Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)
1985-10-05 / 274. szám
Maltas után Pecsuaradon A BNV-ről jelentjük Finom faragású thaiföldi bútorok Kevesebb a külföldi kiállító, de megvásárolható, Megőrizni a nagyközség patináját Beszélgetés Kakas Sándor tanácselnökkel Ha azt mondjuk: Pécsvára- don 1985. június 8-án új szakasz kezdődött, nem mondunk valótlant. A dátumból máris kitűnik, hogy a tanácsnál volt a váltás. A nagyközségi közös tanácsba az eddig volt 58 helyett 35 tanácstagot választottak, s közülük is 24 újat. A tanácsban 15-en képviselik Pécs- váradot, 20-an a társközségeket. Szinte kicserélődött a végrehajtó bizottság is: a 11 tagú testületben csak 4-en maradtak a régiek közül. No és új ember került a tanácselnöki székbe is: a nyugalomba vonult Radics Károly helyére a tanácsülésen 22:11 arányú titkos szavaszással a 33 éves Kakas Sándort választották e tisztségre. A magabiztos fellépésű fiatalember életrajzának néhány fontosabb adata: a Pollack Mihály Műszaki Főiskola magasépítési szakán végzett, a szekszárdi tanács építési osztályán szerzett ismereteket a tanácsi munkából, 1979 óta él Pécsváradon — a feleségét ide nevezték ki körzeti orvosnak—, előbb a költségvetési üzemnél volt építésvezető, majd 1982 óta az áfésznál az ipari és a szövetkezetpolitikai osztály vezetője. — Új ember a tanácsi vezetésben, pécsváradinak sem régi, milyennek ismerte a nagyközséget eddig, mig csak egyszerű polgára volt? — Történelme miatt környezete kiemelkedő központjának, szép fekvésű helynek, ahol nyugodtan élhet az ember. Persze — ami az ipart illeti — nagyobb fejlődésre kevés a lehetőség, de ami megvan, azt meg kell tartani, hogy az emberek ezt a helyet tényleg az otthonuknak tekintsék. Amikor idekerültem, felfigyeltem a sok építkezésre, aztán meg arra, hogy a lakosság száma nemigen követi a sok új ház megjelenését. A lakosság stabil, a régi Pécsvárad ez . . . Ez is hozzátartozik a falu patinájához, aminek a megőrzését tekintem most az egyik legfőbb célomnak. Ezt nem szabad megbontani, s csak ezen belül lehet az életlehetőségeket is fejleszteni. — Pár éve - emlékeztetjük — megindult egy törekvés a községközpont átépítésére, ami nem találkozott a pécsváradiak egyetértésével, hiszen éppen az ön által is említett patinát léltették . . . — Túlságosan új ember vagyok itt ahhoz, hogy bárkit is kritizáljak, de én nem bontottam volna le azokat a házakat sem, amelyeknek a helyén most az emeletes házak állnak, ha- n?m inkább másutt kerestem volna azoknak helyet. Szerintem ugyanis nem attól lesz Pécsvárad városiasabb, ha teleépítjük a központját emeletes házakkal. — Mit nevez ön községközpontnak? —- Természetesen azt a területet, amely a tanácsház és a Vár utca között terül et, ez jellemzi egész Pécsváradot. Az emeletes házakkal szemközti földszintes házsorral együtt. Meggyőződéssel mondom: ne folytassuk a központ bontását, s amíg tanácselnök leszek, ezt az álláspontot képviselem. A modernséget nem úgy értem, hogy ennek a jegyében bontsunk. — Ha már a községközpont emeletes házairól van szó: hallani, hogy szinte egészen kicserélődött azoknak a lakossága. — Attól tartok, hogy nincs ezekre a házakra igazán igény és valójában valamiféle átmeneti otthonnak minősülnek. Amint megteremti egy-egy ott lakó a lehetőséget, nyomban családi házat kezd építeni, és otthagyja az emeletes házat. Jellemző a Dózsa György utca 2. sz. tervezett szövetkezeti ház (amely az emeletes házsort zárná le, visszalépcsőzve o földszintesekhez): kezdem kellene mór az építkezést, de nincs meg még minden lakásnak a gazdája, Úgy gondolom, ez is arra int, hogy nem szabad erőltetnünk Pécsváradón a többszintes házak építését. Tervkészítés idején ielkerül- hetetlen a jövőről beszélni, s ha Pécsvárad jövője a téma, elsőként a közelmúltról esik szó. Az Idei nyári felhőszakadásokról, melyek kétszer is el- öntötték a községközpontot. Ennek az elejét kell venni: ki keli építeni az övárok-rendszert, melynek a tervezése — a megyétől kapott gyorssegélyből — már folyik, !gy ez a születő hetedik ötéves terv egyik tétele. S mi van még? A Pécsi utcában szennyvíz- csatornára van szükség: központi konyha kell az iskolának, mert jelenleg öt turnusban étkeznek a gyerekek, ez pedig tarthatatlan; 1987-re fel kell újítani az öregek napközi otthonát; 1989-re pedig létre kell Fotó; Läufer László hoznunk az egészségügyi központot. A keleti lakóterületen OTP-hitelleJ útépítés folyik telekalakítás végett, a törlesztést 1987—88-ra vállalta a tanács. Új kocsi vásárlásával javítani kell a szemétszállítást az eddig ellátatlan területek bekapcsolása által. Az évek óta használaton kívüli strand vízellátása most már megoldódik a MÉV által fúrt kút segítségével, magát a strandot tanuszodaként akarjuk megnyitni, később pedig közfürdővé fejleszthetnénk. Szeretnénk, ha ebben a tervidőszakban új telefonközpontot kapnánk, Mar- tonfa, Erdősmecske után Lo- vászhetényben és Nagypaliban is rendezni akarjuk a vízellátást. — és mit valósítanak meg a településfejlesztési hozzájárulásból? — Van társközségünk, amely már vállalta a tefát — ezer forintot kérünk egy-egy családtól. A községeknek általában saját út- és járdaépítési programjuk van, az iskola felújítását, a kultúrotthon rendbetételét is tervezik. Ehhez kapják a kiegészítést a tanács gazdálkodási alapjából. A Dom- bai-tó körüli üdülőtulajdonosoktól őket közvetlenül érintő feladatra kérjük a hozzájárulást: a tó még mindig megoldatlan iszaptalanítására. — És Pécsvárad? — Úgy véljük, a nagyközségben lakók egyetértésével találkozik a kérésünk: az alsó iskola két tantermes bővítését kellene közös erővel megoldanunk. — A közelmúltban már az új végrehajtó bizottság tárgyalt a környezeti kultúráról. — Igen. — Azt kérjük a pécsváradiaktól, hogy gondozzák a közvetlen környezetüket. a málladozó falú házakat hozzák rendbe. A nagyközség sajátos hangulatát akarjuk megőrizni és ebben számítunk az ő segítségükre is. — És a vár? Annak a környezete nem a legrendezet- lebb. — Hogy a várban mi van, azt „nem tudjuk" (a munkák nem a mi hatáskörünkbe tartoznak), de a környék a miénk és ami ránk tartozik, annak szépnek is kell lennie. A várkörnyék rendbentartását folyamatossá kell tennünk. Hársfai István korszerű termékekkel jöttek Egyre inkább szűnőben van, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásáron részt vevő külföldi kiállítók csak amolyan bemutatót rendezzenek, mintegy országuk, a BNV-n részt vevő cégek image-át növelő reklámnak tekintsék a részvételt. Az idén valamelyest csökkent a külföldi kiállítók száma, az 1984-es BNV-n 368, míg az idén 306 cég vett részt (a szocialista országok 126 kiállítója lényegesen több, mint a megelőző években), viszont csaknem 2000 négyzetméterrel nagyobb területen (11 434 négyzetméter) mutatják be termékeiket, amelynek nagy többségét a közvetlen üzletkötés reményében hozták el Budapestre. Negyvenkét ország, valamint Hong Kong és Nyugat-Berlin cégei mutatkoznak be az idén. Először vesz részt a vásáron a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, hosszabb idő után másodszor ismét eljött Románia és Spanyolország is. A külföldiekkel beszélgetve kiderült, hogy a gyártók, kereskedők az eddigieknél sokkal jobban törekszenek arra, hogy kölcsönösen előnyös üzleteket kössenek, a vevőket biztosan megnyerő cikkeket akarnak előállítani, azt eladni, többségében ilyen termékeket is hoztak. Azt is elmondták néhányon: arra is kíváncsiak, hogy a magyarországi cégek milyen konkurrenciát jelentenek minőségben, árban. A részt vevő üzletemberek szabad idejükben éppen olyan kíváncsi vásórlátogatók, mint mi vagyunk. Aligha lehetséges arra vállalkozni, hogy több mint 300 külföldi kiállító több ezer termékét bemutassuk, a hét közben amúgyis szerepeltek már a külföldiek, a közlekedésről, háztartási gépekről, híradás- technikai eszközökről, ruházkodásról szóló tematikus tudósításainkban. Ezúttal arra hagyatkozunk, hogy a külföldi bemutatókon megállásra kényszerítő termékekből villantsunk fel néhányat. Az idén először Jugoszlávia a legnagyobb kiállító, őket a Szovjetunió, majd az NSZK követi. Mind azt a hazánkból Jugoszláviába látogató turisták is tanúsíthatják, déli szomszédaink a sportruházatban egészen kiváló árukat képesek előállítani. A YASSA cég dzsekijei, a melegítők és mezek, a cipők a szó legszorosabb értelmében is csillagos termékek. A zágrábi ZELINKA cég most divatossá váló gyűrt anyagai, a formatervezett üvegekben bemutatott konzervipari termékek ugyancsak gyorsan vevőre találnak majd, ha importáljuk. A Szovjetunió, mint azt deklarálja is, 1350 négyzetméteren. 14 külkereskedelmi egyesülés legújabb termékeit vonultatja fel. Kerámiák, fajansz-termékek, játékok, televíziók, lemezjátszók, a fiatalok számára is elérhető hifi-torony, a hozzá tartozó sztereó berendezésekkel, amelyek a szovjet pavilonban valóban újdonságnak számítanak, Most a Tadzsik SZSZK mutatkozik be a köztársaságok közül, szőnyegeket, kerámiákat, ruhákat mutatnak be, sőt ez alkalommal érdekes turisztikai utakat is kínál a távoli szovjet köztársaság, a hagyományosan díszes bemutatón. A nyugatnémet PANASONIC NV—810-es sztereó hifi-tornya, az NV—810-es, az M—1-es és F—2-es felvevő kamerák, amelyek saját képernyővel rendelkeznek és a filmek azonnal láthatók, a különböző videó berendezések a világ legkorszerűbb híradástechnikai eszközei közé tartoznak, ezek közül néhányat már az ősszel hazánkban is megvásárolhatnak, a japán Mitsubishi forgalmazásában. A japánok a nagy személygépkocsi bemutatóval együtt a negyedik legnagyobb kiállítók. S ha már a Távol-Keletre tekintettünk: a KNDK különleges italainak bemutatóján ezúttaT is láthatjuk (most nem kívántam megkóstolni) az Adler Liquor kígyó pálinkáját, s a ginzeng gyökérrel (állítólag a férfierőt növeli) vegyített pálinkát. Természetesen a KNDK történetének főbb eseményeit is bemutatják, jelvény-gyűjteménnyel várják a látogatókat. Thaiföld másodszor állít ki a BNV-n, gazdagon faragott bútorai, dísztárgyai, ékszerei a BNV egyik különleges látványosságává teszik a szépen berendezett pavilont. Külön látogatást is megérne a BNV-n iskolák, vagy csak pedagógusok számára az NDK szaktermeinek kiállítása, amelyekben pl. a biológiai, a fizika, a matematika a bemutatott eszközök, műszerek, számítógépek segítségével a legmagasabb fokon oktatható. Látogatásunkkor a tárgyalók zsúfoltak voltak, prospektusokat már jószerivel csak a re- ménytkeltő üzleti partnerek kapnak, talán nem tévedés arra következtetni, hogy a bemutatott termékek bizonyára gazdát cserélnek, idehaza is megvásárolhatjuk őket. L, J. HÉTVÉGE 3.
