Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)
1985-10-23 / 291. szám
e Dunántúli napló 1985. október 23., szerda Több mint 5000 facsemete érkezett a Pannónia Afész Nagyár- pádi úti lerakatábo Megkezdődött a gyümölcsfavásár Előjegyzés — gazdag választék A gyümölcsfa-telepítés ideje az ősz és a kora tavasz. Ha október végén, november elején földbe kerül a csemete, a szabadban áttelelve szívóssá válik és helyét már megszokva fogadja a tavaszi napsütést, esőt. Arról nem is beszélve, hogy a kiskertben körültekintőbb gondoskodásban van része mint a faiskolában, ahol kis területen több ezer csemetével van ösz- szeültetve. Az új kiskerttulajdonosok mellett idén több régi gyümölcstermesztő is felkeresi a szaporítóanyag-telepeket, mert a kemény tél és a kora tavaszi fagy rengeteg szőlőt, fát rongált meg. A hosszú nyár és meleg ősz miatt késett az őszi lombhullás, igy később kerülnek ki a földből a kisfák. Ez egyhetes késést jefentett, a szaporítóanyag-értékesítő telepeken a héten kezdődött meg az árusítás. A tavalyihoz képest idén újra bővül a választék. A megszokott gyümölcsfajtákból — almából, körtéből, meggyből, cseresznyéből, kajsziból, őszibarackból és szőlőoltványokból — általában 10—15 félét kínálnak. Három telepen érdeklődtünk: hol, mire számíthatnak az érdeklődők? A PÁNNONIA ÁFÉSZ pécsi Nagyárpádi úti telepén számos olyan fajta várható, amely tavaly még hiánycikk volt. Idén lesz dió, mogyoró, mandula, gesztenye. Sokan keresik a fekete ribizke és egres keresztezéséből származó jostát. Most nagyobb lesz a kínálat, mind eddig. Hétfőtől péntekig 7.30— 16 óráig tartanak nyitva, de szombaton és vasárnap is várják a vásárlókat. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat Bolgár Néphadsereg úti lerakatában áfonyát, magos törzsű egrest, málnát, tüskementes szedret is kínálnak. A legnagyobb szenzáció — amiből azonban biztos kevesebb érkezik, mint amennyire igény volna — a kivi. Az érdeklődők színes, képes bemutatón tájékozódhatnak a számukra megfelelő fajtákból. Nyitvatartási idejük: naponta 7-től fél 5 óráig. A Pécsi ÁFÉSZ tízezer facsemetét rendelt meg. Idén új szolgáltatásuk az előrendelési lehetőség, amely biztonságot nyújt azok számára akik egy bizonyos fajtára, mennyiségre előre bejelenthetik igényüket. Németh Anita Fehér hússertést a háztájiból is! Szabó István, a TOT elnöke Udvaron, Bodolai Gyuláék háztáji gazdaságában Lauer Györgyi felvétele Gyümölcstermesztés korszerűen Az alanyok hatása Az ivartalan szaporítással létrehozott utód, úgynevezett „egyszülős”, ami azt jelenti, hogy minden ilyen módon létrehozott új egyed teljesen azonos tulajdonságú az anyanövénnyel, és ezek a tulajdonságok pontosan megegyeznek minden utód tulajdonságaival is. A ivartalan szaporítás legelterjedtebb módja az oltás és a szemzés — amikor olyan növényt állítunk elő, amely tartósan együttélő alanyból és nemesből áll. Az együttélés azonban bizonyos kölcsönhatást is jelent, amiben általában az alanynak van nagyobb jelentősége, szerepe. Az alany hat a nemes növekedésére: a gyenge alany törpíti a nemest. (Pl. a birs a körtét). Az erős növekedésű alany serkenti a gyengébb nemes növekedését. Az alany a nemes fejlődésére is hatással van: a gyenge növekedésű alany nyár végén korábban kényszeríti nyugalmi állapotra a nemest, mint az erős növekedésű alany. Hat az alany a termöre- fordulásra: egyes alanyokon a nemes fajták korábban termőre fordulnak, mint másokon. Ennek gazdasági jelentősége óriási, hiszen a korábban termőre forduló fák egy-két évvel előbb adnak termést, ennyivel tehát fokozódik a jövedelmezőségük. A nemes az általa termelt anyagokat kisebb mennyiségben adja át a gyengébb alanynak, a többi a koronában felhalmozódva több termőrügy képződését teszi lehetővé. Az alany hatása a gyümölcsre: a gyengébb alany - mivel lombjának vízpó- rologtatása relative nagyobb a vízfelvételhez viszonyítva - a gyümölcs korábbi beérését segíti elő. Az ilyen alany sietteti a gyümölcs érését, színeződését, növeli cukortartalmát is azzal, hogy mintegy megrövidíti a nemes tenyészidőszakát. Előnyös hatású a gyümölcs méretére is, aminek valószínű magyarázata az, hogy az alany gyengébb növekedése több szénhidrátot juttat a gyümölcsnek. Számos más hatás ismeretes még, melyek körülményei nem tisztázottak. Buzássy Lajos Dúsított takarmány Holland és dán példa lebeg állattenyésztésünk és élelmiszeriparunk előtt, amikor annak a célnak a megvalósítását tűzte ki a közeljövő feladatául, hogy a háztáji gazdaságokban tenyésztett sertések minőségének el kell érnie a nagyüzemi szintet. Mindez a takarmányozáson és a fajta kiválasztásán múlik. A Hajdúsági Agráripari Egyesülés, a Baranya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát és néhány termelő- szövetkezet háztáji sertéstakarmányozási kísérletbe fogott. A kísérlet során különböző fajtákból 50-50 darabos állományt, összesen 300 süldőt helyeztek ki kistermelőkhöz. Az állatokat a HAGE receptúrája alapján a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban kevert, szójával dúsított takarmánnyal etetik. Ennek a takarmánynak más tápoknál magasabb a fehérjetartalma, a benne lévő eszenciális aminósav mennyisége nagyobb, minősége jobb. Az augusztus közepe óta folyó takarmányozási kísérlet eddigi eredményeit tanulmányozta baranyai látogatása során Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, aki Most időszerű a zöldségeskert trágyázása és a trágya talajba munkálása. Egyelőre talajlazítást, ásózást végezni a száraz talaj miatt szinte lehetetlen. Amíg erre sor nem kerülhet, addig is szerezzük be a trágyákat. A szerves trágya a zöldségeskertben nélkülözhetetlen. A szőlők, gyümölcsösök és egyes zöldségnövények kifejezetten igénylik a nagy adagú istállótrágyázást. Zöldségnövényeinket szervestrágya-igényük szerint négy csoportba soroljuk. Az első csoportba a friss szervestrágyázást legjobban megháláló zöldségfélék tartoznak: káposztafélék, uborka, tök, dinnye, sütőtök, paradicsompaprika, tojásgyümölcs, burgonya, csemegekukorica, gumós zeller. A másik csoportba tartozók a tápanyagban gazdag talajban fejlődnek jól, de a friss szervestrágyázást nem hálálják meg vagy egyes esetekben még kedvezőtlenül is hat rájuk, repedhetnek, tárolhatósáegyben a Hajdúsági Agráripari Egyesülés elnöke. Végignézte azokat a háztáji gazdaságokat, ahol az új takarmányt használják. Máté József dunaszekcsői háztáji gazdaságában az augusztus közepén kihelyezett 37 kilogramm átlagsúlyú Hunga- hib süldők 50 nap alatt 70 kilogrammosra híztak. Átlagos napi gyarapodásuk 685 g ra m m. Bors Lajoséknál, Bárban 34 kilogrammról 60 kilogrammosra gyarapodtak a süldők. Napi súlygyarapodásuk 536 gramm. Hübet László mohácsi gazdaságában a kahib süldők 39,7 kilogrammról 70 kilogrammra növekedtek. Napi gyarapodásuk 640 gramm. Féth József nagynyárádi gazdaságában a kihelyezéskor 28 guk romlik, vagy a termésképzést zavarja. Ebbe a csoportba tartoznak a gyökérfélék és hagymás növények: sárgarépa, petrezselyem, paszternák, vöröshagyma, a fokhagyma, feketegyökér, nyári-téli retek, fejessaláta, cékla. A harmadik csoportba a hüvelyes zöldségfélék tartoznak. A negyedik csoport az évelő zöldségnövények, a rebarbara, spárga, sóska a nagyadagú szervestrágyázást ugyancsak jól meghálálják. Zöldségeskertünket a fentiek kilogrammos süldők 50 nap után 60 kilogrammosak lettek. Átlagos napi gyarapodásuk 613 gramm. Udvaron Bodolai Gyuláné a kísérletbe bevont állományt a vásáron vette, alig 17 kilogrammos átlagsúllyal. Ez a keverékállomány naponta 433 grammal gyarapodott, s 50 nap alatt meghaladta a 35 kilogrammos átlagsúlyt. összességében a kísérleti takarmányozással tenyésztett 300 sertés naponta átlagosan 591 gramm súlygyarapodást produkált. Egy kilogrammnyi súlynövekedéshez a gazdák 3,1 kilogramm takarmányt használtak fel a szokványos több mint 4 kilogramm helyett. A kísérlet tehát nagy reményekre jogosít. De milyen áron szerint tervezzük meg és csak az első csoportba tartozó növények leendő területét szervestrágyázzuk meg, de azt minél jobban. Az istállótrágyázás szokásos adagja szabadföldön 3-9 mázsa, átlagosan 5 mázsa. A szárított trágyákból negyedrésznyi, illetve még kevesebb mennyiség elegendő. Hasonlóan kevés kell a szuper- komposztból és legkevesebb a gilisztahumuszból. Ha talajunkban sok a szervesanyag- maradvány, akkor kis mennyiségű cofuna elegendő. kapható ez a takarmány, s lehet-e elegendő belőle? A termelőszövetkezetek vezetői elmondották, hogy ezt a takarmányt ugyanolyan áron tudják adni a gazdáknak, mint a korábbiakat. Az is biztosított, hogy akár több százezer sertést is ezzel a takarmánnyal hizlaljanak Baranyában. A kísérlet első stádiumának értékelésekor ki kell választani azokat a hibrideket, amelyeknek a hizlalása a leggazdaságosabb és a legjobb minőséget hozza. A kísérlet következő szakaszában azt tervezi az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, hogy süldők helyett vemhes kocákat helyez ki a gazdákhoz annak felmérésére, hogy milyen eredményt hoz, ha már a malacokat is ezzel a takarmánnyal táplálják. Az elterített szervestrágyákat mielőbb dolgozzuk be a talajba. A műtrágyából 100 négyzet- méterenként átlagosan 1 kg nitrogén hatóanyagot, 1,5 kg foszfor és 1,8 kg kálium hatóanyagot dolgozzunk be a talajba. A csomagoló egységeken fel van tüntetve, hogy a benne lévő műtrágya hány százalékos, ebből könnyen kiszámíthatjuk a szükséges mennyiséget. A nitrogén műtrágyát csak tavasszal szórjuk ki, akkor is több részletben, fejtrágyaként. Talajaink javítását is egybeköthetjük az őszi alaptrágyázással. Sok esetben szükséges a magnéziumpótlás vagy a meszezés, melyet mészkőporral, illetve dolomittal végezhetünk el. Tóth Attila Nélkülözhetetlen a szerves trágya Egy pályázat kavicsai Csak helyeselhető, hogy a- Magyar Úttörők Szövetségének központi lapja, a Pajtás, az általános iskolás tanulók részére az 1985 86-os tanévre olyan egyéni pályázatot hirdetett TEHETSÉGE’’ KERESÜNK! jeligével, amelynek feladatai között helyet kaptak az ilyen témák: a magyar úttörőmozgalom 40. születésnapjára megírandó a csapat története, vagy működésének legutolsó 5 évi krónikája. Ez valóban úttörős pályázat!' De a következő is: „Légy szű- kebb hazáját jól ismerő és szerető idegenvezető, aki bemutatja annak szépségeit, értékeit!" A pályázó e témakörben 3 feladat közül választhat: I. Tájaim, tárgyaim, II. Az én útikönyvem, III. Az én galériám. Ezeken kívül lehetőség adódik a magyar nyelvi, az orosz, a nemzetiségi nyelvi, az eszperantó, majd a természetkutató, a matematikai és a mezőgazdasági feladatok megoldására is. Hiányzik viszont a témakörökből az irodalom és a történelem is, hacsak az utóbbi helyére nem soroljuk be az úttörőmozgalom helytörténeti vonatkozásait. Az irodalom hiánya azonban nagyon kilóg, hisz éppen az ilyen jellegű kutatásokba jól be lehetne kapcsolni a pajtásokat. Minden tájegységnek van olyan írója, költője, akinek valamiféle tapadása van szülőföldjéhez, a munkahelyhez, a környezetéhez, szűkebb hazája társadalmi életéhez. Az ezekkel az írókkal, költőkkel történendő kapcsolat- teremtés nemegyszer ifjúkori élménybeszámolásra serkenthetné a felkeresetteket. Pécsett például jó példa volna erre, ha a Leonardo da Vinci utcában megszüntetett Belvárosi Általános Iskola növendékei a régi iskola lezárt korszakáról az ott járt, még élő írókkal, költőkkel élménybeszámolót készítenének az akkori tanítómesterekről, tanárokról, a diákélet sokszínű eseményeiről. Mindén bizonnyal több irodalomtörténeti érdekesség bukkanna elő! Kis kavicsok is akadnak a pályázati hirdetésben. Technikai hiányosságnak tekinthető, hogy a pályázókkal nem közük a pályamunka beadási határidejét, helyét és hát a várható jutalom mibenlétét. Amiért különösképpen szót emelünk: a magyar nyelvi feladatokra kiirt pályázat. Ez hármas: I. Szövegértés — szöveg- feldolgozás, II. Nyelvművelés, III. Szókincsgyűjtés. Az I. feladat megoldása Bán Zsuzsa Jelre lel! című cikkének ötféle szempontú elemzése: először a szövegben levő idegen eredetű szavakat kell megmagyarázni. Csak helyeselhető, hogy a pályázók megtanulják egy-egy idegen szó magyar értelmét és a velük kapcsolatos rokonértelmű szavakat. A második feladat: „Honnét ered a mosdókat jelölő W. C. betűjelzés? Ha könyvben találtál rá választ, írd le, melyikben!" Az Idegen szavak és kifejezések szótárát fellapozva abból kiollózható: „water closet (ejtés: voter klozet) angol szó: vízöblítéses illemhely." (Tehát nem mosdó!) Szerény megjegyzésünk: arra késztetni a pályázókat, hogy a W. C. betűszó megtalálása érdekében dúlják fel a könyvtárakat, erős túlzás. Igaz ugyan, hogy Csokonai Vitéz Mihály versétől (Óda az árnyékszékhez) Nagy Lajos és Bertha Bulcsú novelláiig irodalmi berkekben eléggé gyakran szellőztetik e témát is, mégis, mégis . . . Aztán itt van a honnét? — kérdőnévmás a honnan? helyett. Nem rossz magyar szó ez sem, csak hát nem éppen irodalmi; inkább tájszólásos, népi. „Honnét a csudábul” vették elő? Tóth István dr. Zöldség a Ic8sl«ertel«ber» IMII
