Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)

1985-10-07 / 276. szám

1985. október 7., hétfő Dunántúli napló s * WmMmmm „Latiatuc mic vogmuc?...” X t ASŐJ t H tX11 HGYGFÉEDCSCBÁA At 0 D)4QAt01í P Ö,Ő 0,0 NY N M LY L K K J I aK eK Y HMHtxJX'l I AH ZS Z V Ü U TY T SZ S R A magyar rovásírás abc-je. (Mint minden kemény tárgyra rótt irásnyelvben, itt is jobbról balra olvasandó minden szö­veg.) Kétségtelen, hogy mi, ma­gyarok, bizony nem sokat tudunk saját ősi írásunkról, a rovásírásról. Maga g tu­domány is elhanyagolható apróságnak kezelte hosszú •ideig noha számos jelentős rovásemlékünk — erdélyi templomok rovásföliratai; a nagyszentmiklósi aranykincs rovásszövegei; a konstanti­nápolyi felirat stb. - ékesen bizonyítják, hogy vándorló nomád őseink a honfoglalás idején, de jóval, esetleg ezer vagy még több évvel, koráb­ban is volt kialakult ma­gyar írásmódja. Aki megtekinti a pécsi If­júsági Házban az e héten megnyílt Rovásírás c. kiállí­tás anyagát, az mindenek­előtt ezt a fontos észrevételt szűrheti le. A kiállítás meg­nyitásán részt vett a téma­kör egyik neves kutatója, a Küskarácsontól sülvester es­tig címmel nemrég a rovás­írásról megjelent összefog­laló mű szerzője, Forrai Sán­dor is, akit rövid beszélge­tésre kértünk kutatási ered­ményeinek legfontosabb té­teleiről. Forrai Sándor szinte egész életében gyorsíró tanárként működött. . Fiatalon, még 1943-ban hallott először a gyorsírási és rovásírási je­lek bizonyos hasonlatossá­gáról. Érdeklődését ez kel­tette föl a téma iránt. Attól kezdve szisztematikusan is­merkedett a magyar (szé­kely) rovásírási emlékekkel. Könyvében egy botra rótt középkori székely kalendári­um szövegével és egyéb ro­vásírásos emlékeinkkel fog­lalkozik. Mind ez az erdélyi rovásnaptár, mind a korábbi eredetű rovásemlékek írásje­lei Forrai Sándor számára azt bizonyították, hogy a ma­gyar (székely) rovásírás rend­szere -— ellentétben lexiko- naink és a tudósok egy ré­szének állításaival nem türk eredetű, hanem hozzáve­tőlegesen egyidős az ókor más, nagy kultúrával rendel­kező népeinek — szkiták, et­ruszkok, avarok stb. - írás- rendszerével. — összehasonlító vizsgá­lataim alapján —, mondot­ta —, a magyar rovásírásban is előforduló jelek az etruszk rovásjelek közt 50 százalék­ban; a föníciai rovásírásban 57 százalékban; s a türkben mindössze 29 százalék (!) ta­lálhatóak meg. Volt tehát ősi magyar írásrendszer a latinbetűs írásra való átté­résünk előtt is. Ez a folyamat azonban nagyon hosszú ide­ig tartott, mivel a régi ma­gyar nyelv bizonyos hangzó­it latin írással nem, csak az ősi rovásírással lehetett je­lölni (pl. a „k”, ,,gy", „cs" s más hangunkat). Innen el­ső magyar nyelvemlékeink­ben pl. a Halotti beszédben a „gyümölcs" vagy a „va­gyunk" sajátos latin betűs jelölése. — A másik, ami nagyon fontos az, hogy rovásírásunk­nak és a magyar gyorsírás­nak a rövidítési rendszerében egyértelműen kapcsolat fe­dezhető fel. Ennek a lénye­ge: mindkettő nyelvünk logi­káján alapszik. Forrai Sándor számos más fontos fölfedezés birtokába jutott írástörténeti kutatásai során. Elképzelhető. hogy ezek nyomán (is) történetku- tatósunk még sok meglepe­tést tartogat a magyar ős­történet fehér foltjai szem­pontjából. Ehhez azonban számtalan olyan rovásemlékünket föl kellene méq kutatni, a régi, amelyeket .főleg erdélyi te­metők — az osdolai, a paraj- di, a kolozsvári (házsongárdi) stb. temetők - rejtenek, ma is. Wallinger Endre Nyáriasan őszies hétvége Tízezrek vették nyakukba a világot ezen a tegnapi a kánikulához is közel járó >— szépi nyáriasan őszies vasárnapon Bara­nyában, s nyilván a régió más tájain is. Magam is tettem egy körutat a me­gyében. Azzal a kíváncsi­sággal, vajon mit láthatni október első vasárnapján, amikor 25 C-fok körül jár a higanyszál; amikor az időjárás felesel a naptár­ral. Hát bizony a kép elég­gé ellentmondásos. A leg­látogatottabb helyek vál­tozatlanul Harkány és Sik­lós, továbbá horgászpa­radicsomával Orfű és Aba- liget. Dél felé ellátogattam a Malomvölgybe. A csodála­tos táj sétaútjait, ösvényeit már sárga avar fedi. A természet színei itt is őszi árnyalatokban pompáznak, a nyárias verőfény azon­ban mindenütt napkúrára csábította a kiránduló családokat. Ifjú hölgyek és bikinis fiatal mamák hó­doltak a vitamint, egészsé­get árasztó napfénynek a völgy Kökény felőli séta­útjai mentén, örvendetes az is, hogy ma már egyre többen kiszállnak a gépko­csiból, legalább egy jó nagy, több kilométeres sé­tára. Az már kevésbé, hogy ez a csodaszép Malom­völgy, főleg a Kertváros felőli rész, szinte kong az ürességtől . . . Alig lézeng benne valaki ilyen szép meleg, őszi vasárnapon; a Malomvölgyet még föl kel­lene fedezni. Abaligeten viszont a délutáni órákban is öt-hat csónak ringott a tavon. Négy óráig 50 csónakot kölcsönöztek ki; a csepp­kőbarlangot • pedig csak­nem 600-an tekintették mea. A kempingben NSZK- beli, miskolci, várpalotai és pécsi turistacsoportok; éjszakáztak tegnap. Az egyetlen nyitva tartó büfé­nél tömegek álltak sorba, mivel a vendéglátó válla­lat „egységei" mind bezár­tak még szeptember ele­jén . . . Negyed öt után értem Móréváróhoz. A parkoló­ban 4—5 gépkocsi, előt­tem egy csalód, két kisgye­rekkel indul fölfelé. Nyo­mukba eredek, fél ötre föl is érünk. A vár vasajtajón hatalmas lakat. Zárva ... Némi csalódottságunkban csak a táj szépsége vigasz­tal. A haragoszöld erdőszi- nekben mind több a rozs­dabarna, az okker és cit­romsárga meg a vöröses bordó. Nehéz betelni ezzel a tájjal . .. W. E. Mecseki szüreti napok *85 Tűzkárok a debreceni csapágy­gyárban Nagy erőkkel dolgoztak a hét végén a Magyar Gördülő­csapágy Művek debreceni gyá­rában a tűz okozta károk fel­számolásán. Mint arról koráb­ban hírt adtunk, pénteken este a naqysorozat gyáregységben — feltehetően elektromos hi­ba miatt — kigyulladt egy fi­nomköszörű gépsor. A tűzoltók qyorsan megfékezték a lángo­kat, így személyi sérülés nem történt, s a tűz sem terjedt el a csarnokban. Az MGM vezetői arról tájé­koztatták az MTI munkatársát, hogy a helyreállítási munkákat még pénteken este megkezd­ték, és szombaton, valamint va­sárnap is folytatták. így hét­főn már a gyáregység három­negyed részében megkezdőd­het a folyamatos termelés. A használhatatlanná vált gépe­ken gyártott termékeket más gépeken állítják elő. Az intéz­kedések eredményeként nem lesz fennakadás a csapágyel­látásban. A tűz okának felderítése és az anyagi kór megállapítása szakértők bevonásával folyik. Kapuzárás a BNV-n A késő délutáni órákban sem ritkult a pavilonokban és a vá­sári sétányokon a tömeg, a lá­togatók az utolsó perceket is kihasználták a nézelődésre. Vasáraap este 7 órakor a Rá- kóczi-induló hangjaival bú­csúzott az összesen több mint 800 ezer vendéget fogadó Őszi Budapesti Nemzetközi Vá­sár. A főtér árbocairól levonták a résztvevő országok zászlóit és bezárta kapuit a fogyasztási cikkek szakvására. ■ ■ Lovasbemutató Uszögpusztán A kezdő lovasok és kezdő lovak bemutatójáról képünkön Ferk Andrea látható, Digó nevű lován Fotó: Lauer Györgyi „Lovas, indulj!", hallatszik a hangosbemondóból, s a kezdő lovasok, kezdő lovak bemuta-. tójának következő résztvevője elindítja lovát az első akadály felé. Amióta néhány éve meg­rendezik o mecseki szüreti na­pokat, soha nem maradhat el a vasárnap délelőtti lovasbe­mutató Uszögpusztán. Tegnap délelőtt is szép számmal összejöttek a lovas­pályánál a nézők. A gyereke­ket nemcsak a ritka látvá­nyosság bilincselte le, hanem szemmel láthatóan igen élvez­ték az októberben eléggé szo­katlan nyári meleget. A fűben üldögélő nézők közül néhá­nyon föltalálták magukat, s az otthonról elhozott esernyőket nevezték ki napernyővé, s ez­alatt ülve már jobban el lehe­tett viselni a hőséget. A lovaspályán kezdő lova­sok és lovak bemutatkozása után következett a pályabejá­rás, ami mindig megelőzi a fogathajtó akadályversenyt. Míg a pályabejárás tartott, két fiú, Tibor és János jelent meg ismét a pályán Matyival és Juniorral, a két pánival. Egyik feladatuk az volt, hogy megpróbálják lefektetni a pá­nikat. Matyi engedelmeske­dett is, ám Juniorral nem le­hetett bírni, úgyhogy általá­nos derültség közepette erről le kellett mondani. A kétfordulós fogathajtó akadályversenyen kívül láthat­tak még a nézők ügetőt, pá­ros stafétát, díjugratást, s két hagyományos lovasjátékot is, a székfoglalót és a tojásbe­gyűjtést. Kellemes volt a va­sárnap délelőtt üszögpusztán, ahol szép időben, érdekes programmal zárult a szüreti napok rendezvénysorozata. D. Cs. Nico Pécsett Koncerfkörut-on Európában A koncert után hosszú időre bezárkózott, s csak ezután fo­gadott bennünket. — Két hét múlva negyvenhét éves leszek, de én még, ha le­het, hatvanhét éves koromban is énekelni szeretnék. Magyar- országon most járok először, eddig Budapesten volt egy koncertem, s most itt Pécsett. Egy körülbelül háromhetes koncertkörúton veszek részt, ennek állomásai Magyarorszá­gon kívül Jugoszlávia, Hollan­dia — éppen önöktől megyek Amszterdam, majd Skandi­návia, Belgium következik. Miközben lassan, hosszú szünetekkel beszél, Nico této­ván és céltalanul rámolgat az öltözőnek kinevezett helyiség asztalán. Eltesz a táskájába egy szendvicset, félresöpri a kenyérmorzsát, nagy nehezen eldönti, melyik cigarettájából gyújtson rá. Nehezen akarja elhinni, hogy sikere volt. Pedig Nico hangja különle­ges, érdekes, csöppet sem nőies, ezért is énekelhetett a hatvanas években a „Velvet Underground" együttessel. Éle­te és pályafutása izgalmas. Christa Pavlovski az eredeti neve, Kölnben született 1938- ban. A Nico nevet — ami férfi­név —, egy fotós ragasztotta rá, valószínűleg hangja miatt. Nico később Párizsban egy ne­ves divathálózat fotómodellje, majd New Yorkban ugyanab­Nico koncert ban az iskolában tanul színé­szetet, ahol Marilyn Monroe. Később játszik Fellini „Édes élet” című filmjében. Egyetlen gyermekének apja Alain De-‘ Ion. Olyan emberek barátságát élvezi, s olyanokkal dolgozik együtt, mint Andy Warhol, Bob Dylan, Philippe Garrel. Né­hány filmszerep után végleg az éneklés mellett dönt; 1964 óta Angliában él, előbb Lon­donban, majd Manchesterben. — A ma este énekelt dalok közül legtöbb saját szerzemé­nyem volt. Az undergroundon belül zenémet archaikusnak tartom; sok kritikus pedig azt írta, hogy dalaim némelyike gótikus. Van egy dal, amit kü­lönösen szeretek, már tizenegy éve énekelem, ez ma este is elhangzott itt; ez a dal szinte olyan, mint egy színházi darab, s nem is igazán nőnek való. azt mondják. — De illik az ön hangjá­hoz. — Köszönöm. Én is azt hi­szem. Az engem kísérő Fac­tion együttesről annyit, hogy három éve dolgozunk együtt, a zenekar nagyon tehetséges, fiatal londoni és manchesteri zenészekből áll. — Mai szemmel hogyan lát­ja a hatvanas években ön ál­tal képviselt irányzatot? — Azt hiszem, a hatvanas és nyolcvanas évek számomra ebből a szempontból nagyon hasonlóak, mindkét évtized, le­számítva a közbülső hetvenes éveket, nekem a kiteljesedést Fotó: Tóth László jelentette. Akkori stílusomat kicsit továbbfejlesztettem, ‘de nem nagyon, hiszen akkor mit fogok csinálni később?! Jövő­beli terveim? A következő év­ben szeretnék ismét filmezni, bár nagyon nehéz ügynökséget találni, de én hiszek benne, hogy sikerül. Ugyanis én a kí­nai horoszkóp szerint tigris va­gyok, s ebből a szempontból a jövő év az én évem. Ebben na­gyon hiszek, mert ez csupán rr\!inden Jiizenkettedíkl eszten­dőben van így, s ezek az évek számomra mindig sikeresek voltak. S remélem azt is, hogy találkozom még újra egyszer a magyar közönséggel. D. Cs. *+H kínoí horoszkópbavi tigris vagyok”

Next

/
Oldalképek
Tartalom