Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)

1985-10-19 / 287. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli ncroiö XLII. évfolyam, 287. sióm 1985. október 19., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Párbeszéd a lakossággal (3. oldal) Egy bűzforrással kevesebb lesz (5. oldal) Fél évszázad hűség (6. oldal) Á POTE rektora (7. oldal) Emelik a sertés- és broilerárakat Ösztönzés a minőségre — Jobb keveréktakarmányok széles választékban Biztos piac a következő években Január 1 -töl 39,30 forint lesz a kistermelőktől felvásárolt ser­tések alapára. Fehér hússertés után minőségi felárat fizetnek, de nem csökkentik a pigmentált sertések árát. Nem lesz kötelező az objektív minősítés, viszont felárat kapnak azok a kistermelők, akik kérik sertéseik vágás utáni minősítését. A brojlereknél mát november 1-én életbe lép a kilónkénti 2 forintos időszaki felár, a nyári árcsökkentést nem vezetik be. A nagyobb súlyra ösztönzés érdekében 1985. november 1. és 1986. március 31. közötti időszakban a súlyhatár 5 ki­logrammal nő, vagyis a jelen­legi 35,50 forint/kilogrammos, az 1986. január 1-től érvényes 39,30 forintos alapárat a 95— 125 kilogramm közötti sertések­re fizetik ki. Azok a kistermelők, akik a sertéshizlalási szerződés meg­kötésekor kérik sertéseik vágás utáni minősítését, az elsőosz- tályú sertések után 2,10 forint/ kilogramm, a másodosztályúak után 1,20, a harmadosztályúnk után pedig 0,60 forint/kilo- gramm további minőségi fel­árat kapnak. Az objektiv minősítés önkén­tes. Vesztenivaló nincs rajta, csak nyerni lehet vele. Ugyan­is a negyedosztályú sertés után is kifizetik a 42 forintot. A har­madosztályú kilója 42,60, a másodosztályúé 43,20. Az első­osztályúval 44,10 forint/kilo- gramm érhető el. Pécsett már hónapok óta tapasztalatszerzés céljából vágás után minősítik a kistermelőktől felvásárolt sertéseket is. Júniusban a ser­tések 31, augusztusban 35 szá­zaléka volt 1-3. osztályú. Az átvétel vágás utáni minősítés esetén is kint történik élősúly­ban, mérlegelve. Ezt kifizetik. Vágás után a minőség alapján a kint mért élősúlyra adják meg a felárat. A minőség javítása érdeké­ben megélénkül a kocakihelye­zés. Baranyában a következő öt hónapban 4000 vemhes ko­casüldőt kínálnak fel a kister­melőknek, mégpedig november­ben 6000, majd február végéig 5500, március-májusban 6000 forintos áron. Rendelkezésükre bocsátanak törzskönyvezett ka­nokat is, s ingyen történik to­vábbra is lehérhússertésekkel a mesterséges termékenyítés. Jel­lemző a baranyai kistermelők „fehérítési" törekvésére, hogy míg tavaly az első félévben még minden harmadik kocát lapállyal, cornwallal, vagy övessel termékenyíttettek, ezek­re az idén már semmi igény nem volt. Változás várható a takar­mányellátásnál. Január elsejé­től új receptúrák alapján ke­vernek, és ezzel javulni fog a béltartalom. Szorgalmazzák a félintenziv és intenzív keverék­takarmányok felhasználását, de forgalmaznak olcsóbb és jól hasznosuló, úgynevezett háztáji tápokat is. A fehérjeárak mér­séklődése miatt január 1-töl csökkennek a takarmányárak - előzetes információk szerint (Folytatás a 2. oldalon) A változásokról a MÉM in­formációi alapján tegnap dr. Álló Miklós, a Megyei Tanács osztályvezetője tájékoztatta a mezőgazdasági nagyüzemek vezetőit. A következő évek exportlehe­tőségei azt mutatják, hogy a megfelelő minőségű sertés- és baromfitermékeknek a követke­ző években biztos piaca lesz. A sertés- és baromfitenyésztés ösztönzésére ezért január 1-től növelik mind a nagyüzemek­ben, mind a kistermelők által előállított vágósertések árát. A kistermeléssel kapcsolatos intézkedéseket ismertetjük, mi­vel a nagyüzemek vezetői írás­ban is megkapták a tájékoz­tatást, és a sertések 59 száza­léka Baranyában a kisterme- fésből származik. A normál súlyú, vagyis 95— 120 kilós sertések alapára 39,30 forint lesz a mostani 35,50 helyett. Megszűnik azon­ban a több éves szerződéses felár, ez beépült a 3,80 forint­tal megemelt alapárba. A 39,30 forinthoz a követke­ző felárak járnak: 1 forint mennyiségi leiár (fele a kister­melőé), 1 forint időszaki felár az első negyedévben és 1,20 minőségi felár a fehérhússer­tésért. A kistermelő tehát a té­li hónapokban 42 forinttal szá­molhat. 121 kilogramm felett 34 fo­rintot, 140 felett 32,50-et, 95 kilogramm alatt 33,56 forintot fizet a vállalat. táron ezer vagon betakarítását tervezik, ami a tavalyi ered­ménynél valamivel jobb. A CCM-módszerrel -, vagyis a szem és a csutka ledarálásá- val — eddig 240 vagonnal tá­roltak. A mágocsi határban a Pio- neer-3906 hektáronként már 7,3 tonnát terem. Rekord, ugyanis a többi hibrid átlaga egy tonnával kevesebb. Az 1510 hektáros kukoricaterületen 7 tonnás üzemi átlaggal számol­nak. A szárító itt is 24 órában megy, naponta 30-35 vagon menyiséget dolgoz fel. Több tárolótérre lenne szükség, hogy a hét kombájn ne kényszerül­jön időszakos leállásra. Az egyházaskozóri tsz-ben 34 százalék a nedvességtarta­lom, ezért a CCM-módszerrel eddig 70 vagon kukoricát tet­tek el takarmányalapanyag­nak. Ebben a határban jelen­leg jól szerepelnek az ameri­kai hibridek. Született 8, sőt 9 tonnás eredmény is. Orbán József osztályvezető 7—7,5 ton­nás üzemi átlagot említ, ami Tegnap Dobszán megnyílt a nagydobszai talpasház és néprajzi gyűjtemény elnevezésű új múzeumi bemutatóhely. Képünkön, balról a helybéli iskolások ünnepi műsora és a népi műemlék együttes első szobája, az első látogatókkal. (Tudósítás a 2. oldalon). Fotó: Tóth László £jjel-nappal dolgoznak a szorítok A kishajmási Hegyalja Tsz földjein betakarítják a kukoricát Kukorica­betakarítás Jól vizsgáznak a Pioneer-fajták Jó ütemben halod a kuko­rica betakarítása Baranya megyében. A mintegy 80 000 hektár termőterület felénél tar­tanak. A száraz idő ellenére a szemek nedvességtartalma 20 —30 százalék. A szárítók két- három műszakban dolgoznak, erősen leterheltek. Sásdon például tegnap a hat kombájn átmenetileg le­állt a 926 hektár kukorica vá­gásával. Az éjjel-nappal mű­ködő szárító nehezen fogadja a kishajmási tsz szállítmányait is. Az idei üzemi átlag várha­tóan 7,5 tonna, kisebb a tava­lyinál. Az aszály érezteti a ha­tását. Most még csak a Pio- neer-3732 hektáronkénti 8 tonnás hozamával elégedettek. A Bikali Állami Gazdaságban is ebben a fajtában bíznak, aminek a vágása a margit- majori részen még hátra­van. A Pioneer-3839, —3901, -3906 eddig 6-6,5 tonnás ho­zamokat mutat. Az 1400 hek­a tsz történetében rekordnak számít. Elégedettek a pár esz­tendeje meghonosított külföldi fajtákkal. A siker persze nem­csak ennek köszönhető. Sokat számít, hogy jobban előkészí­tett területen, elsősorban lu­cernafeltörés után történt a vetésváltás. A magyarszéki táblákban a kukorica hektáronkénti hoza­ma 6,5-7 tonna között alakul. Ezen az őszön arattak már 8 tonnás átlagot adó táblában is. Az öt kombájn a 400 hek tár kukoricaterület felénél jár. Igaz, sokat vándorolnak, mert keresik a kevésbé nedves sze­meket tartalmazó kukoricaré­szeket. Ez sok energiát emészt fel, miként a szárítós is. Pál József elnök szerint mégsem csalódtak a Pioneerekben, amelyekből három éve vetet­tek először. Jövőre 600 hektá­ron termesztenek kukoricát. Cs. J. Fotó: Proksza László Üiést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksé­ge pénteken ülést tartott. A testület tájékoztatást hallgatott meg a szakszer­vezeti választások eddigi tapasztalatairól. A továb­biakban az elnökség jóvá­hagyta az Országos Köz- művelődési Tanács elnök­ségével közösen kiadandó irányelveket a vállalati művelődési bizottságok munkájának továbbfejlesz­téséről. Az irányelvek a vállalati önállóságban be­következett változások fi­gyelembe vételével módo­sítják a bizottságok eddi­gi feladatkörét. Az elnökség október 25- re összehívta a Szakszer­vezetek Országos Tanácsát. Európai Kulturális Fórum Zárt plenáris üléssel folytatódott a tanácskozás Az Európai Kulturális Fó­rum zárt plenáris üléssel foly­tatta munkáját a Budapest Kongresszusi Központban. A pénteki üléseken har­minc felszólalás hangzott el; a hozzászólók között számos kulturális személyiség, alko­tóművész fejtette ki vélemé­nyét a kultúra általános elvi kérdéseiről. Az MTI tudósitó­jának értesülései szerint a magyar küldöttség két tagja is szót kapott. Szabó István Oscar-díjas filmrendező az európai filmművészet mai irányzatait vázolva azt vizs­gálta, hogy e művészeti ág képviselői alkotó munkájuk­kal miként járulhatnak hoz­zá a humanista értékek meg­őrzéséhez, védelméhez. Bol­dizsár Iván író, a Magyar Pen Club elnöke az európai kulturális együttműködésnek egyik, hazánk számára külö­nösen fontos — s a fórum munkájának is előterében álló — kérdésről szólt: a ke­véssé elterjedt nyelveken születő művészeti alkotások mind szélesebb körű megis­mertetésének lehetőségeit elemezte. A délutáni ülésen — ame­lyen Giulio Tamagnini nagy­követ, az olasz küldöttség ve­zetője elnökölt — a küldöttek egyperces néma felállással adóztak a péntek honjaiban kivégzett dél-afrikai polgár­jogi harcos nemzetközi hírű költő, Benjamin Moloise emlékének; felháborodással ítélve el a fajüldöző rezsim újabb véres tettét. A tanácskozáson több, a kisegítő munkaszervek (mun­kabizottságok) tevékenységé­vel összefüggő ügyrendi, il­letve gyakorlati kérdést is megvitattak. Szombaton a küldöttek a fórum magyar nemzeti bi­zottságának meghívására a Duna-konyarba látogatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom