Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)

1985-10-19 / 287. szám

Nukleáris műszerek Pécsről Felszíni és bányászati mérőműszerek Versenyképesen — saját fejlesztésből 25 milliós árbevétel, 11 millió nyereség Továbbra is versenyképes a Mecseki Ércbányászati Vállalat Kutató-Fejlesztő üzemének több mint húszféle mérés- és szabályozástechnikai terméke, valamint nukleáris műszere. A 25 milliós árbevételből várha­tóan 11 millió forint nyeresé­get könyvelhet el a kisüzem. Többet, mint tavaly. A műszer- gyártás hagyományos és új ter­mékeiből idén 15—16 millió fo­rint értékűt exportálnak szocia­lista megrendelésre. Az ex­porttétel is nagyobb a megszo­kottnál. Főként Bulgária, Ro­mánia és a Szovjetunió igé­nyelt a pécsi nukleáris mérő­műszerekből. A műszergyártók idejében reagáltak a piaci kö­vetelmények változására. A húsz fős műszaki fejlesz­tő közösség hozzáfogott a su­gárzó izotópok, vegyületek vizsgálatához szükséges 1 és 4 csatornás gamma spektromé­terek módosított típusainak a kialakításához. A fejlesztés négy műszercsalád tízféle be­rendezését érinti, amelyeket legalább 10 éve használnak a szocialista országok egyetemi laboratóriumaiba. Többségüket most adatfeldolgozó és -tároló mikroszámítógéppel szerelik fel, így javul a pontosság, a meg­bízhatóság, az alkalmazási ké­nyelem. Könnyebb a beállítás, a vizsgálati idő lerövidül. Az egyik legjelentősebb változat, az 512 csatornás nukleáris ana­lizátor kifejlesztése, jelenleg is folyik, és várhatóan jövőre már piacra kerül. A kollektíva egy másik új­donsággal is kirukkolt, amely­nek a gyártását a leningrádi Rádium Intézet menedzselte szovjet üzem bevonásával. Atomerőművek kiégett fűtőele­meinek automatizált újrafeldol- gozási folyamatához Pécsett készültek a technológiai és ve­gyi analitikai műszerek. Több mint két éves fejlesztési prog­ram zárult le ezzel. A próbát A laboratóriumi műszerek nemrég kezdték meg a Szov­jetunióban. A Kutató-fejlesztő üzem abban reménykedik, hogy o sorozatgyártással őt bízza meg az intézet. Fejlesztés alatt áll az ipari folyamatok automolizálását könnyítő mé­rő, adatgyűjtő és szabályozó rendszer, amelyet ugyancsak számítógép vezérel. Az igények­től függően 16—256 mérési ponton dolgozik majd, egyebek között a fizikai és a vegyi vál­tozások adatait rögzítik. Segít­ségével jobban pontosíthatják a technológiai folyamatok ener­giaigényét. Sorozatgyártása jövőre indul. A legegyszerűbb irányára 80—100 ezer forint, a bonyolultabb típus több száz ezer forintba kerül. — Gyors lépésre van szük­ség — mondja Nemeskéri Pé­ter főkonstruktőr —, mert a csehszlovák és az NDK fej­lesztők hasonló témában ku­tatnak. Versenyképességünk ja­vul, ha csökkentjük az élőmun­ka-ráfordítást több elektronikus áramkört használunk fel, keve­sebb típust gyártunk, de na­gyobb tételben. Sokat számít, hogy tovább nő a műszakiak érdekeltsége, mivel célpremi­zálásra kerül sor. — Két gazdasági munkakö­zösséget szerveztünk — kap­csolódik beszélgetésünkbe Har­tung Gyula gyártórészlegvezető. — Újabban több mint húsz be­dolgozó céget, kisiparost fog­lalkoztatunk. Bevezettük a má­sodik műszakot, ám így sem győzzük a Gomma Művek meg­rendelését. Részükre szabályozó rendszerekhez és automatikák- hoz hétféle egységet állítunk elő. Ha többet költhetnénk az elavult géppark felújítására, akkor ki tudnánk elégíteni a megnövekedett igényeket. Dr. Czeglédi Béla üzemigaz­gató is hangsúlyozza, hogy nem lassulhatnak le sem a FEJLESZTÉSBEN, SEM A SORO­ZATGYÁRTÁSBAN. Az alig nyolcvan fős kisüzem ismét té­nyező akar lenni a belföldi és a tőkés piacon is. Ezért kínál­ják az átalakított sűrűség- és nedvességmérő mikroprocesz- szoros változatát, brazil cé­geknek pedig oktatási és nuk­leáris mérőállomások felszere­léseit ajánlották ki. Jövőre eb­ből valutát hozó üzlet szület­het. Csuti J. Megkezdődött a pártoktatási évad Megismerés - megértés - cselekvés! Az eszmei-politikai munka nélkülözhetetlen területe a pártoktatás. Ez jó alkalmat kínál az elméleti, politikai is­meretek gyarapítására, a nagyvilág és hazánk, a mun­kahely és a lakóhely nagy és kis kérdéseinek, feladataink megbeszélésére, a vitakultú­ra csiszolására. Fő cél Az 1985-86-os pártoktatá­si évnek sajátos feladata van, ami abból fakad, hogy az MSZMP XIII. kongresszu­sát követi. Ezért nagy fele­lősség hárul rá, mert a részt­vevőkkel meg kell ismertet­nie a társadalmunk állapo­táról adott kongresszusi ér­tékelést, a szocialista építő­munka soron következő fel­adatait. Fel kell készítenie az egész párttagságot, a po­litikai, gazdasági, kulturális területen dolgozó vezetőket a politika képviseletére, a tömegek mozgósítására, a feladatok megvalósítására. Fő célunk a pártegység erősítése és szilárdítása, a közösen kimunkált politika dinamikusabb végrehajtá­sának elősegítésére. Ennek érdekében szükséges: a kongresszusi dokumentumok részletes tanulmányozásá­nak megszervezése, az alap­vető elvi-politikai összefüg­gések megértésének, a fel­adatok egységes értelmezé­sének biztosítása, a politi­káért érzett személyes fele­lősség növekedésének, a cse­lekvő azonosulásnak előse­gítése. Fontos feladat a társada­lomépítésben a folyamatos­ság és megszakítottság ér­zékeltetése, a XIII. kongresz- szus összekapcsolása a ko­rábbiakkal, a szocialista épí- tőmunka történelmi tapasz­talataival. Az MSZMP — kö­zel három évtizede — azon munkálkodik, hogy megőriz­ze az. ország politikai stabi­litását és ugyanakkor bizto­sítsa a folyamatos megúju­lást. A dokumentumokból ki­tűnik, hogy pártunk marxis­ta-leninista alapon, a való­ságnak megfelelően -, sze­mélyes tapasztalatainkkal egybeesőén - elemezte és értékelte az ország helyze­tét, az egyes területeken je­lentkező ellentmondásokat A kongresszus feltárta társa­dalmi fejlődésünk lehetősé­geit, az ellentmondások megoldásának útjait és meghatározta az elkövetke­zendő időszak tennivalóit. Programunk A kongresszus megerősí­tette a gyakorlatban bevált — a tömegek által is helyes­nek minősített — fő politikai irányvonalat. Hangsúlyozta a társadalom építésének oly módon való folytatását, hogy erősödjenek annak szocialis­ta vonásai. Feladatul szabta, munkálkodjunk azon, hogy feltárjuk és hasznosítsuk a szocialista rendszerben levő erőforrásainkat. A népgaz­daság teljesítőképességének növelésével hozzuk létre a társadalmunk előtt álló leg­fontosabb hármas célkitű­zésnek anyagi alapjait. Te­remtsük meg a gazdaság egyensúlyi helyzete további javításának, a műszaki fej­lesztés gyorsításával az anya­gi-műszaki alapok fokozatos és széles körű megújításá­nak, az életszínvonal emelé­sének és az életkörülmények javításának feltételeit. To­vábbá a művelődés fejlesz­tésével segítsük az emberek alkotóképességének kibon­takoztatását. A demokratiz­mus gazdagításával is járul­junk hozzá a szocialista nemzeti egység erősítéséhez. E programhoz a feltételek részben adottak, másrészt közös erőfeszítéssel megte- remthetőek. Adott a társa­dalom fejlődési szintje, a tér melési eszközök csaknem egészének szocialista tulaj­dona, a folyamatosan meg­újuló politikai intézmény- rendszer, az állampolgárok többségének tettrekészsége. Megteremtendő viszont a na­gyobb ütemű nemzeti jöve­delemnövekedés. Ennek fel­tételei is részletes megfogal­mazást nyertek. Jövedelme­zőbb termelést kell folytatni és több jó minőségű termé­ket szükséges előállítani. Nélkülözhetetlen a jelenle­ginél nagyobb mérvű kezde­ményezés és sok helyütt a felelősségérzet, a munkafe­gyelem javítása. Példám utatő cselekvés E program valóra váltá­sáért érdemes fáradozni. Egyszerre szolgálja a szocia­lista társadalmunk fejlődé­sét, népünk érdekeit és az egyéni boldogulásunkat is. Ez csak úgy valósulhat meg, ha mindnyájan munkálko­dunk rajta és különösen a saját munkahelyünkön, lakó­területünkön vállaljuk a kez­deményező szerepet, eseten­ként - talán - a harcot, a példamutató cselekvést. Eh­hez szükséges javítani az ideológiai tevékenységet, a politikai tudatformálást, erő­síteni a szocialista erkölcsi értékeket. Jobban támogatni a tisztességen alapuló értel­mes, tartalmas életet, segít­sük a társadalmi igazságos­ságot. A gazdasági, társa­dalmi feladatok megvalósí­tása érdekében többet fog­lalkozni a tudományos kuta­tómunkával és eredményei­nek hasznosításával. Jobban megbecsülni az általános és szakmai műveltséget, a tu­dóst. Hiszen, a művelődés térhódítása társadalmi és gazdasági előrehaladásunk nélkülözhetetlen feltétele. A jól szervezett, szerepé­nek megfelelően működő pártoktotás sokat segíthet abban, hogy meg tudjunk felelni a kongresszuson meg­fogalmazott magasabb köve­telményeknek. A célok eléré­sében nagy felelősség hárul a propagandistákra. Ugyan­akkor a beiskolázottak ré­széről is szükséges a kellő fegyelem, a tanulási kész­ség. A foglalkozásokon kö­zös erővel teremtsünk olyan politikai légkört, ami vonzó, ami gazdagítja ismeretein­ket, fejleszti vitakészségün­ket. Hozzájárul a kongresz- szus határozatainak megis­meréséhez, az egységes ér­telmezéshez, a szellemében való cselekvéshez. A széles körű eszmecseré­ken bizonyára sok olyan vé­lemény, javaslat is elhang­zik, amit célszerű hasznosí­tani. Ezért lényeges, hogy a pártszervezetek gyűjtsék a tapasztalatokat és azokat fo­lyamatosan juttassák el az érdekeltekhez, az irányító pártszervekhez. Kiss György, az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága osztályvezetője A Pécsi Bőrgyár egyik szennyviziilepitő medencéje Egy bűzforrással kevesebb lesz Környezetvédelem a Pécsi Bőrgyárban Negyvenmillió forintos beruházás a szennyvíziszapok víztelenítésére Szennyvíziszap-víztelenítő ál­lomás készül 40 millió forintért a Pécsi Bőrgyár területén. Jö­vő évtől próbaüzemei gz első szalagszűrőprés, aminek a se­gítségével lepényszerű anyag­gá alakítják a most mindössze 4—5 százalék szárazanyag-tar­talmú szennyvíziszapot. Az így kezelt iszap szállítása, táro­lása gyorsabbá, egyszerűbbé válik. Elsőként a gyárudvari föld­medencében felhalmozott szennyvíziszapot dolgozzák fel már tavasztól, hogy megszün­tessék a bőrgyár egyik jelen­tős szagkibocsátó helyét. Kény­szerből még most is tárolnak az udvaron, mert a bosta—ga- réi hulladéklerakótelepre tör­ténő elszállítást nem tudja fo­lyamatosan biztosítani a Ba­ranya megyei Talajerőgazdál­kodási Vállalat, így hetente, elsősorban szombat, vasárnap 20—30 köbméter veszélyes mel­léktermék marad a gyár terü­letén. Az elszállítatlan meny- nyiség havonta 200—300 köb­méter. A gyári biológiai szennyvíztelepet naponta 180— 220 köbméter viszonylag jól tisztított szennyvíziszap hagyja el, bostai úticéllal. A hangsúly a viszonylag szón van, mivel a biológiai tisztító­mű 75—80 százalékos hatás­fokkal működik. A Bosta—Ga- rén lerakott iszapmennyiség továbbra is veszélyes. A szenny­víziszap rendszeres kihordásá­ra, elhelyezésére évente 8—9 millió forintot költ a gyár. — Arra törekszünk — mond­ja Barna Lajos, a gyár környe­zetvédelmi vezetője —, hogy a víztelenítő állomás fokozatos megépítésével mérséklődjék az iszapkezelés magas költsége. Amennyiben nem oldjuk meg c víztelenítést, úgy a nem sza­bályszerű iszapelhelyezés miatt három éven belül 30 millió fo­rint bírsággal sújthatja válla­latunkat az OKTH. A későbbi­ekben jövedelmzővé akarjuk tenni ezt a környezetvédelmi beruházást. Az iszapunkat vagy elégetjük és másodlagos enerj, giaként hasznosítjuk, vagy miht granulótumjellegű anyagot a teljes nehézfémmentesítés után mezőgazdasági hasznosításra felkínáljuk. Az előbbi a jelen­legi becslések szerint 130, az utóbbi 110 millió forintos be­fektetést igényel. Pillanatnyilag mindez utó­pisztikus lehetőségnek tűnik, hisz a gyár a víztelenítőhöz szükséges negyvenmilliót sem tudja egyszerre előteremteni. Emiatt az új környezetvédelmi létesítmény 1990-ig valósul meg. Sokat számít, hogy az Országos Vízügyi Hivatal a vízügyi alapból támogatást nyújt. A Baranya megyei Agrober, a Mélyépterv és a Vízgépésze­ti Vállalat elkészítette a tech­nológiai, valamint a kiviteli tervet, amelyet a Dél-dunán­túli Vízügyi Igazgatóság enge­délyezett. így az első prés be­szerelésére még idén sor ke­rül. Cs. J. HÉTVÉGE 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom