Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)
1985-11-26 / 324. szám
1985. november 26., kedd Dunántúlt napló 3 Pánik helyett kiútkeresés „Prizmába” rakják a daraboló gépből érkező kész farostlemezeket Szorítanak a költségek a Mohácsi Farostlemezgyárban Nagyobb lehetőség a tőkés piacokon Importpótlás, ésszerűbb energiafelhasználás • • Önelszámoló egységeket alakítanak ki Cseppet sem rózsás a hangulat a Mohácsi Farostlemez- gyárban. Pánik helyett a kiútkeresést választotta a több mint ezer fős kollektíva. Az erőfeszítések gyümölcse még nem érett be. A gondok tovább sokasodnak: a natúrlemezgyártás kezd ráfizetéses lenni, kevés, gyenge minőségű és mind drágább a nehezen előteremthető kemény- és lágyfaalapanyag, ezért feldolgozzák a fűrészüzemi hulladékot is: ez évben 8—9 ezer tonnát, egyre többet fizetnek a felhasznált vegyi anyagért, energiaféleségekért. A termelési költség ellensúlyozásaként nincs mód arra, hogy magasabb árat fizessenek a megrendelők. így érthető, hogy az idei 860 milliós árbevétel mellett a tavalyi 105 milliós nyereséggel szemben mindössze 45-50 millió forintos nyereség születik.- Aligha bízhatunk csákóbban, hogy az Országos Anyag- és Árhivatallal folyó tárgyalásunk egyszer kedvező fordulatot vesz — mondja Élich János anyag- és áruforgalmi osztály- vezető. - A költséget igyekszünk lefaragni, ott értékesítünk, ahol kedvezőbbek a kilátások. Jó jel, hogy az idei 55 millió forintos tőkés piaci értékesítés biztosan megvalósul. Ez az első alkalom, hogy az árak alakításába beleszólhatnak, a megrendelők között válogathatnak a mohácsiak, öt országba, például Olaszországba, Pakisztánba adnak el keményfarostlemezt, amelynek minősége elfogadható, a világszínvonalat jelentő svéd farostlemezzel kezdi felvenni a versenyt. Nyugat-Európában, főként az NSZK-ban megélénkült a kereslet. A jövő esztendei exportterv várhatóan 10 millióval haladja meg az ideit. Idehaza a bútor- és az épületasztalos-ipar megrendelései visszafogottabbak, nemcsak a kemény-, de már a lakkozott és a laminált farostlemezből is.- A vészes költségnövekedés megállításában komoly szerepet játszanak az energia- ellátási, műszaki és technológiai változtatások, módosítások — kapcsolódik a beszélgetésünkbe Szántó Dezső műszaki osztályvezető. — A holtpontról már kimozdultunk, de az előrehaladás még lassú. Tavaly vette kezdetét a csaknem negyedmilliárd forintos kazánház-rekonstrukció, amelynek a befejezésére 1987-ben kerül sor. Nemrég belépett egy új gázkazán, egy másik kazánban olaj helyett gázzal tüzelnek. A drága olajjal szemben a gáz- és széntüzelés olcsóbb kombinációját valósítják meg. Alapkazánok esetében marad a szenes, tehát 36 óráig tartó technológiai gőzelőállítás. A kiegészítő kazánok gázzal működnek majd és a technológiai rendszert 4-6 óra alatt felfűtik, az alapanyaghiány miatti leállások után gyorsabb, biztonságosabb lesz a termelés. A 29 fős műszaki osztály kezdeményezésére nagy hangsúlyt kapnak az energiafelhasználást ésszerűsítő, önerős megoldások. Ezek kivi élezésére személyi számítógépeket is alkalmazó, műszaki előkészítő csoport alakult. A sikerek kézzelfoghatóak. Boda László villamosmérnök „Teljesítményőr” nevű műszert fejlesztett ki, amelynek a segítségével egy ponton, a pillanatnyi teljesítmények figyelembevételével folyik az áramvétel. Az idei árammegtakarítás értéke eléri az egymillió forintot. Kisebb hőenergiával a régi hőfokot biztosítja az energiatakarékos fűtőlap, amit az egyik présgépbe szereltek be. Kisiparosokat, tsz ipari üzemeket, gyárakat, leányvállalatot és hét gazdasági munkaközösséget kértek fel, hogy a hiánycikkeknek számító import fődarabokat sikeresen pótolják, vagy az eddig eldobásra szánt alkatrészeket felújítsák. Belföldi most már a dekorpapír, a vegyi anyagok jó része is. Tízmillió forintra rúg az ilyen jellegű importhelyettesítés.- Mindez még csak csepp a tengerben — vélekedik dr. Balogh Gábor műszaki igazgató- helyettes. — Januártól a termelés és a szolgáltatás 660 dolgozója fokozatosan önelszámoló egységekben végzi majd a munkát. Meghatározták azt az összeget, amivel gazdálkodik egy-egy egység. A költségmérséklésben mindenki messzemenően érdekeltté válik. Csuti J. _ Korszerű ipartelep formálódik Pécs délnyugati peremén Új helyen a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat és az Ágroszer Konténer- pályaudvar a szállítás korszerűsítéséért A konténerpályaudvar Az utóbbi egy-két évben alaposan megváltozott a pécsi, Tüzér utcai felüljáró nyugati oldalán levő terület arculata. Ha valaki a felüljáró tetejéről tekint végig e gyorsan terebélyesedő ipartelepen, nem biztos, hogy el tudja dönteni, mi célt szolgálnak a szennyvíztelep közelében levő modern, naroncssárga színű épületek, miért terjeszkedett erre a vasút, összpontosult ide viz-, iroda- és szociális épületéről van szó. Bár a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat telepének város felé eső részei a befejezettség állapotát mutatják - merész narancssárga színükkel magukra vonva az arrajárók figyelmét —, a háttérben félig kész létesítmények csupasz gerendái bizonyítják, a munkáknak még csak egyik ütemén vannak túl. Ezzel viszont A szállító vállalat fogadó és inditá állomása a Megyeri úton Fotó: Erb János a konténerforgalom, kik és milyen céllal veszik birtokba az előbbiektől északra fekvő, még festés előtt álló kétszintes épü letet. Az előbbi sorrendben: a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat új telephelyéről, központjáról, Pécs nemrég átadott konténerpályaudvaráról, valamint a lajosmizsei Ágroszer pécsi üzemegységének új szermár birtokba vehették új iroda- és szociális épületüket, gépjárműtároló területüket, saját üzemanyagtöltő és gépjármű fogyasztásmérő állomásukat, kazánházukat és raktárépületeiket. Javítóbázisuk, s több raktáruk még a régi telephelyen maradt, ezek költöztetése 1987 vége felé várható. Kivitelezőjük a Baranya Megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat három éve kezdte a munkát, s az első lépcsőben elkészült épületeket — közei egyéves késéssel- októberben adták át. A jelenlegi ütemmel nincsenek elmaradva. A kétszintes szociális és irodaépületben a hivatali helyiségeken kívül található büfé, orvosi rendelő, étterem, több öltöző és fürdőhelyiség. A MÁV tulajdonában levő, július 8-án átadott konténerpályaudvar kialakítása, ha a következő évben kiegészül a 40 tonnás, konzolos bakdaruval, teljesnek lesz tekinthető. Tulajdonképpen csak annyiban lesz befejezetlen, hogy Pécs város hosszú távú fejlesztési tervében ez a pályaudvar csupán a majdan itt kiépítendő, komplex kereskedelmi pályaudvar első lépcsőjének tekinthető. A további rakodóvágányok, rakterületek, a Vo- lán-áruraktár kiépítésére rendelkezésre áll a megfelelő hely. A konténerpályaudvar egyébként Dél-Dunántúl teljes konténerforgalmának felvételére képes, az 1984-es 16 000 kiskonténeres és 1600 nagykonténeres forgalom várhatóan rövidesen 30 000-esre, illetve 3200-asra emelkedik. A létesítmény létrehozásának célja az egységes szállítási lánc kialakításának, a konté- nerizációnak előmozdítása volt. A terület régi és új hasznosítása együtt él itt. A két létesítmény között felparcellázott terület, apró hobbikertek- még ellenálltak a terjeszkedésnek. A sínektől északra esik a harmadik építmény, a lajosmizsei Ágroszer pécsi üzemegységének új telephelye. A szociális létesítményeket már szeptemberben használatba vehették, a teljes átadás a következő hónapban várható. A mezőgazdasági gépszerelőszolgálat pécsi egysége 1981- ben alakult, s azóta a szomNépiskola nyílik Kétújfalun S iófok és Bogyiszló utón, ez év decemberében —• Kétújfalun nyitják meg az ország harmadik népfőiskoláját. A kétszer négyhónapos téli népfőiskola szervezője a Baranya Megyei Tsz Szövetség, gazdája és fenntartója a kétújfalui Vörös Csillag Termelőszövetkezet és a községi tanács. A mozgalmat a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa indította el 1933-ban a normafai népfőiskola megszervezésével, amelynek kétéves, bentlakásos kurzusára főként termelőszövetkezeti fiatalokat iskoláztak be az ország minden részéből. A szervezők célja volt felkelteni a szövetkezeti tagok igényét az általános műveltségi, politikai ismeretek elmélyítése, a közéleti tevékenység iránt. Azóta több megyében is megkezdték a népfőiskolák szervezését, vegyes eredménnyel. Igazi siker ott született, ahol a helyi erők, elsősorban a termelőszövetkezetek megfelelő affinitást mutattak, s maguk álltak a mozgalom élére. Baranyában a kétújfalui termelőszövetkezet már korábban is több tanújelét adta ennek a bizonyos affinitásnak. Országosan ez a szövetkezet szervezte meg annak idején (1981-ben) a középszintű kiskörzeti vezető- képzést, amely mint MÉM-mo- dell terjedt el. Ezt a tanfolyamot azóta is telenként rendszeresen megszervezik a kétújfa- luiak, abból az eléggé nem értékelhető alapelvből kiindulva, hogy mai gazdasági viszonyaink között a szellemi beruházás legalább olyan érték, mint az anyagi befektetés. Ilyen előzmények után nem meglepő tehát, hogy éppen a kétújfalui termelőszövetkezet vállalkozott elsőként a népfőiskola beindítására is. Ez az igen demokratikus képzési forma nem kötődik iskolai végzettséghez, minden helybeli részt vehet benne, betanított munkások épp úgy, mint a helybeli diplomások, a kívülállók épp úgy, mint a tsz-tagok. A népfőiskola hallgatóit egyetlen közös elv vezérli, a hely szerete- te, a lakóhely fejlődése iránt érzett felelősség. Egész télen át heti égy alkalommal jönnek majd össze az érdeklődők a községi művelődési házban, azért, hogy természet- és társadalomtudományi előadásokat hallgassanak meg általános műveltségük bővítésére, s hogy elmélyítsék helytörténeti, néprajzi, népművészeti ismereteiket. Részletesen is megismerik a lakóhely és a benne működő üzem történetét, a nemzetiségiek etnikumuk történetébe kapnak betekintést. A jól működő népfőiskola főként a fiataloknak nyújt sok új ismeretet azzal együtt, hogy szélesre tárja kapuit a közép és idősebb generációk előtt is. A helyismeret o lakóhely sze- retetét mélyíti el az itt élőkben, és aki szereti lakóhelyét, az hajlandó is tenni érte. És éppen ez a cél: felrázni a falvak társadalmát, aktivizálni a helyi erőket, felébreszteni az emberek igényét a közéletben való részvétel iránt. — Rné — szédos Agroker területét és épületeit bérelték tevékenységükhöz. Az 1982-ben elkezdett építkezés is Agrokertől bérelt területen folyik, a munkát azonban szerelőcsarnokuk, irodahelyiségeik átadásával hamarosan lényegesen jobb körülmények között folytathatják a szervizesek. A drapp és fehér szín kombinációja fogja megadni az épület végső küllemét, s napokon belül a cégér is felkerül a homlokzatra. Az ilyen terjeszkedés természetesen sokszor újabb és újabb infrastrukturális igényeket támaszt. A dolgozók véleménye: elkelne már a központ felől egy közvetlen helyi járat. Balog Nándor Tartalmas téli Hónapok
