Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)

1985-10-07 / 276. szám

1985. október 7., hétfő Dunántúli napló 3 fcG>ratines*<& S®g|oi)i» &2col€emK><&re Landsheere professzor Az iskola, az oktatás innovációjáról Az USA-ban, Kanadában Dél-Amerikában, Párizsban, Madridban, Barcelonában, Ró­mában, Bolognában, Milánó­ban, Firenzében, számos afri­kai országban, Szingapúrban, Ausztráliában, Új-Zélandon — s a lista még így sem teljes .— dolgozott és tanított a kísér­leti pedagógia egyik legjelen­tősebb ma élő szakembere, a belga Gilbert De Landsheere. A liége-i egyetem professzora szeptember végén Pécsett járt, azon a nemzetközi konferen­cián vett részt, amely a peda­gógusképzéssel, továbbképzés­sel, az iskola innovációjával foglalkozott. — Minden szakember érzi, hogy az oktatásnak, tovább­képzésnek meg kell változnia. Bármelyik országból érkezett kutató előadását Hallgattam is ezen a konferencián, egyértel­műen bebizonyosodott, min­denki keresi a megújulás le­hetőségeit, módszereit. A kö­zépiskolai oktatásnak, a tanár­képzésnek, a továbbképzésnek együtt kell megváltoznia. A 18 éves korukig együtt tanuló diá­kok tehetsége, képességei a tegszélesebb skálán mozognak, s ebből következik korunk egyik legnagyobb hibája, amit tanár elkövethet: az, hogy nem keze­li differenciálton a más-más képességű tanulókat. — Vannak azonban olyan tehetséges gyerekek is, akik esetenként azért kallódnak el, mert az ő képességük kibonta­koztatásához több munka, na­gyobb odafigyelés, több idő kellene. — igen, erre van egy ked­venc példám; o szénbányó- száshoz szoktam hasonlítani a dolgot. A szénért le kell menni a mélybe; ezeknél a tanulók­nál, akikkel eleinte nem köny- nyű együtt dolgozni, valami hasonlót kell tenni. Mélyre kell ásni ahhoz, hogy rejtett ké­pességeiket-^ felszínre hozzuk. S hogy ezt hogyan, s mi módon tegyük, éppen ez oz egyik leg­fontosabb feladata a kutatás­nak. Az én előadásom címe Az iskola innovációja Nyugat- Európóban volt, s itt szeretném megjegyezni, hogy tulajdon­képpen nem értek egyet saját előadásom cimével. Ugyanis a világ minden részén az oktatás megújulásáért dolgozunk, ku­tatunk, s azt gondolom, hogy kelet és nyugat között az okta­tók ne tegyenek különbséget. Ez a politika dolga, nem az oktatásé; nekünk a világ min­den országában az a felada­tunk, hogy olyan pedagóguso­kat képezzünk, akik leendő nö­vendékeiknél a lehető legjobb eredményeket tudják elérni. Eh­hez kell módszereket talál­nunk, s kutatásaink eredmé­nyeit, tapasztalatainkat átadni egymásnak. Ezért is örültem ennek a konferenciának, ohol e három nap alatt máris igen sokat tanultunk egymástól. landsheere professzor, aki igazán a legtapasztaltabb szakembere a pedagógiának, hiszen öt kontinenst bejárt, el­ragadtatással nyilatkozott egyik baranyai élményéről. — jártam a szentlőrinci kí­sérleti iskolában. s bátran mondhatom, ilyet még nem lát­tam. Ez volt egyik legérdeke­sebb élményem az oktatás te­rén. Ilyen rövid idő alatt persze csak a legalapvetőbb dolgo­kat értettem meg, de úgy lát­tam, az ott folyó munka való­ban nagyon jelentős, produktív és ösztönzi a kreativitást. S ami külön meglepett: az iskola könyvtárának gazdagsága. Visszatérve a konferenciára, azt hiszem, a résztvevők sokat segítettek egymásnak a továb­bi kutatómunkában, s remél­hetőleg a jövőben is fogunk találkozni hasonló fórumokon, hogy együtt dolgozva előbbre vihessük az oktatás rendkívül fontos ügyét. Dücső Csilla A 5kólo pavilonnál motorcsónakot mutattak be Fató: Läufer L. 16 sci-fi novella Megjelent a „Gemma” Többször is hírt adtunk ró la: az év elején egyesült Ma­gyar Sei -Fi Társaság és Végo Klubmozgalom ezentúl közö­sen folytatja tevékenységét. A napokban a Végo Egyesült ki­adványaként jelent meg egy rég várt antológia, a Gemma, 16 író egy-egy elbeszélését vet­ték fel a kötetbe, közülük né­hányon már másutt is jelent­keztek írásaikkal, de van olyan szerző is, akinek ez az első publikációja. Az írók legtöbb­je nem hivatásos tollforgató: tanárok, közgazdászok, kémiku­sok és biológusok — sok más hivatás képviselői mellett — szabad idejükben, kedvtelés­ként Írták e novellákat. A színvonaluk — talán épp ezért is - különböző. A kötet talán legjobban sikerült Írása Horváth Sándor ,,Az elveszett titok" című novellája. A neves exobiológus professzor az úgy­nevezett „Piri Reis" térkép ke­letkezésének egy lehetőségét meséli el mesteri cselekmény­fonással, gördülékeny stílus­ban. Kitűnik még Kemény De­zső (a magyar tudományos­fantasztikus irodalom méltatla­nul háttérbe szorult doyenje) „Encián úr álmodik" című írá­sa. Nyári Miklós „Sárkánv- vadószok” címmel kedves és tanulságos elbeszélést írt a2 idegen bolygók meghódításá­nak egy esetleges változatáról. A kötet technikai kivitelezé­se igazán jól siekrült — ez a kiadásban közreműködő GO- PRESS GMK munkáját dicséri —, csak egy valamit hiányol belőle a tudományos-fantasz­tikus műlajt kedvelő olvasó; az illusztrációkat. Vereblcs János „Szemben” a szabad­idővel Az o kérdés: miként lehet segíteni az emberek megnőve- kedett szabadidejének hasz­nos eltöltését, ma már tulaj­donképpen felesleges. Ilyen­nek minősíthetjük annak alap­ján, hogy azok a „sínek", ame­lyeken járva cégeknek, intéz­ményeknek a célért munkál­kodniuk kell, le vannak fektet­ve. Azt természetesen nem szükségtelen firtatni: kellően kihasználtak-e ezek a vonatok, tartalmuk megfelelően gaz- dag-e, vagyis: ha valaki — egy „sima polgár" — haszno­san, a maga javára akarja fordítani szabad idejét, tud-e mihez nyúlni? Azt hiszem, nem abból kell kiindulni, amit e körben a BNV ezen a koraőszön kínál. Itt ugyanis oly mértékű a gaz­dagság, olyan széles skálájú a választék, oly sok féle lehető­séghez talál a vásár látogató­ja kapaszkodót, hogy ezt a hétköznapokra magától — ér­tetődően — jellemzőnek nem lehet mondani. Akkor mi jellemző a BNV- re? Már maga az alapcélok egyike: a 82. Budapesti Nem­zetközi Vásár, a fogyasztási cikkek idei nagy seregszemlé­jének része ugyanis a 3. Nem­zetközi Barkács- és Kiskertki­állítás csakúgy, mint a „Csi­náld magad" bemutató. Ám ha csak erre figyelnénk, be­szűkítve szólnánk a szabad­időről. Mert például igazán nehéz eldönteni, hogy — ki­emelve ezeket o BNV idei nagydíjas termékei közül — o hódmezővásárhelyi Divat Kö­töttárugyár Erna sport- és sza­badidő ruhacsaládja, vagy a PEVDI Bőrdíszmű Gyáregysé­gének utazógarnitúrája végső soron nem a szabadidő kul­turált körülményeinek megte­remtését szolgálják-e. Ha