Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)
1985-10-30 / 298. szám
1985. október 30., szerda Dunántúli napló 5 igazgatótanácsi ülés a Pannóniánál Tekintélyes kínálat áj találmányukból Léghabképző, gyorskötöző — Almatörköly exportra Falinaptár az Árpád-házi királyokról — Hírlevél HVDSZ küldöttértekezlet Nagyobb szervezettséget a szakszervezeti munkában ,,A gazdaságok most nem szívesen vállalkoznak innovációkra, s ha igen, olyanokra, amelyek lehetőleg a tárgyévben megtérülnek" — állapította meg a Pannónia Innovációs Közös Vállalat igazgatótanácsi ülésén tegnap Gaál Csaba igazgató. A közös vállalat várható eredménye ennek ellenére nem rossz — közel 50 milliós árbevétel mellett 6,5 millió forint nyereség —, s a kínálat új találmányokból, technológiákból tiszteletreméltó. A gyors megtérülés vitte sikerre a szárítók energiatakarékos átalakítását: tavaly egyetlen évben 200-nál valósították meg. Az idén 14 szárítót alakítottak ót, a piac kezd telítődni. Új lehetőség Szlovákia, ahol 100 Bábolna szárító vár korszerűsítésre. A referencia üzemet már megrendelték. Új szabadalom a túrt kutak tisztítása. Az eljárást kidolgozó mérnök videón mutatta be a technológiát az igazgatótanácsnak. Fúróberendezés nélkül távolítja el a homokot, iszapot és tisztítja a szűrőberendezéseket. Sikertermék a vizművédő automatika. ötvenet készített megrendelésre a Kecskeméti Elektroszerviz. Jövőre is vannak megrendelések és érdeklődés Jugoszláviából. „A video- kontroll viszont — a szárítók automatikus elektronikus ellenőrzési műszere — nagyobb falat volt, mint amit első nekifutásra elbírtunk volna" — közölte az Elektroszerviz képviselője. A Beltomix léahabképzőt a Pannónia és a Rozmaring Tsz gazdasági társulás fogja gyártani. Toliból, tehát hulladékból készítenek szigetelőanyagot, födémekhez és tűzoltáshoz. A referencia üzemet novemberben adják át. Sikertermék a gyorskötöző is, 32 000 kilogrammot adtak el — többet csak azért nem, mert ennyit bírt legyártani n kocséri tsz. Befutó*'' a Phvtowax — csak nagyüzemek 1200 tonnát vásároltak, s keresett a kiskereskedelemben is. Hulladék — kukoricaszár fa- apríték, stb. — hasznosítására a Nagykunsági Erdőgazdaság berendezését menedzseli a Pannónia. üzemelési költsége egy- tizede az olajtüzeléses kazánokénak. Nagy érdeklődést keltett a teljesitményarányos üzemóraszámláló, amelyet feltalálói ugyancsak tegnap ismertettek az iqazgatótanócs előtt. „Az innovációra szerveződtünk, a szellemi termék forgalmazására — mondotta Baksai Antal, az igazgatótanács elnöke. — De ha nem lettünk volna rugalmasak, csak szellemi termékekkel már meg kellett volna h"kmin'<. ,,A orosoeritás- hoz szükséges tőkét jórészt a mezőaazdasáqi termékek ügy- nökölésével keresték meg. Az idén 10 000 tonna peletet, 2000 tonna madáreleséget és 3000 tonna aprómagot — kölest, mustárt, hajdinát — helyeztek el külpiacon. S hogy ez mi pénz? Egy tonna madárele- ség 16 000 forint. Exportra megy az almatörköly is. 10—30 forint mázsája, de szárítva, darálva és csomagolva 600 forintot fizetnek érte nyugaton. Az igazgatótanács tagjai elé falinaptárt tettek az asztalra — az Árpádházi királyokról. A Pannónia grafikai-nyomdaipari részlegének gondozásában 5000 példányban készült, — kétharmada külföldre kerül. A részleget jövőre szerelik fel, ofszet és szedőgéppel. Belső újdonság a Hírlevél is. Kéthavonta kapja kézhez minden taggazdaság a felkínált legújabb találmányokkal, a realizált üzletekkel, a gazdaságok ajánlataival. Az információáramlást fogja szolgálni decembertől a vállalat innovációs klubja, amely az alkotók, közvetítők és felhasználók fóruma lesz, ahol ipari szakemberek és magán- feltalálók is előterjeszthetik ötleteiket és előadásokat szerveznek a mezőgazdaság európai élmezőnyének bemutatásával. A termet a vállalat új pécsi, Zólyom utcai székházában két taggazdaság a dusnoki éscsá- volyi tsz fogja bebútorozni — bemutató jelleggel is. Jövőre 72 milliós árbevételt, 10 milliós nyereséget tervezPéterlia Balázstól, a Pécsi Közúti Igazgatóság főmérnökétől kértünk választ kérdéseinkre. — A legutóbbi tél kemény próba — és gondolom: váratlan anyagi kiadások — elé állította az igazgatóságot. — Oly annyira, hogy az érre az évre tervezett és a közutak síkosságvédelmét a hóeltakarítást fedező anyagi keretünket már az év első három hónapjában túlléptük. Konkrétan: 1985-ben e célra 10,7 millió forintot terveztünk, kiadásaink március végére meghaladták a 12 millió forintot. — Jelent ez valamilyen megszorítást a várható télre? — Nem. Megvettük már a szükséges sót — mintegy 2400 tonnáról van szó —, rendelkezünk kellő mennyiségű homokkal is és felkészülten várjuk a november 11-én esedékes téli gépszemlét, ahol utoljára leellenőrizzük a közutak téli védelmét szolgáló berendezéseinket. — Szó esett a tájékoztatón egy módosított miniszertanácsi rendelkezésről is. — Ebben az évben jelent meg az új jogszabály, s a városi és községi átkelési szakaszok téli tisztántartását rendezi: egyértelműen az út kezelőjének kötelességévé teszi, kivéve a megyei jogú városokat, tehát Pécset is. Azaz a közúti igazgatóságé lett a feladat, bár eddig is mi láttuk el mindenhol, kivétel a komlói tanács, amelyik nagy gondot fordított a korábbiakban is a városon átvezető utak síkosságvédelmére, a hó eltakarítására. — Milyen feladatokat takar a forgalombiztosításhoz kötődő munkájuk? — Döntően a síkosságvédenek. „Sok helyre beférünk még — mondotta Baksai Antal. — Nyitunk a háztáji, a kisipar, a kiskereskedelem és a szolgáltatások. felé. Rengeteget lehet dolgozni és pénzt keresni. Az innováció marad a zászlónkon, de az ügynököléssel és szolgáltatással ki fogjuk bővíteni azt." lemről és a hóeltakarításról van szó. Az előbbi a jelentősebb: 1984—85-ben például 45 síkos és 19 havas nap volt. Ez a ráfordításainkban is megmutatkozik: az előbbire , 5,5 millió, a hóeltakarításra 2,5 millió forintot fordítottunk a tél 1985-re eső első három hónapjában. — Nyilvánvalóan nem tudnak minden utat egyformán védeni. — Arra 150 millió forint sem lenne elég . .. Szolgáltatásunk minősége különböző a főközlekedési, a fontosabb összekötő és a bányászathoz A Helyiipari és Városgazda- sági Dolgozók Szakszervezetének Baranya Megyei Bizottsága tegnap délután tartotta küldöttértekezletét. A tizenötezer dolgozó képviseletében megjelent kilencvenhárom küldöttet Gröller György, a HVDSZ Baranya Megyei Bizottságának elnöke köszöntötte, majd átadta a szót Kovács Gábornak, a megyei bizottság titkárának, aki az elmúlt öt év kötődő, illetve az alsóbbrendű utakon. Az előbbi körben a teljes útpályafelületet védjük, az utóbbiak esetében csak a veszélyes útszakaszokon használunk érdesítő anyagot — homokot, salakot —, a nagyobb lejtőkön, kanyarokban, útcsatlakozásoknál, vasúti kereszteződésekben, buszmegállóknál és — ugyancsak új rendelkezés alapján — a gyalogátkelőhelyeknél. összesen egyébként több mint másfél ezer kilométer hosszúságú utat védünk, magasabb szintű szolgáltatással ebből 354 kilométert. — Mégis gyakran találkozhattunk síkos szakaszokkal. . . — Nem lehetünk ott minden kilométerkőnél, s hogy hol válik síkossá az útfelület, kiszámíthatatlan. Vagyis túl a mi erőfeszítéseinken, nagyon nagy szükség van a gépkocsivezetők körültekintésére, óvatosságára, az út- és időjárásviszonyoknak megfelelő volónkezelésre. Ketten — a Közúti Igazgatóság és a helyes téli autóvezetés — többre mennénk! Mészáros A. munkájáról tartotta meg beszámolóját. A HVDSZ különböző területen működő vállalatokat fog össze, így a tanácsi iparvállalatokat, az építőipari, közüzemi és kommunális szolgáltató vállalatokat, s a költségvetési üzemeket. Ilyen szerteágazó területen természetesen a szak- szervezet munkája is sokkal összetettebb, s többféle gondot, problémát kell megoldania. Felsorolásszerűen néhány olyan tényező, ami nehezítette a mindennapi munkát: az elavult géppark, az alkatrész- hiány, az építőanyaghiány feszültséget fokozta a munkaerő- hiány is. A gondok mellett azért elmondható, hogy az érintett vállalatoknál a munkavédelem, az üzemegészségügy terén ió eredményeket értek el az elmúlt években. Javult a szociális ellátottság is. A szakszervezet kiemelt feladatnak tekintette a nagycsaládosok, nyugdíjasok, egyedülállók segítését. 1980— 84 között 563 dolgozó kapott lakásépítési kölcsönt. Kovács Gábor szóbeli kiegészítőjében igyekezett fölhívni a figyelmet azokra a hiányosságokra, melyeket majd az új vezetőségnek kell megoldania. A küldöttértekezlethez tízen szóltak hozzá; az egyik legérdekesebb hozzászólás a kisiparosok helyzetével foglalkozott. Kovács Istvánná, a KIOSZ megyei Szervezetének szakszervezeti titkára többek között elmondta, hogy az egyik legfontosabb feladat változtatni azon a helyzeten, hogy a kisiparosok alkalmazottai nem tartoznak semmiféle érdekvédelmi szervezethez. A felszólalók között volt dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára, aki külön hangsúlyozta hogy gazdaságpolitikai, város- és községpolitikai szempontból nn" 'on jelentős a' a munka, amit az érintett vállalatok végeznek. Szólt a lakosság növekvő igényéről, s arról, hogy ezekkel az igényekkel lépést kell tartania a vállalatoknak, a szolgáltató üzemeknek. A béreknél a teljesítményarányos bérezés fontosságát hangsúlyozta, s vénül. hoqy a szakszervezet munkájában a jobb szervezettség legyen a cél. A tegnapi nappal megszűnt a HVDSZ megyei bizottsága, helyébe a központi vezetőség öttagú titkársága lépett. A küldöttek a titkórsáq vezetőjének Kovács Gábort választották, a titkársáq tagjai: Badó János, a PIK szb-titkóra, Balázs László, a Pécsi Vízmű üzemvezetőié, Steibler Tibor, az Építő- és Tatarozó Vállalat szb-titká- ra, és Tarr Lajos, a komlói Carbon szb-titkára lettek. Ezután megválasztották a HVDSZ IX. kongresszusára utazó tizenhárom küldöttet, s véqül az SZMT küldöttértekezletére delegálandó tíz főt. A, kötetet , - hitei A szénbányászat jelenlegi helyzetét és soron következő feladatait, a megoldás lehetőségeit tekintették át és vitatták meg a szénbányavállalatok pártbizottsági titkárai. Az iparági pártvezetők kétnapos tanácskozásának a Mecseki Szénbányák adott otthont. A tegnapi program dr. Gábor Jánosnak, a Mecseki Szénbányák pártbizottsága titkárának a vállalat életéről, gazdálkodásáról összeállított tájékoztatójával kezdődött. A magyar szénbányászat várható évi teljesítéséről, eredményekről és a gondokról, továbbá az 1986- os feladatokról dr. Tamási István vezérigazgató, a Bányászati Egyesülés elnöke tartott ismertetőt. A Mecseki Szénbányák területén végzett pártépítés helyzetéről készült előadás és vita zárta az első nap elméleti foglalkozásait. Ezt követően a résztvevők a Mecseki Szénbányák kutatási központja György-aknai telepén kísérleti robbantást tekintettek meg, majd a vállalat harkányi üdülőjébe látogattak. * Osman Basman, a Török Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából kedden rezidenciáján fogadást adott. A fogadáson megjelent dr. Medve László egészségügyi miniszter, Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Török István külkereskedelmi minisztériumi államtitkár. Kővári Péter külügyminiszterhelyettes, valamint politikai és társadalmi életünk több vezető képviselője. * Blaha Béla, a Szakszervezetek Országos Tanácsának egykori elnöke, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének volt főtitkára, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának volt tagja, születésének 70. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek kedden a rákoskeresztúri köztemetőben lévő sírjánál. Blaha Béla nyughelyét a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Karakas László, a Központi Bizottság osztályvezetője és Veres József, a KB tagjai koszorúzták meg. A tisztelet, a kegyelet virágait a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében Ligeti László alelnök és Gál László titkár helyezte el. A Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete, a Borsodi Szénbányák Vállalat gazdasági és társadalmi szervei, valamint a Borsodi Szénbányák Jgazgató- ság „Blaha Béla" MHSZ Klubja képviselői is elhozták a megemlékezés virágait. D. Cs. Télen sízés, szánkózás, nyáron horgászat Üdülőkörzet lesz Szentlászló Kerékpárutakat, túrautakat építenek Szentlószlót, mint települést az 1300-as években már jegyezték. Az első írásos emlék 1773-ból származik. Az»iparkofJás, a törekvés a szentlászlóiak közös tulajdonsága. A falun áthaladó idegen a házakról ezt olvashatja le, mert az elmúlt évek során az összes öreg házat lebontották, átépítették. A fiatalok pedig modern kétszintes, központi fű- téses családi házakat emeltek a szülők, rokonok segítségével. A falu gyarapodása, szépülése, a zselici táj dimbes- dombos szépsége sugallta azt a gondolatot a helyi tsz vezetőségének, hogy a községet be kellene kapcsolni a most divatos falusi üdültetésbe. Az ötlet megnyerte az IBUSZ területi igazgatójának, dr. Takács Józsefnek a tetszését. — Már évekkel ezelőtt felmerült, hogy a szentlászlói tsz-szel közösen nyári nyelvi tábort létesítünk Ibafán. Mivel eladták a megfelelő épületeket — ez nem valósulhatott meg. Viszont a falusi turizmusra kiválóan alkalmas maga Szentlászló. Jövő évre már meg is hirdetjük: először tíz házzal, aztán lehet, hogy többel. Az előzetes tárgyalások igen biztatóak — a turisták ebédeltetését a tsz éttermében meg lehet oldani, a reggeli és a vacsora a házaknál történne. Télen síelni, szánkózni lehetne — a tsz Kor- csány környékén egy domboldalon meg is tudja oldani a pályák építését. De lehet lovasszánkóval kirándulni, és a juhhodályban birkát sütni. A mozsgói tsz pincesorán pedig cigányzenével egybekötött magyaros pinceszerre invitálnánk a turistákat. Nyáron meg a kiépn tett kerékpár- és túraútvonalakon sétálini, biciklizni lehetne, és a környező idegenforgalmi nevezetességeket, falumúzeumokat megnézni. A horgászoknak egy horgásztó állna a rendelkezésére. A horgásztó még a sással, fűzfákkal és bokrokkal borított föld alatt szuny- nyad. Élesztéséről most folynak a tárgyalások. Kovács Zoltán, a MOHOSZ Baranya Megyei IB titkára a volt halastó felélesztésében, horgásztóvá alakításában fantáziát lát. Így nemcsak a kirándulóknak, hanem a környékbeli horgászoknak is jó kikapcsolódásra nyújtana lehetőséget. Ezt az elképzelést minden erővel támogatja a szentlászlói termelőszövetkezet is, hiszen a halastavainak a dézsmálói törvényes formában juthatnának halhoz. Ügy tűnik, sikerülni fog az elképzelés, és jövőre már üdülőkörzet lesz Szentlászló. Adóm Erika Tél előtt a Közúti Igazgatóság Bevetésre váró sószórók a Közúti Igazgatóság pécsi géptelepén Fotó: Proksza László Felkészültek a síkosságvédelentre, a hóeltakarításra Sok múlik a gépkocsivezetőkön is A közutak téli forgalombiztositási munkáiról tájékoztatta tegnap az érintett vállalatok, szervek képviselőit Pécsett a Közúti Igazgatóság. Elmondták; a sikosságvédelemhez, hóeltakarításhoz a szükséges anyagok, berendezések rendelkezésre állnak, s beszámoltak arról az új rendelkezésről is, amely kizárta a lakott területeken átvezető útszakaszok kezelésének eddigi ellentmondásait.
