Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)

1985-10-28 / 296. szám

1985. október 28., hétfő Dunántúli napló 3 Negyvenmilliós társadalmi munka Komló: Komlón szombat délelőtt tartották meg a városi néofront értekezletet, amelyen Rajnai Rudolf, a HNF Komló Városi Bizottságának elnöke számolt be a városkörzeti népfrontbi­zottságok újjáválasztásának eredményeiről. Ezt követően Elter Ottó, a HNF Komló Városi Bizottságá­nak titkára terjesztette az ér­tekezlet elé az elmúlt öt év mozgalmi munkájának tapasz­talatait. Az összegzésből le­szűrhető következtetések: min­den területen segítették a ta­nácstagok munkáját. Létre­hozták a német nemzetiségi klubot. Jó eredményeket értek el a nőpolitikában, viszont gond, hogy a gyesen lévőkkel nem sikerült kellő kapcsolatot teremteni. Nem sikerült példá­ul a fiatalokat a lakóhelyi köz­életbe bevonni. Igen jó a kap­csolat a nyugdíjasokkal. Létre­hozták a pedagógiai munka- bizottságot, amelynek felada­ta a szülők és iskola kapcso­latának segítése. Olvasó­mozgalmakat szerveztek, s eb­be a vállalatok szocialista bri­gádjait is bevonták. Hagyomá­nya van Komlón a társadalmi- munika-akciónak, ennek értéke 1984-ben több, mint 40 millió forint volt. A beszámolót követően Mór- bér János, Komló Város Taná­csának elnöke ismertette a vá­ros fejlesztésének VII. ötéves tervi célkitűzéseit. Folytatni kell a lakásépítést. A vízellátás megoldására is végre pontot kell tenni úgy, hogy hosszú távon ne legyen erre a város­nak gondja. A szennyvíz- problémát is meg kívánják szüntetni, mert tűrhetetlen, hogy még mindig tisztítás nél­kül folyik az élővizekbe. Elodáz­hatatlan a kórházi rekonstruk­ció. Elmondta, a területfejlesz tési hozzájárulás összegét fe­dett uszoda építésére szeretnék fordítani. A vitában tizenhármán vet­tek részt. Szót kért Krasznai Antal, a HNF Baranya Megyei Bizottságának titkára, és Somssich Lászlóné, az MSZMP Komló Városi Bizottságának első titkára is. Krasznai Antal « Pécs: Nyílt várospolitika Pécs város vezetői nyílt vá­rospolitikát hirdettek meg. Eh­hez nyújtott a maga módján segítséget a népfrontmozga­lom. Társadalmi munkát kértek a város lehetőségeinek bővíté­séhez — a legnagyobb töme­geket átfogó társadalmi szer­vezet ehhez mozgósított. Szá­mos feladatot vállalt föl, s mind becsülettel teljesítette. — Ez­zel foglalhatnánk össze a szom­bati városi népfrontértekezlet mondanivalóját. A Helyőrségi Művelődési Ott­honban megtartott népfront­értekezleten részt vett Deák László, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja. Gergely László, a HNF Pécs Városi Bi­zottsága titkára szóbeli értéke­lésében elmondotta, hogy ta­valy már 482 forint volt az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. Sokat tettek a szocia­lista demokrácia továbbfejlesz­tése érdekében. A népek kö­zötti barátságért közös akciókat szerveztek társszervekkel, intéz­ményekkel. Foglalkoztak a fia­talok, a nők és az idősek hely­zetével, létrehozták a „Segítő kapcsolat" mozgalmat, A vitában tizennyolcán szó­laltak fel. Szabó László nyug­díjas Pécs településpolitikai gondjait tette szóvá. A HNF, Pécs Városi Tanácsa és a Vá­rosvédő Egylet nevében felhí­vással fordult Pécs lakóihoz: a közelgő ünnepekre takarítsák el a közterületekről az építési törmeléket, szemetet. Szőke At­tila, a Pécsi Rendőrkapitányság MSZMP Bizottságának titkára a közbiztonság helyzetéről szólt. Szentistványi Gyuláné, a HNF Országos Tanácsának alelnöke kiemelte azt az egyre igénye­sebb munkát, melyet a népfront végez a VII. kongresszus óta, keresve a nemzeti megegyezés­nek járható útjait. Mind közjogi funkcióban, mind településfej­lesztésben, környezetvédelmé­ben, nemzetiségi mozgalomban, családvédelemben sikerült előbbre lépni helyben és orszá­gosan is. Dr. Bödö László, az SZMT titkára kiemelte a szakszerveze­tek és a népfront hagyományo­san jó kapcsolatát, majd Szent­irányi József, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának első titká­ra szólalt fel. Mint mondotta, a tudatosan fölvállalt szolgála­tának a városj népfrontmozga­lom eleget tett, elismerés illeti munkásait, aktivistáit. Piti Zol­tán, Pécs Város Tanácsának el­nöke a településfejlesztésről szólva kiemelte: a városi gáz­program Pécs életének legna­gyobb energiaprogramja, me­lyet — bár jelenleg a város csata utáni képet mutat — el­szalasztani bűn lett volna. A vitában felszólalt még dr. Vámhidy László, Gerber István­ná, dr. Kovács Attiláné, dr. Fe­kete Bálint, Nagy Sándorné, dr. Szilasi Anna, dr. Nagy Lász­ló, Molnár Józselné, Várbíró Pé­ter, dr. Tóth István, Beke József, Megyaszai lózsefné. A beszámoló elfogadása után a tisztújító választások követ­keztek. Dr. Pilaszanovich Imrét több évtizedes munkája elisme­réseképpen örökös elnökké vá­lasztották meg. A HNF új vá­rosi elnöke dr. Tekeres Miklós, a POTE intenzív therápiás osz­tályának vezetője. Titkárnak is­mét Gergely Lászlót választot­ták. A HNF Pécs Városi Elnöksé­gének tagjai: Alexovics Ágota, Cselik László, dr. Farkas Ká­roly, Gál Béla, Juhász László, Kertész László, dr. Kovács Atti­láné, Szabó László, Szarka Jó- zsefné, Tószegi Rezsőné, Vár­bíró Péter. A HNF városi al- elnökei: dr. Fekete Bálint, Balu- gyánszki Mihály, Koós Lászlóné, Pirisi János és Szilágyi János. K. F. Siklós: A Vili. 'kongresszusra készül­ve az elmúlt öt év munkáját értékelek szombaton Siklóson, a városi népfrontértekezleten, amelyet a vár nagytermében tartottak. A Hazafias Népfront Siklós Városi Bizottságának beszámo­lóját Fábos Pál titkár terjesz­tette elő. Az eltelt időszakban a népfrontbizottság és aktivis­tái eredményesen dolgoztak. Figyelmet érdemlően segítették a város és térsége település- fejlesztési terveinek megvaló­sítását. Ezt a városi tanáccsal közös, öt évre szóló együttmű­ködési megállapodás jegyében tették. A megállapodást min­den évben áttekintették és szükség szerint a feladatokhoz aktualizálták. Az eltelt időszak­ban megduplázódott a lakos­ság társadalmi munkája. Nagy figyelmet fordítottak a lakosság széles körét érintő kérdések társadalmi vitáira, a népek kö­zötti béke, barátság gondola­tának elmélyítésére. A beszámolót követően Szarka Árpád, a Siklós Városi Tanács elnöke ismertette a VII. ötéves terv célkitűzéseit. Ezek sorában többek között 420-440 lakás építése, új, teljesen köz­művesített telkek kialakítása, a szennyvíztelep bővítése, torna- csarnok, szociális otthon épí­tése, a telefon- és a villamos- hálózat korszerűsítése szerepel. A beszámoló vitájában Páp- rádi Lajos a népfront település- fejlesztést segítő tevékenységé­ről szólt, Hoffmann Kálmánná az iskola és a család kapcso­emlékeztetett arra, hogy a ma­gyarországi népfrontpolitika a Vili. kongresszus utáni hóna­pokban lesz 50 éves. Vélemé­nye szerint a HNF Komlói Bi­zottsága színvonalas, jó mun­kát végzett, folytatták azt az eredményes tevékenységet, ami mindig is jellemzője volt a komlóiaknak. Somssich László- né elmondta, hogy a népfront olyan tömegmozgalom, amely egyesíteni tudja a különböző osztályok érdekeit. Feladata, hogy figyelje az emberek min­dennapi igényeit és ezekre rea­gáljon. Az értekezlet megválasztotta a HNF Városi Bizottsága 20 elnökségi tagját, városi bizott­ságának elnökét, Rajnai Ru­dolfot, az alelnököket, Bogdán Lászlót, dr. Somogyi Károlyt, Körmöczy Józsefnél, Huszka Gábort és titkárát, Elter Ottót. S. Zs. latáról beszélt, Erdős István a várbaráti