Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)

1985-10-11 / 280. szám

Á múzeumi dokumentációról Világ proletárjai, egyesüljetek! Sorban állás nélkül minden vevő igényit ki tudja most elégíteni kisméretű falazátéglábál a Szdjki Termelőszövetkezet. Téglagyárában 50 000 darab az égetett készlet és még 1 200 000 nyers­tégla vár kiégetésre. Az I. osztályú kisméretű tégla darabját 2,56 forintért adják. Fotó: Proksza László A kormány programja az országgyűlés előtt Csütörtökön délelőtt megkezdődött az országgyűlés őszi ülés­szaka. A nyáron alakult új összetételű törvényhozó testületünk első munkatanácskozásán részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az őszi ülésszakot Sarlós István nyitotta meg. Kegyeletes sza­vakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Salgó László és Sándor József képviselőkről. Az elhunyt képviselők emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállás­sal rótták le kegyeletüket. Ezután az országgyűlés az Országos Választási Elnökség je­lentése alapján a budapesti 48. számú választókerületben még­üresedett képviselői helyre a pótképviselöként megválasztott Rád- nai Gábor mandátumát igazolta. Törvényhozó testületünk tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak óta végzett mun­káról, majd döntött a mostani tanácskozás napirendjéről: 1. a Minisztertanács elnökének előterjesztése a kormányprog­ramjáról; 2. a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének vég­rehajtásáról szóló törvényjavaslat; 3. interpelláció. Sarlós István köszöntötte a Vietnami Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlésének — az ülésén jelenlévő — küldöttségét, amely Nguyen Huu Tho elnök vezetésével tartózkodik hazánkban. Ezt követően az elfogadott napirendnek megfelelően Lázár György terjesztette elő a Minisztertanács programját. * --------------------------------------------------------------------------------------------—------------------------------------------------------­A gazdaság élénkítését, az életszínvonal emelését tervezzük Lázár György miniszterelnök beszéde A siklósi alkotótelep kiállításaival ismerkednek a vendégek Fotó: Läufer László Szovjet-magyar képző- művészeti tanácskozás Siklóson Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Elvtársak,! A kormány munkaprogram­ját tárgyaló országgyűlési ülés­szak szervesen illeszkedik azok­nak a nagy fontosságú belpo­litikai eseményeknek a sorába, amelyeket a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt XIII. kongresz- szusa nyitott meg. Pártunk leg­felsőbb fórumának tanácskozá­sa, felszabadulásunk 40. év­fordulójának meqünneolése, a választások, napjainkban pedig a szakszervezetek és a Haza­fias Népfront kongresszusi elő­készületei jó lehetőséget adtak és adnak arra, hogy történelmi távlatból nézve tegyük mérleg­re eredményeinket és gondja­inkat, tervezzük meg a szocia­lista építés feladatait. Belpolitikai helyzetünk stabil. Minden törvénytisztelő állam­polgár, bármilyen legyen is a világnézete, nemzetisége, egyenlő jogokat élvez. A közös célok és a szövetségi politika talaján erősödő szocialista nemzeti egység tág teret nyit az alkotni tudó és akaró em­berek számára. A tervgazdál­kodást folytató Maayarország- nak, amelyet alig fél évszáza­da még az éhségzónába sorolt a világ, ma közepesen fejlett gazdasága, egyre korszerűsödő ipara, a nemzetközi élmezőny­ben helyet foglaló mezőgaz dasága van. Hazánkban teljes a foglalkoztatottság és a lét- biztonság, mindinkább köz­kinccsé válnak a tudomány és a kultúra értékei. Figyelmünk a fejlődésre irányul A kormány a folytonosság jegyében és szem előtt tartva a növekvő igényeket, továbbra is azt tartja a legfőbb köteles­ségének, hogy eleget téve né­ni*" k akaratának, a lehető lea- jobb hazai és nemzetközi fel­tételeket biztosítsa szocialista céljaink eléréséhez. A társoHalmi-qazdasáai fej­lődés adott szakasza pedig azt kívánja, hogy figyelmünket az operatív tennivalókról egyre inkább a fejlődést megalapozó konaepöióknak és me''v"lósí- tásuk feltételeinek a kidolgo­zására, a fő folyamatok össze­hangolására és ellenőrzésére fordítsuk. Közös szovjet—magyar szö­vetségi titkársági ülés kezdő­dött tegnap Siklóson, a Kerá­mia Alkotóházban. A két or­szágból érkezett szakemberek előadásokat hallgattak meg a képző- és iparművészet doku­mentációs tevékenységéről, az időszerű feladatokról és a szo­cialista országok művészetének a békéért folytatott tevékeny­ségéről. A tanácskozáson kon­zultációra és kérdések megvá­laszolására is volt lehetőség. A résztvevők, a két ország Képzőművészeti Szövetségének és művészetirányító szerveinek vezetői és munkatársai — szinkrontolmács segítségével — tájékozódhattak egymás művé­szeti életéről, az együttműkö­dés lehetőségeiről. Magyar részről tegnap elő­adást tartott Bakos Katalin, aki a hazai múzeumokban, tu­dományos kutatóhelyeken és kiállítási intézményekben folyó dokumentációs tevékenységről beszélt. Brandstötter György, a Baranya Megyei Tanács osz­tályvezető-helyettese pedig is­mertette a nemzetközi szimpó­ziumok siklósi dokumentációját, és szólt a továbbfejlesztés le­hetőségeiről is. A ma folytatódó kétnapos tanácskozáson szovjet részről előadásokat hallhattak a meg­jelentek a művészeti folyamat és a vizuális informatika össze­függéséről, a művészeti múze­umok tapasztalatairól az auto­matizált katalógusok megalko­tásában, valamint a tanácsko­zás másik fő témájáról, amely a Szocialista országok művé­szete a békéért címet kapta. A szovjet—magyar képzőmű­vészeti ülésen részt vett Kiss István, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének elnöke is. A szovjet delegáció egyik tagja Borisz Jefimov. Neve mellett a meghívóban három jelzőt is találhatunk: karikatu­rista, akadémikus, a szovjet képzőművész szövetség titkára. Ezek összefüggéséről kérde­zem. — A karikatúra, a szatíra történetével kapcsolatos tudo­mányos kutatásaimért, szakjel­legű és könnyedebb, iskolások­nak szóló könyveimért lehettem akadémikus. Karikatúrákat je­lenleg is rajzolok, és az orszá­gunkban igen nagy számban készülő — évfordulókhoz, ter­melési munkához kötődő — politikai plakátok készítésében, ennek a munkának irányításá­ban is részt veszek. Karikatú­ráim, amelyek elsősorban a nemzetközi helyzettel foglal­koznak, megjelentek és meg­jelennek az Izvesztyijában, az Ogonyok című ifjúsági lapban és más újságokban — mondta Borisz Jefimov. — Magyarországhoz érde­kes élmények fűznek — tette hozzá Jefimov — 1945-ben én voltam a Krasznaja Zvezda budapesti haditudósítója. A szovjet—magyar képző- művészeti tanácskozás mai, második napján újabb előadá­sokkal folytatódik a program. A két ország képzőművészeti szakemberei meglátogatnak több baranyai nevezetességet, és szombaton délután utaznak haza. Bozsik L Kedves Elvtársak! önök előtt és a tájékozott közvélemény előtt is jól ismert, hogy jelenlegi ötéves tervünk teljesítésének feltételei a várt­nál is kedvezőtlenebbül alakul­tak, mégis arról adhatok szá­mot, hogy az elmúlt években is előrejutottunk a szocialista épí­tésben. Ha nem is a tervezett mértékben, de öt év alatt mint­egy 9 százalékkal növekszik a nemzeti jövedelem, s a ma­gunk elé tűzött legfőbb gazda­ságpolitikai célt sikerült elér­ni. A helyzet reális értékelésé­hez az is hozzátartozik, hogy a termelési szerkezet és az ex­portképesség javítására tett intézkedések, bár kézzelfogha­tó eredményeket hoztak, még­is kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani a nemzetközi piac egyre szigo­rúbb követelményeivel. Főleg ennek tudható be, hogy az egyensúly helyreállításában naqyobb szerepet játszott a behozatal és a belföldi fel- használás korlátozása, mint a hatékonyság javítása, a kivitel növelése. Mivel a számítottnál kisebb nemzeti jövedelemből évről évre két és fél. három százalékot a hitelek törlesztésé­re és a kamatok fizetésére kel­lett fordítani, a tervezettnél ke­vesebb jutott a fogyasztásra és a beruházásokra, lelassult a műszaki fejlődés, ezzel együtt a gazdaság strukturális át­alakulásának üteme. Nem tud­tuk elkerülni a reálbérek és a pénzbeli társadalmi juttatások reálértékének csökkenését sem. Most arra van szükség, hogy fordulatot haitsunk végre a jö­vedelemtermelő képesség nö­velésére. Legfontosabb céljaink — Arról adhatok számot, hogy a VII. ötéves terv kidol­gozása kielégítő ütemben ha­lad, és megvan a lehetőség rá, hogy a törvényjavaslatot az év végén az országgyűlés elé terjesszük. Olyan népgazdasá­gi terv kidolgozására törek­szünk, amely az egyensúly meg­szilárdítását, a gazdaság élén­kítését, . az életszínvonal eme­lését a hatékonyság javítására építi. Mai ismereteink szerint — feltételezve az erőforrások javuló kihasználását és figye­lembe véve a KGST-ben folyó Lázár György, a Minisztertanács elnöke expozéját mondja (MTI—fotó, Wéber Lajos felvétele-telefoto— KS—DN) tervkoordináció várható ered­ményeit — a következő terv­időszakban a nemzeti jövede­lem évi átlagban mintegy 3 százalékkal lesz növelhető. A növekedésnek ez a mértéke elegendőnek látszik ahhoz, hogy folytatni tudjuk az adós­ság csökkentését, és egyidejű­leg többet fordíthassunk a ha­zai felhasználásra is. Helyzetünkből és feladataink­ból következő parancsoló szük­ség, hogy a belföldön felhasz­nált nemzeti jövedelemből az életszínvonal szerény, de érzé­kelhető javításához szükséges fedezet mellett fokozatosan nö­vekvő hányadot biztosítsunk a termelés bővítésére, a műszaki fejlődés megalapozására, a jövőt szolgáló kutatásokra és az infrastruktúra kiépítésének meggyorsítására. Ezt tudva, bármennyire is nehéz, életbevágóan fontos, hogy a termeléspolitikában a fejlesztésre szánt eszközök el­osztásában — az energia- és a nyersanyagforrások biztosításá­hoz szükséges beruházások mellett — elsőbbséget adjunk (Folytatás d 2. oldalon) Dunántúli nanio XLII. évfolyam, 280. szám 1985. október 11., péntek Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja

Next

/
Oldalképek
Tartalom