Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)

1985-10-24 / 292. szám

1985. október 24., csütörtök Dunántúli napló 5 Életmentő kitüntetése 35 fok alatt dijelengedés jár Melegvíz-szolgáltatás — zavarokkal Szabó Kálmán lánycsóki lakos, az ÉPGÉP mohácsi gyáregységének dolgozója szeptember 15-én délután a Duna mohácsi szakaszán kimentette a vízbe esett tízéves Matkó Zoltán mo­hácsi kisfiút, saját élete kockáztatásával. E bátor tettéért a háromgyermekes családapát a Magyar Nép- köztársaság Minisztertaná­csa Életmentő emlékérem kitüntetésben részesítette. A kitüntetést tegnap dél­előtt Pécsett, a Baranya Megyei Tanácson Horváth Lajos tanácselnök adta át az életmentőnek. Szabó Kálmán (balról) átveszi a kitüntetést Horváth Lajostól Erb János felvétele A Távfűtő Vállalat 26 ezer pécsi lakás fűtéséről, meleg­víz-ellátásáról gondoskodik. Újmecsekalján, Kertvárosban az elmúlt napokban többen tapasztalták, hogy az esti órákban langyos víz folyik a csapokból.- Míg nyáron széthúzódik időben a melegvíz-használat, addig télen egyrészt megnö­vekszik, másrészt sűrűsödik a fogyasztás. A rendszer kapaci­tása okozza, hogy időlegesen kevésbé meleg víz jut a laká­sok fürdőszobai, konyhai kifo­lyóihoz. A teendő ez esetben: a csapot zárják el, s pár perc várakozás után felfűtött, fel­melegített vízhez jutnak ismét KGST-tanácskozás Harkányban Hogy a természet- és kör­nyezetvédelem összetett prob­léma, számos szempontból kö­zelíthető meg, számos érdek és elvárás alapján ítélhető meg sikeressége, vagy eredmé­nyességének kellő hiánya, ta­lán felesleges is hangsúlyozni. Mégis gyanítható, hogy na­gyon sokak számára természeti értékeink közvetlen óvását, azaz azt jelenti: ezt a hegyet, azt a tavat, vagy éppen fát védelem alá kell helyezni. Ke­vesebben gondolnak már az­zal: a környezetvédelemnek társadalomtudományi oldalról is számos vetülete van, s ezt a sokfajta megközelítést tükrözi az az eszmecsere, amit ezek­ben a napokban — szerdától vasárnapig — rendeznek Har­kányban. A KGST-orszógokból jött szakemberek tárgyalnak a környezetvédelem társadalmi­gazdasági, szervezési-jogi és pedagógiai aspektusairól. A Meghatalmazottak Tanácsa XII. ülésére érkezett szakembe­reket dr. Fodor István, a PAB tudományos osztályvezetője, a téma magyar meghatalmazott­ja köszöntötte, a tanácskozást dr. Ábrahám Kálmán államtit­kár, az OKTH elnöke nyitotta meg, s felszólalt dr. Dányi Pál, a Baranya Megyei Pártbizott­ság titkára is. A KGST keretében összehan­golt környezetvédelmi kutatá­sok az úgynevezett I. számú problémakörben a környezet- védelem társadalmi, gazdasá­gi, jogi, földrajzi és pedagó­giai tudományok területét öleli fel, zömében alapkutatás jel­leggel. Ennek során — nemzet­közi együttműködésben — közö­sen vizsgálnak meg olyan alapvető kérdéseket, mint a természethasznosítás szocialis­ta tervezési módszereinek ki­dolgozása, a természeti erő­források és a környezet álla­potára vonatkozó gazdasági értékelés metodikája, a kör­nyezetvédelemre vonatkozó jogi szabályozás tudományos alapjai, a hulladékmentes, il­letve kevés hulladékkal járó technológiák bevezetésének gazdasági, szervezési feltételei, vagy a határon átterjedő leve­gőszennyezés jogi kérdései. A harkányi tanácskozáson értékelik az 1981—1985 között végzett kutatások eredményeit, közöttük a magyar fél által feldolgozott, illetve véleménye­zett 56 problémakört is. Az e témában tizenkettedik alka­lommal most Harkányban ren­dezett tanácskozáson már kör­vonalazódnak a következő öt év kutatási tervei is, ezek kö­zött szerepel — egyebek mellett — a szocialista természethasz­nosítás gazdaságirányítási me­chanizmusának tökéletesítése, a képzési és továbbképzési rendszer a környezetvédelem területén vagy a környezetmi­nőség javításának szervezeti­jogi alapjai is. M.A. Magyar—szovjet barátsági hét Taiszia Arkagyevna oroszórát tort a gimnázium könyvtárában Rendhagyó oroszára a Széchenyiben A magyar—szovjet barát­sági hét harmadik nap­ján több érdeklődésre számot tartó programon ve­hettek részt az érdeklődők, így például két rendkívüli orosz­órát is tartottak a barátsági hét vendégei. Reggel a pécsi Széchenyi Gimnázium harma­dik osztályos tanulói vehettek részt azon a rendhagyó orosz nyelvi órán, amit faiszia Ar­kagyevna Taraszevics, a Belo­rusz Állami Egyetem tanára, a filológiai tudományok kandi­dátusa tartott. Taiszia Taraszevics másfél éve él Magyarországon, jelen­leg a Puskin Orosz Nyelvi In­tézet budapesti kihelyezett tagozatának munkatársa. Mi­előtt a Széchenyi Gimnázium könyvtárában sor került volna a rendhagyó nyelvi órára, meg­kérdeztük Taiszia Taraszevicset, hogy az idegen — ez esetben az orosz - nyelv oktatásában mit tart ma a legcélravezetőbb módszernek. — Semmiképpen sem a nyelvtani anyag „magoltatá- sát", hanem a kommunikáció­ra, szituációra épülő nyelvok­tatást tartom korszerűnek. Ná­lunk a Szovjetunióban most ezt szorgalmazzák a leginkább. Az persze természetes, hogy minden nyelvet tanulónak bi­zonyos szó- és kifejezéskészlet­tel rendelkeznie kell, de az oktatást a beszélgetésre kell építeni. A harmadikos gimnazisták­nak nyilvánvalóan élményt je­lentett, hogy az orosz nyelvi órát anyanyelvű tanár tartja, óm azt is meg kell jegyeznünk, hogy elég sajnálatos kép bon­takozott ki ezen az órán: a harmadikos gimnazisták csak olyan szintű kérdésekre tud­tak válaszolni, ami már egy évi nyelvtanulás után minden­kitől elvárható. Ismét bebizo­nyosodott: van még tenniva­lónk bőven a nyelvoktatás te­rén. A másik rendhagyó orosz órát Anatolij Kovatanko, az SZKTH osztályvezetője tartot­ta a pécsi Leöwey Gimnázium­ban, negyedikesek számára. A magyar-szovjet barátsági hét keretében tegnap rétegtalál­kozót tartottak a mohácsi If­júsági Béke Klubban, ahol Nyikolaj Popov beszélt a szov­jet fiatalok békeharcáról. Pé­csett, az MSZMP Oktatási Igazgatóságán tegnap délelőtt Vlagyimir Fjodorovics Zaika, a Szovexportfilm magyarország: képviselője tartott előadást „Ideológiai harc és a kultúra” címmel. Ugyanezt az előadást megismételte délután Móza- szászvárott. S végül tegnap délután Sásdon Anatolij Kova- lanko beszélt az SZKP XXVII. kongresszusára való felkészü­lésről. D. Cs. Egy festődinasztia emlékháza ti w Baján megnyílt az Éber-gyűjtemény Jeles nap volt Baján a teg­napi és a tegnapelőtti. Kedden Pozsgay Imre, a Ha­zafias Népfront főtitkára meg­nyitotta az újjávarázsolt egyko­ri zsinagógában a 136 000 kö­tetre berendezett városi könyv­tárat; tegnap délután dr. Gaj- dócsi István, az Elnöki Tanács tagja, Bács-Kiskun Megye Ta­nácsának elnöke, Baja város országgyűlési képviselője avat­ta az Éber-család emlékházát. Két művészdinasztia élt eb­ben a vadszőlővel befuttatott, képekkel, műtárgyakkal, nép- művészeti értékekkel teli bajai házban. Idősebb Éber Sán­dor festőművész otthona a két háború közti időben a művé­szi, a szellemi élet központja volt a Duna-parti városban. Olyan kiváló festők fordultak meg falai között, mint Csók István, Glatz Oszkár, Iványi- Grünwald Béla, Nagy István, Tornyai János, Rudnay Gyula. Éber Sándor húsz éven át ta­nított a bajai tanítóképzőben, és sokat fáradozott a korszerű rajztanítás megteremtéséért. Otthonában gyakran rendeztek házimuzsikáióst, vendég volt itt Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Hubay Jenő, Basilides Mária. A ház gazdája képzőművészeti kiállításokat szervezett a vá­rosban, a