Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)
1985-11-19 / 317. szám
1985. november 19., kedd Dunántúli napló 3 Pécs: ha igen, miért nem? A tömeges alkalmazás küszöbön áll Nehéz évek után, választott igazgatóval Födémszendvics, csapos gerendafödémhez Felújítás kiköltözés nélkül, tetőtér-lehetőséggel Varrónők az exportcsarnokban Feljövőben a Mohácsi Könnyűipari Vállalat Szélesebb üzleti kapcsolatok, új piacok Saját tervezésű, jövedelmezőbb ruházati cikkek Dér Lászlót két és fél éve nevezték ki a Mohácsi Könnyűipari Vállalat igazgatójává és idén, szeptember végén a 11 tagú vállalati tanács egyhangúlag megerősítette ebben a beosztásában. Nemrég töltötte be a 40. életévét. Az a fajta, aki a cél érdekében, önmagát sem kímélve felpörgeti a fordulatszámot, s joggal várja el ugyanezt a környezetétől. Mind több piacot szerez — Tudni és bizonyítani akartam, hogy mire vagyok képes. Azóta már tudom, hogy az az út, amin megindultunk, jó, de nem hittem volna, hogy ennyire göröngyös. Ha idejövetelemkor nem váltunk, ki tudja, létez- nénk-e egyáltalán? — kérdi és szinte a maga igazolására fejezi be a választ: — Azt gyártunk, amit a piac igényel, így a jelenünk és talán a jövőnk miatt sem fáj a fejünk. Amikor kinevezték igazgatónak, nem volt irigylésre méltó helyzetben a vállalat. Túl voltak egy jelentős mohácsi beruházáson — a telephelyen új üzemcsarnok épült új gépsorral a tőkés bérmunka felfuttatására —, őelőtte egy évig nem volt igazgatója a vállalatnak, elavult volt a gyártmányösszetétel, gyengén fizetett a bérmunka, nem volt nyugati export, nyomasztott az ötmilliós adósság, folyamatosan csökkent a létszám. Azóta átszervezték a termelési és a műszaki osztályt, a szakmához értő szakembereket nyertek meg, kialakítottak egy tervező- és mintavarró-részleget, új kapcsolatokat kerestek a külkereskedelmi vállalatoknál, felszámolták a kevésbé jövedelmező hazai bérmunkát, és új alapokra helyezték, szélesítették belföldi üzleti kapcsolataikat, a szovjet piacon már lényegesen jövedelmezőbb saját modelljeikkel jelentek meg, a meglévő véméndi és pécsváradi üzemük mellé megnyitották az erdősmecskeit. Az intézkedések nyomán egyenletesebbé vált a munkaellátottság, jövedelmezőbbek termékeik. — Pedig a változások nem voltak zavartalanok — mondja az igazgató —, sokan elmentek a műszakiak közül. A nyereséget rontotta, hogy egy sor „öröklött" dolgot rendbe kellett hozni, épületeket felújítani és karbantartani, új Ipari- tanuló-műhelyt alakítottunk ki, raktárakat béreltünk. Legfájóbb az, hogy keveset tudtunk előrelépni a bérekben. A 375 fős vállalatnál a termelési érték idén várhatóan eléri a 70 millió forintot, a nyereség is tisztességesen emelkedve várhatóan 5—6 millió forint lesz, s a bérszínvonal is több mint 8 ezer forinttal nőtt ez utóbbi néhány évben, és várhatóan meghaladja a 41 ezer forintot. A nagy cégekhez hasonlítva kis vállalat a mohácsi, de egyre stabilabb, és mind több piacot hódít meg itthon és külföldön. — Mi a legfontosabb teendőjük? — Javítani a béreken, mert szinte a mi bérszínvonalunk a legalacsonyabb még a térségben. Most alakult meg végre az első gmk a vállalatnál, hogy növelhessük a nyugati exportunkat. Ha hozzuk az idei 5—6 milliós nyereséget, akkor a szigorított központi bérszabályozásról áttérhetünk a keresetszint- szabólyozósra. Attól meg nagyobb jövedelmet, létszámfelfutást és a hajdani két műszakos termelés visszaállítását, a hatékonyság növelését, több speciális gép tartós bérletbe hozásával a műszaki színvonal emelését várjuk. Lekötött a kapacitás A közeljövő is biztató. Az 1986-os évre már most teljesen lekötött a kapacitásunk, a Puskás Jánosné irányította mintavarrodában már az 1987-es modelleket tervezik. Legújabb mohácsi megrendejőjüknek, az Új Barázda Tsz-nek egyedi tervezésű férfi és női munkaruhát készítenek. Jelenleg több nyugati cég is érdeklődik náluk: szeretnének gyermekruházati holmikat készíttetni. Jövő évben már az idei megrendelés kétszerese, 40 millió forint értékben szállítanak pamut alapanyagú női és férfi sportruházati cikkeket és kétrészes gyapjú női ruhákat a Szovjetunióba. Végezetül az igazgató: — Meggyőződésem, hogy a vállalatban benne van akár a tízmilliós nyereség is. Igaz, azért van és lesz is bőven tennivalónk. Murányi László Egy április végi számunkban megírtuk: sínre került Kövesd/' Endre pécsi statikus mérnök szabadalma, az úgynevezett csapos gerendafödémek megerősítését célzó eljárás, amely — gyorsaságával, viszonylagos olcsóságával — jelentősen megkönnyítheti elöregedett városaink, városrészeink házainak felújítását. A találmány lényege: a födémre a fagerendák elkorhadt felületének letisztítása után — a födémhez acéltüskékkel illeszkedő, öntött — betonlemez kerül; az így kialakuló „födémszendvics" jól bírja mind a húzó, mind a nyomóerőt. Legnagyobb előnye, hogy a lakókat nem kell az átépítés idejére kiköltöztetni, az alátámasztáshoz ideiglenesen elég egyetlen gerenda is, sőt, ha zárófödémről van szó, d terhet a fedélszékre is fel lehet függeszteni. Megkérdeztük Hajdú Lászlót, a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat főmérnökét: tud-e az eljárásról, s lehet-e ennek szerepe, jövője a belvárosi rekonstrukció előbbrevitelében? — Ezt az eljárást nem ismerem, az Alkotó Ifjúság Egyesülés egy másik, ehhez hasonló szabadalmáról viszont tudok, azzal foglalkoztunk is — mondta a főmérnök. — Sajnos, az AIE kétmillió forintot kért volna az eljárás alkalmazásáért, ezt azonban nem vállalhattuk: ennyi pénzünk nincsen. Köves- di Endrének egy másik szabadalmával személyesen is foglalkoztam: ennek alapján elképzelhetőnek tartom, hogy a födém-megerősítési eljárása újszerű, használható. Utánanézünk . . . A szabadalom további sorsáról dr. Bódis Istvántól, a Novotrade Rt cégvezetőjétől kértünk tájékoztatást. — A PIK főmérnöke alighanem az AIE borított fafödémmegerősítési szabadalmára gondol, amely szintén alkalmas a régi házaink mintegy 90 százalékában alkalmazott csapos gerendafödémekhez, de az utóbbi eljárás alapvetően más. Mi nagyvonalúbbak vagyunk: nem kérünk ilyen hatalmas összeget, az egyedi hasznosításért csupán 500 forint licenc- díjat igénylünk négyzetméterenként. Ebből fedezzük a szabadalmaztatás, valamint az ipari alkalmazás kidolgozásának költségeit. Az építtető megtakarítása azonban ennek a többszöröse! — Hol tart a találmány tényleges és tömeges bevezetése? — Itthon is, külföldön is aktív piackutatást folytatunk, ennek alapján komoly esély van a szabadalom megvásárlására Ausztriában, az NDK-ban és az NSZK-ban, itt építkeztek ugyanis nagyobb tömegben hasonló módon, mint nálunk. Döntő fordulat, hogy a Budapesti Lakásépítő- Vállalat megvette a budapesti hasznosítás jogát. A pesti IKV is partner: várhatóan nagy szériában fogja Kövesdi mérnök szabadalmát alkalmazni. Budapesten ilyen eljárással eddig két rekonstrukció készült el: a Vörösmarty tér 2. és az Eötvös utca 22. sz. alatti épületek. Ezek egyedi tervezésű átalakítások — a tervező felelősségével. A tömeges alkalmazásához azonban az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet engedélye is kell. Az ehhez szükséges mérések, kísérletek sikerrel megtörténtek: az eljárás, ha az egyébként nem túl bonyolult technológiát betartják, pontosan hozza a várt eredményeket. Ezzel egybehangzó véleményen vannak a BULAV szakemberei is. Elmondották: az érintett pesti házak túlnyomó többségében a gerendafödémek zöme 50—100 évet is kiszolgál még, a betonnal „rehabilitált" megoldás pedig az eredetinél is jobb, teherbíróbb. Az Eötvös utcai átépítés legnagyobb erénye, hogy a lakókat nem kellett kiköltöztetni: a munkálatok alatt — egy kisebb átázást kivéve — semmiféle káruk nem esett. Leginkább ott kifizetődő ezt az eljárást alkalmazni, ahol a tető fedélszéke tágas és erős. Mi több: ez esetben keresve se lehet jobb alkalmat találni a kettős hasznosításra, azaz a tetőtér-beépítésre. A Novotrade most e továbbfejlesztésen dolgozik: hamarosan megkezdik a tetőtér-beépítést egy olyan házban, ahol előzőleg a csapos gerendafö- dém-megerősítés már megtörtént. Úgy vélik, régi városaink sok-sok házában lehet a csatlakozó „Ház a házban" szabadalommal kihasználni a tetőteret. Zádori Attila, a BUVÁTI mérnöke szabadalmának előnye: a tetőtér-beépítés elemeit előre legyártják, így a helyszíni szerelés, összeállítás akár néhány hét alatt megtörténhet. Ezt az eljárást egyébként a Novotrade Keszthelyen próbálja ki tömegesen, a Balatoni Építőipari Szövetkezettel együttműködve. Varga J. Anyagellátásukkal gondjaik vannak, sokszor nem érkeznek meg időben a műanyag fiókok, különböző pántok és más kellékek. Mint mondották, nem szerencsés, Hogy többnyire monopolhelyzetben lévő vállalatokra Fotó: Läufer László Gazdacsere megrázkódtatások nélkül Konzum-bérleményben a hidasi faipari üzem Keresett konyhabútorok, bővülő választék Döntésre vár: vásárlás vagy kezelésbe adás? A főképp konyhabútorokat gyártó hidasi faipari üzemet ez év júniusától december 31-ig a Konzum Szövetkezeti Közös Vállalat bérli a felszámolás alatt álló pécsi Univerzum Szövetkezeti Közös Vállalattól. A szerződés hamarosan lejár. Mi lesz a sorsa ezt követően a 250 főt foglalkoztató, keresett termékeket gazdaságosan előállító üzemnek? — Szeretnénk továbbra is üzemeltetni ezt az egységet, de hogy meg kell vásárolnunk, vagy a kezelési jogot kapjuk-e meg, az majd a Baranya megyei' áfészek igazgatótanácsi ülésén dől el — tájékoztatott Biró László, a Konzum igazgatója. Ellátogattunk Hidasra is. Kasza Gyula igazgató elégedetten nyugtázta, amióta a Konzum kezelése alatt dolgoznak, biztosabb talajon állnak. Az Univerzum pénzügyi megingása idején ugyanis voltak fizetési gondjaik. A „gazdacserét" egyébként minden komolyabb megrázkódtatás nélkül vészelték át, csak három napra kellett le- állniuk a termeléssel a leltározás miatt. Profiljukat alapvetően a Mecsek típusú konyhabútorok készítése adja, ez az évi 108 millió forint árbevétel mintegy 90 százalékát teszi ki. Tőkés exportjuk is van, 4 millió forint értékben küldenek madáretetőket nyugati partnernek. Gyártanak ezeken kívül Hidas fantázianévre hallgató, olcsó, variálható polcrendszereket, valamint csapléceket és tipliket saját célra és eladásra. Tervezik a jövő évben kisebb kiegészítő bútorok — cipőszekrények, éjjeliszekrények, könyvszekrények — termékszerkezetükbe való illesztését, mellyel a választék- bővítésen kívül a minél takarékosabb anyagfelhasználás a céljuk. Lakossági szolgáltatást is kívánnak nyújtani, hamarosan beindul az elemenként ösz- szeállítható, fából készülő falburkolatok, szegélylécek, lépcsőfeljárók előállítása, mellyel az építkezők gondjain szeretnének enyhíteni. vannak utalva. Gyakran ők maguk kénytelenek a szükséges alkatrészek legyártásával foglalkozni, ami nem szerencsés, mert erre nincsenek műszakilag felkészülve. Gépparkjukkal közepes színvonalat képviselnek, vannak igen öreg, de vannak modern, jó állapotban lévő gépeik is. Tmk-részlegüket dicséri, hogy csaknem 20 gépet saját maguk állítottak elő, s ezzel nemegyszer tőkés importot váltottak ki. Jelentősebb bővítésre azonban a közeljövőben még nem gondolhatnak, elképzeléseikben a legöregebb gépek mielőbbi lecserélése, pótlása szerepel. Mint a jó bútor általában, a hidasiak termékei is keresettek. Megrendelőik már a jövő évi kapacitásukat is lekötötték. Konyhabútoraikkal belföldi igényeket elégítenek ki, ennek 70 százalékát a szövetkezeti hálózaton keresztül, ötvenmilliós éves vásárlásával a Skála-Coop a legnagyobb vevőjük. Bár áruik az ország minden részébe eljutnak, a gyártó a baranyai szövetkezetek ellátását tekinti elsődlegesnek. Hidason lévő saját boltjukban is árusítanak, s az érdeklődők az üzemnél létrehozott bemutatótermükbén is megtekinthetik termékeiket. Balog Nándor Fehérjegyár Szegeden Vérporüzemet hoznak lét- j re a Szegedi Szalámigyár | és Húskombinátban a vá- ! rosban működő Élelmiszer- ipari Főiskola egy újítócsoportjának találmánya alapján. A 70 millió forintos költséggel felépülő üzemben évente 250 tonna, az alapanyagra már nem is emlékeztető világos színű granulátumot készítenek a vérből. E rendkívül magas fehérjetartalmú készítmény alkalmas lesz élelmiszer- ipari termékek dúsítására — fehérjetartalmának, tápértékének növelésére. A húsipar felvágottak és húskrémek, az édesipar nugátok, a hűtőipar fagylaltporok, a sütőipar pedig foszlós kalács készítéséhez használhatja. Mecsek típusú elemes konyhabútor készül a hidcfsi üzemben
