Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)
1985-10-19 / 287. szám
Piti Zoltán, a városi tanács elnöke Pécs további fejlődéséről Párbeszéd a lakossággal Folytatjuk a megkezdett programokat - 15000 ember lakáshelyzetét tudjuk javítani - Felértékelődik a belváros - Sokat várunk az új közéleti fórumoktól - Nyílt várospolitika retném azonban már most jelezni, hogy ennek sokkal nagyobb a várospolitikai jelentősége, mint a városfejlesztési eredménye, hiszen _ többek k özött — számszerűsíthető képet ad a városhoz fűződő viszonyunkról. alapján lógják megítélni öt év múlvo a tanácsi munkát. Ez viszont összefügg a közelmúltban alakult tanácskozási központok tevékenységével. Mi ezeknek a szerepe a város életében? — A nyílt várospolitika természetes velejárója, hogy fokozatosan kialakulnak azok a fórumok, amelyek egyrészt lorrások várhatóan bövülnek-e vagy a jelenlegi szinten maradnak? — A várospolitika bonyolult fogalom, megvalósításának csupán egyik eleme a város- fejlesztési tevékenység. Ennek a forrásai is több tényezőből tevődnek össze, s a jövőben bonyolultabb struktúrát alkotnak, mint öt—tíz évvel ezelőtt Lényeges eleme marad togyobb helyi bevételekkel, valamint a lakosság önkéntes hozzájárulásaival, s ezek összhatásukban biztosíthatják a város további dinamikus fejlődését. — A fejlesztési eszközök között szó esett a településlej- lesztési hozzájárulásról. Pécsett milyen elgondolások vannak ennek a bevezetésére? Reprezentatív új lakóház épül Pécsett, a Rákóczi úton a Megyei Tanács szomszédságában c Zsolnay-ház folytatásaként. Erb János felvétele szervezik és irányítják az adott városrészben folyó lakóterületi munkát, másrészt biztosítják egy-egy szűkebb közösség érdekeinek a feltárását és képviseletét. Pécsett 15 ilyen tanácskozási központ jött létre. Ezek egyenként megközelítően 8—12 ezer ember képviseletében munkálkodnak, miközben — remélhetőleg —nem tévesztik szem elől a város egészének az érdekeit sem. Ügy gondoljuk, hogy a várospolitika csak akkor lehet embert szolgáló és formáló, ha közelebb kerül az egyes állampolgárhoz. Ebben várunk sokat az új közéleti fórumoktól. A tanácskozón központoknak természetesen vannak rövidebb távlatú konkrét feladataik is, így pl. a város egészére szóló fejlesztési koncepció ismeretében ki kell alakítaniok az adott tanácskozási központ — és ezen belül az egyes választó- kerületek — saját fejlesztési programját is. A célok mellett természetesen az eszközökről is gondoskodni kell. Úgy tervezzük, hogy a tanácskozási központok jogosítványa lesz az új településfejlesztési hozzájárulás bevezetéséről dönteni. Vagy más példát hozva: a közeljövőben kerül testület elé Pécs általános rendezési terve, melyet rövid időn belül fog követni a részletes rendezési tervek kidolgozása. A tanácskozási központoktól igényeljük és várjuk, hogy alkotó részesei legyenek a város egy- egy kisebb részét érintő fejlesztési elgondolások kidolgozásának, majd megvalósításának. Az új fórumok működésétől a lakóterületi munka fellendülését, a városunk jelenéhez és jövőjéhez fűződő érzelmi kötődés erősödését várjuk. Viszonyunk a városhoz — Milyen eszközei vannak a várospolitikai célok megva- lósitásának, a fejlesztési erővóbbra is az állami támogatós, aminek a fő funkciója — a helyi bevételek kiegészítése mellett — a már működő intézmények költségvetési szükségletének a biztosítósa. Üj elem a lakosságszámtól függő — szakmai körökben fejkvótának nevezett — fejlesztési lehetőség, valamint a normatív jelleggel működtetett céltámogatási rendszer. Ez pályázat útján nyerhető el, s a meghirdetett célok esetében a bekerülési költség 20—60 százaléka nyerhető el központi forrásból. Világos, hogy egy tanács akkor jut nagyobb állami támogatáshoz, ha fejlesztési progarmjót minél jobban illeszti a központilag preferált célokhoz. Mi például pályázunk egyrészt 1400 szociális bérlakás megépítésére, a kiemelt programhoz tartozó 1700 csalód vissza nem térítendő állami lakásépitési támogatására, 3700 OTP-lakás területelőkészítésére, 36 általános iskolai és közel 50 középiskolai. tanterem fejlesztésére. Évről évre növekvő jelentősége van a lakossági erőforrásoknak is (pl. adó önkéntes hozzájárulás, társadalmi munka), s ennek fontos megnyilvánulása az új településfejlesztési hozzájárulás. A városfejlesztés eszközrendszeréhez szorosan kapcsolódnak a vállalati és szövetkezeti pénzátadások, valamint a kölcsönös érdekeltséget biztositó koordinációs beruházások. Úgy gondolom, hogy ez utóbbi területen még jelentős tartalékokkal rendelkezünk. A következő öt évben azzal számolhatunk, hogy a csökkenő központi támogatások ellensúlyozhatok lesznek a na— A településfejlesztési hozzájárulás a lakosságtól jövő anyagi támogatás egy új formája. Fontos jellemzője, hogy önkéntes elhatározással lehet bevezetni, helyi célok megvalósítását szolgálja, s arányosabb közteherviselést kíván biztosítani. Mértéke a lakosság döntésétől függően évente 300—2000 forint között mozoghat. A többség által elfogadott és meghatározott fizetési kötelezettség alól természetesen mentesülnek azok, akik alacsony jövedelemmel rendelkeznek, vagy kedvezőtlen szociális körülmények között élnek. A településfejlesztési hozzájárulás pécsi bevezetéséről most kezdtünk párbeszédet a lakossággal. Úgy gondoljuk, az lenne a helyes, ha az igénybevétel céljára, a fizetési kötelezettség mértékéről a tanácskozási központok szerint születne döntés. A lakossági befizetések értelemszerűen teljes egészében a tanácskozási központok területén maradnának, s ezeket egészítenék ki a tanács saját költségvetéséből. Pécsett tulajdonképpen nem is helyes településfejlesztési hozzájárulásról beszélni, elgondolásainkat jobban fedi a „lakóterület-fejlesztési támogatás". Ebből következően azok a körzetek, amelyek nagyobb terhet vállalnák, nagyobb mérvű támogatást is kaphatnak, azok pedig, amelyek nem vállalják az önkéntes fejlesztési hozzájárulást, azok nem igényelhetik az elmaradt bevételek más forrásból történő helyettesítését. Sok múlik a fejlesztési célok helyes meghatározásán, az előkészítő és a szervező munkán, s ennek a végeredménye differenciálhatja — lefelé és felfelé — o különböző városrészek fejlődési ütemét. Az önkéntes fejlesztési hozzájárulás rendszerének általánossá tétele nagy jelentőségű lépés, amely további közös gondolkodást kíván. SzeSok szép épület — A tanács következő ötéves programjában is központi kérdés a lakásépítés, s az újonnan épített lakásállomány összetétele. Mi várható e területen? — Fejlesztési erőforrásainknak közel a felét lakásépítésre fordítjuk. Továbbra is elsőrendű feladatunk a mennyiségi lakásigény csökkentése és a kiemelt rétegek első lakáshoz juttatása. Adott pénzeszközökből a lakásszám úqy növelhető, ha kevesebb állami bérlakást építünk, a felszabaduló erőforrásokat pedig a hagyományos OTP- és egyéb szerveződésű tömeges lakásépítés területelőkészítésére, a lakossági „önerős" építés differenciált anyagi támoaatására fordítjuk. Az erőforrások szerinti strukturális átrendeződéssel egyidejűleg változás várható a lakásépítés területi megoszlásában is. A déli városrész lakásépítési részesedése valamelyest mérséklődik, s a jövőben — a tömegszerű lakásépítés mellett — nagyobb teret kívánunk adni az ún. bokrositott építéseknek. A bányavállalatok igényeinek megfelelően tervezzük a meszesi, valamint a pa- tocsi lakásépítések beindítását, nagyobb teret kívánunk adni a minőségi igényeket is levezető belvárosi lakásépítéseknek, s támogatni kívánjuk a városkörnyéki településeken építkezőket is. A következő öt évben a jelenlegihez közeli mennyiségű új lakás átadásával számolunk, s ezzel — élve a lakáscserékben reilő lehetőségekkel is — 15 000 család lakáskörülményeit tudjuk majd javítani. — A város egyik legsúlyosabb gondja a belváros rehabilitációja, amely az utóbbi időben lendületbe jött, bár nem olyan mértékben, mint szeretnénk. Jónak tartja-e a mai rendszert, milyen szervezeti változtatásokat tart szükségesnek? — Éveken át a „föld alá" fektettük a pénzünket (pince, közmű és egyéb célok), s ez nem volt látványos időszak. Tulajdonképpen most értünk ki a felszínre. Sok szép épület szemlélteti az eredményeket, s ha ezek száma bővül, akkor remélhetőleg feledtetni fogja a mai gondokat: az óllványer- dőt, a felbontott utak miatti közlekedési gondokat, az állandósult zajt és az építkezéssel együttjáró port. A következő években várhatóan gyorsul a rehabilitációs program. Derűlátásomat arra építem, hogy felértékelődőben van a belváros, a csökkenő beruházási eszközöket pótolják a bővülő felújítási források. További jó jelnek tekintem, hogy a tervezők is mind nagyobb gyakorlatra tesznek szert a felújítások műszaki megalapozásában, és a kivitelező építőipar is alkalmazkodik a változó körülményekhez. Kétségtelen, hogy az eredményeket javíthatja egy jobb előkészítő, szervező- és irányító, valamint ellenőrző munka. Erre vonatkozóan több megoldási lehetőséget vizsgálunk, de végleges döntést még nem hoztunk. A személyes véleményem, hogy a hatékonyság javulásának a lehetséges, de nem szükség- szerű útja egy új szervezet létrehozása. Minden bizonynyal eredményt hozhat a meglevő szervezetek működésének o javítása, illetve a koordinációs tevékenység további erősítése. Végül is nem lehetünk türelmetlenek, hiszen a „kétezeréves város" teljes rekonstrukciója, rehobilitációja nem lehet öt—tíz év feladata. Hársfai István Hétfőn, egy dokumentumkiállítással rendezvény- sorozat kezdődik a pécsi Ifjúsági Házban. Megemlékezésül, hogy az épületet a város fiatalsága, rácsodálkozó érdeklődéssel, 1975 őszén kezdte birtokba venni. És mindenki, aki ide belépett. Hiszen főképp az esti irodalmi, színházi, zenei és más eseményeire ide bárki bejöhetett. S volt néhány év, amikor átmenetileg a város egyetlen valamire való közművelődési intézményének szerepét is betöltötte. S gondolom, a legkritikusabb igényű látogató is betérve elismerően hüm- mögött, hogy „ez igen!", s nem véletlenül. Az épület belső megszerkesztése, modern, kényelmes, egyszerű, mégis elegánsnak ható berendezésével szinte minden zugából sugározta a célszerű, több-hasznositá- sú funkció szándékát, bizonykodva arról, hogy itt a tervező, a belsőépítész nem szakadt el a világtól,, a valóságtól, a ház sok irányú rendeltetésétől. S ma, tíz évvel később sem lehet eléggé dicsérni azt a szemléletet, amely tizeknek. százaknak teszi lehetővé eqvidejüleg a hasznos időtöltés, a tartalmas, színvonalas szórakozás jobbára délutáni-esti óráit. A közelben lakom, rálátni o bejáratra. Jó érzés látni a nap szinte minden órájában jövő-menő, vagy éppen az emeleti könyvtárba igyekvő fiatalokat. Ennek az épületnek ma is van egy kialakult vonzása, vonzásköre. Van valami egyéni varázsa. Jólesik ide belépni egy-egy amatőr művészeti bemutatóest, a neves előadóművész műsora vagy épp egy korábban elszalasztott mozifilm előtt, s nézelődni eay kicsit a mindig tiszta és otthonos előcsarnokban, ahol a vizuális kultúra egy jelentékeny fórumaként szinte havonta cserélődnek az IH-Galéria hol kevésbé, hol meglepően izgalmas kamarakiállításai. Mindez most tíz éve kezdődött. Az intézmény vezetői hónapokon át ügyelték, mi a fiatalok igénye, mire jönnek be szívesen. S a program, voltaképp ma is eszerint alakul. Az épület a város kulturális életében viszonylaq hamar tényezővé: a közönség, s elsősorban a fiatalok százai, ezrei körében fogalommá vált. „Menjünk az IHA-ba" . . . És mentek, mennek, azaz jönnek. A ház mintegy húsz szakköre, amatőr művészeti csoportja, műhelye, sportszakosztálya kialakult közösségeket, művészeti programjai mindig más és más közönségrétegeknek fogad be, amelyek általában elégedetten, élménnyel távozhatnak. Saját együtteseik voltak és vannak, olykor megszűntek, átalakultak. Jó szívvel, szép emlékekkel gondolunk a Ki mit tud?-győztes IH-kamarakórusra, azama- tőrfilmes YXILON sikereire, az amatőrszinpadra (ma: Egyetemi Színpad); szép hangú vonószenekaruk tíz éve működik. S hosszan sorolhatnánk, mi minden várja programmal a fiatalokat. Vagy éppen az országos és nemzetközi nagyrendezvényeken a felnőtteket, hiszen számtalanszor adott otthont gyer- mekszinházi találkozóknak, bábfesztiváloknak, diapo- ráma-fesztiváloknak, miegyébnek Olykor vagy rendszeresen - ma is jólesik betérni ide. Ez az intézmény valóban otthon. Társunk, barátunk. Kívánjunk boldog születésnapot, s szép és tartalmas jövőt a tízéves IHÁ-nak. W. E. HÉTVÉGE 3. Pécs megyei város újonnan megválasztott tanácsa az alakulással kapcsolatos formaságok lebonyolítása utón munkába lendült, s túl van az első nagyobb erőpróbáján is: alapos vita után továbbmun- kálásra bocsátotta a város hetedik ötéves tervkoncepcióját. A tanácsról, az előtte álló tennivalókról, gazdálkodási lehetőségeiről kértünk interjút Piti Zoltán tanácselnöktől. Új utakon is — Kérem, mutassa be Pécs új tanácsát. — Átfogó jellemzés majd csak a végzett munka alapján adható, igy most csak a főbb statisztikai mutatókról szólhatok. A tanács testületé 90 választottból áll, s a munkájukat — ugyancsak a lakosság által választott társadalmi aktívaként — 83 póttanácstag segíti. A megválasztottak közel kétharmada első alkalommal nyerte el a választók bizalmát, tehát szó szerint is igaz, hogy megújult a tanács testületé. Nőtt azoknak az aránya, akik a választókerületük lakói s egyben akik tehát nap mint nap együtt élnek lakóterületük örömeivel, gondjaival. Az újonnan választottak nem azzal szereznek tekintélyt, hogy tagjai lettek a testületnek, hanem feltehetőleg azért kaptak közéleti megbízatást, mert tekintélyük van. — Milyen programot tűz maga elé a megbízatás öt esztendejére szólóan az új testület? — Szerencsés dolog, hogy a tonácsciklus programja egybeesik a hetedik ötéves tervidőszakkal, igy alkalom van az országos, a megyei és a helyi törekvések összehangolására is. Városi szintű törekvéseink egyik jellemzője a korábban megkezdett programok folytatása, ha lehet, gyorsítása. Másik jellemző az új igényekhez való mielőbbi alkalmazkodás, vagyis a városfejlesztés új útjainak a megtalálása. Egyidejűleg kell biztosítani a tömeges lakásépítésnek teret odó új városrészek építését, a belvárosi rehobilitáció gyorsítását, a korábban elhanyagolt peremkerületek ellátási körülményeinek a javítását, valamint a város és környéke kölcsönös érdekeltségen alapuló együttműködését. Nem kisebb feladat ennél az iskolák zsúfoltságának a csökkentése, valamint a növekvő létszámú idős korú népesség szociális és egészségügyi ellátásának a biztosítása. Jogos lakossági igény a viz- és szennyvizcsatorna-hálózat fejlesztése, o hírközlési kapacitás bővítése és a környezeti kultúra további javítása. Mindezek mellett az lesz a legfontosabb, hogy javítsuk a termelés hatékonyságát, növeljük a város üzemeinek a jövedelmezőségét. Ezek nélkül ugyanis nem teremthetők meg az eredményes várospolitika feltételei. — ön a tanácsülésen azt mondta: nem lehet olyan választókerület, ahol nem történik valami elmozdulás, hiszen a lejlődés iránya és mértéke
