Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)
1985-11-02 / 301. szám
Uj utakon a megyei sütőipari vállalat Lépésre lépésre Tavaly a dagasztási technológiát, idén a szállítást fejlesztik - Kis konténerekben a megadott időre érkezik a kenyér - Üzem épül Szigetváron, alagútkemencét kap Mohács Égetökemencéhez készítik elő a kalácsot Még szebb és vonzóbb legyen a falunk! iJJiőőledl BCisfakabfalwca Díszfák a patak - Csak egy ház Kisjakabfalva néhány kilométernyire húzódik Villánytól, bekötőút vezet oda. Áthajtok a falun. Ahol az út véget ér, a hídnál megfordulok. Fejkendős néni dolgozik a kertben • Kati néni, Eck Józsefné. Jakabfalváról kérdezem. — Itt születtem. Barátságos falu volt ez mindig, nem veszekedtek az itteniek. Valamikor Jakovának hívták, akkor szerbek lakták a falut. Aztán a múlt század elején 32 parasztcsaládot és 11 iparoscsaládot telepítettek be, így lett német község, s a nevét is Jakfáinak ejtették. A szerb házak közül már csak egy maradt meg. Kicsiségével tűnik ki a többi közül. A háborút követően a lakosság háromegyedét kitelepítették, 30 család maradt meg csupán. Ehhez jött 30 betelepített felvidéki család Dunaszerdahely és Érsekújvár környékéről. Köztük Somogyiék. — A Weber-lányok ketten voltak, két Somogyi-fiú vette őket feleségül. Becsületes család. Tekintélyük volt és van a faluban — állítja Kati néni. Petz Bálintné is ezt mondja, miközben az elöljáró házát mutatja: Mindenkinek jót akarnak. Ha mással nem tudnak, okkor jó szóval segítenek, s ■néha ez a legtöbb. Somogyi József 22 évesen került Kisjakabfalvára. A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóságon dolgozott. 10—12 fős brigádja nagyrészt kisjakabfalvi- okból állt. Csináltak földmunkát, hidat, zsilipet. 1979-től rokkantsági nyugdíjban van eqy baleset következményeként. Ez azonban nem jelent tétlenséget, öt évig volt a községi HNF-szervezet elnöke. Idén elöljárónak választották. — A falu két házsora között folyó patak jobb és bal partján nyárfák álltak. Nem volt könnyű meggyőzni a lakosságot. hogy hiába szép. ha veszélyes. Egy-egy vihar után két napiq is áram nélkül maradtunk, mert a kidőlt fák szétszakították a vezetéket. Ha áram alatt volt, akkor őrt álltunk, nehogy valakit agyoncsapjon. A nyárfasort kivágták, helyére díszfákat ültetnek. Tavaly megszűnt az árvízveszély a faluban. A kis patakról nehéz feltételezni, hogy a házakat veszélyeztette, pedig a lakásokban állt a víz áradás idején. Félmillióért kitisztították a patakot, s hidat is építtetett a tanács. így három híd vezetett át a vízfolyáson. Ez kevés volt, a falu lokossóqa ez év nyarán egy negyediket épített. Kéthónapos munka volt, ott serénykedtek a község túloldalán lakók is. Nem könnyű összehangolni a társadalmi munkára 4. HÉTVÉGE partján - A negyedik híd áll üresen mozgósítás idejét. Főfoglalkozás, háztáji, idénymunkák.. . — mondja Somogyi József. így volt ez a ravatalozó építésénél is. A nyár végére készült el. Az anyagot a Villányi Tanács biztosította, a munkaerőt pedig a falu adta. A lakosság több mint felét sikerült megmozgatni. A kisjakabfalvai férfiaknak a Vízügyi Igazgatóság, a 26- os számú Állami Építőipari Vállalat, a termelőszövetkezet, a Borgazdasági Kombinát ad munkaalkalmat. És a nőknek? — A faluban munkalehetőség a nőknek nem volt — mondja Somogyiné. — Elkezdtem a szervezést: a Villányi Szőlő-Gyümölcs Oltványtermelő Szakcsoport tagjaként nyolcadik éve foglalkozunk, úgy tizenöten oltványkészítéssel, Most 150 000 oltványra van igény, de volt, hogy 900 000-et is eladtunk. Újságokat, leveleket hoz a postás. A lakás egyik szobája A községi elöljáró, Somogyi József szerint o faluban termett oportó minősége a villányiéval vetekszik. Baranya lakosságának nagy többségét a megyei sütőipari vállalat látja el kenyérrel és péksüteménnyel. Tizenhárom üzemükből naponta 228 településre, több mint 500 kereskedelmi egységbe szállítanak. A legkorszerűbb nagyüzem, a komlói kenyérgyár napi 26, a legkisebb, a bükkösdi pékség 2,4 tonna áru előállítására alkalmas. Az üzemek azonban nemcsak nagyságban, de felszereltségben is különböznek egymástól, s a legtöbb helyen jelentős szerepe van még a kézi erőnek. Van, ahol szinte mindent, másutt csupán csak kenyeret gyártanak. A vállalati választék egyébként 10-féle kenyér és 86-féle péksütemény. — Legfontosabb feladatunk a jó minőség és a pontos szállítás — mondjo Fazekas István, a Baranya Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója. — Napi 80 tonnás termelésünk zömét háromféle kenyér alkotja. Legjelentősebb az igény az úgynevezett házi jellegű termékünk iránt. Jövőre már ez alkotja a termelés 65—70 százalékát. Az alföldi kenyér iránt csökken a kereslet, a fehérkenyér eladása hosszabb ideje stagnál. A vállalat legnagyobb gondja a sok kis tétel szállítása. Gyakran 8—10 kilométert is autóznak alig 20 kiló kenyérrel. A távolabbi és a kisebb településekre csak a délelőtti vagy a koradélutáni órákban jut el a friss áru. A feszültség csökkentése érdekében korszerűbb szállítási rendszert alakítottak ki, és gépkocsikat vásároltak. Bevezették a konténeres áruszállítást, a minőség megőrzését segítő rekeszeket állítottak munkába. A feljeszés ötmillió forintba került. Hatása érzékelhető, kevesebb a minőségi kifogás és a korábbihoz képest az átlagos szállítási időt is sikerült csökkenteni. A vállalat vezetői elfogadtak egy koncepciót: minden évben más-más terület fejlesztésére törekszenek. A 1983-as programban a komlói kenyérgyár felépítése szerepelt. Tavaly a kis- és középüzemek dagasztási technológiáját korszerűsítették, újakkal cserélték fel a gépeket. Az idei fő feladat a szállitásszervezés fejlesztése volt. Az év végéig valamennyi baranyai üzletben kis táblák jelennek meg, amelyek jelzik, mikor érkezik az áru és melyik üzemből. A túrók útvonalát szinte percnyi pontossággal kidolgozták. Elvileg ettől eltérni nem lehet. De mint számos példa igazolja, emberi mulasztás vagy éppen az időjárás gondokat okozhat. A vállalat a következő években elsősorban a minőség megőrzésére, és ahol lehet, annak javítására törekszik. A régi helyett rövidesen új sütőüzemet építenek Szigetváron. A 60 milliós költséggel létesülő kenyérgyár valószínűleg 1987- ben kezdi a termelést. Mohácson löldgázfűtésre térnek át. A régi gőzkemence helyett egy csehszlovák alagútkemencét állítanak munkába, de jelentős rekonstrukciót hajtanak végre Siklóson is. Szigorították a vállalatnál a vidéki üzemek ellenőrzését. Már a telefonhálózat fejletlensége sem akadály, hiszen a nehezen elérhető „végeken” ott a CB-készülék. A jövő tervei között szerepel az ösztönző bérezés bevezetése. Ferenci Demeter Nagy teljesítményű dagasztógépeken készül a kenyérnekvaló. A vállalat korszerű komlói gyárában már áttértek a kiskon- téneres kenyérszállításra Läufer László felvételei irodára emlékeztet. A kis helyiségben asztal, négy szék, telefon. Somogyiné mutatja az egyik levelet: a Villányi Nagyközségi Közös Tanácstól jött. Értesítik az elöljárót, hogy Tóth Mária helyi lakos rendkívüli szociális segélyben részesült. A 28 éve mozgásképtelen kisjakabfalvai asz- szony nemrég szobabiciklit és tolókocsit kapott, szintén a Villányi Tanács közbenjárására. Hosszú évek óta először tudott kimenni az udvarra. * Kisjakabfalva 260 lakójával, 88 házával újból fejlődésnek indult. Az öreg épületek új vakolatot kapnak, s új arcok is feltűnnek. Saját fiataljaik elmentek Pécsre, Villányba. De jöttek helyettük Komlóról, Nagyharsányból, Siklósról, Budapestről, Villányból és az NSZK-ból. Jelenleg egy ház áll csak üresen. L. Csépányi Katalin fiz első találkozás a természettel Azt mondják, a 10-14 évesek első utazási élménye a későbbiekre is meghatározó. Baranyában az idén is több ezer kisdiák túrázott, kirándult, ismerkedett a megye tájaival, történelmi, művészeti és néprajzi emlékeivel. — Másfél éve meghatároztuk a legfontosabb tennivalókat, és azóta következetesen munkálkodunk ezek megvalósításán - tájékoztat Szárazi Kázmér, a megyei úttörőelnökség turisztikai felelőse. — Megvizsgáltuk Pécs és környékének táborozási lehetőségeit, felmértük, hol vannak olyan épületek, amelyek a turizmus szolgálatába állíthatók. Számba vettük, hol lehet olcsó szálláshelyeket kialakítani, a diákok zsebéhez mérten az étkeztetést megoldani. A turizmussal ismerkedő kisdiákok számára Baranya ideális terep. Erről a tábornaplók szólnak legbeszédesebben. Legtöbbször a fizikai megpróbáltatást, a hosszú gyaloglás okozta fáradtságot is feledtették az élmények, a látnivalók. Az ormánsági túra útvonala a megye három tájegységén halad keresztül á Zselictől a Mecsek-hegysé- gig tart. Az útvonal teljes hossza 145 kilométer, amelyből gyalogosan 35 kilométert kell megtenni. Természetesen nem egy nap alatt, hiszen közbei jut bőven idő a nézelődésre, játékra, versenyekre és vetélkedőkre egyaránt. A mecseki vándorláborok túraútvonala felöleli a hegység három tájegységét. A kirándulók a Misináról indulnak, majd Orfű, a Tri- pammer-fa, Zobákpuszta, Óbánya állomások után érkeznek a Dombai-tóhoz. Egy-egy szakaszon általában 8-10 kilométeres távolságokat kell megtenniök. Gyakorlott túrázóknak ez nem nagy feladat, és a hatást csak növeli a táborveréskor és út közben szerzett számtalan élmény. Sok Városlakó gyerek ezeken az útvonalakon kerül először közelebbi kapcsolatba a természettel, találkozik a népművészet élő hagyományaival. Élményeiket, tapasztalataikat rendszerint ilyenkor, ősszel értékelik. Talán nem lenne haszontalan, ha az idegenforgalommal foglalkozó szakemberek is több figyelmet fordítanának erre. A jók mellett ugyanis akadnak riasztó jelenségek is, például üres üzletek, goromba vendéglőTáborról táborra
