Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)

1985-11-15 / 313. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLII. évfolyam, 313. szám 1985. november 15., péntek Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Javuló ellátás a kistelepüléseken (3. old.) Kell a 400000 tonna szén (5. oldal) Korszerűsítés, versenyképesség (5. oldal.) Korszerűsítik a mozsgói szociális otthont (5. oldal) Biztató kontrasztok K ora reggel, az autó­buszban, egy baszk­sapkás, bajuszos fia­tal férfi tanulmányozta az új­ságot. Az egyik kezében az aktatáskáját fogta, a másikkal a feje fölött lógó fogantyút szorongatta, miközben két sza­badon hagyott ujjával a szeme elé tartotta kedvenc lapját, azt a részét, amely táblázatba fog­lalta a hetedik ötéves terv legfontosabb előirányzatait. Vagyis azt, hogy a program szerint mennyivel nő a nemzeti jövedelem, az ipar, a mező- gazdaság termelése 1986—90 között, hogy alakul a lakosság fogyasztása, a reáljövedelmünk, vagyis mindaz, amire — az öt­éves tervek előirányzatait ol­vasva — mindig is a legkíván­csibbak voltunk és leszünk. A hol fékező, hol gyorsító autóbuszban, az előre meg hátra dőlő utasok között való­ban nehéz elmélyültebben ta­nulmányozni egy ilyen doku­mentumot. Ám este, a munká­ból hazatérve, ha elővesszük a hatodik ötéves terv eddigi tel­jesítésének mutatószámait, vagyis azokat az adatokat, amiket az idén márciusban megtartott XII'. pártkongresszus sajtóanyagában olvashattunk, tanulságos összehasonlításokra és persze következtetésekre nyí­lik alkalmunk. Tegyük hát egymás mellé az 1981—84-es teljesítés, vala­mint az 1986—90-es terv főbb számainak táblázatát! Négy év során (ez alatt min­dig az 1981—84 közötti idősza­kot fogjuk érteni!) 8,5 százalék­kal nőtt nemzeti jövedelmünk, az egy évi növekmény tehát bő 2 százalék. 1986—90 között viszont 15—17 százalék szere­pel a programban, vagyis mint­egy évi 3 százalék. Ugyanilyen, vagy hasonló arányú eltérésekre figyelhetünk fel szinte minden más mutató­számnál. Évi 2,5 százalékkal nőtt például az ipar termelése 1981—84 között, 1986—90 idő­szakában viszont 2,5—3 száza­lék az előirányzat. Egy évre eső átlagban 186 milliárd fo­rintot költöttünk beruházásra az elmúlt esztendőkben, ám 240— 250 milliárd forintot szánunk erre évenként 1986—90 között. Az egy főre jutó reáljövedelem 1,5, a lakosság fogyasztása ugyancsak 1,5 százalékkal emelkedett évenként a hatodik ötéves terv első négy esztende­jében, a hetedikben viszont 1,7—2 százalékos reáljövede­lem, s 1,5—1,8 százalék fo­gyasztás-növekedést tervezünk évenként. Az, aki többre, látványosabb programra várt, minden bizony­nyal csalódik. Meggyőződésünk azonban, hogy az ilyen állam­polgárok száma kevés. Az el­múlt nehéz évtizedben, sőt 12 évben annyit beszéltünk ugyan­is a gazdasági életről, népünk közgazdasági műveltsége olyan észrevehetően nőtt, hogy a mai átlagos újságolvasó nemcsak értékeli, hanem becsüli is a számok mögött rejlő kontrasz­tokat. S tudatában van annak is, hogy az ország, a nép sor­sáért felelősséget érző párt nem tűzhetett ki látványosabb célo­kat, hiszen még a nemzetközi helyzet sem kedvez a mutató- sabb programoknak. Minthogy az átlagos ma­gyar állampolgár külpolitikai műveltsége is sokat nőtt az elmúlt évtizedekben, így so­kan fel tudják mérni: Reagan oly sokat emlegetett csillag­háborús terve mögött nem­csak mérhetetlen önhittség rejlik (az a téveszme, hogy meg tudják védeni magukat az ellenfél atomcsapásaitól), hanem valami ilyesfajta okos­kodás is: egyelőre fejlettebb országok vagyunk, mint szo­cialista ellenfeleink, s ez ab­ban is megnyilvánul, hogy ná­lunk észrevehetően magasabb az egy főre jutó nemzeti jöve­delem, mint ott. Ezért mi még a csillagháborús kiadásokat sem érezzük meg annyira, mint ahogy ők megéreznek. Ily módon a kíméletlen gaz­dasági háború eszközévé válik a csillagháborús felkészülés is . .. Ilyen összefüggéseikben szemlélve az MSZMP KB no­vember 12-i üléséről kiadott sajtóközleményt — illetve an­nak nemzetközi kérdésekről szóló részét —, válik nyilván­valóvá a szocialista, * köztük magyar diplomácia erőfeszí­téseinek célja: keresztülhúzni az imperialista számításokat. Ezért amikor arról olvasunk, hogy az őszi hónapokban mi­lyen országokban jártak a ve­zetőink, s hány magas rangú vendéget fogadtunk, ez mind annak a mutatója, dokumen­tuma, hogy szocialista part­nereinkkel, mindenekelőtt a Szovjetunióval karöltve ebben az oly nehéz nemzetközi hely­zetben is el tudtuk érni, hogy ne kelljen fegyverkezésre köl­teni erőforrásaink nagyobbik felét. S zépítés volna azt ír­ni, hogy ez mind biztosan megvaló­sul. A közlemény nem garan­tálja, hanem feltételekhez kö­ti a sikert. E feltételekhez tar­tozik például a nemcsak tel­jes, hanem hatékony foglal­koztatás, a szelektív fejlesz­tés, vagyis a gazdaságtalan termelés visszaszorítása; az iparvállalatok szervezési rend­szerének, belső érdekeltségi viszonyainak további korsze­rűsítése, a minőségi követel­mények elsőbbsége, a tényle­ges versenyképesség, és még sok minden más. Vagyis az, amiről így szólt Kádár János vita-összefoglalójában, a XIII. pártkongresszuson: ,,a felszó­lalók helyesen mutattak rá ar­ra, hogy nem több, hanem jobb munka kell". Magyar László Magyar—szovjet belkereskedelmi tárgyalások Andrikó Miklós belkereske­delmi államtitkár és Szűrén Jeszremovics Szaruhanov, a Szovjetunió kereskedelmi mi­niszterhelyettese november Il­lő. között Budapesten tárgyalá­sokat folytatott a két ország közötti belkereskedelmi áru­csere-kapcsolatok alakulásáról, ezek 1986—90. évi fejlesztésé­ről, valamint a műszaki, tudo­mányos együttműködés témái­ról, s aláírták az 1986. évi bel­kereskedelmi megállapodást. A belkereskedelmi forgalom keretében a Szovjetunióból egyebek között hűtőszekrénye­ket, felnőtt- és gyermekkerék­párokat, hordozható fekete-fe­hér és színes televíziókat, pezs­gőt, vodkát, halkonzerveket, evő- és tálalóeszközöket hozunk be, s cserébe felnőtt és gyer­mekkonfekciót, felső kötöttárut, zöldség-, gyümölcskonzerveket, kozmetikumokat, száraz-tész­tát exportálunk. Jó! haladnak a munkálatok A tetőtér beépítésének külső munkálataival már elkészültek az építők. Läufer László felvétele Tetőtér-beépítés, felújítás a tüdőszanatóriumban Szombaton és vasárnap is dolgoznak az építők Nagyszabású beruházási programot kezdett a tüdőszana­tóriumban a Megyei Kórház. A jó ütemben haladó munkálatok során az év végéig befejezik az épület tetőteraszának beépí­tését és az ezzel összefüggő korszerűsítéseket. Az intézmény több évre tervezett felújítása jövőre tovább folytatódik. A tetőtér-beépítésen kőmű­vesek, ácsok, burkolok, asztalo­sok, lakatosok, víz- és villany- szerelők dolgoznak. Az építke­zés kivitelezői a Tanácsi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat szakemberei, akik tevékenysé­güket jól összehangolták az alvállalkozókkal. Az ütemesen folyó munka során vigyáznak arra is, hogy lehetőleg minél kevésbé zavarják a kórházi fel­adatok ellátását. A szívinfarktuson átesett be­tegek részére a korábban nyi­tott teraszon, közel 20 millió forintos költséggel, külön rész­leget alakítanak ki. A mintegy 100 négyzetméteres területen két- és négyágyas kórtermeket létesítenek, valamint az ezek kiszolgálásához szükséges kü­lönféle helyiségeket építik fel. A gyógyulást segíti — töb­bek között — az új fedett tor­naterem, valamint az ehhez kapcsolódó nyitott folyosó. A rehabilitáció szempontjából ugyanis nagyon lényeges olyan feltételek megteremtése, ahol a gyógyuló betegek megter­helését műszerekkel is követni tudják. A tetőtér befedésével a hét végére készülnek el az építők, akik egyébként az ünnepek alatt, sőt a tervek szerint a kö­vetkező szombaton és vasárnap is dolgoznak. Az épületrész kor­szerűsítésével egyidőben a szakemberek elvégzik a szüksé­ges felújításokat is. A kórter­mekben lecserélik az elhaszná­lódott radiátorokat, mosdókat, kicserélik az elöregedett víz-, szennyvíz és elektromos vezeté­keket. A több mint húszéves épület teljes rekonstrukciója a tervek szerint négy évig tart és mint­egy 25 millió forintba kerül. A munkálatok során felújítják a homlokzatot, kicserélik a hibás nyílászárókat és mindazt a fel­adatot elvégzik, amely néhány évtizedre ismét biztosítja az in­tézmény zökkenőmentes műkö­dését. A tetőtéri munkák és a fel­újítás miatt néhány kórtermet átmenetileg kiürítettek, keve­sebb ággyal rendelkezik a tü­dőszanatórium. A betegek el­látása, a gyógyító tevékeny­ség azonban zavartalanul fo­lyik. F. D. Befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai Egyesitett Fegyveres Erői Katonai Tanácsának ülése November 12-től 14-ig a Né­met Demokratikus Köztársaság fővárosában, Berlinben tartotta soros ülését a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek Katonai Tanácsa. A Katonai Tanács — Viktor Kulikovnak, a Szovjetunió mar- salljának, az Egyesített Fegyve­res Erők főparancsnokának el­nökletével — összegezte az Egyesített Fegyveres Erők had­műveleti és harckiképzési tevé­kenységének az 1985-ös kikép­zési évben elért eredményeit. Megvizsgálta az Egyesített Fegyveres Erők Egyesített Pa­rancsnoksága gyakorlati tevé­kenységének néhány időszerű kérdését, a Varsói Szerződés tagállamai kommunista és mun­káspártjainak és Honvédelmi Miniszteri Bizottságának hatá­rozatai tükrében. Az ülés tárgy­szerű légkörben a barátság és kölcsönös megértés szellemé­ben zajlott le. A megvizsgált kérdésekben egyeztetett aján­lásokat fogadtak el. Gáspár Sándor finn szakszervezeti vezetőket fogadott Gáspár Sándor, a SZOT el­nöke csütörtökön fogadta a Finn Szakszervezeti Szövetség (SAK) és a Finn Alkalmazot­tak Szakszervezeti Szövetségé­nek (TVK) nemzetközi titkárait Markku Jööskeleinent és Pai- vikki Lindloost, akik a SZOT meghívására tartózkodnak Bu­dapesten. A SZOT elnöke a finn szak- szervezetek képviselőivel véle­ményt cserélt a nemzetközi szakszervezeti mozgalom idő­szerű kérdéseiről, valamint a kétoldalú szakszervezeti kapcso­latok továbbfejlesztésének le­hetőségeiről. Tegnap Komlón megnyitották a politikai könyvnapokat. (Tudósítás az 5. oldalon).

Next

/
Oldalképek
Tartalom