Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)

1985-10-25 / 293. szám

1985. október 25., péntek Dunántúlt napló 5 Betonszilárdság-mérés gyorsan, olcsón Az új betonszilórdság-mérő berendezés egyik előnye, hogy kezelését, egyetlen ember is könnye­dén elláthatja. Foto: Lauer Györgyi Szabadalom bemutatása Kaposvárott Mind ez ideig meglehetősen nehézkes és körülményes mó­don vizsgálták a betonszerke­zetek szilárdságát. Egy új ma­gyar szabadalom, merőben más vizsgálati módszert alkal­mazva, szinte forradalmasíthat­ja a betonok minőségellenőrzé­sét. Mindezt tegnap Kaposvá­rott, a Somogy Megyei Állami Építőipari Vállalatnál mutatták be a Dél-Dunántúl megyéiből érkezett szakembereknek. A módszer lényege: úgyneve­zett szakítócsészét süllyesztenek a még képlékeny betonba, majd azt a szilárdulás közben vagy után kitépik, miközben a szakító erőt egy hordozható, digitális erőmérővel mérik, a kapott értékből pedig táblázat segítségével kiolvassák a nyo­mószilárdságot. A módszer egy­szerű, gyors, olcsó, segítségé­vel megszüntethető a cement túladagolása. Ugyancsak nagy előnye, hogy a betonszerkeze­tek szilárdsága a gyártóműnél vagy az építkezés színhelyén folyamatosan ellenőrizhető, a hozzávaló műszerek két táská­ba beleférnek. A módszert és annak szabványosítását a Bu­dapesti Műszaki Egyetem, az ÉMI és a SAÉV az Általános In­novációs Pénzintézet (Innofi- nanc) pénzügyi támogatásával fejlesztette ki. A módszer hasz­nosítási joga és az alkalmazás­hoz szükséges eszközök —- ezek óra 150 ezer forint, plusz a fel­használt beton mennyisége után licencdíjat kell fizetni — a Somogy Megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál rendelhetők meg, ők vállalják a betanítást is. A módszert — melyet már a mi Állami Építőipari Vállala­tunk is alkalmaz — elfogadás­ra ajánlotta az ismert pécsi be­tontechnológiái szakember, dr. Orbán József, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola docense. Megtudtuk, az Innofinanc a szabadalmat már eladta Ja­pánnak, s most az angolokkal folyik hasonló tárgyalás. A fel­találó: Méhes Ferenc, az Épí­tőipari Tudományos Intézet mérnöke. M. Z. Együttműködés a Dráva hasznosítására Jugoszláv-magyar mezőgazdasági tudományos napok Eszéken A tavaly október 18—19-i pé­csi találkozó után, tegnap Eszéken, a Gazdasági Kamara Székházában nyitották meg a szlavóniai és baranyai mező- gazdasági szakemberek hagyo­mányos találkozóját, a jugo­szláv—magyar mezőgazdasági tudományos szakmai napokat. A kétnapos rendezvényt jugo­szláv részről Simo Vukasinovics, az Eszéki Állattenyésztési Egye­sülés igazgatója, magyar rész­ről dr. Álló Miklós, a Baranya Megyei Tanács V. B. mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályvezetője nyitotta meg. Mind­ketten méltatták az 1978 óta évente felváltva Eszéken és Pé­csett sorra kerülő határ menti találkozó jelentőségét, kölcsö­nös szakmai és tudományos hasznát, és gyakorlati eredmé­nyeit. Az eddigi találkozókon, olyan, mindkét fél számára ak­tuális témákat vitattak meg, mint a búza, a kukorica, a hús, a halhús, a szója, a cukorrépa, a szőlő, gyümölcs, a tejtermelés és -feldolgozása, a jégeső-elhá­rítás, vagy a biomassza-hasz­nosítás. A tudományos szakmai tapasztalatcserék, a mélyülő kapcsolatok figyelemreméltó gyakorlati eredményeket hoz­tak. Ezek közé tartozik az 5 éves cukorrépa bérfeldolgozási szer­ződés. A boly—beceji szója- együttműködés, a jugoszláv bú­zavetőmag behozatala, a ma­gyar kukoricavetőmag kivitele, a baromfi-bérfeldolgozás, a kishatár menti áruforgalom bő­vülése. A tegnap megnyílt immár nyolcadik találkozó első napjá­nak fő témája a Dráva haszno­sítása, a Dráva térségében megindult együttműködés to­vábbfejlesztése volt. A Dráva menti kétoldalú vízgazdálkodá­si együttműködésről dr. Hemády Alajos, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője, a Dráva menti komplex meliorációról dr. Földvári János, a Baranya Me­gyei Tanács általános elnökhe­lyettese, a Dráva komplex hasznosításáról Kemény István, az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat vezérigazgató-helyette­se, a Dráva-program Jugoszlá­viában címmel Cigics Ivan mér­nök, a Dráva—Duna Munka- szervezet vezérigazgatója, a komplex meliorációról, mint a hozamok növelésének forrásá­ról dr. Stjepan Madar eszéki egyetemi docens, a vízgazdál­kodási gépeiről és berendezé­seiről dr. Ivan Musza, a Beljei Mezőgazdasági Ipari Kombinát, a Mezőgazdasági Ipari Fejlesz­tő Munkaszervezetének mérnö­ke tartott előadást. Több elő­adó is rámutatott, hogy a Drá­va komplex hasznosítását — energia, hajózás, víztározás stb. — elősegítő vízlépcsők kö­zül a kormányközi megállapo­dás szerint a djurdjeváci víz­lépcsőt kezelik kiemelten. Épí­tésének megkezdése a VII. öt­éves terv második felében vár­ható. Pénteken szövetkezetpolitikai témákkal folytatja munkáját a tanácskozás. — Rné — Újabb kisregionális vízmű Egészséges ivóvíz Hímesháza, Székelyszabar, Szűr lakóinak Hímesházán 1961-től keresték az egészséges ivóvizet, 8—10 he­lyen fúrtak 560 méterre is — tu­dom meg Háy Gyulától, a víz­műtársulat elnökétől -, de csak meleg vizet találtak, ivóvizet nem. Egyetlen vízhez jutási lehető­ség maradt: a Jenyei-völgy öt kútjára telepített kisregiolális vízmű., Fővezetékben ez 14 kilo­méteres szakaszt jelent. 1983 októberében vízműtár­sulást hoztak létre Hímesháza, Székelyszabar, Szűr lakói. A BARANYATERV tervei alapján a Baranya Megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat néhány héten belül az építést el is kezdte. Tegnap délelőtt megtörtént a műszaki átadás. A hiánypótlá­sok, a hálózatöblítés, a fertőt­lenítés, a szükséges KÖJÁL- vizsgálatok után decemberben — vagy talán még előbb is — egészséges vízhez juthat a há­rom község több mint két és fél ezer lakója. A kerti csapok nyolcvan százalékából már most, színre tiszta víz folyik, de ivóvízminőségűvé csak a fertőt­lenítés után válik. A lakosság 18, a községi kö­zös tanács egymillióval járult a költségekhez. A fennmaradó összeget a Baranya Megyei Ta­nács és a Vízügyi Alap állta az összesen 32 milliós beruhá­zásból. A társközségek közül az er­dősmárokiak nem vállalták a vízműépítés költségeit. Elöre­gedő falu, s lakosságának szá­ma nem éri el a kétszázat sem. Ők maradnak a zacskós víz­nél. Az összesen 21 kilométeres vezeték kiépítése nemcsak a három falunak nagy jelentősé­gű. Ugyanis a jövőben egyrészt a már üzemelő szebényi kis­regionális vízművel, valmint a Jenyei-völgyig érő Duna-veze- tékkel adódik összekapcsolási lehetőség. Ezzel egy területileg nagy körzet vízellátási bizton­ságának fokozása valósulhat meg. S lehet, hogy még a kis- nyárádiak is a most épített rendszer által jutnak emberi fogyasztásra alkalmas vízhez. A 70-es években Hímesházán talált 45 fokos meleg víz sem vész kárba. Az elképzelések szerint fürdő lesz itt. A BARA­NYATERV a rendezési tervet már elkészítette. L. Cs. K. Szombaton premier Oláh Zsuzsa és Újlaky László Fotó: Proksza László Csehov: Ványa bácsi Lehetetlen rangsorolni a Cse- hov-drámák között a Ványa bácsi szombati premierje előtt mégis kétségtelen, hogy a Pé­csi Nemzeti Színház a nagy orosz író legjellemzőbb darab­jainak egyikét választotta ki bemutatásra. Több mint húsz évvel ezelőtt játszották itt utol­jára a Ványa bácsit. A szombati nagyszínházi be­mutatót Nógrádi Róbert rende­zésében láthatjuk. Ványa bá­csi szerepében a Pécsre vissza­szerződött Holl István lép szín­re. Asztrov doktort Baliikó Ta­más, Jelenát Oláh Zsuzsa játsz- sza: Újlaky László évtizedeket öregedik vissza Szerebrjakov professzor szerepébe. A továb­bi szerepekben Labancz Bor­bála, Maronka Csilla, Paál László, illetve Pálfay Péter to­vábbá Sólyom Katalin játszik. A darab alcíme, műfaji meg­jelölése nem tragikomédia, pe­dig joggal lehetne az. Csehov a falusi életből vett jelenetek­nek nevezi darabját, a Ványa bácsit. Persze nemcsak a szá­zadfordulóról, az akkori orosz vidékről, az ott élő, jobb sors­ra érdemes emberekről beszél nekünk, hanem a hiábavaló ál­dozatvállalás, az önzés, a kö­rülmények szorítása örök konfliktusairól. Reményekről, szerelmekről, az örök vidékiség béklyóiról. Az életét hasztalan eltékozló Ványa bácsi, az egy­kor népboldogító nagy terveket dédelgető Asztrov doktor, a szépasszony Jelena és vala­mennyi színrelépő kallódó em­ber sorsában. G. O. Vízvezeték-tisztítás Uránvárosban Tisztább lesz, mint új korában Az ivóvíz barna elszíne­ződésének oka, hogy a vas normál körülmények között milliméteres lerakódást ké­pez a cső belső falán. A vízáramlás megváltozásakor, esetleges csőtöréseknél, megnő a víz sebessége, ami lemossa a vezeték falára le­rakodott vasréteget. Ilyen- • kor barna színű, sűrű víz folyik a csapokon. Pellérden lévő kutak vízé­nek vastartalma magas. Az itt üzemelő vízműből első­ként az újmecsekaljai laká­sok kapnak vizet. Sok gon­dot okozott itt a víz minő­sége. A lakók panaszait a Pécsi Vízmű dolgozói igye­keztek orvosolni. Eddig úgy­nevezett csőgörénnye’l tisz­tították meg a hálózatot. Adott szakaszokat lezártak, keresztülereszte:tték rajta a berendezést, ami leválasz­totta a cső faláról a vasré­teget. Sajnos ezután is eny­hén sárgás színű maradt a víz. Ebben az évben először, a Heves megyei Vízmű heve si, 1. számú üzemegysége tisztítja a csöveket Uránvá­rosban. A Páfrány utcában kezdték a munkát és a jö­vő héten a 39-es dandár, Hajnóczy, Körösi Csorna és Bánki Donát utcákban foly­tatják. — Miskolcon látták a pé­csiek először ezt a mód­szert - tájékoztatott Sinko- vics Sándor brigádvezető. - Négy évvel ezelőtt kezdtük. Az ország egész területén tisztítjuk a csöveket. Tech­nológiánk lényege. hogy négyszer mossuk át a veze­téket. A tartályautóba hypós- sós oldatot töltünk. Ezt puha szivaccsal együtt nagy nyo­mással belőjük a rendszerbe, majd fél órát-órát állni hagy­juk. Ezt követően hálózati nyomással két keményebb szi­vacsot eresztünk át a cső-, vön. A negyedikkel tulajdon­képpen kitöröljük a vezeté­ket. Az első oldattal nemcsak fertőtlenítünk, hanem mórié is oldjuk a cső faláról a va­sat, és a mangánt. A négy átmosás után szinte olyan tiszta lesz a cső belső fala, mint új korában. A Heves megyeiek módsze­rének egyik előnye, hogy vi­szonylag rövid idő alatt tisz­tulnak meg a vezetékek a vaslerakódástól. Már meg­kezdték a jövő kedden sor- rakerülő utcában az aknák tisztítását és a tolózárak fel­újítását. Sz. K. A közétet hírei Gáspár Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának elnöke csütörtökön egész napos programon tájé­kozódott a főváros politikai helyzetéről, ipari üzemeinek gazdálkodásáról. Gáspár Sán­dort a Budapesti Pártbizottság székházában Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizott­ság első titkára, Farkasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács álta­lános elnökhelyettese és Ko­vács Károly, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának vezető titkára fogadta. Ismertették a hetedik ötéves tervvel kapcso­latos gazdálkodási, városfej­lesztési feladatokat, a párt XIII. kongresszusán hozott ha­tározat végrehajtásának bu­dapesti helyzetét. Az ismertető után Gáspár Sándor, a főváros néhány nagyüzemének szak- szervezeti tisztségviselőjével ta­lálkozott, s informálódott a szakszervezeti választások bu­dapesti helyzetéről. * Szovjet tudósok Pécsett. A szovjet orvostudományi akadé­mia alelnökének, S. S. Debov akadémikusnak a vezetésével öttagú deleqáció tett szerdán és csütörtökön látogatást Pé­csett a PAB vendégeként. A szovjet tudósok, akik között egy biokémikus, egy anatómus és egy mikrobiológus is van, megtekintették a POTE Biofizi­kai, Anatómiai és Élettani In­tézetét. * NDK-beli professzor a Ta­nárképző Karon. Joachim Pet- zold professzor, az NDK Tudo­mányos Akadémia Történettu­dományi Intézetéből kétnapos tapasztalatcsere látogatásra érkezett szerdán Pécsre, a JPTE Tanárképző Kar történe­lem és német tanszékeire. Megismerkedett a tanszékek oktatási és tudományos tevé­kenységével és a hallgatóknak előadást tartott a „Náci dikta­túra történetének problemati­kája az NSZK-ban és az NDK- ban” címmel. * Orman Uguroglu, a törökor­szági Ankara,Gynayon című napilap főszerkesztő-helyettese tegnap Pécsre látogatott. Dr. Farkas Károlynak, a Pécs Vá­rosi Tanács V. B. titkárának kí­séretében megnézte a város­ban lévő törökkori emlékeket, közöttük a Merni pasa fürdő­jében a Kütehya tartomány kormányzója és polgármestere közelmúltban adományozott mozaikképet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom