Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)
1985-10-03 / 272. szám
1985. október 3., csütörtök Dunántúli napló 3 Szükség van a nem hivatásos könyvkiadásra Beszélgetés Zöld Ferenccel, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének igazgatójával A z utóbbi 10 15 évben jelentősen megszaporodott a nem hivatásos könyvkiadásban megjelent különböző könyvek, kiadványok száma. Jellemzőjük, hogy gyorsabbak a hivatásos kiadóknál, viszont a könyvek lényegesen kisebb példányszámban jelennek meg. Az így napvilágot látott müvek többsége a nemzeti kultúrakincs részét alkotja. A nem hivatásos könyvkiadók egy része rendszeresen foglalkozik könyvkiadással, másik hányaduk csak alkalmakra jelentkezik egy-két kiadvánnyal. Külön csoportot alkotnak a szerzői kiadások, amikor is a szerzők saját maguk gyakorolják a müvek felhasználási jogát. E szabatos megfogalmazás Zöld Ferencié/, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének az igazgatójától származik akivel Kaposváron beszélgettem abból az alkalombó hogy a Somogy Megyei Pal- miro Togliatti Könyvtárban majd Keszthelyen tanácskoztak a nem hivatásos könyvkiadásról. Ez volt a második tanácskozás, az elsőt három évvel ezelőtt Pécsett rendezték meg Mennyiben változott azóta a nem hivatásos könyvkiadás helyzete?- Nem sokkal léptünk előre. A nem hivatásos könyvk. adásra szükség van, hiszen a tudományos technikai forradalom keltette igények, a gazdasági-kulturális élet decentralizálása, a demokratizmus fejlődése, a lokálpatriotizmus és a kisebb nyomdák létesülése igényli, illetve lehetővé teszi ezt a fajta könyvkiadást. Úgy vélem azonban, kevesebb könyvet kellene kiadni, de a jelenleginél magasabb pé1- dányszómban. Néha nem megfelelő a színvonal. Nem megoldott a terjesztés és o propaganda. Újabban kiadásszervezési munkaközösségek is létesülnek. Őket hova lehet sorolni? — Körülbelül tíz működik hazánkban. Egyes esetekben nem vagyok elégedett a kiadott müvekkel, úgy érzem elsősorban a haszonra törekednek. Gondolok itt például a képregényekre.- A képregények megítéléséről régóta folyik a vita. Sokan úgy vélik, hogy nem kórosak, sőt rászoktatnak az olvasásra . . . — Az én véleményemet kérdezte, elmondtam. A képregényekhez közölt szövegek nem is mondatok, hanem szó-buborékok. A mai fiatalság többsége amúgyis kifejezésbeli nehézségekkel küszködik, a képregényektől nem várhatnak semmilyen segítséget ezen a téren. Olyasfajta dolog ez, mint a tévével való nevelés. A szülők órákra leültetik a gyereküket a képernyő elé, csak legyen nyugton. Rászoktatják a szem rágógumijára és leszoktatják az önálló gondolkodásról, a kreativitásról, n szóbeli kifejezésről. — Milyen következtetésekkel zárult a kaposvári tanácskozás? — Hogy nem nélkülözhetők a nem hivatásos könyvkiadók, a tudományos, szak- és ismeretterjesztő könyvek 70 százaléka ugyanis ebben a szektorban jelent meg. A tanácskozásról készítünk egy emlékeztetőt, és talán legközelebb még több pozitívumról szólhatunk. B. A. A Mlllf-röl jelentjük Nagy sikert arattak a Soproni Szönyeggyár termékei Fotó: Läufer L. Baranyai dalosokt táncosok külföldön A magyaregregyiek menettánca Három ország - sok siker Korszerű termékek lakásépítéshez, felszereléshez Japán művészek vendégszereplése Iwasaki Shuhu és Iwasaki Ko japán testvérpár, október 12- én este 7 órakor Pécsett, a művészeti szakközépiskola hangversenytermében adnak koncertet. Iwasaki Ko csellista, szó mos európai nemzetközi verseny győztese. Negyvennégy éves, az Egyesült Államokban Pablo Casalsnál is tanult. Aktív szólista, a világ legnevesebb zenekaraival turnézott már. Egyetemen dolgozik IIli nőisban és zenei tábort vezet Japánban. Iwasaki Shuhu zongorista, ő is az Egyesült Államokban tanult, kitüntetéssel végzett, a budapesti Casals-ver- senyen különdíjat kapott. Gyakran lép fel kamaraegyüttesekben, ismert zongorakisé- rő, már 33 hanglemezen szerepelt. Jelenleg Tokióban tanár, nyaranta a sienai nyári egyetemen tanít. Pécsi műsorukon Vivaldi, Chopin, Soint-Sőens és japán szerzők művei szerepelnek, a koncert után baráti beszélgetésre kerül sor a szakközépiskolában. Még nem ért véget a Baranya megyei öntevékeny művészeti együttesek külföldi vendégszerepléseinek sora, legalábbis még mindig érkeznek szerkesztőségünkbe a sikeres turnékról szóló élménybeszámolók. így a pécsi Leöwey Gimnázium női kara Olaszországban, a Komlói Pedagógus Kamarakórus Marseille-ben, a Ma- gyaregregyi Hagyományőrző Csoport a jugoszláviai Bati- nán járt. Romagna és Baranya megye zenei kapcsolatai tíz éves múltra tekintenek vissza, ennek részeként utazott a Leö- weyből a 73 tagú leánykórus a koncertkörútra. Forliban és Ravennában adták „hivatalosan" hangversenyeiket, de a városnéző sétákon az olasz kultúra híres emlékhelyein is rögtönöztek kis koncerteket a városlakók, turisták elismerésétől kísérve. A dr. Szabó Szabolcs karnagy által összeállított repertoár a gregoriántól a magyar népzenéig ívelt: a San Marino-i televízióban, a milánói újságokban adott nyilatkozatok kellő hírverést keltettek a kórusmuzsikát kedvelő olaszok számára. Marseille-ben 1980 óta rendeznek évente kórusfesztivált. A festői kikötővárosban a komlói együttes képviselte a magyar kóruskultúrát: grazi fellépés után érkeztek a francia versenyre. Bolgár, lengyel, svéd és francia kórusok énekeltek — gyakran közösen, Így például a komlóiakat nemcsak dr. Szabó Szabolcs vezényelte, hanem leaennine Prosper francia karnagy is. Batinán rendezték meg az idén a nemzetiségi folklórszemlét, amelyen Horvátország magyarlakta helyiségeiből tíz népi együttes, horvátországi csehek és szlovákok, ruszinok és ukránok központi csoportja mellett a magyaregregyiek is ott voltak. Az egregyiek vezették azt a negyven perces menettáncot, amellyel a 450 vendégtáncos köszöntötte a közönséget. Az egregyiek a helyi kultúrházban lakodalmassal léptek fel, és szerepeltek a zágrábi televízió kamerái előtt. Az idei őszi vásáron a legtöbb látogatót az otthonteremtés kellékeit bemutató pavilonok vonzzák. Az építő- és a bútoripart, a különféle lakásfelszereléseket, berendezéseket gyártó állami és szövetkezeti vállalatokat valóbar dicséret illeti a gazdag kínálatért. A korszerű padlóburkoló anyagoktól, az új tetőfedő fóliáig, a nagy élettartamú csaptelepektől az elemes bútorig számos újdonság található a fogyasztási javak egyhetes seregszemléjén. A BNV-re elhozott építőipari termékek közös jellemzője, hogy a legtöbb tervezésénél, kialakításánál alapvető szempont volt az új hőtechnikai előírás. A törekvés egyik legjobb példája a Ferfa-Dufa nyílászáró-család. Kiváló hő- és hangszigetelésű ajtóik, ablakaik magyar szabvány alapján készülnek. A nyílászárók burkoló anyaga alumínium, ami a hagyományos megoldásokkal szemben jóval megnöveli az élettartamot. A Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalat új Schine- del hőszigetelt kéménye tulajdonképpen hulladékanyagból, téglatörmelékből készült. A préselt elemeket hagyományos módon építik fel, azzal a különbséggel, hogy közepébe somot béléscső kerül, amit bazaltgyapot hőszigetelő vesz körül. A termék és tartozékainak (pl. kéményajtók) sorozatgyártását valószínűleg még az idén megkezdik. Gazdaságos, energiatakarékos, kéménybekötést nem igényel a Budapesti Csőszer gázüzemű, tárolórendszerű háztartási vízmelegítője. A 125 literes bojler falra akasztható, földgázzal, városi és pb-gáz- zal egyaránt működtethető. Egy tartály 80 C-fokos meleg vizet körülbelül 3—5 forintért állít elő. Nagy segítség az építkezőknek a Csőszer típus családi házakhoz készült víz- és csatornavezetékeinek csomagja. A vállalat egyelőre hat típustervhez készítette el a szükséges csöveket tartalmazó egységcsomagokat, melyekhez szerelési terveket is mellékelnek. Újdonság a lakások műanyagcsöves padlófűtéséhez szükséges osztó-gyűjtő berendezés is, amelyet az előbbihez hasonlóan ugyancsak egység- csomagokban hoznak forgalomba. A Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat tetszetős PVC- padlóinak gazdag választékát vonultatta fel. Legújabb termékük, a cserép- és palafedések alá alkalmas Hungisol-A tetőfedési alátétfólia. A BNV- díjas készítmény védelmet nyújt eső, hó, por és korom ellen, továbbá jelentősen megnöveli a tetőfedés viharállóságát. Az alátétfólia alkalmazása valamennyi épületfajta cserép- és plafedésnél ajánlott, különösen akkor, ha a tetőteret beépítik. A korszerű anyagú, poliészter hálóra feldolgozott PVC-fólia könnyen kezelhető, és nem is túl drága négyzetméterenként 78 forint. A Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat a magánerős lakásépítések támogatására kidolgozott eqy eljárást, amelyet most először láthat a vásárlátogató. Az előregyártott elemek felhasználásával készült Kabin 85 elnevezésű fürdőszoba-egységek 3 méretben készülnek. Panel technológiával előállított bármely lakáshoz felhasználhatók, csatlakoztathatók. Az előregyártott egységekben — a mérettől függően - helyezték el a fürdőszoba-berendezéseket. Szép, ízléses megoldás, ára 25 és 55 000 forint között van. A Mosonmagyaróvári Fém- szerelvény Gyár az ismert műanyag- és teflonbevonatos készítményei mellett újdonsággal is jelentkezett. BNV-nogydíjas lett a Momix csaptelep család, amelyek minősége felülmúlja az eddig használatos termékekét. Kerámia záróelemei jóval tartósabbak mint a jelenlegi szelep felsőrészek. A négy tagból álló csaptelep család alkalmas fürdőszobai kád, mosdó és zuhany, valamint konyhai mosogatókhoz történő felszerelésre. A lakástextíliák közül a Gardénia Csipkefüggönygyár és a Soproni Szőnyeggyár egy- egy új terméke emelhető ki. Mindkettő BNV-nagydíjat kapott. A Savoy szőnyeg 80 százalék gyapjút és 20 százalék poliamidot tartalmaz, kiváló padlóburkoló anyag. A poliészter anyagú Gardénia függönyt különleges bükié mintázatú fonallal díszítették. A gyártók szerint bármilyen környezethez jól illeszthető. Különleges tulajdonsága, hogy erős napfényben sem fakul. A bútoripar idei kínálatát egyértelműen az árubőség jellemzi. A hazai és külföldi kiállítók gyártmányaik széles skáláját vonultatták fel, lakószobákat, szekrénysorokat, kárpitozott garnitúrákat, konyhabútorokat, heverőket, fotelágyakat. Nem hiányoztak a bemutatóról az új, tetszetős megoldások sem, például az úgynevezett paplanos, vagy ráncolt kárpitozással készült bútorok. Aligha lehet kétséges, hogy jó lenne a látottakkal mielőbb találkozni a boltokban is. F. D. Bevégezetlen ragozás „Sokszor csak úgy magam elé nézek, sokszor csak úgy magad elé nézel, sokszor csak úgy maga elé néz, sokszor csak úgy magunk elé nézünk." — szól Örkény István egypercese, a Bevégezetlen ragozás, mely cím alatt a forgatókönyvíró-rendező, Esztergályos Károly hét Örkény novella tévéváltozatát adta közre vasárnap este. Nem könnyű megmondani, miért épp ez a hét mű került együvé, mi az, ami épp ezeket a novellákat kapcsolja össze Esztergályos számára egységes művé, hiszen a címadó ragozással másik hét sőt, bármelyik másik hét is összefogható. Tény persze, hogy ez a hét is, nincs értelme hát a választás mögött különösebb tematikai, vagy akár síiláris kapcsolódásokat keresni, utóbbiak persze, megvannak, mint ahogy Örkény szemlélete, fanyar okossága embersége is „közös jegy”. A rendező nyilván ezekkel az írásokkal érezte megfogalmazni a saját ör- kény-élményét, s tette ezt igen színvonalasan, élvezetesen, valóban élményhez juttatva a nézőt. Az adaptációk nagyjából kronologikus rendben követték egymást, a Budai böjt című ostrom-novella és az Ákos és Zsolt története között az utóbbi negyven év magyar történelme, koalícióval, ötvenes évekkel, ötvenhattal, konszolidációval- Bizony, „sokszor csak úgy magunk elé nézünk" s mindez megjelenik sorsokon, kiélezett vagy épp köznapi helyzeteken keresztül, öröm, ugyanakkor elgondolkodtató, hogy mennyi tévéfilm, mozifilm született csak az utóbbi tíz évben is Örkény műveiből, holott Örkény igazán nehezen tévésíthető, fil- mesíthető számomra talán csak Makk Károly felejthetetlen Szerelem-je, ami az alapanyaggal egyenértékű művészi produkció. Az egyperceseket pedig, úgy érzem, szinte lehetetlen „áttenni" egy másik közegbe, a legpontosabb átfordításnak, a leggondosabb színészi teljesítménynek is ellenállnak. Ez a tévéfilm sem tudott igazán mit kezdeni sem A törzsven- cíég-gel holott Tolnay Klári igazán nagyszerűen játszotta az étlapot ebédelő, társaságra, emberi szóra vágyó öregasszonyt. Épp így, hiába tett meg a Honvéd Kórházban Bodrogi Gyula és Sárosi Gábor mindent, az örkény-élet- mű egyik legmegrendítőbb darabja „nem jött át", legföljebb azok érezték meg a jelenet tragikumát, akik ismerték a szöveget. A valódi novellákon viszont volt mit rendeznie Esztergályos Kó- rolynak s volt mit játszani a színészeknek. Talán legkevésbé a Budai böjt sikerült, túlzott sejtelmességén, tem- pótlanságán a színészek sem tudtak segíteni. A Szédülés alighanem szintén tévésíthe- tetlen, bár Bodrogi Gyula és Koltai lános kettőse már-már megkísértette a lehetetlen. Ami viszont felejthetetlen marad, az a Fohász. Ruttkai Éva és Garas Dezső (ötvenhat őszén megégett fiúkat azonosítva, majd gyászolva) katartikus, nagy élmény). Minden mozdulatuk, hangsúlyuk mögött ott a mélyen megélt és megértett dráma. Csöndjeik is, mint Örkény csöndjei, sűrűek, beszédesek. Az utolsó darab, az Ákos és Zsolt kevésbé művészi kvalitásai, mint mondandója („hogy a múltat be kell vallani") okán vált hangsúlyossá s a rendezői megoldás, hogy a fiúk repülőgépén ott ül az előző jelenetek összes szereplője, ha némileg külsődlegesen is, de egymáshoz kapcsolja a hét írást. Pásztáz az arcokon a kamera, me-gy a MALÉV-gép turistautasokkal Párizs felé, bizony, ülünk az egy repülőgépben és „sokszor csak úgy magunk elé nézünk". Parti Nagy Lajos
