Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)
1985-11-25 / 323. szám
1985. november 25., hétfő Dunántúlt napló 3 A Videoton Elektronikai Vállalatnál nagyarányú rekonstrukció kezdődött el, amely a VII. ötéves terv közepére fejeződik be. Elsőként a televízió-gyártás végszerelde üzemében egy programvezéreit — a készülékek gyártás utáni ellenőrzésére szolgáló —, 400 készülék tartós üzemeltetésére alkalmas szerelőszalag készült el. A berendezés a Bakony Művek gyártmánya. Kabáczy Szilárd felvétele Uj gyártósor a Uideotonban Paprika-ügyek - paprikás vásárlók Az elmúlt hetekben, hónapokban sűrűn emlegették az emberek a magyar konyha egyik legkedveltebb fűszerét, az őrölt pirospaprikát. Nem véletlenül: eltűnt a boltokból. A hiány — kár lenne tagadni — paprikássá tette a vásárlókat, s szűk látókörűséggel, gondatlansággal vádolták a termelőket és az irányítókat. Mi történt a paprikával? öt évvel ezelőtt annyi termett belőle, hogy a teljes mennyiségre nem akadt vevő, így nagyobb tételt meg is semmisítettek belőle. Fizettek a kevesebbért A túltermelés miatt a fűszer- paprika területének csökkentéséért még fizettek is: mégpedig hektáronként ötezer forintot. Nos, a mérséklés sikerült... Méghozzá nagyon is. 1979-ben 13 ezer hektár volt a szántóföldi fűszerpaprika vetésterülete, a következő évben 12 ezerre módosult, majd tovább zsugorodott 9800 hektárra. Tavaly már csak 6800 hektáron termeltek hazánkban fűszerpaprikát. A folyamat egyértelműen jelzi a termelői érdekeltség romlását, s azt is, hogy évről évre kisebb mennyiségű fűszerpaprikát őröltek a malmok. A hazai fűszerpaprika szükségtelenül mintegy 5000—6000 tonna, exportálni 7000—8000 tonnát lehet. Ez a mennyiség 85—95 ezer tonna nyers csöves paprikából állítható elő, amihez — a mai termelési színvonalon — 9000—10 000 hektár terület szükséges. Sajnos, a terméshozamok ma is erősen ingadoznak. Az egyik évben hektáronként 12, a másikban 5 tonna fűszerpaprika terem. A termelői érdekeltség — alapvetően — a paprika átvételi árától függ. A feldolgozó üzemek viszont csak akkor emelhetik az átvételi árat, ha változik a termék fogyasztói ára, vagy ha export bevételekből erre a célra is futja. Sajnos, mostanában az exportár aliq több a paprikatermelés önköltségénél, s ezért az exportbevételekből nem lehet a termelői ár növelését finanszírozni. Perdöntő lehet méq a termék után fizetendő forgalmi adó is. Ennek mértéke sokáig nem változott. úgy tűnt. ezzel az eszközzel nem is kívánnak élni az illetékesek. Aztán — a közelmúltban, a kritikus helyzetre való tekintettel — mégiscsak mérsékelték, méqpedig 27-ről 11 százalékra. Ez már fedezetet nyújthat a felvásárlási árak emelésére. A régóta várt esemény, az áremelés, meg is történt, de ez — valószínű — nem elegendő a 30—40 százalékos területnöveléshez. Holott enél- kül olajozott hazai ellátás és szilárd piaci helyzet nem képzelhető el. A váratlan hiány részben az aszályos 1984-es esztendő számlájára is írható, akkor ugyanis — a korábbi év 90 ezer tonnás termésével szemben — mindössze 39 ezer tonna csöves paprika termett. Ilyen mértékű természeti csapást — tartalékok hiányában — képtelenek voltak kivédeni a termelők, a szállítók. A termelés költségeit nagyban befolyásolta az is, hogy a hetvenes években szinte valamennyi jelentősebb fűszerpaprika-termelő gazdaságban nagykapacitású szárítóberendezéseket állítottak üzembe, hogy a termést magasabb áron értékesíthessék. Csakhogy időközben az energiaárak olyan magasra szöktek, hogy ez a tevékenység gazdaságtalanná vált. Ma már egyértelmű: szükség van a termőterület növelésére. A becslések szerint 9 ezer hektáron már megtermelhető a szükséges alapanyag, de csak akkor, ha a hozamokat sikerül stabilizálni. Az évi 13—15 ezer tonna paprikaőrleményből 4—4,5 ezer tonna a lakosság fogyasztása, az élelmiszeripar ezer tonnára tart igényt, a többi exportálható. A tőkés piacon — gazdaságosan — évente hatezer—hétezer tonna értékesíthető. A magyar paprikát elsősorban a német nyelvterületen és a Benelux államokban szeretik. Európában a spanyol és a jugoszláv konkurencia miatt nehéz bővíteni a piacokat, jobbak a lehetőségek az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban. Itt — jó minőségű áruval — magasabb ár érhető el. A szocialista partnereink közül a Szovjetunió a legnagyobb vevőnk, a jelenlegi 900 tonnás export a jövőben megduplázható. Tanulsággal szolgál Természetes, most a hazai ellátás biztosítása az elsődleges cél. Az üzletekben már meg is jelentek az első kalocsai és szegedi szállítmányok, s várhatóan hamarosan minden boltban megtalálják kedvelt fűszerüket a vásárlók. Jó volna, ha a paprika-ügyből minden érdekelt levonná a tanulságot. Nehogy jövőre valamely más termék jusson hasonló sorsra. Cseh János Házat épít, hordót, cipőt készít és javít Mackó József A nagyharsányi ezermester nem tanulta,hanem ellesteaszaktudást Szép csalódi házban lakik feleségével a hetvenkét éves Mackó József, nagyharsányi ezermester, akit sógornője a hátsó udvarból, a műhely mélyéből hívott elő. Tíz éve nyugdíjas. Rozika néni, a felesége és Mackó Lajosné, Ilona néni, a sógornője addig a meleg konyhában ültetett le. Józsi bácsin nem látszik, hogy túllépte élete hetvenedik esztendejét. Magas, keménykö- tésű ember. Az idő még nem festette fehérre haját.- Gyerekkorom óta dolgozom, sokat kellett nélkülöznöm, amíg idáig eljutottam - érkezik a beszéddel Mackó József. Tízgyermekes család hatodik gyereke. Az alföldi Mély- kúton született, 1935-ben került Nagyharsányba. Az első mesterséget, a kádárságot, a bátyjától tanulta. Inasiskolá- ba nem járt, 1946-ban tett mestervizsgát minden előzetes bizonyítvány nélkül. A katonaságnál pedig segédlevelet szerzett - mint cipész.- Rozika néninek szép szandált készített, megfejelte a család cipőit is — vette át a szót Ilona néni. — Így volt. Nem volt a faluban, aki a háború után ezeket megcsinálja, a szükség vitt rá — folytatta Józsi bácsi. - Gyerekkoromban is mindig érdekelt, hogy hogyan dolgoznak a mesteremberek. Egyszer előfordult, hogy felmentem az ács után a tetőre és leestem, de másnap ismét ott voltam. Kiváncsi voltam, hogyan készül a tető. A kádár szakmát két szezon alatt lestem el a bátyámtól. Azután magam dolgoztam és készítettem a hordókat. Vásárokra nem kellett járnom, mert helyben megvették, sőt még a szomszéd falvakból is jöttek a megrendelők. Ajtót, ablaktokot csinált és ha kellett beépítette. Szerette a munkáját, és fontos volt, hogy az eredménye szép legyen. A testvéreknek épített először házat. Később a falubeliek is hívták. Több olyan épületet állított helyre, amiről a kőművesek lemondtak. — Mennyit beszéltem neki. hogy nem okosság ennyi szakmába beavatkozni, mert nincs egy szabad perce sem az életre — fűzte tovább a szót Rozika néni. — Ahányszor leültünk a kertbe ebédelni, vagy vacsorázni, mindig jött valaki: Józsi bácsi ezt vagy azt meg kellene csinálni. Ő pedig ment. — Ha kellett ács, kőműves, asztalos, cipész voltom évtizedekig. Mostanra azonban kifogytam az erőmből. Érzem, hogy öregszem, a szívem is rendetlenkedik már. Jelenleg a ház falán egy másik, egy fiatal ácsmestei táblája látható, aki mindig arra kéri az idős mestert, hogy együtt végezzék el a munkákat. És Mackó József segít. Mint mondja, aki annyira szereti a kétkezi munkát mint ő, sose tudja igazán abbahagyni. Szalai Kornélia Az ékszervásár mindig nagyon népszerű, különösen, ha árengedményes. A Konzum Aruház ajándékosztályán szombaton ezüstözött fülbevalókat és nyakláncokat kínáltak hatvan százalékos árengedménnyel. Olimpiai ötpróba Szombaton újabb forduló November 30-án, szombaton kerül sor az olimpiai ötpróba versenysorozatának újabb állomására. A próbán bárki részt vehet, aki a már hagyományos feltételeknek - 20 forint nevezési díj lerovása, három hónapnál nem régebbi orvos' igazolás, s 14 éven aluli versenyzőknél a szülői igazolás bemutatása — megfelel. Találkozóhely: az istenkúti Kultúr- ház, amelytől reggel 7 és 8 óra között indulnak majd a próbázók. (A kultúrhóz megközelíthető: a 22 és 23-as autóbuszjáratokkal Pécsről az új- mecsekaljai 7.00, 7.20 és 7.40- kor induló kocsikkal.) A gyalogtúra 20 kilométernyi útvonala a következő lesz: Istenkút- Ja ka bhegy-Aba liget—Gubacsos kulcsosház-lstenkút. (Akik a harminc kilométeres vonalat választják, azok a Kulcsosház után az orfűi Sporttábor, majd Vágotpuszta felé fordulnak, s csak ez után térnek vissza Istenkútra.) A rendezők minden próbázói szeretettel várnak, de figyelmeztetik a jelentkezőket: az időjárásnak megfelelő, réteges öltözékben vágjanak neki a túráknak. Az idén egyébként — az előző évi 26 870-es versenyzőszámhoz viszonyítva — megsokszorozódott a próbázók száma: novemberig, több mint hetvenezren vettek részt az ötpróba- mozgalom rendezvényein. Azok a próbázók, akik már elérték a tíz pontot, s jogot szereztek a meghirdetett sporttáskára, már csak néhány napig kell, hogy várakozzanak: november 30-tól a Skála megkezdi a nyertesek sporttáskáinak kiküldését, így érdemes a postást várni. Verebics János Egyetemisták szakmai gyakorlata külföldön A napokban fejeződik be azoknak a egyetemistáknak és főiskolásoknak a kiválogatása — különböző felvételi tesztek alapján — akik külföldön szándékoznak elvégezni termelési gyakorlatukat. Az utóbbi években egyre több magyar egyetemi hallgató jut olyan lehetőséghez, hogy határainkon túl is ismerkedjék választott szakmájával. A szocialista országok között már régóta meglévő cseregyakorlatokon kívül a Közgazdász Hallgatók Nemzetközi Szervezete (AIESEC) és Mérnökhallgatók Nemzetközi Csereszervezete (IAESTE) nyújt lehetőséget ilyen jellegű gyakorlatokra. Magyarország 1972 óta tagja az AlESEC-nek. A hazai egyetemek és a köz- gazdasági jellegű képzést nyújtó főiskolák diákjainak a Magyar Közgazdász Hallgatók Egyesülete szervezésében bonyolódik le a szakmai gyakorlatok cseréje. Kezdetben évente három — négy diák volt ily módon külföldön, tavaly pedig 124- en dolgoztak valamely más országbeli vállalatnál. A külföldi lehetőségek egyben azt is jelentik, hogy a szervezet magyarországi képviseletének ugyanannyi helyet kell biztosítania a hazai vállalatoknál a külföldi hallgatók számára, mint amennyien Magyarországról mennek külhonba termelési gyakorlatra. A tervezett ütemnek megfelelően haladnak a Baranya Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozói a Zobákpuszta és Hird közti 610 mm-es vízvezeték lefektetésével. Az összesen 11,6 km-nyi távból ez évben a Zobákpuszta és Hosszúhetény közti 4 km-es szakasz kerül december 15-én átadásra. Fotó: Tóth László
