Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)
1985-11-02 / 301. szám
Árkövy-emlékérem dr. Szabó Imre professzornak Dr. Szabó Imre professzor 150 fogorvos Pécsről Január /-to/ országos megelőzési program indul Dr. Szabó Imre professzort, a POTE Fogorvosi Klinikájának igazgatóját a fogorvosképzésben elért kimagasló eredményéért és a szakirodalmi munkásságáért Árkövy-emlékéremmel tüntették ki. Ez a díj a fogorvosok legmagasabb szakmai kitüntetése. A kitüntetés alkalmából beszélgettünk dr. Szabó Imre professzorral. — Professzor úr, Pécsett mindössze tiz évvel ezelőtt indult a logorvoshallgatók képzése. Most pedig a legjobb minősítést kapta az itt lolyó munka. Mivel érték ezt el? — Munkával és lelkesedéssel. Meg kell mondanom, minden igyekezetem ellenére én egymagám nem tudtam volna sokat tenni az oktatás érdekében, ha nem volna itt ilyen lelkes gárda. Tiz éve, amikor indultunk, nem volt egy olyan munkatársam sem, akinek gyakorlata lett volna a hallgatók tanításában. Az akkori fiatal gárdának nemcsak hogy gyakorlata nem volt, hanem legtöbbnek még szakképesítése sem. Még, 1977-ben is ez volt o helyzet, de 1982-re már többen szereztek az alapszakvizsgán túl ráépített képesítéseket is, például szájsebészetet, fül-, orr-, gégészetet, traumatológiát, aneszteziológiát. Gyakornokként kezdték, és az elmúlt tíz év alatt kiváló oktatók lettek, sőt, némelyikük ezalatt tudományos fokozatot is elért. A klinikára nehezedő munkaterhekkel nem is lehetne másként megbirkózni, csak ilyen tettrekész kollégákkal. A klinika oktatóinak például az első félévben egy hét alatt 179 elméleti és gyakorlati órát kell adniok, a második félévben 227-et. . Némelyik oktatónak annyi a heti óraszáma, mint egy főállású pedagógusnak és emellett neki még a betegeket is el kell látnia. A klinika járóbeteg-forgalma évente több mint 36 000. Nekünk nemcsak egyetemi, de városi,' megyei, sőt dél-dunántúli fogászati ellátási feladataink is vannak. A klinika dolgozói társadalmi munkában is sokat tesznek. Mi járunk kj a bükkösdi gyermek- otthonba,' a.bolyi szociális gyermek- és felnőttotthonba, hozzánk tartoznak a Jókai utcai, a Mátyás király utcai és a kisegítő foglalkoztató iskolák, valamint. a pécsi gyermekotthonok is. Mindamellett az egyetemi követelmény szerint tudományos munkát is kell végezni. 1980— 34 között a klinika oktatói 124 tudományos előadást tartottak különböző kongresszusokon, ebből 33-at külföldön. Úgyaneb- ben az időszakban 40 közlemény jelent meg szaklapokban a klinikai munkáról, ebből kilencet neves külföldi lapok közöltek le. Ilyen terhelés mellett 6. HÉTVÉGE azt is megoldottuk, hogy a munkatársak tanulmányútokra mehettek. Mivel jó a csapatmunka, a távollévőt szívesen helyettesítik a többiek. — Eddig csak a munkatársairól beszélt, pedig a kitüntetést ön kapta. Az indoklásban az ön szakirodalmi munkássága szerepelt.. . — Most készül egy új fogpótlástan tankönyv. Ennek egyik fejezetét, a Fogpótlás terminológiáját írtam, ami a témakör alapfogalmainak a tisztázásához fontos. A tízéves oktatási gyakorlat vezetett rá, hogy ez mennyire hiányzik, s hogy erre nagyon nagy szükség van. Mi már oktatjuk, a többi egyetemen csak a könyv megjelenése után vezetik majd be. — Az elmúlt tiz évben hány logorvostan-hallgató szerzett itt diplomát? — A nyáron avattuk a 150. nálunk végzett fogorvost. Ezzel sikerült a hiányt felszámolni, jelenleg Baranya megyében pines üres fogorvosi állás. Mégis, ha azt kérdik, elegendő-e ennyi fogorvos, azt mondom: nem. A jelenlegi fogorvosi állásszámot regen tervezték, a mai igény ennél több. Nemzetközi norma szerint egy terület fogorvosi ellátottsága akkor mondható jónak, ha egy fogorvosra 1000—120Ö lakos jut, és még elfogadható, ha ei a szám legfeljebb 2000 fő. Baranya megyében 3500-on felüli az egy fogorvosra jutó lakosok száma. — Egy régebbi beszélgetésünkkor említette, milyen két- ségbeejtően rossz a magyarországi lakosok foga. önök mit tesznek a megelőzés érdekében? Végre beindul egy országos megelőző program január 1-től. Sajnos, nagy késésben vagyunk, hiszen ez 20 év múlva érezteti csak a hatását. Bevezetik Magyarországon a fluorid- adagolást tablettában. Most első lépésként csak városokban és csak a bölcsődékben, óvodákban, később fokozatásan kiterjesztik az általános iskolákra és vidékre is. Emellett folytatódik az úgynevezett ELMEX-prograrh. Az ELMEX fluorid tartalmú zselé, azt hetente egyszer rá kell vinni a fogakra. A rendszeres használatával a fogak ellenállóbbak lesznek a szuvasodás ellen. Az első lépés az lesz, hogy .az óvónőket megtanítsuk: ők hogyan tanítsák majd a gyerekeket a helyes' használatra. A jövő évtől szeretnénk olyan felvilágosító diasorozatot készíteni, amivel talán hatékonyabban tudunk oktatni és hatni gyerekre, felnőttre. A sok-sok munkánk mellett önként vállaltuk ezt, mert látjuk: az eddigi fel- világosító propaganda nem sokat ért. Csináljuk, mert úgy érezzük, jó ügyet szolgálunk, és ha sikerül az embereket meggyőzni, hogy amit mondunk, ne legyen pusztába kiáltott szó, már nyert ügyünk van. Sarok Zsuzsa r Korunk kérdései Történelmi tanulságokról Négy évtizedes történelmi közelmúltunk a rövid távlat ellenére is értékelhető. Akár a felszabadulást közvetlenül megelőző időszak (az alacsony iparoso- dottságú, alacsony szintű termelőerőkkel dolgozó, szerény terméshozamú mező- gazdasággal rendelkező, alacsony iskolázottsági szintű ország), akár az 1945 előtti magyar progresszió céljai és vágyott ideáljai (a gazdasági és szellemi elmaradottságból való kiemelkedés), a mérce — a mérleg alapvetően pozitív. Még akkor is, ha a sorsfordító erejű történelmi lépéseket időnként ellentmondások, feszültségek is kísérték, ha a tudomány és technika ütemével való lépéstartásban történelmi eredetű elmaradottságunk egyes területeken sajnos növekedett, ha a gazdálkodás minőségi tényezői, a hatékonyság területén feladataink ma talán nagyobbak is, mint korábban. De mindez nem homá- lyosíthatja el előttünk, hogy ez a negyven esztendő minőségi változások időszaka volt: az évszázados történelmi eredetű fejlődésbeli megkésettségünk és elmaradottságunk felszámolásának és az új társadalom építésének útján elért eredmények ennek bizonyítékai. Csakis így értékelhető a korábbi megmerevedett társadalmi, gazdaság' struktúrák felszámolása, az ipar vezető ágazattá fejlesztése, fejlett — az utóbbi évtizedekben a világátlag kétszeresét kitevő agrárnövekedést felmutató — szocialista mezőgazdaságunk megteremtése. Egy igen mélyen gyökeredző antidemokratikus hagyományrendszer tűnt el a történelem süllyesztőjében és kiépült a néphatalom politikai rend szere. A felszabadulás óta hazánkban az egy keresőre jutó reálbér és fogyasztás háromszorosára nőtt, nemzeti jövedelmünk hatszorosa, az ipari termelés tizen- négyszerese az 1938. évinek. Közel harmincszor any- nyian kerekednek ma fel évente külföldi utazásokra, m-int a két világháború között. A negyven évvel ezelőtt megkezdődött korszak népünk történetében valódi sorsforduló kezdete volt, ezeréves történelmünk haladó hagyományainak folytatása, országunk nemzeti felemelkedésének időszaka Mindez elválaszthatatlan a népi demokratikus fejlődés motorjaként, majd a szocialista építés vezetőjeként tevékenykedő — párt politikai irányvonalától. Helyessége fejlődésünk egyik záloga, előforduló hiányosságai tévedések, ébresztések forrásai voltak. Tanulságaink rövid számbavétele ezért a jelenben formálódó jövőnk szempontjából is elengedhetetlen. A hatalomról A politikai irányvonal egyik központi eleme, melynek megszerzésére a póri megalakulásától kezdve törekedett — a ' hatalom, a proletárdiktatúra. Egy rövid, számos külső és belső tényező. által motivált, és e területen súlyos tévedésekkel és hibákkal teli történelmi kitérőtől eltekintve a párt mindig a marxista-leninista tanítások valóra 'váltását tekintette alapvétő feladatának.- Azt, hogy biztosítsa c^ néptömegek hatalomban való . gyakorlati részvételét, hogy a munkáshatalom a nép érdekében tevékenykedő hatalomból a nép által ellenőrzött, majd gyakorolt hatalommá vál-. hasson. Azt is világosan látta —' sajnos az ötvenes években hibásan gyakorolta —, hogy a hatalom rr.egszer- jelen időben (Pártunk politikai irányvonaláról) zése nem tekinthető célnak, hanem csakis eszköznek, a társadalmi viszonyok egészének átalakítása érdekében. A történelmi tapasztalatok megerősítették, hogy a szocialista hatalom megszerzésének módját, formáját és gyakorlásának módszereit mindig a konkrét körülmények határozzák meg. Megmutatták, hogy közvetlenül, vagy közvetett módon, éles polgárháborúban vagy fokozatosan, békés úton is lehet a birtokába jutni. Bizonyították, hogy jellegét nem a forma, az elnevezés határozza meg, hanem, hogy mely osztály tényleges érdekeit fejezi ki. Rámutattak, hogy a tradicionális elemek fel- használása, a formai sokszínűség nem aláásója, hanem ellenkezőleg, erősítője a munkáshatalomnak. Bizonyították végezetül a lenini tanítás érvényességét: nem az erőszak a proletárdiktatúra lényege, hanem a munkásosztály tudatossága, szervezettsége és összefor- rottsága más dolgozó ősz- tályokkal, az új társadalom építése érdekében. Az ötvenes évek úgynevezett ,,para ncsnoklási" időszakának nagy tanulsága, hogy az erőszak, a belső elnyomó funkció — konszolidált viszonyok közepette különösen - nem válhat a proletárdiktatúra domináns elemévé. A tapasztalat azt is mutatja, hogy a hatalom gyakorlása, állami és. társadalmi formáinak gazdagsága nem szűkíthető le a2 előbbiek kizárólagosságára hogy tehát a párt nem veheti át a politikai intézményrendszer más elemeinek funkcióját és felelősségét. A történelmi tapasztalatokat is magában foglaló politikai irányvonalnak nem véletlenül szerves része tehál a hatalom jellegét kifejező szocialista demokrácia. További kibontakoztatása elvileg és politikailag egyaránt szükséges. Fejlesztése, elmélyítése a XIII. kongresszuson pártunk történelmi programjaként fogalmazódott meg. A szocializmust és a demokráciát évtizedek óta egymástól elválasztha- tailan útitársnak tekintjük, ö • demokráciát társadalmunk lényegi vonásának, fejlődését társadalmi előrehaladásunk egy-ik előfeltételének tartjuk. Lényege az, hogy szóhoz jutnak-e a néptömegek, kifejezésre juthatnak, megütközhetnek és intézményesen megoldha- tóak-e a társadalmunkban meglevő különböző érdekek. És ha az e téren elért eredményekkel teljes • mértékben, nem is lehetünk elégedettek, az önvizsgálatot - a jelentős fejlődés tudatában — bátran elvégezhetjük. A munkáshatalom' stabilitása — a marxizmus felfogásában - mindenekelőtt nem rendészeti, hanem politikai kérdé.s és mint ilyen, elválaszthatatlan a szövetségi politika lenini elveken nyugvó gyakorlatától. Attól a három évtizede érvényesülő felismeréstől, hogy a szocialista építést nem lehet a nép túlnyomó többsége ellenére, hanem csakis az egyetértésével és támogatásával megvalósítani.- Felfogásunk szerint olyan stratégiai — és semmiképp sem taktikai! — eszköz ez, amely a legfontosabb érdekek és célok azonosságán nyugvó politikai szövetséget jelent. Olyan szövetség ez, amely a munkásosztály vezető szerepének elismerése mellett teret ad a többiek érdekei kifejeződésének is, és a középpontjában álló munkás-paraszt szövetség fokozatosan átnő az egész néppel megvalósuló összefogásba. így jött létre egyik nagy és folytonosan megújuló történelmi vívmányunkként a szocialista nemzeti egység, amelyben a politika össznépi, össz- nemzeti jellege fejeződik ki. Ez a társadalomépítés előtt álló nehézségek leküzdésének napjainkban is egyik fontos erőforrása. A jól működő gazdaságért A gazdaság a politikai irányvonal másik centrális eleme, melynek eredményes működése, vagy problémái hatással vannak a társadalom valamennyi szférájára. A szocializmus változatlan történelmi célrendszerén belül az elmúlt négy évtizedben különböző gazdasági, stratégiai szakaszok váltakozása volt megfigyelhető. Ez két nagy, egyidejűleg megvalósítandó cél változó feltételek közepette, különböző módszerekkel történő megvalósítási törekvésére utal. Ezek: az új társadalom felépítéséhez szükséges anyagi, műszaki bázis megteremtése, valamint - a szocializmus emberközpontúságának megfelelően —a dolgozók növekvő anyagi és kulturális igényeinek mind teljesebb körű kielégítésére irányuló erőfeszítések. Az ellenforradalmat követő időszaktól a gazdasági törvényszerűségek, a hazai adottságok figyelembevételére épülő, a szocialista o'- szágok tapasztalatait hasznosító, de a szolgai másolást elkerülő, a tervgazdálkodást érvényesítő, de azt nem statikus módon, hanem változó módszerekkel megvalósító gazdaságpolitikai irányvonal alakult ki. Ennék formálódása elválaszthatatlan volt azoktól az elméleti, politikai megújulási fol.ya- • matoktól, melyek eredményeként bekövetkezett/a nézetek tisztulása a szocialista gazdaság árutermelő jellegével kapcsolatban, kialakult a terv által szabályozott áru-, pénz- és piaci viszonyok rendszere, megvalósult a gazdaságirányítás reformja. ' A gazdaságpolitikai irányvonal szerves részé az élet- körülmények, az életszínvonal emelésére irányuló törekvés. Nem elfeledve a közelmúlt időszak figyelmeztető tapasztalatát, azt, hogy az életszínvonal emelkedése nem szakadhat el á társadalmi produkciótól, . az elosztható javak mennyiségét a termelési eredmények, -az életszínvonal növekedési ütemét: pedig a gazdasági, lehetőségek határozzák meg! A. korábbi „öt szűk esztendő" visszafogottságát a kongresszuson elfogadott offenzívebb, élénke.bb gazdaságpolitikai irányvonal váltotta fel.. Ennek eredményességéhez azonban számos feltétel megteremtése szükséges: az elavult gazdasági struktúra gyorsabb átalakítása, a hatékonyság javítása, a nemzetközi élvonalhoz történő eredményesebb közelítés, az intenzív fejlődésnek a termelési folyamat minden elemére történő kiterjesztése. „Az új lendület előtti lassítás” időszakán lassan túllépve, az anyagi, érdekeltség, a képességek szerinti munka, a teljesítmény szerinti elosztás elveinek jobb alkalmazásával dinamikusabbá válhat gazdaságunk. Az eredményesebb működéshez szükséges tudati feltételek megteremtéséért viszont az agi- tációnak és propagandának is még sokat kell tennie. Elvhűség és megújulás Pártunk nehéz körülmények között tanulta meg, és az úttörő munka mindenkori kockázatával törekedett a marxizmus hazai viszonyokra történő alkalmazására. Ez a politikai irányvonal fontos eleme, egyben sikerének előfeltétele, amely egyidejűleg jelenti a szocializmus alapelveihez való ragaszkodást és az új jelenségek marxista elemzését, az új megoldások folyamatos keresését. Része ennek a tevékenységnek a végrehajtás mindenkori ellenőrzése, szükséges korrekciója, a nyitottság min den iránt, ami a gyakorlatot irányító elméletet gazdagítja, és továbbfejleszti. Ez az irányvonal tudatosan épít az elmélet és a gyakorlat állandó kölcsönhatására, a szocializmus építésének általános érvényű tapasztalatait és törvényszerűségeit igyekezve „hozzáigazítani" a hazai viszonyokhoz, adottságainkhoz és lehetőségeinkhez. Ezt az MKP 1946-os kongresszusán a „magyar viszonyokra szabott szocializmusként", az MSZMP 1956 decemberében a „szocializmus építésének sajátos magyar útja- ként" fogalmazta meg. Ez történelmi utunk során bátor kezdeményezésekben, nem ritkán kockázatvállaló döntésekben és különböző reformokban öltött testet. Egyre elválaszthatatlanabbá válik tőle a tudomány súlyának, szerepének növekedése. Annak alapján, hogy a párt a tudományt természetes szövetségesének tekinti. E vázlatosan jellemzett politikai irányvonal további eredményes folytatása per sze elképzelhetetlen lenne a pártnak. — nemcsak másokkal, hanem - önmagával szemben is megnyilvánuló kritikus-önkritikus viszonya nélkül. A korábbi hibák elkövetése ellen garanciákat nyújtó e'köté'e- zett, nyílt munkastílus megvalósítására, a túlzott központosítással szakító, a helyi önállóság növelését biztosító, a demokratikus centralizmust következetesen érvényesítő munkamódszerekre törekszik a párt évtizedek óta. A párt önmagával szemben is magasra állította te hát a mércét legutóbbi kongresszusán. Helyesen úgy ítélve meg, hogy ez az egész társadalom további fejlődéséhez nélkülözhetetlen előfeltétel. „A napi politikában körültekintő és megfontolt, elviekben szilárd, a megújulásra kész párt az eszményünk" — fogalmazott pártunk főtitkára. Ha a jö vőben is sikerül jól közelítem' ehhez az eszményhez, akkor mindez párosulva a szilárd és tartós tömegkap- csolqtokkal, a szocialista demokrácia további fejlődésével és egy hatékonyabban működő gazdasággal, pártunk fő politikai irányvonalának töretlen folytatását eredményezheti. Szirtes Gábor kandidátus, az Oktatási Igazgatóság tanszékvezetője
