Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)

1985-10-29 / 297. szám

6 Dunántúli napló 1985. október 29., kedd Mit mond a jogszabály? Nemzetközi magazin !!li!!!l!!l!!lll!!!!li!l!l!!!l!!!!!|i|p||il!!!il:i A lakcím- bejelentéssel kapcsolatos eljárás szabályai Az állampolgárok részéről több ízben hangzott el olyan észrevétel, hogy nem ismerik a lakcímbejelentéssel kapcsola­tos szabályokat és különösen azokat a rendelkezéseket, ame­lyek a bejelentkezésekkel ösz- szefüggésben a szállásadókö­telezettségeit tartalmazzák. Az alábbiakban kívánok tá­jékoztatást adni a lakcímbe­jelentésekkel kapcsolatos, a be­jelentkezőkre, illetve a szállás­adókra vonatkozó legfontosabb tudnivalókról: A lakcímbejelentéssel kap­csolatos eljárás szabályairól a 6/1983. (XI. 20.) BM sz. rende­let és a végrehajtására kiadott 10/1984. PM sz. utasítás ren­delkezik. A lakcímbejelentkezési köte­lezettség a Magyar Népköztár­saság területén állandó jelleg­gel tartózkodó magyar állam­polgárra és letelepedett külföl­dire egyaránt vonatkozik. Ezen szeméyek a lakóhelyükre tör­ténő beköltözéskor, illetőleg a kiköltözéskor kötelesek lakcí­müket, vagy annak megválto­zását a lakóhely szerint ille­tékes helyi tanács végrehajtó bizottságának népességnyilván­tartási feladatot ellátó szervé­héi bejelenteni. Az állampol­gárok ezen kötelezettségeiket Pécs M. Város Tanácsa V. B. Hivatala központi ügyfélszolgá­lati irodájánál (Pécs, Kossuth tér 1—3.), illetve a város terü­letén működő többi ügyfélszol­gálati irodánál teljesíthetik. A lakcímbejelentési kötele­zettség teljesítése szempontjá­ból lakóhelynek kell tekinteni minden olyan helyiséget, ame­lyet az állampolgár állandó, vagy ideiglenes jelleggel la­kásként használ. A fentiekből következik, hogy az állampolgárok állandó, il­letve ideiglenes lakcímre je­lentkezhetnek be. Állandó lakcímnek kell tekinteni azt a helyiséget, amelyben az állampolgár tartósan lakik, vagy amelybe az ideiglenes la­kóhelyéről rendszeresen vissza­tér. Ideiglenes viszont az a lak­cím, ahol az állampolgár — állandó lakóhelyének, illetve lakcímének fenntartása mellett — munkavégzés, tanulás, üdü­lés, gyógykezelés, átmeneti jel­legű elköltözés, látogatás, vagy egyéb ok miatt 30 napnál to­vább tartózkodik. Fontos rendelkezése a jogsza­bálynak, hogy az állandó lak­címet, vagy annak megváltozá­sát a lakóhelyre történő beköl­tözéskor, de legkésőbb az ezt követő 48 órán belül, míg az ideiglenes lakcímet a beköltö­zést követő 30 napon belül, a lakcím megszűnését a kiköltö­zéskor, de legkésőbb ezt köve­tően 48 órán belül kell bejelen­teni. A lakcímet és megváltozását az állampolgárnak személyesen kell a helyi népességnyilván­tartó szerveknél bejelenteni, ki­véve, ha ezen kötelezettségét az állampolgár testi fogyaté­kossága, vagy betegsége miatt nem tudja megtenni. Természe­tesen, ha a lakcím be, illetve kijelentkezési kötelezettség a család több tagját érinti, a be­jelentést — valamennyi csa­ládtagra vonatkozóan — az egyik bejelentésre kötelezett családtaa is teljesítheti. A 14 éven aluli gyermek, illetve cse­lekvőképtelen állampolgár lak­címét a törvényes képviselő (szülő, gondnok) jelentheti be. A lakcímek és megváltozásá­nak bejelentése alkalmával a népességnyilvántartó szervnél be kell nyúitani az előre kitöl­tött ielentőlapot a személyi igazolványt. 14 éven aluli gyer­mek, valamint cselekvőképte­len államoolgár esetében —- mivel ezek nem rendelkeznek személyi igazolvánnyal — a személyi lapot, A népességnyil­vántartó szerv a lakcímet és annak megváltozását a fenti okmányokba bejegyzi. A Jogszabályok egyértelműen arról is rendelkeznek, hogy a jelentőlapot a szállásadóval alá kell Íratni. A iogszabály meghatározza azt is, hogy kit kell szállásadónak tekinteni. Abban az esetben, ha az ál­lampolgár más tulaidonát, ille­tőleg bérleményét kéoező in­gatlanba, lakásba költözik be, akkor a szállásadó, az épület tulajdonosa illetve a lakás bér- 'őie és a ielentŐlaoot ezen személynek kell aláírni. Lakóhelynek kell tekinteni a munkásszállást, szállodát, kem­pinget, fizetővendégszólláshe- lyet, üdülőt, csecsemőotthont, szociális otthont, egészségügyi intézményeket, diákotthonokat, kollégiumokat, ifjúságvédő in­tézetet, illetve egyéb bentlaká­sos intézményeket is. Az ide költözők jelentő lapját szállás­adóként a fenti intézmények ve­zetői írják alá. A jogszabályok a szállás­adókra is — a fentieken kívül — írnak elő kötelezettségeket. Ennek keretében a fent jelzett szállásadóknak az általuk be­fogadott állampolgárt figyel­meztetniük kell lakcímbejelen­tési kötelezettségük teljesítésé­re, ellenőrizniök kell annak megtörténtét, a ielentőlapot a beköltözés megtörténtének iga­zolásaként alá kell írniok, illet­ve a népességnyilvántartó szer­vet 48 órán belül értesíteniük kell, ha az általuk befogadott állampolgár lakcímbejelentési kötelezettségének nem tett ele­get. Végül fel szeretném hívni az állampolgárok figyelmét arra, hogy ha a lakcímnek és meg­változásának bejelentése nem történt meg, a mulasztót a V. B. Hivatal igazgatási osztálya a kötelezettség telejsítésére ha­táridő megjelölésével határozat­tal kötelezi. Amennyiben az ál­lampolgár ezen kötelezettség­nem nem tesz eleget, vele szemben ismételhetően 10 000 forintig terjedhető bírság szab­ható ki. A lakcímbejelentéssel összefüggő kötelezettségek el­mulasztása a bejelentkező, il­letve a szállásadó esetében is szabálysértést képez, a szabály­sértési eljárás során az elkö­vető 3000 Ft-ig terjedhető pénz­bírsággal sújtható. Dr. Tallián Frigyes osztályvezető-helyettes főtanácsos Az eladósodott kontinens Finn szemmel Az Európai Kulturális Fórumról Immár munkabizottságok­ban tanácskoznak az európai kulturális fórum résztvevői. A 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada küldöttségvezetői a fórum első hetében mondták el nyitó fel­szólalásaikat, most a szakértő­ké a szó, a feladat, hogy meg­találják azokat a területeket, ahol lehetőség van a kulturá­lis együttműködésre, annak bővítésére. Finnország álláspontját a Jaakko Numminnen államtitkár ismertette az első héten. Sze­mélye nem ismeretlen azok előtt, akik szívügyüknek tekin­tik a magyar—finn barátságot. Ki tudja, hányszor járt már Magyarországon. Az ő irányí­tásával dolgozott például az a finn szerkesztőbizottság, amelynek tagjai magyar kol­légáikkal együtt összeállították a Barátok, rokonok című köte­tet. Azt a könyvet, amelyet most a fórumon minden részt­vevő kézhez kapott — azzal a nem titkolt szándékkal, hátha e két kis európai nép kulturá­lis együttműködésének törté­netéből is ösztönzést meríthet­nek a küldöttek az eredmé­nyes munkához. — Milyenek az első benyo­másai a fórumról? — Véleményem szerint a fórum jól indult — kezdte a válaszát finn vendégünk. — Elmondhatom, hogy a felszó­lalások — néhány kivételtől eltekintve — nagyon konstruk­tívak és átgondoltak voltak. Ezekből úgy tűnik, az a törek­vés, hogy konkrét eredménye­ket hozzon a fórum. Másrészt már a fórum elején sok érde­kes kérdés merült fel, ami elő­re sejteti, hogy a budapesti fórum kétségkívül a legfonto­sabb, egyedülálló eseménye lesz a kultúrának egész Euró­pában, Ahhoz bonyolult időket élünk, hogy előre lássuk, mi­lyen sikerrel zárul majd a fó­rum. Feltételezem azonban, hogy a munkabizottságokban folyó viták érdekesek és gyü­mölcsözőek lesznek. — Hogyan vélekedik a finn—magyar kulturális kap­csolatokról? — Finnország és Magyarof­szág kulturális kapcsolatai a nyelvrokonságra és bensőséges összetartozásunk érzésére épülnek. Kulturális együttmű­ködésünk 150 esztendőre tekint vissza. A második világháború után ezek a kapcsolatok a művészetek és a kulturális élet csaknem minden területére ki­terjedtek. Például a Magyar Tudományos Akadémia és a Finn Akadémia együttműködé­se az utóbbi években mind bensőségesebbé vált. Finn A hűvös éjszakák, az első dér megjelenésével horgászvi­zeink hőmérséklete is tíz fok alá süllyed. A hidegvérű halak testhőmérséklete és életfunk­ciója lecsökken. A békés ha­lak már a téli vermelésre ké­szülődve keresik a tavak mé­lyebb pontjait, emésztésük le­csökken. Ezzel ellentétben a csuka és a süllő egész télen táplálko­zik, Természetes, hogy az emésztési idő itt is meghosz- szabbodik, de mivel a táplá­lékhalak már elvermelnek élő vagy műcsalival ebben az idő­szakban igen jól foghatók. Sajnos, ma már nosztalgiával gondolunk a húsz évvel ez­előtti csukafogási lehetőségek­re, de rendszeres ivadék-után­pótlással a ragadozóállományt egy bizonyos szinten lehet tar­tani. A finn küldöttség vezetője, Jaakko Numminnen szempontból döntő fontosságú, hogy ilyen hídfőnk van Európa szívében, és mi mindent ké­szek vagyunk megtenni azért, hogy kapcsolatainkat tovább fejlesszük. — A fórumon már eddig is többször szóba került a kisebb­ségek helyzete. Tudjuk, Finn­országban jelentős svéd ki­sebbség él. Miként biztosítják kulturális egyenlőségét? — Finnországban a lakos­ság mintegy 6—7 százaléka svéd. Főleg a tengerparti te­rületeken és néhány nagyvá­rosban — Helsinkiben, Turku- ban, Vaasában — élnek. Vala­mennyien megbecsült polgárai országunknak, és mi azon va­gyunk, hogy igényeiket kielé­gítsük, hogy biztosítsuk kultu­rális egyenlőségüket Finnor­szágban. Valójában nem is beszélhetünk kisebbségről, hi­szen ők maguk zárkóznak el ettől a meghatározástól, mert népességünk svéd anyanyelvű tagjainak vallják magukat. A finn és a svéd egyaránt hiva­talos nyelv nálunk. Minden törvényt és rendeletet, fontos döntést és minden hivatalos dokumentumot mindkét nyelven kiadnak. Ahol a svédek élnek, a köztisztviselők számára köte­lező a perfekt svéd nyelvtudás, és másutt is legalább annyira kell beszélniük ezen a nyelven, hogy ha szükséges, dolgozni tudjanak vele. A svédeknek saját iskoláik vannak az álta­lános és szakoktatásban, és bizonyos mértékig hasonlóak a lehetőségeik egyetemi szinten is. Sok svéd jól beszél' finnül, ezért inkább azt használja, így a svéd anyanyelvűek száma lassan csökken Finnországban. Mégis, finn részről mi úgy te­kintünk e kétnyelvűségre, mint óriási nyereségre, és mindent megteszünk azért, hogy meg­őrizzük és tovább fejlesszük a svéd anyanyelvűek kultúráját Finnországban. Kocsi Margit A természetes vizek szabá­lyozása megszüntette a koráb­bi, a halak szaporodása szem­pontjából ideális állapotot. A horgászvizek fő hala a ponty lett, amely víztükröt kíván, ezért az amúrral kietettük a hínárt, ami a csuka életterét biztosította. Ma már kevés víz van, ahol a csukát, mint legjobb sport­halat jelentős mennyiségben meg lehet találni. A csukának és süllőnek horgászati értékét az adja, hogy egész éven át, az őszi és téli hónapokban is foghatók. Horgászatuk hasonló, de mégis eltér egymástól. A csu­ka általában nem válogat a táplálékhal között. Mindig fe­dezékből támad, nem üldözi az áldozatát. Ebből mindjárt egyértelművé válik, hogy vala­milyen tartás, hínárfolt, vagy A világ legeladósodottabb térsége Latin-Amerika. A tér­ségben egymást követik a pénzügyi tanácskozások, ame­lyeknek egyetlen témája van: fizessék-e vissza, s ha igen milyen feltételek mellett a 360 milliárd dollárra rúgó adóssá­got? A Havannában megtartott augusztusi tanácskozáson Fi­del Castro, a házigazda meg­ismételte korábbi felhívását: gazdaságilag, politikailag és erkölcsileg egyaránt elfogad­hatatlan az adósságok törlesz­tése, ezért az adós országok egységesen tagadják meg a törlesztéseket, a bankokat az USA kártalanítsa a fegyverke­zési kiadások számottevő csök­kentéséből származó pénzfor­rásból. A négy nagy adós or­szág (Brazília, Mexikó, Argen­tína és Venezuela) tárgyalá­sok útján próbálnak haladé­kot kapni a visszafizetésre és az újabb hitelek felvételére. A ,,négyek" mindent megpróbál­nak az infláció visszaszorítá­sára. Fenntartják az ár- és bérbefagyasztást, megszünte­tik a veszteséges vállalatok állami támogatását és felül­vizsgálják a beruházásokat. Ezek eredményeképp várha­tó, hogy a költségvetési defi­cit nem haladja meg a hazai össztermék 4 százalékát. A kisebb latin-amerikai or­szágok adósságai jelentékte­lennek tűnnek (az összes adósságok 20%-a), helyzetük mégis katasztrofálisnak mond­ható. Peru, Nicaragua és Bo­lívia gyakorlatilag fizetéskép­telen. Peru új elnöke Alan Garcia közölte, hogy országa az évi exportbevételének csak 10 százalékát hajlandó az adósság visszafizetésére for­dítani. Válaszul az Amerikai Egyesült Államok kilátásba helyezte a további segélyek és kölcsönök folyósításának be­szüntetését. Nemcsak az óriási adósságtömeg jellemzi a la­tin-amerikai helyzetet. A de­rűlátók több olyan jelet vél­Nagyszabású békedemonstrá­ciót tartottak vasárnap az oszt­rák fővárosban. A „Művészek a békéért” gondolat jegyében, a bécsi Stadthalléban az osztrák békemozgalom különböző irány­zataihoz tartozó szervezetek találkoztak. A rendezvényen — amelyen részt vett az Országos Béketanács küldöttsége is — hazai és külföldi előadóművé­szek több órás műsort adtak. A nádfal mellett kell keresni. Magányos ragadozó, a vadász- területén belül nem tűr meg vetélytórsat, tehát ahol fog­tunk, ott egy ideig nem lesz másik. Tudni kell azt is, hogy a csuka nem fenéklakó, ezért mindig vízközben kell keresni. Nyáron középtájon, ősszel, té­len a víz alsó harmadában. Ősztől kezdve táplálékkeresés közben már a nyílt vízen is kó­borol. Horgászatához erősebb zsi­nórt, drótelőkét hármashorog­gal és viszonylag nagy úszót használjunk, a csalihal nagysá­ga nem meghatározó. Az iga­zi élményt azonban a pergető módszerrel való horgászat nyújt. A vékonyabb zsinór vé­gén rugalmas, lágy drótelőke itt is nélkülözhetetlen. Perget­hetünk fémből készült villan- tókkal, wobblerekkel, de élő kishallal is. nek felfedezni, amely az adósságválság enyhülésére utal. A latin-amerikai orszá­gok tavaly - három év óta először — 10 százalékkal tud­ták fellendíteni exportjukat, így az összetett külkereskedel­mi mérlegükön tetemes fölös­leg jelentkezett. Pozitív ténye­ző még, hogy a magánban­kok egyre kedvezőbb feltéte­lekkel adnak hiteleket, mérsé­kelték a kamatokat és hosz- szabb lejáratúak a hitelek. A helyzet valamelyest könnyeb­bedet!, de alapvető változás nem történt a térség orszá­gaiban. Az infláció növekszik, ter­jed a munkanélküliség, s e mellett a gazdagok egyre gaz­dagabbak, a szegények egyre szegényebbek lesznek. Nő a társadalmi feszültség. Sztráj­kok, tüntetések sorozatával kell számolniuk a latin-ameri­kai országok kormányainak, s azt a keskeny ösvényt kell jár­niuk, amely a lakosság teher­bíró-képessége és a gazdasá­gi szigor között van. Sok minden van a hitelezők tarsolyában, amivel vissza- tiaszthatják az adós országo­kat a törlesztések egyoldalú megtagadásától.- TERRA ­fesztiválon — ahol beszédet mondott Bruno Kreisky volt kancellár is — a részt vevő több ezer fiatal a világűr militarizá- lása és az amerikai rakéták nyugat-európai telepítése ellen tiltakozott. A megmozdulás fáklyás fel­vonulással és az osztrák par­lament épülete előtt tartott gyűléssel ért véget. A süllő elsősorban folyóvízi hal, de tavainkban is sok he­lyen megtalálható. Általában az esti és az éjszakai órákban eszik. A csukával ellentétben a mélyebb, keményebb fene­kű, akadályos vizet kedveli. Jellemzője, hogy társas életet élő hal, ezért ahol egyet fo­gunk, ott többre is lehet szá­mítani. A horgon alig védeke­zik, hamar megadja magát. Kedveli a kisebb méretű csali­halat, különösen a szivárvá- nyos öklét. Óvatos hal, a leg­kisebb zajra elugrik a tartás­ról. A két legfontosabb ragado­zóhalunk őszi horgászata igazi sporthorgászatot és izgalmat ígér, ezért érdemes a pontyo- zóbotokat ragadozóhal-horgá­szatra átszerelni. Dr. Kovács Zoltán IB-titkár Ragadozó halak őszi horgászata Békefeszti vá I Becsben

Next

/
Oldalképek
Tartalom