helyi daloskört ve­zette, szólt a műemlékvédelem érdekében. Éber Sándort elsősorban a murális feladatok izgatták, fal­festményvázlataiból most is láthatunk néhányat az emlék­házban, továbbá tájképek, arcképek sorát. Gyermekei, Éber Anna és if­jabb Éber Sándor Rudnay ta­nítványaiként szintén akadé­miát végeztek, s tovább éltet­ték a családban kialakult fes­tészeti hagyományt. A mai bajaiakhoz az ifjabb Éber Sándor 'Személye állt legköze­lebb. A tanítóképző tanára, a Duna festője ez év nyarán tá­vozott az élők sorából, a vá­rosra hagyva különös hangu­latú szép otthonukat. E három bajai festőművész képei láthatóak most a ház­ban, amelynek megmaradt ere­deti berendezése. Szobrok, an­tik bútorok, a népi kerámia­művészet megannyi szép da­rabja, könyvritkaságok, város­történeti relikviák, továbbá nagy mennyiségű irat- és levél­anyag teszi teljessé az emlék­házat, amelyre méltán lehetnek büszkék a bajaiak. kép és szöveg Gállos Orsolya a fogyasztók - tájékoztat Ha- nyecz László, a Pécsi Távfűtő Vállalat műszaki igazgatóhe­lyettese. A pár perces elzárást köve­tően, ha még mindig alacsony a víz hőmérséklete, akkor a belvárosiak, újmecsekaljaiak a 14-111-es, a kertvárosiak a 11-049-es telefonszámon je­lenthetik be éjjel-nappal az esetleges meghibásodást. A rendelet értelmében a távfűtő által szolgáltatott víz hőmérsékletének 40 fokosnak kell lennie. Ez alatt díjmérsék­lés, illetve 35 fok alatt díjel­engedés jár, de csak akkor, ha két vagy több napon át meleg helyett langyos víz folyik. Az idei fűtési szezon októ­ber 14-én indult. Az eddigi za­varok miatt a Páfrány utca 29—47., a Lengyel Gyula utca 1—10., a Bánki Donát utca 1. épület lakói három nap fűtési és négy nap használati meleg- vízdíj-elengedést, illetve -mér­séklést kapnak. Ugyancsak 3- 4 napra csökkentett díjat kell fizetniük a Mezőszél utca, a Kodály Zoltán út környéke, a Killián utca 1/A., valamint a belváros távfűtéses lakásaiban élőknek. L. Cs. K. A Baranyában dolgozó száz­ötvennyolc szövetkezet — amelynek százhatvankilencezer- ötszáz tagja van — nő dolgozói­nak helyzetéről tárgyalt tegnap az Országos Szövetkezeti Ta­nács Nőbizottsáqa Pécsett, a Baranya Megyei MÉSZÖV székhazában. Megvitatták a Baranya Megyei Szövetkezeti Koordinációs Bizottság ágazati nőbizottságainak együttműkö­dését, valamint tájékoztató hangzott el a szövetkezetek nemzetközi kapcsolatairól. Maria Zlateva Georgievna, a Szliven megyei Nova Zagora-i pártbizottság ideológiai titkára tegnap Mohácsra látogatott. .A vendéget Borsos János, a városi pártbizottság első titká­ra fogadta és tájékoztatta a terület dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről. A Pécs-Baranyai Beruházási Vállalatnál (UNIBER-nél) teg­nap közgyűlést tartottak. Ezen a vállalat dolgozói megválasz­tották a hattagú vezetőséget, a háromtagú ellenőrző bizott­ságot, és betöltötték Gádor András nyugalomba vonulása következtében megüresedett igazgatói tisztet. A korábban írt pályázat alapján ketten pályáztak a vezetői tisztségre. A közgyűlésen 66-an szavaztak Vokó Jánosra, a Városi Tanács építési osztályvezetőjére — ő lett az igazgató — s 14-en Tóth Ernőre, a Postaigazgató­ság beruházási osztályvezető­jére. * A társadalmi tulajdon védel­mének helyzetét vizsgálta meg a pécsi NEB, a pécsi Építő és Tatarozó, az Ingatlankezelő, és a Köztisztasági és Útkar­bantartó Vállalatnál, valamint az Épület- és Lakáskarbantar­tó Ipari Szövetkezetnél. A NEB- ülésen tegnap megállapítot­ták, hogy a vizsgált egysé­geknél mind jobban ügyelnek az anyagok, gépek kezelésére, őrzésére. Ennek ellenére fo­gyatékosságok — ha kisebb mértékben is — tapasztalha­tók. liilliil 111

Next

/
Oldalképek
Tartalom