kör munkáját méltat­ta, Sugár György a környezet- védelem fontosságát hangsú­lyozta. Takács Gyula, a HNF Bara­nya Megyei Elnökségének tag­ja, a megyei tanács elnökhe­lyettese eredményesnek értékel­te a siklósi népfrontbizottság munkáját, megállapítva, hogy az elmúlt időben megélénkült a népfront tevékenysége, s a különböző területen vállalt fe­lelősségteljes szerepével arány­ban nőtt a tekintélye. Hang­súlyozta a mozgalomnak a szocialista nemzeti egység őr­zésében és továbbfejlesztésé­ben betöltött fontos funkcióját. Ugyancsak eredményesnek minősítette a siklósi népfront­bizottság tevékenységét Illés István, az MSZMP Siklós Vá­rosi Bizottságának első titkára, kiemelve, hogy a népfront so­kat tett és ezután is sokat te­het a várospolitikai célkitűzé­sek megvalósításáért, az embe­reket foglalkoztató, a közérze­tüket befolyásoló gondok meg­oldásáért. A beszámolót és a feladat­tervet egyhangúlag elfogadta a városi népfrontértekezlet. Ezt követően megválasztották a 49 tagú új bizottságot, annak el­nökségét. A Hazafias Népfront Siklós Városi Bizottságának elnöke Muhi András, tisztelet­beli elnöknek választoták dr. Zsák Lászlót. Alelnökök: dr. Nagyváradi József, Páprádi La­jos, Henczné dr. Torbó Márta. A bizottság titkára: Fábos Pál. Nyersbőrbeszerző úton Dél-Amerikában Crusl- Argentínából, zebubőr Paraguayból és Brazíliából Argentína, Brazília, Uru­guay, Paraguay, összesen 25 ezer kilométer van Szekeres Istvánná, a Pécsi Bőrgyár igazgatója mögött, aki a Bivimpex üzletkötője társa­ságában négyhetes nyers­bőrbeszerző körutat tett Dél-Amerikában. Utazott majd mindenféle járművön, a hatszemélyes kicsiny re­pülőgéptől a terepjáróig, lévén hogy irdatlan távolsá­gok jellemzik ezt a földrészt. — Hórom-négyévenként rendszeresen meglátogatjuk nyersbőrszállítóinkat, ez ve­zetett mostani utazásunkhoz. — No meg az a sejtésünk — fűzte hozzá magyarázatul az igazgatónő —, ami beigazo­lódott, miszerint ausztráliai forrásaink be fognak dugul­ni, így egyre több nyersbőrt kell beszereznünk Dél-Ame­rikában, ahol ráadásul ol­csóbb is. Sikerült is vásárol­nunk és gazdag üzleti ta­pasztalatokkal hazatérnünk. Argentínába érdekes idő­pontban érkeztek, a kormány épp akkor tiltotta meg a nyersbőrök kivitelét. Az ok: a hús alacsony világpiaci ára miatt kevés az állatvá­gás, az ottani bőrgyárak kénytelenek kihasználatlan kapacitásokkal dolgozni, így most minden hazai nvorshőr nekik jut, amit az­tán félig vagy teljes egé­szében kikészítve és feldol­gozva exportálnak. Mindez hatással volt az árakra is, a szeptember végi árakhoz kéoest 10 százalékkal ol­csóbban tudtak beszerezni. Szekeres Istvánná végül is 1,5 millió dollár értékben 180 000 négyzetméter crus- tot — ez félig kikészített bőr — rendelt, ami a Bőrgyár jövő év első negyedévi alap­anyag-szükségletének 25 százalékát fedezi. Ezt az arányt egész évben szeret­nék tartani. Még egy előny, hogy az argentinok a ham­burgi kikötőn át havi üteme­zésben szállítanak, s nem zúdul be egyszerre a nyers­bőr, mint eddig, ezáltal nem áll benne feleslegesen a pénze a vállalatnak. Az ar­gentin crust minősége ked­vező, puha karakterű mar- hanappabőrök készíthetők belőlük. — És a többi ország? — Uruguay nem volt érde­kes, ellenben Paraguayban és Brazíliában zebu nyers­bőrből mintatételeket ren­deltem. A zebu bőre szép, zárt barkájú bőr, kevés kö- vérségi ránccal, ami más ilyen, nagy testű állatoknál jellemző. Ellenben meglehe­tősen hibás a felületük, az éghajlati viszonyok miatt sok vérszívó veszélyezteti csí­pésével az állatokat. Ennek ellenére az ottani termékek nagyon jól megmunkáltak, s mi is igyekszünk majd meg­találni és kialakítani a zebu nyersbőrhöz megfelelő kész- bőrjelleget. Cipőre, bőr­díszműre egyaránt alkalmas ez a bőr, de el tudom kép­zelni a komlói Carbon csiz­máihoz is. A zebut az ar­gentin bőrökhöz képest 10 százalékkal olcsóbban tudjuk beszerezni. — Milyen színvonalon áll a bőrgyártás és a bőrfeldol­gozás Dél-Amerikában? — Argentínára a bőripar erősséae a jellemző, kisebb jelentőségű a feldolgozás, Brazíliában ez éppen fordít­va van, a bőrfeldolgozás a fejlettebb. Az argentin bőr­gyárak — köztük akadnak ré­giek, de korszerű újak is — termelésük 80 százalékát ex­portálják, ennek fele a bra­zil cipőgyáraknak jut. A bra­zil cipőipar igen fejlett, fő felvevő piaca az USA. A ha­zai üzletekben mellesleg az árak rendkívül borsosak, egy közepes minőségű cipő 20— 25 dollár, miközben egy bőr- gvári munkás havi átlagban 100—120 dollárt keres. Bőr­ből egyébként készül min­denféle holmi, rengeteg ajándéktárgy is, így például indiánfej, térkép, jelezvén, hogy itt bővében vannak a bőrnek. Talán még annyit — mondta rövid útibeszámo­lója végén Szekeres István­ná —, szinte minden gyár­ban találkoztunk magya­rokkal, ők is segítettek a tol­mácsolásban. Miklósvári Zoltán A kis tornateremben éppen ** hasizomgyakorlatokat ve­zényel halk szóval Füge Ist­vánná gyógytornásznő. Pusztán az a tény, hogy fiatal nők tor­náznak, önmagában nem kü­lönleges, de az már igen, hogy ez a torna a szülészeti klinikán folyik és a résztvevők legtöbbje veszélyeztetett terhes. Esdi Tamásné július óta fek­szik a klinikán. — Hetente háromszor tornáz­tatnak meg bennünket — mondja. -- Eleinte féltem tőle, féltettem a magzatomat. Most, hogy már csinájom, érzem, na­gyon jó, a sok fekvés után jól­esik. Olyan gyakorlatokat is tanulunk, amire azt mondják, ha ezt a szülés alatt csináljuk, Tornáznak a kismamák tompábban érezzük majd a fáj­dalmat. A POTE Szülészeti Klinikáján szeptembertől indították be rendszeresen a terhestornát. Dr. Csaba Imre, a Szülészeti Klinika igazgatója mondja, hogy az első időben nagy volt az ellenállás, nemcsak a be­tegek, hanem az orvosok részé­ről is. Végül parancsszóra tet­te kötelezővé. Mint elmondta, nem mond ellent egymásnak az, hogy a veszélyeztetett ter­heseknek a fekvés mellett tor­názni kell. Azér kell bent fe­küdniük, mert az otthon nem nyújtja azt az abszolút pihe­nést és tétlenséget, mint a kórház. Otthon a kismama min­den fogadalma ellenére mos, főz, aztán ott a férj, netán még egy gyerek, akit el kell látni. Viszont azt is látták, hogy aki 5—6 hónapig kényszerül ágy­nyugalomra, a mozgáshiánytól, a hosszú fekvéstől az izomzata elernyed, teljesen legyengül mire a szülésre kerül a sor, ahol pedig az anya izomzatú­nak aktív közreműködéséhez szükség van. Itt speciális gya­korlatokat végeznek, ettől még egy vetélés sem indult meg, és ilyen rövid idő is már bizonyí­totta, az anyák jobb kondíció­ban kerülnek a szüléshez. Szeptember 1-től vették fel főállásban a gyógytornásznőt Füge Istvánnét. Mint mondja, a főiskolán nem sokat tanultak erről, a magyar szakirodalma is kevés. A veszélyeztetett ter­hesekkel főként láb-, gát-, hát­és hasizomgyakorlatokat vé­geznek. Ez a torna azonban nemcsak kondíciómegőrző, ha­nem felkészíti őket a szülésre is. Olyan helyzeteket gyakorol­nak, ami a szüléskor fordul elő, megtanulják a helyes légzést,, az ellazítást. Tornáztatják a gyerekágyas kismamákat is, részükre otthon is végezhető gyakorlatsorozato­kat állítanak össze. A nőgyó­gyászati nagy műtéteken át­esett betegeket is tornáztatják és azt szeretnék, ha a nem bent fekvő, egészséges terhesek is részt vennének ezeken a fog­lalkozásokon. Bárki, aki erre jelentkezik, szívesen fogadják. S. Zs. Együtt a tanáccsal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom