatása Losonczi Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke Vas megyei látogatásának második napján Vasvárra látogatott. A magasrangú vendéget elkísérte Horváth Miklós, a Vas Megyei Párt bizottság első titkára, és Bors Zoltán, a megyei ta­nács elnöke. Az Elnöki Tanács elnökét Vasváron Nagy György, a városi jogú nagyközség pártbizottságának első tit­kára tájékoztatta a telepü­lés életéről, a közigazgatás területén — a Hegyhát táj­egységen — élők helyzeté­ről, gondjairól. Elmondta, hogy a nagyközségben — amely 1984 januárjától ka­pott városi jogot —, négy társközségben s a közigazgatási területén le­vő további 19 faluban ösz- szesen csaknem 18 ezren élnek. Vasváron és körzetében működő vállalatok, üzemek termelési értéke 1980—84. között 53 százalékkal nőtt, és csaknem elérte az évi másfél milliárd forintot. Losonczi Pál elismeréssel szólt a hallottakról, s a tá­jékoztató után Vasvár köz- . pontjával ismerkedett. Az Elnöki Tanács elnöke ezt követően a tíz kilomé­terre fekvő Gersekarátot kereste fel, ahol Boros Ist­vánná tanácselnök tájékoz­tatta a magasrangú ven- . déget Gersekarát és két társközség, Sárfimizdónak, valamint Telekes életéről. Háry Antal, a tersekaráti tsz elnöke, a 330 dolgozót foglalkoztató mezőgazda- sági üzemről, Boros Pál, párttitkár a pártalapszerve- zet munkájáról számolt be Losonczi Pálnak, aki két­napos vasi látogatásának befejezéseként a gerseka- ráti faluközpontot és a köz­ség épülő iskoláját kereste fel. Magyar-csehszlovák barátsági nap Magyar—csehszlovák barátsági napot tartottak tegnap Baranyá­ban, melynek keretében Jaroslav Musilek, a Csehszlovák Kulturá­lis és Tájékoztatási Központ igazgatója Halas Ilonának, a HNF Baranya Megyei Bizottsága helyettes titkárának kíséretében Kom­lóra, Béta-bányára látogatott, ahol a Julius Fuchik brigád tag­jaival találkozott. A baráti találkozó után Jaroslav Musilek a sombereki termelőszövetkezetben vett részt baráti találkozón, ahol a magyar—csehszlovák gazdasági kapcsolatokról tartott előadást. Lázár György látogatása Komárom megyében Lázár György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedden Komárom megyébe látogatott. Tatabányán a megyei pártbi­zottság székházában Antalóczy Albert első titkár és Varga-Gyu­la, a megyei tanács elnöke fo­gadta. A megye társadalmi és gazdasági helyzetéről, az élet- körülmények alakulásáról szóló tájékoztató meghallgatása után Lázár György vendéglátói tár­saságában felkereste a Tata­bányai Szénbányák Vállalatot. Itt Kapolyi László ipari minisz­ter, Mérten Lajos, a Tatabá­nyai Városi Pártbizottság első titkára és a vállalat vezetői fo­gadták. Fekete Lajos vezérigazgató beszámolt a 12 000 dolgozót foglalkoztató vállalat munká­járól, azokról az erőfeszítések­ről, amelyeket a lakosság szén­ellátásának a javítása érdeké­ben tesznek. Lózár György elismeréssel szólt a vállalat kollektívájának erőfeszítéseiről, különösen nagyra értékelte, hogy keresik azokat a megoldásokat, ame­lyekkel racionálisabbá tehetik gazdálkodásukat, növelhetik a vállalat jövedelmezőségét. A szénbányák vállalati köz­pontjából először a bányamen­tő-állomásra látogatott a kor­mány elnöke, ahol megtekintett egy rögtönzött tűzoltási bemu­tatót, majd leszállt a nagyegy­házi bányába, ahol Csente Je­nő frontbrigádvezetővel és bá­nyásztársaival beszélgetett. ~~ A bányalátogatás után bá­nyavállalatok vezetőivel, vala­mint szocialista brigádvezetők­kel folytatott eszmecserét a Minisztertanács elnöke. A bá­(Folytatás a 2. oldalon) A Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalathoz hétfőn délután megérkezett a különleges tulajdonságú — különböző vékonyságúra nyújtható — B—15-ös kemény bitumen. Ugyanis csak ezzel a bitumennel lehet a járdákat egyenletes simára leaszfaltozni. így a pécsi Kossuth Lajos utcában most tovább folytathatják a járdák felújítását. / •' -». • • ■'( - ' Befejeződött az Európai Kulturális Fórum

Next

/
Oldalképek
Tartalom