Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)

1985-11-17 / 315. szám

Vadállatok orvosa ___________________ Ó riási szakmai tapasztalod kell a gyógyításukhoz Dr. Papp Elemér pécsi ál­latorvos hat éve gyógyítja a pécsi Zoo kis- és nagyvadait. — Milyen érzés fúvócsővel, vagy altatólövegekkel elkábí­tani egy nagyvadat? Kihúzni az oroszlán fogát, injekciózni a kígyót? — A kígyótól első pillanat­ban én is viszolyogtam. De az egyik karvastagságú Python- nak volt egy orr-melléküreg gyulladása. Ezt csak éber ál­lapotban lehetett kitisztítani. Szegény állat úgy szenvedett a betegsége miatt, hogy megszántam. Azóta a hüllők is csak szenvedő állatok. Sze­rencsére mérgeskígyói nincse­nek az állatkertnek. Mert a kígyókkal az a baj, hogy nem lehet kontaktust teremteni ve­lük. Az élelmet elfogadják, de ha veszélyeztetve érzik magu­kat, megmarják-harapják a gondozójukat is. — És a nagyvadak? — Ha kiskortól ápolják őket — ragaszkodók. De ha bete­gek, bizony nem engedik a közelükbe az ápolót. Egy né­hány hónapos oroszlán is ko­moly ellenfél. Oroszlánt még nem kellett gyógyítanom. Csak a családi perpatvar során megsérült puma farkát kellett csonkolnom. De a kisvadak — rókák — között is gyakori a verekedés, így a sérüléseiket össze kell varrni. Sajnos nem engedik magukhoz közel az idegent — még a gon­dozót sem — emiatt a betegségük okát a lélek- zetvételük alapján lehet meg­állapítani. Ha súlyos, ak­kor altatjuk, és úgy vizsgálom meg, ha nem, akkor ételbe- italba kapja a gyógyszert. Például a közelmúltban kimúlt Napóleon majom a kólát na­gyon szerette - így ebben it­ta meg a feloldott gyógysze­reket. — A majmok könnyebben kezelhetők? — Nem. Azok is félnek. Fő­ként ha injekciót kapnak, ak­kor visítanak és harapnak is Az újszülötteket csak úgy le­hetett kezelni, ha előbb az anyát elaltatjuk, mert nem en­ged a kicsinyéhez nyúlni. Ugyanígy nehéz volt az anyja mellől elszedni az újszülött kis jávorantilopot, melyet a keringési rendellenessége miatt injekcióztam. — Kudarcok? — Hát igen. A zebra rossz fogazata miatt takarmány ke­rült az arcüregébe, hiába ápoltam, arcüreg- és agyhár- tya-gyulladásban pusztult el. A két kis újszülött kengurut az anyja kidobta az erszé­nyéből. Megpróbáltam otthon, meleg vizes palackokkal kö­rülvett vacokban, csepegtető­vei cucliztatni — még éjjel is óráról árára felkeltem hozzá­juk — de az anyatejet nem tudtam pótolni nekik, így el­pusztultak. Különben olyan a csupasz kis kenguru, mint a rajzfilmek rózsaszín párduca. Nagyon sajnáltam őket. — Magyar nyelvű könyv fog­lalkozik az egzotikus állatok gyógykezelésével ? — Ilyen kiadvány nincs Ma­gyarországon. Azt hiszem a megérzés, az együttérzés so­kat segít. Nekem ez külön szó­rakozás, hisz emellett körzeti állatorvos is vagyok, és a há­ziállatok gyógykezelésével foglalkozom. Ádám Erika / Eles anyanyelvűnk 1. Az egyiknek lénye érdekes, másiknak érdeke lényeges. 2. A hangadást gyakrabban kérik számon, mint a hang­vételt. 3. Előbb az ember jött számításba, a számítás csak később jött az emberbe. 4. Jobb az életben emlékezni, mint az emlékezetben élni. 5. A paradicsom az első teremtésétől a leteremtéséig tartott. 6. A fajankó nem a fafaragómüvészet terméke. 7. Van, aki azzal is nagy port ver föl, ha a hiúságát le- gyezgeti. 8. A karrierista is a maga lábára áll, de másokon megy keresztül. 