már itt tartunk: a külföl­di kiállítók közül is jónéhány szentelt figyelmet a „szabad­idős" dolgokra. Közöttük pél­dául a bolgárok, akik bemu­tatták azokat a kéziszerszámo­kat is, amelyeket a nyugatné­met AEG-cégtől vásárolt li- cenc alapján gyártanak, a Te- lecom-cég többek között a szórakoztató elektronika — deck, lemezjátszó, hangfal — új termékeit tették közszemlére, a Mladost egyesülés pedig mindenekelőtt — ugyancsak külföldi licenc alapján gyár­tott — síléceivel akarja meg­fogni az érdeklődőjét. A csehszlovák cégek - figyelve a magyarországi nagy érdek­lődésre — hétvégi házakat ál­lítottak fel berendezve, ez­zel egyben tanácsot is adva. Maradjunk azonban határon belüli gyártóknál. Lehet, a kül­földi turizmus szokásváltása — hogy tudniillik a sátrakról, la­kókocsikról fokozatosan áttér­nek a lakóautókra — is ins­pirálta a magyar gyártókat, mert a BNV-n olyan pompás sátrakat állítottak ki, amelyek részint esztétikusságuk, részint tágas kényelmük miatt minden­képpen sikerre számíthatnak. Nyilván nálunk a lakóautók kicsit még odébb vannak, a sátras turizmus feltételeinek javítása tehát nagyon is he­lyénvalónak és még időszerű­nek mondható. All ez a komolyabb sport- felszerelési, szabadidő szolgá­latába állítható termékekre: kajakokra, evezőscsónakokra, kenukra. Tartósak, szépek, könnyűek, kiállítóiknak sike­rült azt szuggerálnia a láto­gatóknak: bármikor robbanás­szerűen jelentkező igényt is ki tudnak elégíteni. Bár jelent­kezne ez az igény . . . Mészáros A. Iskola a táborban A táncórátál a számítógép- programozásig Egyedülálló kísérletbe kez­dett a szentlőrinci 1. számú Általános Iskola. Táboriskolát nyitott a Mecsek hegyei között fekvő, saját maguk építette or- fűi úttörőtáborban. Első alka­lommal a hatodikos évfolyam hatvan diákja töltött el egy hetet a kellemes környezetben. Saját maguk készítették ef a tábor költségvetését, gyakorol­ták az önellátás mindennapos teendőit. — Sokat futtatnak bennün­ket a többiek a reggelinél! — panaszkodott az egyik kislány, -- Villát kérnek, poharat, vagy kenyeret.., — S mondd, te otthon hogy szoktál reggelizni? — kérdezte vissza a táborvezető. — Hát úgy, hogy én leülök az asztalhoz, és az anyukám kiszolgál . . . A tábor életét tábortanács irányította. A hetes programot közösen tervezték meg a diá­kok és tanárok. — Minden jó ebben a tá­borban •— mondták szinte kó­rusban a gyerekek. — Többet tanulunk itt. Sok újdonságot is. amiről oz iskolában eddig még nem is hallottunk. Alig két nap alatt ismerkedtünk meg a számítógép-programo­zás alapjaival. — Művészetismeret foglal­kozáson mesélte Horváth Mónika — a tekeresi temető sírköveit fényképeztük. — Mindennap más csoport készíti az újságot — folytatta tovább Sebestyén Szilveszter. — Az első nap előadást hall­gattunk az újságírás műfajai­ról, és azóta önállóan dolgo­zunk. Minden vendéggel ké­szítettünk interjút, a pécsi rá­dió riporterével is. A komplex szaktárgyi foglal­kozásokon a tó és környéke élővilágával, a természet és mesterséges környezet kapcso­lataival, a művészi igényű tér­formálás módszereivel ismer­kedtek meg a szokásosnál sza­badabb keretek között a tábor­lakók. Tanulmányozták a kora őszi csillagos égboltot, a szá­mítógép-programozás alapjait, fényképfelvételeken örökítették meg az első táboriskola éle­tét. Az egész napos tanulás és program egyáltalán nem fá­rasztotta a gyerekeket. — Esténként szabad foglal­kozások vannak. Amitől a leg­több fiú megfutamodik, az a társastánc-tanfolyam —■ vette át a szót Nagy Valér. — A tánctanár nagy nehezen tu­dott csak bennünket kicsalo­gatni a házból. A végén meg, alig akartuk abbahagyni a ro- kyzást meg a csárdást. Kértük a tanár bácsit meg a lányát, hogy mutasson nekünk még úiabb lépéseket, pedig már olyan sötét volt, hogy semmit sem láttunk. Szalai Kornélia Hamis gyöngyök, korallok, nyakékek Ismét divat a bizsu A bijou (bizsu) francia szó, ékszert, csecsebecsét jelent. Eredeti jelentése a bijouterie (bizsuteri) mindennemű értékes, kivált fémből, és drágakövekből előállított ékszert, klenodiumot jelentett. A gyáripar terjedésével az olcsóbb, arany utónzatú rézből, ezüstből, alumíniumból, ónból, vasból, acélból készültek. Fel­használtak, és felhasználnak a díszítésükhöz mesterséges drá­gaköveket, elefántcsontot, csontot, teknősbéka páncélt, korallt, gyöngyöt, borostyánt, kagylót, tollat. A drágakövek nagy becse mór régóta rábírta az embere­ket arra, hogy hamisítsák, utá­nozzák a gyémántot, rubintot és társait. Manapság már nagyon nehéz kiszűrni a hamis drága­köveket, mert a strass üvegeket nemcsak csiszolják, és festik, hanem felhasználnak a való­dibbá tevéshez minden „apró" és „mesteri" fogást: így féldrá­gaköveket különböző trükkökkel drágakövekké varázsolnak. Hasonló fogásokkal utánoz­zák az igazgyöngyöt is. Készíte­nek mesterséges gyöngyöt csontból, korallból, alabástrom- bál, borostyánkőből, üvegből színezve és festve is. Közismert és közkedvelt a tekla - a fú- vott üveggyöngyöt fehérhal pik­kellyel és zselatinnal kevert fém­fényű anyaggal vonják be. így hasonlót kapnak az eredeti igazgyöngyhöz. Az utánzás iga­zi nagymesterei a velencei és a gabloncai gyöngykészítők. Évekkel ezelőtt már divat volt a bizsu. Aztán a hölgyek mel­lőzni kezdték, és a fiókok mé­lyére rejtették a strasszokat, klipszeket, fülönfüggőket és nyakláncokat. Most ismét fel­lángolt a bizsudivat. Különböző színekkel, fazonokkal készülnek, legsikkessebbek tán az afrikai motívumok alapján alkotott da­rabok és a színjátszás gyön­gyök. Sokan keresik és veszik a komplett készletet: nyaklán­cot, karkötőt, fülklipszet. Nem­csak a magánkereskedők, ha­nem az Óra- és Ékszerboltok is foglalkoznak ezekkel az áruk­kal. Több kender termett A következő napokban or­szágszerte befejezi a kender betakarítását és felvásárlását a szegedi Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat. Azt máris meg­állapították. hogy több mint 50 000 tonna - 80 százalékban első oszátlyú - kender termett, amely kielégíti az ország kiké­szítő, valamint fonó és szövő­gyárainak nyersanyagigényeit. A múlt évit jóval meghaladó mennyiségre azért van szükség, mert átmeneti visszaesés után világszerte megnőtt a kereslet a természetes szálasanyagok iránt. A magyar export is évről -évre növekszik nemcsak kész­termékből, hanem mind több nyersrostot és kárát is szállí­tunk, főleg a szomszédos orszá­gokba. A. E. „Csináld magad” a BNV-nJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom