Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)

1985-11-26 / 324. szám

1985. november 26., kedd í Dunántúli napló 5 Megváltozik a felszabadu­lási emlékmű környezete. A Pécs M. Városi Tanács kezde­ményezésére kibővítik az em­lékművet körülölelő parkot. A városnak ez az egyetlen olyan területe, amelyhez nem volt szükség egyben egy na­gyobb kisajátítási költségre; a tanács nem hosszabbította meg a tulajdonosok haszná­lati szerződéseit. A tervezett költség 3 millió forint, ame­lyet a tanács biztosít. A ren­dezési terveket a Dél-dunán­túli Tervező Vállalat, a zöld- területit pedig a Pécsi Ker­tészeti és Parképítő Vállalat készítette el. A durva tereprendezésen már túl vannak. Kiirtották az életképtelen fákat, feltörték az egykori ingatlanokhoz tar­tozott betonutakat és felszán­tották a területet. Kiépült a locsolóhálózat és alakulnak a sétálóutak. A jövő tavaszra elkészülő területhez a követ­kező években hozzáépül még egy parkrész és az összesen négyhektárnyi pihenőpark a Mikszáth Kálmán utcától a Somfa dűlőig terjed majd. A város parkjai közül így az egyik legnagyobb lesz, át­menetet képezve a történelmi városrész és a Mecsek zöld­övezete között. A készülő park adottságánál fogva — a város legnagyobb részére csodálatos panorárja nyílik — bármilyen műsor, például majális szervezésére is alkal­mas környezet lesz. Kiránduló- és pihenőpark épül a pécsi felszabadulási emlékműnél Felelősségteljes tanácskozás A bányászok érdekvédelme a legfontosabb feladat Baranyát képviseli a HNF kongresszusán (Munkatársunk telelonjelen- tése) A felszabadulás óta első íz­ben kerül vidéken megrende­zésre a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének kongresszu­sa. Néhány nap múlva, no­vember 30-án veszi kezdetét Tatabányán a Népszínház épületében. Hogy ezen milyen kérdések kerülnek terítékre, milyen volt a bányász szak- szervezet dolgozóinak felké­szülése, hogyan zajlottak az alapszervezeti választások, mely főbb kérdések foglalkoz­tatták a tagságot — ezekre a kérdésekre kaphattak választ tegnap Budapesten, a Bánya­ipari Dolgozók Szakszervezeté­nek székházéban a sajtótájé­koztatón megjelentek. A főbb gondolatokat Lájer László, a Bányaipari Dolgozók Szakszer­vezetének titkára tolmácsolta. — Az alap- és középszervi választásokról elmondotta, hogy azok jó előkészítése a SZOT és a központi vezetőség irányelveinek szellemében va­lósultak meg. Az alacsony bér- és jöve­delmi viszonyok, a kiemeltség elvesztése’, a növekvő túlmű- szak, a lakáshoz jutás nehe­zedő feltételei, a gépállomány elöregedése, a nehéz fizikai munka, a létszámhiány, a munkásszállás, munkásszálítás, az üzemi étkeztetés és üdülés voltak azok a főbb kérdések, melyek a felkészülés folyamán a tagságot foglalkoztatták. A kongresszuson beszámol­nak a tagság előtt az elmúlt ötéves munkáról, meghatároz­zák a jövő feladatait, ame­lyeknél a népgazdasági lehe­tőségek ismeretében reálisabb célok kitűzésére törekednek. A bányaipar fő törekvése: az or­szág energiaszükségletének ki­elégítése, és az ehhez szüksé­ges alapvető feltételek megte­remtése, közös érdek - hang­zott el a sajtótájékoztatón. Lá­jer László kiemelte, hogy a bányászat ügyét komplex mó­don kell kezelni és rendezni, hogy a termelési gazdasági­műszaki feltételeink biztosítá­sa mellett következetesen ér­vényt kell szerezni a szociál­politikai célok megvalósításá­nak. A munkával arányos megbecsülést, biztos perspek­tívát kell nyújtani a bánya­ipar dolgozóinak. A tájékoztatón értékelték az elmúlt időszak munkáját, el­mondhatták, hogy a 22. kong­resszus határozatainak több­sége megvalósult. Többek kö­zött az új bányaberuházások­kal rendeződött a bányászat perspektívája, folytatódott a bányászlakás-építési akció, megtörtént a hűségjutalom részleges kiterjesztése, a nyug­díjas-szénjárandóság rendezé­se, fokozódott a bányamentők elismerése. Néhány dolgot azonban nem sikerült megol­dani, sőt újabb feszültségfor­rások keletkeztek. így például nem tudják kielégíteni zavar­talanul a lakossági szénigénye­ket a termelési zavarok miatt. A beruházások, a műszaki, fel­tételek biztosítása elmarad­nak a szükségestől. Komoly létszámutánpótlási gondokkal is szembe kell néznie az ága­zatnak. Balog N. Klonga Ágnes munkás­rr no December közepén a megye népfrontmozgalmát 28-an kép­viselik az országos kongresz- szuson, köztük olyan is, aki a mozgalom újoncaként kapta ezt a megtisztelő feladatot. Klonga Ágnesnek, a Hunor Kesztyű és Bőrruházati Vállalat bőrruházati gyárának szabá­szának nagyobb mozgalmi múltja márcsak életkora miatt sem lehet. Megyénk kongresz- szusi küldöttei között ő a leg­fiatalabb, mindössze 24 éves. Munkahelye delegálta a pécsi Szigeti I. Körzeti Népfrontbi­zottságba, s megválasztották a Hazafias Népfront Pécs Városi Bizottságának tagjává is. Huszonnégy éves korában az ember még néhány mondatban össze tudja foglalni életének főbb állomásait. Klonga Ágnes sem kivétel ez alól: — Dunaújvárosban születtem, s csak kilenc éve élek Pécsett. Édesapám ugyanis baranyai volt. Visszavágyott ide. Szüleim itt építettek családi házat, s ideköltöztünk. A gimnáziumi tanulmányaimat már Pécsett vé­geztem a Dobó István utcai Gimnáziumban. 1983-ban let­tem a bőrruházati gyár dolgo­zója. Az első hónapokban mű­szaki gyakornokként végigjár­tam a termelés minden terüle­tét, s ez tetszett meg, ahol most vagyok: a szabászat. Azóta sem bántam meg a választást. Tel­jesítménybérben dolgozom, s a havi átlagkeresetem 5400 forint körüli. Saját elhatározásból to­vább tanulok a szakmámban: a Bőrfeldolgozó Ipari Szakközép- iskola levelező tagozatát vég­zem. Klonga Ágnest saját bevallá­sa szerint is meglepetésként érte, hogy a gyár kollektívája őt jelölte a körzeti népfrontbi­zottságba, de szívesen vállalta ezt a megbízatást. — Eddig nem volt személyes kapcsolatom a népfrontmozga­lommal, de érdekesnek és iz­galmasnak találom, hogy ez a mozgalom ilyen széles körben foglalkozik a társadalmi prob­lémákkal. Azt is elárulja, hogy sza­bad idejében kedvenc idő­töltése az olvasás, s ezen belül is a 20-ik század szépirodalma mellett főként a szociológia. — A munkába álló, családot alapító fiatalok, az értelmiség és a dolgozó nők szociális problémái foglalkoztatnak több­nyi re. A Pécs Városi Népfrontbizott­ság béke-barátsági és szolida­ritási munkabizottságában sze­retne leginkább tevékenykedni. Ez a terület is közel áll érdek­lődéséhez, s még inkább élet­korához, a nemzedékére jellem­ző nyitottsághoz, a más népek életének megismerése vágyá­hoz. — Meglehetősen kezdő és tapasztalatlan vagyok még a népfrontmozgalomban. Igyek­szem maradéktalanul megfelelni megtisztelő megbízatásomnak. Ha szót kaphatnék a kongresz- szuson, akkor természetesen a fiatalok problémáiról beszélnék, s arról, hogy mi lehetne még inkább az ő szerepük a nép­frontmozgalomban, s az idősek­kel való törődésben. D. I. mmmmm Az Elnöki Tanács a szakszer­vezeti mozgalomban végzett ki­emelkedő munkájukért, nyugál­lományba vonulásuk alkalmá­ból a Szocialista Magyarorszá­gért Érdemrend kitüntetést ado­mányozta Árvái Istvánnak, a Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsa vezető titkárának. Jámbor Miklósnak, a Szakszer­vezetek Pest Megyei Tanácsa vezető titkárának és Tóth Jó­zsefnek, a Szakszervezetek Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Ta­nácsa vezető titkárának. * A Suriname Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke táviratban üdvözölte dr. Frederik L. Ramdat Misier köz- társasági elnököt. Hőgyes Endre tudományos emlékülést tartott hétfőn az Egészségügyi Tudományos Ta­nács az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Semmelweis Házában. Dr. Petrányi Gyula akadémikus, az Egészségügyi Tudományos Tanács elnöke megnyitójában bejelentette, hogy az idén dr. Obál Ferenc­nek, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézete tan­székvezető egyetemi tanárának ítélték oda a századforduló ki­magasló kórélettani kutatójának emlékére alapított Hőgyes End- de Emlékérmet. Az orvos KISZ-titkárok siófoki tanácskozásának harmadik napján, hétfőn Medve László egészségügyi miniszter tájékoz­tatta a rendezvény kétszáz résztvevőjét — orvosokat és gyógyszerészeket — a VII. öt­éves tervidőszak egészségügyi programjáról. Ezt követően a Minisztertanács Tanácsi Hiva­tala, az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium és az Egészségügyi Minisztérium kép­viselői kerekasztal-beszélgeté- sen válaszoltak a résztvevők­nek a következő tervidőszaknak az egészségügyet érintő gazda­sági intézkedéseivel kapcsola­tos kérdésekre. Hétfőn dr. Szilbereky Jenő el­nökletével megtartotta. idei tel­jes ülését a Legfelsőbb Bíróság. Az ülésen részt vett Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Baranyai Tibor, a ' SZOT főtitkára, Rácz Albert állam­titkár, az Állami Bér- és Munkaüovi Hivatal elnöke, Ladvánszky Károly belügymi­niszter-helyettes, valamint a párt-, az állami és társadalmi szervek több vezető képviselő­je. Megjelentek a tanácskozá­son a fővárosi, a megyei és a katonai bíróságok elnökei, va­lamin; az állam- és jogtudo­mány képviselői. A teljes ülés megvitatta és elfogadta a Leg­felsőbb Bíróság öt kollégiumá­ban az elmúlt években végzett munkáról szóló beszámolókat, s ennek ismeretében meghatá­rozta a következő időszak jog- politikai céljait és az ehhez kapcsolódó feladatokat. Videokazetta-kölcsönző Nyilvános vetítések, engedéllyel Nemzetközi tanácskozás a magyar gazdaságról Legújabb, hivatalos adatok szerint 35 ezer magán- és kö­zületi videokészülék-tulajdonos van hazánkban. Több éves ké­sés után ma már folyamatosan gyártanak az országban videó­kat, és a készülékekhez - a művelődéspolitikai elveknek megfelelő - műsoros kazetták is kaphatók, illetve a nagyobb városokban kölcsönözhetők. Pécsett június közepe óta működik a videotéka a Boltív közben. A megyei Moziüzemi Vállalat által üzemeltetett üz­letben a MOKÉP-től pénzért kapott anyagok között válo­gathatnak az érdeklődők. A filmeket öt, a kölcsönző ügyfeleket három nagyobb ka­tegóriába sorolják a pécsi egységben. Szórakoztató fil­mek, discoműsorok, művészfil­mek, mese- és rajzfilmek, va­lamint közművelődési produk­ciók bérelhetők, hosszabb- rövidebb időre. Az érdeklődők többsége közület; művelődési házak, szakmunkásképző inté­zetek és mások. Egyrészük ma­gánszemély, a harmadik cso­portba a discosökat sorolják, akik közül néhányon esetleg innen szerzik be műsoraik tö­redékét. A nyitás óta a kíná­lat alig változott. Van egy-két új, sehol másutt hivatalosan nem látható játékfilm és dis- coprogram. Tervek szerint — a valutakerettől is függően - jö­vőre számottevően bővülhet a választék. Ezt a tendenciát erősítheti, hogy több intéz­mény (MTV, Színházművészet; Szövetség, Népművelési Inté­zet) magyar videofelvételeket készíthet és forgalmazhat. Könyvtárak és könyvterjesztő vállalatok is szívesen társulná­nak a videocserékbe, és a MOKÉP is vásárolhat már egyenesen külföldről, különle­ges filmeket, könnyűzenei vi- deocliopeket. — A videotéka lehetőség arra, hogy a készülékkel ren­delkezők műsorokat is kap­hassanak masinájukhoz. For­galma megegyezik az ország más részein működő, hasonló kölcsönzőkével - mondta Pécsett Pozsgai Miklós, a megyei Mo­ziüzemi Vállalat igazgatója. - A szerény készletet bővíteni kell, és erre a jogdíjügyek rendezése, és az ön által is említett dolgok miatt, minden lehetőség megvan. Hozzáte­szem, vállalatunk fix összegér! bérli a kazettákat a MOKÉP- től, 12 hónapra, attól függet­lenül, melyiket hányszor köl­csönzik. Itt mondom el azt is, amit éppen a múlt héten fő­igazgatói értekezletünkön megerősítettek: minden, az or­szágba más úton, legálisan behozott műsoros kazetta pénzért vagy ingyen történő nyilvános vetítéséhez a filmfő­igazgatóság és a helyi szer­vek engedélye is kell. Ha a videotékákból kölcsönzik őket, elég az utóbbi is. Bozsik L. Több mint száz nyugati — elsősorban osztrák — üzletem­ber részvételével nemzetközi ta­nácskozás kezdődött hétfőn a Duna Intercontinental Szálló­ban, ahol a magyar gazdasági élet helyzetéről, várható alaku­lásáról tájékoztatják a konfe­rencia résztvevőit. A tanácsko­zást — melyet a Magyar Ke­reskedelmi Kamara és a bécsi székhelyű Duna-Európa Intézet (Donaueuropaisches Institut) rendezett — Beck Tamás, a ka­mara elnöke és Fritz Bock, a Duna-Európa Intézet elnöke nyitotta meg. A tanácskozáson részt vett Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete is. Erich Schmidt, az Osztrák Szövetségi Kereskedelmi Mi­nisztérium államtitkára vitain­dító előadásában a két ország gazdasági kapcsolatait ele­mezte. Hoós János tervhivatali, ál­lamtitkár a VII. ötéves terv főbb célkitűzéseit ismertette a kon­ferencia résztvevőivel. Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese rész­letesen ismertette a hazai gaz­daságirányítás továbbfejleszté­sével kapcsolatos elképzelése­ket. Melega Tibor külkereskedel­mi miniszterhelyettes Magyaror­szág nemzetközi munkamegosz­tásban betöltött szerepéről be­szélt. A tanácskozás külföldi részt­vevői kedden magyar vállala­tok vezetőivel közvetlenül tár­gyalnak az üzleti kapcsolatok lehetséges bővítéséről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom