Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)
1985-11-15 / 313. szám
1985. november 15., péntek Dunántúli napló 5 Politikai könyvnapok ’85 Huszonegy új, illetve újra kiadott könyvet jelentetett meg a Kossuth Könyvkiadó az idei politikai könyvnapok alkalmából, melynek országszerte most tartották a megnyitóját. A Baranya megyei rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitójára tegnap délután került sor Komlón, az Úttörő- és Ifjúsági Házban az MSZMP Komló Városi Bizottsága és a Kossuth Könyvkiadó Vállalat Baranya Megyei Kirendeltsége közös szervezésében. A Komlói Városi Művelődési Központ irodalmi színpadának és a Komlói Munkáskórus műsora után Somssich Lászlóné, az MSZMP Komló Városi Bizottságának első titkára mondott megnyitó beszédet, melyben hangsúlyozta, hogy a jó könyv gondolkodásra és cselekvésre késztet, s hogy az utóbbi időben mennyire megnőtt az érdeklődés a politika: irodalom iránt. Ezt igyekszik kielégíteni kiadványaival a Kossuth Könyvkiadó. Idén például hatszázezer kötet jelent meg gondozásában. Az ünnepi megnyitó után Gál Gyula, a kiadó osztályvezetője „Kiváló terjesztő” kitüntetést nyújtott át Pék Sándornénak, a MÉV szolgáltató üzeme dolgozójának, aki egyúttal húszéves könyvterjesztési munkájáért emlékjelvényt is kapott. „Kiváló terjesztő" lett még Nagyági Lászlóné, a Pannolit komlói bányaüzemének dolgozója, Tuhák Lászlóné, a Baranya Megyei Gyógyszertári Központ dolgozója és Szedla- esek Józselné, a Mecseki Szénbányák szénelőkészítő üzemének dolgozója. A megnyitó után Nagy Sándor, az idén megjelent „Talpon a viharban is" című kötet írója és Nagyné Szilágyi Margit, a kötet szerkesztője dedikálták a könyvet. Az érdeklődők megtekinthették a könyv- kiállítást, ahol azokat a könyveket mutatták be, melyeket november—december hónapban a terjesztőktől, illetve a megyei kirendeltség üzletében lehet megvásárolni. A huszonegy, erre az alkalomra megjelentetett kötetből csak néhány: Antonio Gramsei: Politikai írások; Szűrös Mátyás: Hazánk és a nagyvilág; Balogh Edgár: Hídverők Erdélyben; Évfordulók '86; Búza Márton: A szakszervezetek Magyarországon; Gams Judit -Salamon András: Hátizsákkal a Himalájáig. Versenyképesség kell A műszaki megújulás napjaink magyar gazdaságának sorskérdése. Ezzel kapcsolatban sokan egyetlen kiutat ajánlgatnok nagy nyomatékkai: beruházni kell, megvásárolni külföldről a legfejlettebb technikát és technológiát, s ez mindjárt a jövőbe röpit bennünket. Hogy ez nem egyedüli gyógyír, többek között ezt is megtudhattuk azon a tegnap kezdődött országos konferencián, mely a műszaki fejlesztés időszerű kérdéseit tűzte napirendjére. A kétnapos tanácskozást a pécsi Pannónia Szálló nagytermében a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya megyei Szervezete rendezte. Dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára tartott bevezetőt, főként a műszaki fejlesztés emberi tényezőivel foglalkozva. Ezek között az előrehaladás szempontjából a legtöbbet emlegetett kérdés a műszaki értelmiség anyagi és erkölcsi megbecsülése, ennek elégtelensége. Ki és mi akadályozza meg itt a megyében a vállalatoknál, hogy megoldják- ezt a problémát? — tette föl a kérdést az előadó. Hiszen mindenféle központi dokumentumban, a XIII. pártkongresszus határozataiban is benne van a műszakiak nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülésének szükségessége. El kell határozni, hogy akarjuk ezt a változtatást, s aztán a feltételek alakításával segítsük elő, érvényesítsük is a gyakorlatban, s ne mutogassunk fölfelé, ne várjunk arra, hogy majd a központ megoldja. A következő előadó, ilj. Marosán György, az MSZMP KB munkatársa a műszaki fejlesztés szerepével foglalkozott a strukturális megújulásban. Miért lassú nálunk a termék- szerkezet változása? Mert ez rendkívül nehéz. Nem elég csak Rugalmasságot, pontosságot a piaci munkában azt mondani, új termék kell, szükség van új technológiára is. Azt viszont be kell építeni a vállalat termelési kultúrájába, s ennek sokféle vonzata van. Más szervezettség kell, meg kell változnia a dolgozók szakképzettségének, a mérnöki gondolkodásnak, a vezetésnek, a piackutatásnak, és így tovább. Egyszóval az egész termelési kultúra komplex megújulására van szükség. Hogy ez nem könnyű feladat, arra például szolgálhatnak a hetvenes évek nagy export árualap-fejlesztő beruházásai is. Ezekhez külföldi tőkét, technikát és technológiát is bevontunk, és nagy eredményeket vártunk. Mégsem jöttek a várt eredmények. Ma sok vállalatunknál található fejlett technológia, de nem tudják hatékonyan alkalmazni. Nem elég tehát csak felírni a zászlóra a legfejlettebb technológiát, s azt beszerezni, hanem az a nagy kérdés, hogyan lehet azt hatékonyan működtetni. A teljesítményt megelőlegező beruházások kora lejárt, amink van, abból próbáljuk a legtöbb eredményt kihozni. Ifj. Marosán György fejtegetései során attól is intett, nem szabad egyoldalúan csak a műszaki fejlesztésnek kedvező szabályozókra várni. A külföldi vevők mondják el, többnyire nem is a magyar termékek műszaki színvonalával elégedetlenek, hanem a problémák jelentős része a piaci munkával, rugalmatlanságunkkal függ össze, hogy például nem szállítottunk időben. Olyan szabályozók kellenek, amelyek a vállalatok versenyképességét növelik, s ez több tényezőt foglal magában, a műszaki színvonalon kiA KIOSZ küldöttgyűlése Rendkívüli küldöttgyűlést tartott csütörtökön — az Építők Szakszervezetének székházában — a Kisiparosok Országos Szervezete. Megvitatták az országos választmány által előterjesztett új alapszabály-tervezetet, amelynek leglényegesebb új vonása, hogy a gazdasági munkaközösségek érdek- képviselete, érdekvédelme ezentúl a KIOSZ feladata lesz. E munkaközösségek a jövőben tagdíjfizetés ellenében általános érdekképviseletet és érdekvédelmet kapnak, a gmk- tagok jogai és kötelezettségei a kisiparosokéval lesznek azonosak. Az új alapszabály keretjellegű, tehát tágabb teret ad a tagsági igények és szakmai sajátosságok érvényesítésének, ugyanakkor jobban meghatározza az alapszervezetek jogkörét és hatáskörét. Ugyancsak új vonása az alapszabálynak, hogy a megyei szervezetek jogi személlyé válnak, ezzel nő önállóságuk, a korábbiaknál erőteljesebben képviselhetik a tagság érdekeit, és szakmai tagozatok, szakosztályok alakításával jobban érvényre juttathatják a szakmai sajátosságokat. Az országos küldöttgyűlés az alapszabályt elfogadta, és az a törvényességi felügyeletet gyakorló ipari miniszter jóváhagyása után december 1-én lép hatályba. Kell a 400 OOO tonna szén Két újabb fejtés Zobák-aknán A 400 000 tonna szén kitermeléséért rendkívüli erőfeszítést tesznek a komlói Zobák-aknán. 1200 fizikai dolgozó négymillió, a 110 műszaki félmillió forint célprémiumot kap tervteljesítés esetén. A soron kívüli intézkedésre azért került sor, mert nem készült el az idei újabb fejtéshez a gépi biztosítás és a gépi jövesztés. Nincs a helyén a III. szinti 16/1 -es telepben az MVD-160-as biztosító berendezés, valamint az ÉSA maróhenger. Egy 150 milliós műszaki beruházás még nem fejeződött be. Ez lenne a Mecseki Szénbányák történetében a második olyan telep, ahol Dowty pajzsokkal biztosítanak. A fejtést azért október derekán megnyitották, de a bányászás hagyományos módon folyik. A korszerű berendezések segítségével naponta 860 tonna szenet termelhettünk volna ki - mondja Muhel Illés aknavezető. - Pillanatnyilag be kell érnünk kézi jövesztéssel, a 600 tonnás teljesítménnyel. December 1-re még egy fejtést építenek ki ugyancsak a III. szinten, de hagyományos módon, ahová az akna más munkaterületéről négy vágathajtó csapatot irányítanak át. Zobákon nagyon bíznak a 18 vállalati gazdasági munkaközösség további vállalásaiban. A gmk-k októberben a szabadnapokon 6500 tonna szenet bányásztak ki. Ahhoz, hogy a terv teljesüljön, még 62 000 tonna szenet kell kitermelnie a zobáki kollektívának. vül például a piaci munkát is. A vállalatok maguk döntsék el, melyiket javítják, milyen szűk keresztmetszeteket oldanak föl. A konferencián a továbbiakban több más előadás hangzott el, a munka ma folytatódik. M. Z. Emlékezés Ries Istvánra Ries István ügyvéd, a magyar munkásmozgalom és az állami élet kiemelkedő személyisége, volt igazságügy-miniszter születésének 100. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek csütörtökön a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Emléktáblájára a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke és Varga Péter, az MSZMP KB köz- igazgatási és adminisztratív osztályának vezetője, a Központi Bizottság tagjai helyezték el a megemlékezés virágait. Kisebb szobák, jobb körülmények Az ebédlő felújítása már megkezdődött Fotó: Läufer L. Korszerűsítik a mozsgói szociális otthont Húszmilliós felújítás Megkezdték a mozsgói szociális otthon korszerűsítését. A 20 millió forintos munkát a kaposvári Generál Gazdasági Munkaközösség vállalta. Kisebb szobák, megfelelő mellékhelyiségek és kiszolgálóegységek kialakításával jobb körülményeket teremtenek. A tervek szerint 1987 májusának végére befejezik az átalakítást. A mozsgói szociális otthon korszerűsítését ugyanúgy a mostani tervidőszakra ütemezték, mint a somberekit és a helesfait. A sombereki otthon bővítése és felújítása befejeződött, a helesfaié a végefelé tart, a mozsgóit pedig épphogy elkezdték. Ennek oka, hogy hosszú ideig az aknamélyítőknek kellett itt dolgozniuk. Az épület ugyanis megrogy- gyant, s kiderült, hogy pincék vannak alatta. A korszerűsítés kezdete előtt ezeket kellett be- tömedékelni. Mivel a baranyai szociális otthonokban nincs elegendő hely, a mozsgói otthon felújításán úgy dolgoznak, hogy csak a lakók egy részét költöztették el más intézményekbe, a többség maradt. A múlt hónap végén — a mohácsi újvárosi szociális otthon és a szigetvári tűzoltóság KISZ-tagjainak segítségével költöztettek át a dolgozók 40 lakót a sombereki, siklósi otthonokba. Kiürítették a főépület északi részét, amelyet november elején a kivitelezők vettek át. Az átalakítást ugyanis két ütemre tervezték, s az első ütemben a főépület korszerűsítését akarják megoldani. Az északi részen a konyha bővítésével — 300 adagos lesz — illetve a jelenleginél kisebb méretű, 3—4 ágyas szobák kialakításával kezdik a munkát. Ha ezzel elkészülnek, akkor a főépület déli részéből visszaköltöztetik az újjáalakított északi szárnyba a lakókat, s a déli részen folytatják a munkát. A főépület belső átalakításának és egyben az első építési ütem befejezésének határideje 1986 vége. A kivitelező a BARANYA- TERV tervei alapján dolgozik. S bár az elkövetkező időben mind a gondozottaknak — mind az itt dolgozóknak nehéz napjaik lesznek, úgy tűnik, hogy nemcsak korszerűsödik, hanem meg is szépül a mozsgói szociális otthon. T. É. Ülést tartott a képviselők megyei csoportja Mit kértek o baranyai választók? Üt- és járdaépítést, az ivóvíz és a tömegközlekedés javítását, a kereskedelmi hálózat bővítését, az áruellátás folyamatosságát, az egészségügyi gondoskodás napirenden tartását, a telefonhiány enyhítését. Ezek a tanácsi választási rendezvényeken hangzottak el. Erről adott tájékoztatót tegnap dr. Hazafi József, a Baranya Megyei Tanács V. B. titkára a képviselőcsoport ülésén, amelyet a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat munkásszállóján tartottak. A népfront közreműködésével megtartott falugyűléseken, jó politikai hangulatban több ezren mondtak véleményt a jelöltek személyéről és programjukról — emelte ki Hazafi József. A képviselők két tájékoztatót hallgattak meg a megye építőiparáról. Eqyiket Bertram Jenő, a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat igazgatója, másikat Mischl Róbert, az Állami Építőipari Vállalat vezérigazgatója vázolta. Bertram Jenő elmondta, munkájuk jövőre is lesz bőven. Mischl Róbert pedig arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a BÁV kilábolt a hullámvölgyből, bizakodva néznek a következő évben rájuk váró feladatuk elé. Ezután a képviselők véleményt mondtak és kérdéseket tettek fel. Dr. Brezniczki Jó- zsel (TEHO) a településfejlesztési hozzájárulás-körüli huzavonáról érdeklődött. Gá- zsity Milutinné Sellye és Vajszlá környékének telefongondját ismertette, Krémemé Michelisz Teréz a határ menti térség gondjait mondta el, Balogh Kálmán Mohács telefonellátásának hiányosságaira, s megoldásának lehetőségére kért választ. Dr. Hazali Józsel vb-titkár a közép- és hosszú távú fejlesztési tervekre utalva reméli a gondok enyhítését, Horváth Lajos javasolta, hogy a településfejlesztési hozzájárulást ne erőltessék. A telefon és a tömegközlekedésre vonatkozó kérdésekre kérjenek választ a postától, illetve a közlekedési vállalatok irányítóiról. Dr. Sasvári László, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának osztályvezetője szintén a településfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos állásfoglalást erősítette meg. Kasó Józsel csoportvezető véleményt kért a tömegtájékoztatási szervek szerepéről, lehetőségeiről az országgyűlés és szervei, valamint a képviselői munka támogatásában, széles körű ismertetésében. A Dunántúli Napló, a Magyar Távirati Iroda és az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója képviselői - a lehetőségeik figyelembevételével — megköszönve a kérést, messzemenő támogatásáról biztosította a parlamenti és r> választókerületi képviselői munka publikálását. N. I. Tanácskozás az iparcikk-kereskedelemről Csütörtökön a Belkereskedelmi Minisztériumban az iparcikk-kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek vezetői szakmai értekezletet tartottak az áruellátás alakulásáról és az elkövetkezendő évek feladatairól. Mátrai Lajos, a minisztérium iparcikk főosztályának vezetője elmondta: az elmúlt esztendőben a kereskedelem - a szilárd tüzelőanyagok kivételével — összességében kielégítette az iparcikkek iránti keresletet. Javult a kínálat egyebek közt építőanyagokból, villamos szerelési cikkekből, gázkészülékekből. A vállalatok és a szövetkezetek az árucsereforgalomban külföldről behozott készárukkal és képcsövekkel javították a színes televízió-kínálatot. Bár a hiánycikkek száma és mennyisége csökkent, még mindig számos fogyasztási cikk átmenetileg vagy huzamosabb ideig nem kapható. Különösen az olcsóbb árukból hiányos a választék. A főosztályvezető szólt arról, hogy a kereskedelem továbbra is számol a tartós fogyasztási cikkek iránti élénk kereslettel. A vállalatoknak fel kell készülniük arra is, hogy a vásárlók igényei tovább differenciálódnak: mind többen szeretnének műszakilag magasabb színvonalú termékeket - elsősorban híradástechnikai cikkeket — vásárolni, de növekszik az igény az olcsó termékek iránt is.
