Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)

1985-10-31 / 299. szám

1985. október 31., csütörtök Dunántúli napló Olvasópróba a színházban Hernádi Gyula: Hagyaték A színházakban az új dara­bokkal történő első, közös is­merkedés az olvasópróbákon történik. így volt ez tegnap is a Pécsi Nemzeti Színházban, ahol Hernádi Gyula: Hagyaték című darabjának olvasatára jöttek össze a darabban játsszó színészek, a rendező, a drama­turg és az író. Hernádi Gyula több darabját adták már elő a pécsi színházban, bár az utóbbi évadokban nem szerepelt Her­nádi-dráma. Hogyan talált újra egymásra az író és pécsi szín­ház, ahol december 20-án, a Ságvári Endre Művelődési Ház­ban — tartják a Hagyaték ős­bemutatóját? — Visszatértem eredeti fog­lalkozásomhoz, a drámaíráshoz és a pécsi színháztól kértek tő­lem egy darabot. A színház fő­dramaturgjával, Czímer József­fel különben is tartjuk a mun­kakapcsolatot. A Hagyatékot néhány évvel ezelőtt írtam, most felújítottuk és örülök, hogy Pé­csett lesz az ősbemutatója. Egyébként a Nemzeti Színház­ban is bemutatják majd, úgy tudom 1987-ben —- mondta az olvasópróba után Hernádi Gyu­la. — A Hagyaték Arisztotelész életét dolgozza föl, de megta­lálható benne a makedóni- athéni konfliktus, a görögség­nek a világ kultúrájában ját­szott szerepe és a hellénizmus bukása is. Arisztotelész mint ember játszó itt a főszerepet, vitája Demoszthenésszel, kap­csolata a világhódító Nagy Sándorral, és maga Nagy Sán­dor is az elemzések középpont­jába kerül, noha nem jelenik meg a figurája a drámában fűzte hozzá Czímer József. A dráma eseményeinek egy része valóságos történelmi ada­tokhoz, fényekhez kötődik, meg­írását aprólékos kutatómunka előzte meg. ,,Egy periférián született zseni hánykolódása a történelem hullámain", jelle­mezte darabját Hernádi Gyula. De a jeles személyiségek éle­tének alakulása áll a dráma előterében, nem filozófiai és egyéb tevékenykedésük. A da­rabhoz egy utójáték kapcso­lódik, amely egyben a dráma csattanója is. Játék a játék­ban, izgalmas szellemi kalan­dozás a múlt szféráiban. A drámát Szegvári Menyhért, a Pécsi Nemzeti Szíiház főren­dezője viszi színpadra. A főbb szerepeket Holl István, Győry Emil, Maronka Csilla, Petényi Ilona, Németh János játsszák. A díszletet és a jelmezeket Csík György tervezi. Pártfórumon a külkapcsolatok Idén 150 millióval növelte tőkés exportját a Bőlyi Kombinát Kulturális- és sporttalálkozók, csereüdültetés Húsz ország 75 vállalatával- intézetével áll kapcsolatban a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát. E kapcsolatrendszert vizsgálta a kombinát pártbizottsága, te­kintettel a kölcsönös hasznokra, előnyökre, a jövő lehetőségei­re. Elöljáróban szögezzük le: az idén a kombinát termelésének több mint egyharmada — ösz- szesen 800 millió forintos ér­tékben — a külpiacokra jut, s ebből 450 millió a tőkés ex­port. Nem kell hosszasan ecsetelni, hogy a mai gazdasági viszo­nyok között milyen nehéz a nemzetközi versenyben helyt­állni. Ennek tudatában öröm­teli a tény: 1984-ről 1985-re 150 millióval emelte tőkés ex­portját Boly. Dollárt érő termé­kei közül a hibridkukorica áll az élen, de jól állnak a barom­fitenyésztés, komlótermesztés területén is. Mint azt Túri Já­nos vezérigazgató-helyettes vá­zolta, a vállalati gazdálkodás jövőjét meghatározó külkapcso- latokban a korrekt partneri vi­szonyra, nagyfokú nyitottságra van szükség. Csak a hoszú táv­ra szóló kézfogásoknak van ér­telme a mezőgazdaságban — erre példa, hogy az NSZK-beli Nord Saat céggel éppen 25 éve írták alá az első együttműkö­dési megállapodást —, $ csak a kétoldalú érdekeltség szem előtt tartásával lehet ezt bizto­sítani. Köztudott: a KGST-or- szágok szakosítása, hazánk kapta többek között a hibrid­kukorica-vetőmag gesztorságát, ami hovatovább a Bólyi Kom­binát privilégiuma. Boly tehát a Szovjetunióval, Lengyelor­szággal, az NDK-val, Bulgáriá­val és Csehszlovákiával tartja szoros kapcsolatait, az idén pe­dig már Kínával is. A Közös Piac országai közül a hagyomá­nyosan jónak mondható NSZK- kapcsolatok mellett örvendete­sen javulnak a francia és olasz kereskedelmi-szállítási megálla­podások, de az újak között Egyiptom és Etiópia is említést érdemel. A nyitottság azt is jelenti, hogy a kombinát szakemberei megannyi szakmai úton vehet­nek részt, hazai és nemzetközi kiállításokon találkozhatnak partnervóllalatok képviselőivel. A magas szintű technika — mely a termelés nélkülözhetet­len feltétele — e partnerkap­csolatok nyomán érkezik ha­zánkba. Csak egy példa: ma igazán a jövőre gondoló üzem nem lehet meg komputerek nél­kül. A bólyiak a frankfurti Die- bold céggel írtak alá számítás­technikai-fejlesztési együttmű­ködést, Ez nemcsak az ügyvi­tel gépesítését jelenti, hanem az egész vetőmag-termesztés programozását. A forintokban megmutatható együttműködések mellett Fóris Kálmán, a kombinát párttitkára a kulturális és sportkapcsola­tokról is szólt — o csereüdülte­tésekről NDK-val és Jugoszlá­viával —, amelyek az emberek, a gazdaság dolgozói számára felejthetetlenek. (A kombinát dolgozóinak gyermekei az NDK- ban nyelvet tanulnak.) Cseh­szlovákiában az SDLP NITRA Vállalat üdülőjében 18-an, az Elektrovod üdülőiben 20 felnőtt és 14 gyermek üdült, 80 gyer­mek volt Körmöcbányán. A ju­goszláviai Kutjevói Kombinát segítségével Prvic Luka szige­tén, Makarskán és Biográdban üdültek bólyiak. K. F, Őszi haltelepítés Tervszerűen gondoskodik a magyar tenger halállományá­nak gyarapításáról a Balatoni Halgazdaság. Tavasszal a ponty, a süllő ívása idején a tó védett részein mestersége­sen készített fészkeket — nász­ágyakat — helyeznek el. Az ezekben összegyűlt milliónyi ik­rát Balatonudvariban keltetik ki, s a kis halakat később visszaengedik a tóba. Ősszel halastavakban nevelt kétnyaras pontyokat engednek szabadon a Balatonba. Ez év őszén együttesen 230 tonna kétnya­ras - több mint egymillió - ponttyal gyarapítják ilyen mó­don a tó halállományát. A hal­gazdasághoz tartozó 190 ha­lastó őszi lehalászása is meg­kezdődött. Év végére beköltöznek a gyermekek Az épület keleti szárnya majdnem elkészült, jelen leg az utakat betonozzák a Sásdi Költségvetési Üzem dolgozói Läufer László felvétele A bakócai nevelőotthon felújítási munkái A bakócai Mailáth-kastély 125 évvel ezelőtt épült. A két pécsi árvaház 1951-ben vette birtoká­ba, majd néhány év múlva meg­kapták a 17,5 hektáros parkot a hozzá tartozó gazdasági épüle­tekkel is. A beköltözésük óta a műemlék jellegű kastélyt nem tatarozták, csupán a működéshez elengedhetetlen kényelmi és szükségszerű kisebb építéseket, átalakításokat végezték el. Így felmerült, hogy kívül és belül tel­jesen fel kellene újítani a főépü­letet. A BARANYATERV tervei alapján a munkát a Sásdi Költségvetési üzem vállalta — több ütemben, az anyagiak alakulása szerint — bonyolí­tója a UNIBER. Az intézmény kérésére úgy ütemezték a munkát, hogy az üzemelés feltételei semmiben ne változzanak meg. Úgy tűnt mindent sikerül elvégezni ha­táridőre — 1983 őszén kez­dődött a felújítás a vizesblok­kok cseréjével — mikor idén tavasszal leszakadt az épület egy részének mennyezete. A statikai vizsgálat megállapí­totta, hogy terven felül 1800 négyzetméternyi felső és köz­bülső födémet ki kell cserélni. Most bukkant elő a felső szin­ti úszómedence is — nem tu­dott róla senki — amelyet va­lószínűleg a negyvenes évek végén falaztak be. A lesza­kadt mennyezet tönkretette a már elvégzett munkát — fes­tést, mázolást, központi fűtés Tűzvédelmi vetélkedő Bevezetőül néhány adat: 1981-ben Baranya megyében 81 tűz összesen 5,2 millió fo­rint kárt okozott, a múlt évben 84 tűz nyomán már 42 milliós kórt könyveltek el, ebben az évben várhatóan eléri a 100 millió forintot a tűzkár, pedig két hónap még vissza van. To­vábbi számok: egy 200 wattos izzó hőmérséklete 200 fok, a gyertya lángja elérheti a 940 fokot, a petróleumlámpáé meg­haladhatja az 1000-et, egy gyufa 600, egy cigarettaparázs izzáskor 800 C-fokos hőmér­sékletet képes leadni. Mindezekből könnyen leszűr­hető: a tűz állandó fenyegetést jelent életünkben, vállalatoknál és otthonunkban egyaránt. Nem lehet tehát eléggé komo­lyan venni a megelőzést szol­gáló munkát, jóllehet, a „re­cept" egyszerűnek tűnik, ha el­játszadozunk a képlettel: le­vegő (oxigén) -j- éghető anyag + gyulladási hőmérséklet = tűz — a tűzoltás pedig abból áll, hogy az egyik feltételt megszüntetjük. Ennél sokkal Megelőzni a veszélyt! A tüzek 60-70 százaléka mulasztás következménye bonyolultabb védeni magun­kat, a köz- és a saját tulajdont a vörös kakassal szemben. Ismert, hogy vállalatoknál, intézményeknél működik a tűz­védelmi szolgálat. Tegnap a POTE aulájában ezek közül azoknak rendezett tűzvédelmi vetélkedőt a megyei tűzoltópa­rancsnokság, amely vállalatok aktívan támogatják a tűzvédel­mi propagandaalapot. Nem kevesekről van szó: harminc cég 3—3 fős csapata vetélke­dett egymással, komoly díjak eléréséért. A feladatok koránt­sem voltak egyszerűek. Mert valóban felkészültséget igényel azonnal válaszolni egy ilyen kérdésre: hogyan szabad ,,A”- „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben füstcsövet átvezetni? Vagy arra: milyen tűzveszélyességi osztályba tar­tozik az oxigén? — Kell energiát és pénzt for­dítani arra — kaptuk kérdé­sünkre a választ Török Béla tűzoltó alezredestől, megyei parancsnoktól —, hogy az ál­lampolgárok megismerjék a tűzvédelmi szabályokat. Elég ha arra utalok, hogy a füzeink 60— 70 százaléka mulasztás követ­kezménye. Ezért van szükség az ilyen vetélkedőkre is. Itt har­minc csapat versenyzik, de ezt megelőzően csaknem 1000 em­ber vett részt az előző fordu­lókban. Hogy mennyi legyen ez az energia? Vegyük példának a Baranya Megyei Élelmiszer­kereskedelmi Vállalat csapatát — egyébként a kertvárosi 8. számú ABC vezetője és két he­lyettese volt a tagja, azért ők, mert a vállalati szintű vetél­kedőn magasan a legjobbnak bizonyultak —, Bertha Jánost, Fülöp Bélánét és Szörényi Sán- dornét. A „csapatkapitány", Bertha Jánostól hallottuk: — Mindent összevetve, hete­ket vett igénybe a felkészülé­sünk, s ebbe beletartozik pél­dául az is, hogy a tűzvédelem­mel foglalkozó jogszabályokat felosztottuk magunk között, s ki-ki bemagolta a maga ré­szét, de az is, hogy rendszere­sen konzultáltunk a vállalatunk tűzrendészével. Nem véletlenül volt elégedett a zsűri elnöke, Timár István tűzoltó alezredes, a BM TOP tűzmegelőzési osztályának ve­zetője a résztvevők felkészült­ségével. — Gyakorlati és elméleti kér­désekben egyaránt kellő tudá­súnk a résztvevők, s különösen az előbbinek örülök, lévén ez a fontosabb, örültem azért is a Baranya megyei parancsnok­ság rendezvényének, mert le­hetőséget adott annak felméré­sére: milyen szinten áll a válla­latoknál a tűzvédelmi munka. A többfordulós, kieséses rendszerű vetélkedő egész dél­előtt tartott, végül 10 csapat maradt az asztalokról. Közülük az első helyet és az ezzel járó 6000 forintos jutalmat a B. m-i Élelmiszer-kereskedelmi Válla­lat csapata nyerte meg, máso­dik lett a POTE I., harmadik a Pannonlit csapata, az előbbiek jutalma 4500, a harmadik he­lyezetté 3900 forint volt. M. A. szerelést — és a tervezett költségen felül 8,2 millió fo­rint többletköltséget okozott. Az életveszély miatt a már át­adott helyiségeket ki kellett üríteni, a gyermekeket el kel­lett költöztetni. Ekkor megmu­tatkozott a községe lakóina.t segítőkészsége — huszon­nyolc kisgyermeknek adtak szállást, akik közül még tízen élvezik e vendégszeretetet. Több gyermeket a Baranya Megyei Tanács művelődési osztálya segítségével a társ- intézmények fogadtak be. Het­ven fiú és lány a nevelőotthon területén levő üres pedagógus­lakásba, illetve a régi iskola tantermeiből kialakított hálók­ba költözött át. A munka pedig kezdődhetett elölről úgy, hogy a födémcse­re terveit is el kellett készíteni. Júniusban állt neki a Sásdi Költségvetési üzem a nagy munkának. Menetközben de­rült ki, hogy a kastély mellet­ti út alatt a pincerendszer ma­radványa, és a szennyvízelve­zető gödör húzódik. A belső munkákkal együtt ezt is rend­be kellett hozni. Néhány nap múlva elkészül. Az új szenny­vízhálózati rendszer is mór majdnem kész, viszont a tisz­tító telepről még semmit nem tudnak. Nem kaptak semmi utalást arra, hogy hova fog vezetni innen a kastélyból. A belső munkálatokat is gyors ütemben végzik — Horváth László, a Költségvetési üzem igazgatója mindent megtesz annak érdekében, hogy de­cember végéig — talán sike­rül karácsonyra előrehozniuk az időpontot — átadják azt a belső épületrészt, amely a fö­dém leszakadása miatt ta­vasszal tönkrement. Jövő év elejétől a visszalevő belső munkákat és a félbeha­gyott külső homlokzatot fogják befejezni. Remélik, hogy a dombóvári Unió Szövetkezet gyorsan leszállítja a központi fűtéshez szükséges berendezé­seket, és megkapják a Műem­léki Felügyelőségtől a külső homlokzati gipszmintákat. Adóm Erika Képernyő lllliiii I! Gömbölyded játékok Nézi az a magyar női mun­kaerő a tévét szombat este és azonnal rakonszenvre gyúl lassan, de biztosan emanci­pálódó amerikai sorstársa iránt. Elirigyli tőle azt a jó jámbor em­bert, a férjét, aki ilyen egy rendes, elirigyli az úszómé dencét Los Angelesben, a tor nateremnyi lakást New York ban s a jó kis munkahelyet ahol csak ennyi disznóság tör ténik, az is ennyire szelíden nagyvonalúan, mosolygósán De apad aztán a rokonszenv és dühös lesz, szomorú, és a saját lehetőségeire gondolva kibukik belőle, hogy micsoda marhaság. Az. És valószínű, hogy az ottani lehetőségekre gondolva is az. Nem hiszem, hogy belerokkant volna anya­gilag a televízió a Kisded já­tékok c. amerikai tévéfilm megvételébe. Hiszem viszont, hogy az óriási kínálatból a jobbakat igyekszik megszerez­ni. És lehet, hogy ez a szom­bat esti gömbölyűség a job­bak közé tartozik. Persze, mi­lyen lehet akkor a többi? Szándékában nyilván ugyan­ilyen nemesen együgyű, meg­oldásaiban épp így patent, legföljebb még gömbölyűbb, még üresebb. A dolgozó fe­leség, ennek minden következ­ményeivel úgy látszik kedvelt témája az amerikai televízió­nak, hisz az idén ez már a második ilyen tárgyú film, no­ha az utóbbi a kevésbé bo­nyolult, az egyenes vonalúbb. Arról van szó, hogy a csinos, okos titkárnő és feleség csá­bító állás-ajánlatot kap, még­hozzá vezetőit, csak ehhez Los Angelesből New Yorkba kell költöznie. Sebaj. Rá is veszi szerető férjét, hogy hagyják ott kedves városukat, villástól, úszómedencéstül. Az állás jó, a feleség ambiciózus, a szobrász férj megértő, irdat­lan műteremlakást bérelnek s több konfliktus veszi kezdetét. Hogy a sok férfi nem fogadja be hősünket, mint emancipált munkaerőt. Hogy ő meg küzd ez ellen, a rádióújság szerint a labdarúgás szabályait híva segítségül. A szobrász férjre kevesebb idő jut, ő ezt zokon veszi. Ám játékról van szó, úgyhogy nem esik se válás, se tragédia, mindent szépen és harmonikusan megold a gömbölyded dramaturgia. Se­hol egy rés a cselekményen, sehol egy elkötetlen szál, csak épp az egész üres. Ahol min­denki szép, derűs, kiegyensú­lyozott, jó pofa. Ahol két ital keverése közben zajlanak az életnek az ő rögös buktatói. Ahol a veszekedés majdnem olyan, mintha lenne tétje, mintha lenne mögötte indu­lat. De nincs. Szép, kulturált és konszolidált frázisok hang­zanak el a sajtos makaróni mellett, kellemes, kerek a vi­lág, ahol ugyan nincs még minden rendben az emanci­páció körül, de majdnem. Eb­ben a dramaturgiában nincs helye#semmi olyasminek, ami legkésőbb a film véqére nem oldódik meg (maqától), meg­nyugtatóan és a felek előnyé­re. Nem maradhat tüske sem a szereplők, sem a nézők szí­vében. Itt mindenkinek meg kell elégedve lenni. Talán meg is van. A néző ugyan az égegyviláqon semmit nem ka­pott, legföljebb látott néhány kellemes lakást és szívta a fogát, de gondolkodnia se kel­lett. Látott egy jó kis ponyva- tévéfilmet, egy jó kis karrier- történetet, melyben lám valaki a maga erejéből... Már hal­lom is, hogy jó, jó, de néha ez is kell, nem mindiq csak a bú, a baj, kell eqy kis napos oldal is. Csak hát tét, izga­lom, tisztességes bonyodalom nélkül méq andalodás sincs, s az ilyen játék inkább fáraszt, mint „kikapcsol". S a méla, polírozott unalom nem gond­űző. ÉDpenhogy beereszti a gondokat. Porti Nagy Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom