Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)
1985-11-16 / 314. szám
i 1985. november 16., szombat Dunántúli napló 11 Műszaki fejlesztés - konferenciazáró Mi újat hozott, mi az üzenete a pécsi Pannónia Szálló nagytermében lezajlott országos konferenciának, melyen a műszaki fejlesztés hogyan továbbjáról fejtették ki elképzeléseiket a meghívott szakemberek? Erről kérdeztük dr. Bélyácz Ivánt, a Pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem rektorhelyettesét, aki a záró összefoglalót mondta a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya Megyei Szervezete által rendezett kétnapos tanácskozás tegnapi befejeztekor. — A jelenlevő vállalati szakemberek fontos és értékes információkat kaptak a hetedik ötéves tervidőszakra szóló fejlesztési lehetőségekről. A korábbiakhoz képest a kutatásokra és a fejlesztésekre való ráfordítások viszonylagos nagysága nem csökken. Az előttünk álló időszakban a gazdasági növekedés legfontosabb forrásának kell lennie a műszaki fejlesztésnek. A műszaki fejlesztésre való ösztönzésben — és ezt a vitában megerősítették — döntő szerepe- van a piac kényszerítő, ösztönző hatásának. Ahhoz azonban, hogy a műszaki fejlesztés szerepe a korábbinál nagyobb legyen, változtatni kell a központi irányítás, s a vállalatok volumen- és bázis-szemléletén. — Elhangzottak követendő vállalati példák, sikeres innovációk, például a gyógyszer- és a vegyipar területéről, ahol tisztes piaci részesedésüket a vállalatok annak köszönhetik, hogy saját kutató részlegük szolgáltatta eredményeket gyorsan hasznosítják. Ez nem általános, nagyon sok vállalat versenyhelyzete, piaci pozíciója és jövedelmezősége egyáltalán nem függ a műszaki fejlesztésben korszerűsítésben a kutatásokban elfoglalt helyétől. — Többször is hangot kapott, hogy a szabályozó és érdekeltségi rendszer több eleme inkább fékezi a technikai-technológiai korszerűsítést, a termékszerkezet-váltást, mint ösztönzi. Ugyanakkor egy másik üzenet: a műszaki fejlesztést, mint vállalati funkciót nem célszerű kampánynak tekinteni, inkább a vállalati érdekeltségből fakadó szükségszerűségnek. M. Z. 30 millió dollár a népgazdaságnak A vetélkedő résztvevői Pécsett a Munkásmozgalmi Múzeummal is megismerkedtek Fotó: Läufer László Vadászvetélkedő Hogy egyértelműbben kiderüljön: a vadászat nemcsak lövésből áll, néhányat idézünk a tegnap délelőtt Pécsett, a Mozgalmi Házban tartott, a megye vadásztársaságainak rendezett vetélkedő kérdései közül. Melyik védett madár nem költ Baranyában? Hány hónapig vemhes a borz? Hány millió dollár exportbevételhez juttatták 1980—1985 között a vadásztársaságok a népgazdaságot? Az utóbbi kérdésre a válasz: 90 millió dollárhoz. Tekintélyes — s talán sokak számára meglepő — összeg, ami mögé óhatatlanul megfelelő szakmai felkészültséget kell feltételeznünk, s — ahogy ezt dr. Gyöngyös! János, a MAVOSZ Megyei Intéző Bizottságának titkára a „Vadászvetélkedő 1945 —1985.” megnyitójában hangsúlyozta — ezeknek az ismereteknek a rendszeres felújítására, az újabbak megszerzésére állandóan szükség van. Ez is volt az eayik célja a MAVOSZ megyei IB-a, illetve a Baranya Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya által rendezett vetélkedőnek. A másik: a vadgazdálkodás hatékonyabbá tétele, amit annak ellenére is lehet várni, hogy a megyei 28 sportvadász társasága közül 15-en képviseltették magukat ezen a versenyen, ám az itt szerzett ismeretek átvételéPénteken ünnepélyes keretek között átadták rendeltetésének Debrecenben a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetében felépült első magyar ciklotront, a hatodik ötéves terv legnagyobb tudományos célú beruházását. Az ünnepségen részt vettek a Nemzetköz' Atomenergia ügynökség képviselői, jelen volt a hazai és a szovjet tudományos élet re szükségük lesz a távolmaradóknak is, ha szakmailag etikailag nem akarnak lépéshátrányba kerülni a többiekkel szemben. Enhek megfelelően a különböző fordulók kérdéscsoportjai is változtak: a vadászat, a vad- gazdálkodás, az egyesületi és szervezeti élet, a természet- és környezetvédelem területeit egyaránt érintették, de — és nyilván ezért rendezték a vetélkedő délutáni eseményeit a Munkásmozgalmi és Helytörténeti Múzeumban, ahol a zsűri elnökeként részt vett a versenyben dr. Jerszi István, a MAVOSZ Megyei Intéző Bizottságának elnöke is — kutatták a megye és Pécs történelmét is. A tét nem volt kicsi: a vetélkedőn részt vevő 15 vadász- társaság közül az első helyezettre 25 000, a mósodikra. 15 000, a harmadikra 10 000 forintos, vadászati, vadgazdálkodási feladatok megoldására fordítható jutalom várt, de természetesen díjazták a versenyben legjobban szereplő vadászokat is. A szellemi árveréssel záruló, közel az egész napot felölelő vetélkedő győztese végül a Pécsi Dózsa vadásztársaság lett, mögöttük a második, illetve harmadik helyen a tenkesi Kittenberger Kálmán és a szigetvári Barátság végzett. M. A. több neves személyisége. Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára avatta fel az új létesítményt. A tervek szerint a berendezést harmadrészben a fizikai alapkutatásokra, további harmad-harmadrészben pedig alkalmazott kutatásokra, illetve a közvetlen gyakorlati célokra: izotóptermelésre, ipari analitikára és besugárzásra fogják használni. Telefonkötvény 400 millióért Kölcsön kér a Posta (Munkatársunk telexjelentése) Az ezredfordulóig tervezett fejlesztéseihez kölcsön kér, ismét telefonkötvényt bocsát ki a Posta. A jövő évi feladatokra november 18-tól 400 millió forint értekben több fővárosi lakótelepre és vidéki településre hirdetnek kötvényjegyzést. A körzeti telefonkötvényt magánszemélyek 25 ezer, vállalatok, intézmények 100 ezer forintos címletekben vásárolhatják meg. A Posta garantálja, hogy a kötvény tulajdonosa részére legkésőbb 3 éven belül telefont szerel fel, a törlesztést a posta a készülék felszerelésével egyidőben kezdi, a fennmaradó összeget 1989-től fizetik. A posta azt is vállalja, hogy amennyiben a szerződésnek saját hibájából nem tud eleget tenni, a meghatározott kamaton felül kötbért fizet. A vidéki városok közül Dél-Dunántúlon egyelőre csak Boglárlelle érdekelt, de a költségvetési és fejlesztési források kiegészítéseként más települések bevonására is sor kerül a következő tervidőszakban. A Magyar Posta berendezéseinek 49 százaléka elavult. Ahhoz, hogy lépést tudnak tartani az igényekkel és a VII. ötéves terv végére némileg behozzák a lemaradást, 39,5 milliárd forintra lenne szükségük. Ezzel szemben csak 25 milliárd áll rendelkezésre. A gondokon segíteni — ha az elképzelés kellő megértésre talál a várakozók körében — a posta illetékesei .a kötvények kibocsátásában látnak lehetőséget. Ferenci Demeter Átadtak az első magyar ciklotront Debrecenben FILMIEGYZET És megy a hajó Az idős mester szomorú vidámsága: Federico Fellini És megy a hajó... Az olasz film története című munkájában Carlo Lizzani azt írja Fel- liniről: „aki képes kivonni magát Fellini költészetének bűvöletéből és letépni szegényes ideológiai álarcát, s megelégszik Fellini filozófiájának egzisztencialista és misztikus elemeinek felkutatásával, könnyen lerombolhatja a rendező költészetét, poétikáját, de sokszor csapdába is eshet.” Nem az a petárdás, csillogó film, mint amikre szívesen emlékezünk F. F. korábbi alkotása közül, s nem is az azokat megelőző, szerényebb kiállítású. de emberségben szenvedélyesebbeket idéző az És megy a hajó. Olyan, mint kulcsjelenete: a hajókonyhában két rozoga öregúr vízzel hangolt poharakon csilingelő melódiát játszik; a hétköznapokból feltündöklik a művészet, úgy ahogy annak lennie kellene — önmagáért, mulat- tatásunkra, spontán természetességgel. A többi már elide- genedettség, árukultúra, érdekszövevény és üzlet, hírnév, féltékenység, ármány, meglehet „magasabb kultúra”, mint a népségnek a pohárzene, de süllyed, mint a filmbéli hajó. A nagy művészet - mondja Fellini — gyönyörű, s tényleg magas régiókat hódított meg, csak éppen ■ elszakadt végérvényesen az emberek hétköznapjaitól. Szomorú tapasztalata ez a nyolcvanas éveknek, amikor valóban üres' cirkuszi mutatványok tudják csak tartósan megtölteni a mozik nézőterét, amikor végérvényesen szétszakadni látszik a tömeg- és elitkultúra. A kultúra skizofréniája pedig a kultúra halálát jelenti, mutatvánnyá redukálja önmagát. Ezért a groteszk fintor a film végén: Fellini megmutatja, hogy készült filmje: óriási műlavorban maketthajó sorsáért izgultunk végig - amire telik, az az, hogy a mutatvány mutatványa talán idézheti a művészet elvesztett lényegét. Felcsillanhat még a költészet, s nem mesterségbeli, elsajátítható fogások sorozataként, de véletlenül, megismételhetetlenül, mint az a furcsa koncert, ott a hajó mélyének konyhájában . . . És megy a hajó ... - viszi még lendülete, a hajón ott, amit valamikor művészetnek hívtunk, de a vizeken, a partokon fontosabb, kegyetlenebb dolgok készülnek, s hiába tör be ez a valóság a hajóra is, ott csak mint kényelmetlenséget veszik tudomásul. Valódi kapcsolat nincs már a hajó és a part között. . . Groteszk e hajó, vidámságra ingerlő, bár szomorú a helyzete. Elsüllyed, s értékei már vissza nem hozhatók. Talán nem is kár értük, hisz hasznunkra nem voltak, de hiányuk fáj, s még jobban talán az, hogy helyette más nem kínálja - már?, még? — önmagát. B. L. Holnap a VDN-ben Genf előtt Mit jelentene úz űrfegyverek megsemmisítése? Komputerjátékok a TRIÁL kínálatában Japán robot és Jackson-baba Nem áruház, nem butik Mire készül a Fontana Divatház? Növényvitrin a lakásban 140 éves könyv új kiadásban „Ritka város bir olly bájoló környékkel, mint Pécs” Jött az ördög... Ketten a világ ellen Új edzőpáros a magyar kézilabda-válogatott élén A MEDOSZ megyei küldöttértekezlete A termelés segítése a legfőbb érdekvédelem Több mint 13 000 MEDOSZ- tag képviseletében 56 küldött tanácskozott tegnap délelőtt az SZMT székházában. Mészáros Miklósné, a megyei bizottság titkára joggal hangsúlyozhatta, hogy Baranyában a mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás — az elmúlt öt évben különösen — sikerágazat volt. A MEDOSZ-hoz tartozó öt állami gazdaság az 1980. évi 3 milliárd forint termelési értékét 1984-re 4,1 milliárd forintra, a Mecseki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság 742 millió forintról 871 millió forintra emelte. A szűkebb fejlesztési lehetőségek ellenére általában javult a gazdaságokban a műszaki színvonal, nőtt a jövedelem, fejlődtek az agrotechnikai eljárások és ezzel együtt a szakmai kultúra. A nagyvállalatok másfélszeresére növelték terveikben a szociális célokra fordítható összeget. Javult az üzemegészségügy helyzete és az üzemi étkeztetés, de továbbra is legégetőbb szociálpolitikai gond a lakáskérdés. A vitában felszólalók megerősítették, hogy munkájuk középpontjában a termelés segítése áll. Szóltak a termelőszövetkezetekben működő alkalmazotti alapszervezetek munkájáról, a szakszervezetek pártirányításáról, az erdőgazdasági dolgozók bérhelyzetéről, a nyugdíjasokkal való törődés fontosságáról is. A MEDOSZ Központi Vezetősége nevében Szebeni Istvánná alelnök értékelte a megyei bizottság munkáját és az alapszervezetek tevékenységének differenciáltabb és operatívabb segítésére hívta fel a figyelmét. A Szakszervezetek Baranya Megyei Tanácsa nevében Simon József titkár, a MEDOSZ Megyei Bizottsága és az SZMT jó kapcsolatát hangsúlyozta és a munkaverseny-mozgalom újabb megélénkítésének fontosságát érzékeltette. Dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára a megyei pártbizottság elismerését tolmácsolta az ágazat dolgozóinak és a szakszervezeti aktivistáknak. „A termelést segítő munka a szakszervezeti érdek- védelmi funkció gyakorlásának legfontosabb területe" — mondotta a megyei pártbizottság titkára. Felhívta a figyelmet, hogy társadalmunk előrehaladásának kulcskérdése: milyen mértékben sikerül kibontakoztatni a dolgozók potenciális alkotókészségét. S ebben a szakszervezetnek kiemelkedően jelentős feladatai vannak. A MEDOSZ hét tagú megyei Bizottságának elnökévé Tóth Józsefet, a Bólyi Mezőgazda- sági Kombinát vszb-titkárát, titkárának ismét Mészáros Miklósáét választotta a küldött- gyűlés. D. I.