9. Üres feihez teliszáj jár. 10. Sokaknál a családfa megvan, csak a rátermettség hiány­zik. Kerekes László Pécs az 1640-es években (szines litográfia) Fogadó a uademberhez Száznegyven éves könyv Baranyáról - új kiadásban A magyar férfi szálas, bátor, egyenesszívű Izzasztó mulatságok nyáridőben „Ritka város bir oily bájoló környékkel mint Pécs." A val­lomással felérő mondat, ame­lyet Haas Mihály irt le 1845- ben, nem az első és nem az utolsó a Pécsért lelkesedők so­rában, de mindenesetre az el­ső olyan műben olvasható, amely tudományos igénnyel ír­ja le Baranya vármegye föld­rajzát, történetét, kultúráját, nevezetesebb kirándulóhelyeit. Haas Mihály könyve Bara­nya löldirati, statistical és tör­téneti tekintetben") sokáig ritkaságnak számított, hiszen kevés példányban maradt fenn, de most a Baranya Me­gyei Könyvtár megjelentette reprint kiadásban. A könyv, amelyet eddig többnyire csak a kutatók forgattak, most a gyűjtők, a régi irodalom ked­velőinek polcára is odakerül­het. Haas Mihály 1810-ben szü­letett Vas megyében, majd Szepesy pécsi püspök vette fel a papnövendékek közé, aztán Bécsben tanult. 1834-ben lett bölcsészdoktor és Pécsett cím­zetes prépost, a pécsi Lyceum tanára, a történelem népszerű professzora. Baranya cimű könyvét a Pécsett 1845 au­gusztusában összegyűlt ma­gyar orvosok és természetvizs­gálók nagygyűlésére szánta, mecénása az akkori pécsi püspök, Scitovszky János volt. A könyv 800 példányban je­lent meg, és 404 ezüst forint­ba került. A tudós szerző Baranya „Földirati Vázlatát” a Baranya név magyarázatainak ismerte­tésével kezdi (Baranya = bor' anyja, = Baronavár, = borina, vagyis fenyőfa), majd idézi Fényes Elek korábbi szavait a megye „ általános képének föstésére, nehogy elfogultak­nak látszassunk", s arra a kö­vetkeztetésre jut: „nem hibá­zunk semmit, ha azt állitjuk: hogy Baranya vármegye ha­zánk' legszebb 's legáldottabb vármegyéi közt, ha az elsősé­get magának nem viszi is, azt bizonyosan másnak egyiknek sem engedi át". S mit ír lakóiról? „A! magya­rok, a' megyének legszámosb lakói. . . Közép magasságnál valamivel szálasabbak, bátor, egyenesszivü 's o' mellett en­gedékeny szelid természetűek". „Dicsérendő még az is Bara­nyának pórasszonyaiban, hogy a' tisztaságot különösen szere­tik . . . Bár férjeik is illy tiszta­ságszeretők volnának." „Kereskedése Baranyának, 2 hajókázható folyó közt feküd­vén . . . élénk. Kiviteli főczik- kei: mindennemű gabona, liszt, bor, sertés, ju, ló, nyers bőr, kőszén, dohány, gubacs, viasz. .. A' gabona Mohácsnál hajóra rakatik, 's Mosonyban vagy Ausztriában adatik el." Pécs lakossága 1842-ben 14 616 lélek volt, s gyarapo­dott „nem annyira születés, mintsem bevándorlás által". A születés és halálozás aránya kedvezőbb, mint Bécsben és Budán, de „az újszülöttek' ha­landósága aránylag nagy". S végül a vendégfogadókról. „Csinos, kényelmes vendég­fogadókban Pécs hiányt nem szenved ... „A magyar király", „aranyhajó", „vadember" „ko­rona" „hétválasztó" stb . . . Bort és sört igen sok házban mérnek. A' mulatóhelyek közt először a' csinos és tágas szín­házat kell említenünk . . . Ca­sino kettő van, egyik nemzeti­nek, a' másik polgárinak ne­veztetik . . . Fényes és igen népes tánczmulatságok a’ színházban és a' „Hattyú" te­remben tartatnak. Átalában aránylag sehol sem kedvelte- tik és gyakoroltatik annyira a táncz, mint Pécsett. A' legna­gyobb nyári hőségben is szen­vedélyesen föly ez az izzasztó mulatság több helyt egy idő­ben." G. T. Panoráma Grazia gyanúja Gyanakszom rád címmel forgatnak egy új olasz fil­met, melynek Grazia Car­rera a főszereplője. A fia­tal olasz színésznő szere­pe szerint mégsem lehet olyan gyanakvó, mert egy év alatt háromszor megy férjhez — a filmben. Temérdek Picasso A világ legnagyobb Pi­casso kiállítása nyílott meg az ősszel Párizsban. A 330 éves palotában 228 fest­mény, 149 szobor és közel 1500 rajz látható. A Le Monde azt írta a megnyitás után, hogy „Picasso művé­szete méltó helyen és vég­re otthon van a XIV. Lajos korabeli épületben". Pasolini megöletése Film készül Piero Pasoli­ni világhírű olasz filmren­dező haláláról. Mint is­meretes, az olasz filmmű­vészt egy homoszekszuális fiatalember ölte meg. A gyilkosság történetéről szó­ló film érdekessége, hogy rendezője egy arab pszi­chológus: Houchand Alla- hyari, aki — mint nyilat­kozta — a lehető leg­őszintébb alkotást akarja elkészíteni. Tini kéglije éppen jó — Zaklatott volt a sorsom — mondja ez a 29 éves, de 40- nek is nézhető fiatalember, remegő kezekkel, mélybarna, széles árkokkal a szeme Jött az Ördög alatt... - Megszereztem a szakvizsgát, asztalos lettem. Apám valami miatt bepörgött, kilenc nap múlva már Buda­pesten dolgoztam. Viszajöttem Pécsre, megnősültem, elvál­tam, katona lettem, ismét megnősültem, kislányom szü­letett, megint elváltam, két évig éltem a barátnőmmel, szétmentünk, három hete új­ból van barátnőm, és akkor ez a balhé . . . Egyszer már volt büntetve T. I.: 1981-ben ittas vezetés m.iatt kapták el, a véralkohol­szint 3,1 ezrelék. Amikor 10-én éjszaka letar­tóztatták, a vérvizsgálat 3,07 ezreléket állapított meg.- Menjen csak el a Kolum­biába, a 100 éves borozó környékére — mondja a nyo­mozó —, ha megkérdi: ki is­meri T. l.-t, nem kap választ. De ha Tini után érdeklődik, mindenki ismerni fogja. * November 9-e, este: Tini a 100 évesbe tért be. Ott mind­járt megszólította egy isme­retlen ember: mit iszik? így kezdődött. Ez az ember bizo­nyos V. A., amúgy ördög né­ven ismerik. Ö sem sajnálja a pénzt az éjszakától, 9-én mindent ő fizetett: a számlát a 100 évesben, a taxit a Vi­rágcsokorban, ott is a bort — és a vacsorát egy ott megis­mert, s mint később megtud­ták: 15 éves, intézetből szö­kött lánynak. Nem egészen önzetlenül, mert kiderült: Tini kéglije — albérletben lakik a belváros­ban - éppen jó, így hát mind­hárman odamentek, s mind­járt rögtönöztek is egy me­sét, mert a háziasszony - egy idős nő - ígérete ellenére otthon volt: Kanadából érke­zett távoli rokonok, nincs hol aludniuk . . . A tények - mert több tanú is egybehangzóan így meséli, Tini természetesen máskép­pen —: ennek a 15 éves lány­nak nem kellett ördög. Mond­ta Tininek: küldje már el, aki vállalkozott is a lovag szere­pére, de ördög kiborult: ő fizetett mindent, most meg lépjen olajra?! Erre Tini fel­fegyverkezett egy jókora konyhakéssel. Lehet benne erő, mert úgy eltörte a kitűnő acélpengét, mint az ostyát..'. — Az emberek — meséli a nyomozótiszt — egyszerűen nincsenek tisztában azzal, mi­lyen könnyen tévedhetnek ab­ban: bűncselekmény-e, amit - akár vagányságból, akár butaságból - elkövetnek . . . Mintha egyre inkább kiesne a figyelmükből, hogy a „kis bal­hénak" is lehet súlyos követ­kezménye! Ezt nemcsak T. I. esetében mondhatom. Itt van például ez a konyhakés: a háziasszony tulajdona, aki ki­hallgatása során mindvégiga kését „siratta”, hogy eltört, milyen jó volt, ma már ilyen nem kapható - közben pedig tanúként egy rablás kapcsán hallgattuk meg! * A tanúk szerint Tini annyira bepörgött - volt benne hozzá kellő nyomás is —, hagy a kést ördög torkának szorítva pénzt is követelt: 200 forin­tot. Megkapta, ördög lelé­pett.- Este - mondja Tini —öt­százassal, meg ezressel fize­tett. Miért nem azt vettem el tőle, kell nekem a 200 forint­ja? Még hogy a kést a torká­ra tettem! Kétszer meghajlí­tottam, a penge eltört, a kést a szekrényre dobtam . . . Kis­iparos mellett dolgozom, jól — nagyon jól — keresek, van pénzem, de ennek az ördög­nek is. Fizetett ő itt is, ott is. Én vittem a pénzt a pénztár­hoz, elszaladhattam volna! — Hol követte el a hibát? — Egy: nem mentem haza, amikor elköszöntem a barát­nőmtől. Kettő: nem maradtam a másik társasággal a Virág­csokorban. Három: hozzám mentünk. Máshol nem. Vagyis a kést nem említi. Hogy kiment érte a konyhá­ba. Hogy azért használta is - a tanúk szerint fegyver­ként. — Nagyon agresszív ember­nek ismerik — mondja a nyo­mozótiszt. - Különösen, ha iszik. A vizsgálat rablás alapos gyanúja miatt a Pécsi Rend­őrkapitányságon folyamat­ban van. Mészáros Attila 4 vasárnapi

Next

/
Oldalképek
Tartalom