Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)

1985-10-15 / 284. szám

1985. október 15., kedd Dunöntaii napló 5 Önnek melyik tetszik? Új színekben a városi buszok Az elmúlt hetekben új színezésű autóbuszok jelen­tek meg a pécsi tömegköz­lekedésben. A 12-es Volán, azaz új nevén a Pannon Volán, önállóvá válásával több formai változást vég­rehajtanak, melynek egyik része, hogy a városi forga­lomban részt vevő buszokat fokozatosan átfestik... A dinósárga járművek helyett Pécs színeit — kék és sár­ga — reprezentáló színeket festenek a buszokra. Nem csupán formai, esztétikai jelentősége van a dolog­nak, hanem tartalmi is, hi­szen eddig a helyi és hely­közi járatokat nem igen le­hetett megkülönböztetni, — valamennyi sárga volt. S ez különösen azokban a meg- ' állókban okoz gondot az utasoknak, ahol a vidéki és a városi autóbuszok is megállnak. Néhány hónap­pal ezelőtt ugyan a helyi buszokra kék és sárga, a távolságiakra piros és fe­kete csíkokat festettek, de i a vállalat tovább szeretne lépni. Jelenleg tíz autóbusz ró­ja a város útjait, alsó részü­kön a sárga különböző ár- j nyalataival, kék csíkkal és anélkül, felül pedig kelle­mes, kék színnel. A Pannon Volán az utazóközönség egyetértésével szeretné a végleges színösszeállítást kialakítani, ezért kéri, hogy a vállalatnál tegyenek ja­vaslatot. A buszok rendszá­ma alapján jelezzék: önök­nek melyik tetszik? A leg­több „szavazatot” kapott színösszeállításra festik a pécsi helyi járatokat. A Pannon Volán tervei között szerepel, hogy — az eddigi csigavonalas helyett - új emblémát készítettnek, s az utazó személyzet is a jelenleginél szebb egyenru­hát kap. R. N. Növekvő információszükséglet Ipari szakkönyvtári alközpont Pécsett A Mecseki Szénbányák információs csoportját bízták meg a feladat ellátásával Kis-balatoni ásatások A Mecseki Szénbányák in­formációs csoportja ipari szak- könyvtári alközpontként tevé­kenykedik ez évtől. Az Ipari Minisztérium Informatikai Köz­pontja bízta meg e feladattal. A szakkönyvtári hálózat létre­hozásának jelentőségét az mu­tatja, hogy Baranyában nincs nyilvános műszaki könyvtár, az információszükséglet viszont egyre növekszik. — Baranyán kívül ideiglene­sen Somogy megye is hozzánk tartozik — mondja Hamar László, a területi alközpont ve­zetője. — Harmincegy ipari vállalat szakirodalmi informá­cióellátásának javítása, a he­lyi könyvtárosok munkájának segítése csoportunk célja, ez azonban nem mehet saját vál­lalati munkánk rovására. A baranyai tagkönyvtárak között található olyan, ahol 300, s van olyan, ahol 7500 darabos a szakkönyvállomány. A könyvekkel foglalkozók közül mindössze négyen főállású könyvtárosok a tizenhat válla­latnál, a többiek egyéb tevé­kenységük mellékeseként kap­ták a megbízatást. A képzést- továbbképzést a Megyei Könyv­tár szervezésében induló egy­éves tanfolyam biztosítja. Megyénkben működik egy Könyvtárközi Bizottság. Fel­adata az, hoqy összehangolja a különböző könyvtárak mun­káját. így készülhetett el koor­dináló tevékenységük eredmé­nyeként például a külföldi fo­lyóiratok baranyai lelőhely- jegyzéke, mely tartalmazza a hálózaton kívüli megrendelé­seket is. A Mecseki Szénbányák infor­mációs csoportja rendelkezik tájékoztatást segítő eszközök­kel. A Commodore 64-esükön keresztül a számítógépek könyvtári alkalmazását kíván­ják népszerűsíteni. Felmérést folytatnak, hogy az ipari szak- könyvtári hálózaton és ezen kí­vül is a vállalatok, szövetkeze­tek, intézmények mennyiben igénylik a nemzetközi infor­mációs rendszerbe kapcsoló­dást, melyre az Ipari Informati­kai Központon keresztül lehe­tőség nyílik. Az élő vonal ki­alakításával piackutatók, fej­lesztőmérnökök, döntéshozók sokrétű információ birtokában végezhetik munkájukat. Az információs csoport a te­rületi alközponti feladatokat két könyvtárossal, a tájékozta­tó tevékenységet pedig angol- francia-német-orosz nyelvet jól ismerő négy munkatárssal lát­ja el. L Cs. K. Befejeződött az ásatási szezon a Kis-Balatonnál. Eb­ben az évben már az épülő védelmi rendszer leendő má­sodik tározójának területén tevékenykedtek a régészek. A vízügyi dolgozók minden korábbinál nagyobb tempó­ban dolgoztak, így a terve­zettnél gyorsabb ütemben kellett megoldani a lelet­mentést is. A legfontosabb archeológiái munkálatok színhelye Hídvégpuszta, Sár­mellék és Fenékpuszta kör­nyéke volt. Az idén találtak közül elsősorban az őskori leietek voltak jelentősek, de felfedeztek réz- és bronzkori erődített településeket is. Elő­ször bukkantak ebben a tér­ségben kora Árpád-kori em­lékekre; föllelték egy vas­megmunkáló műhely nyo­Először bukkantak Árpád-kori leletekre mait, illetve egy olyan, több mint 200 sírból álló temetőt, amely a XI. század első fe­léből származik. A régészek által kulcslelőhelynek tartott Hidegpusztánál megtalálták azt a bizonyos Fehérváron át­vezető hadiutat, amelyen a középkorban Budáról egé­szen az Adriai tengerig el lehetett jutni. A 4—6 méter széles, kőtörmelékkel fel­szórt, árkokkal övezett út dé­li oldalán előkerültek az első utcás falu, a hajdani Szenti- ván házainak maradványai is. A kis-balatoni ásatások, melyek során hazánkban el­ső alkalommal kutatják, vizsgálják egy gyakorlatilag zárt tájegység hajdani la­kosságának életét, kultúráját, 1990-ig tartanak. Közben fo­lyamatosan válogatják, res­taurálják az óriási mennyi­ségű leletet. A Magyar Tu­dományos Akadémia támo­gatásával hamarosan elkez­dik annak az évkönyv-soro­zatnak az összeállítását, amelyben a kutatások tudo­mányos eredményeiről adnak számot. Az első kötetben a késő népvándorláskori teme­tők leletanyagát ismertetik. Természetesen kiállításokat is rendeznek a gazdag anyag­ból: jövőre Nagykanizsán nyílik tárlat a Kis-Balaton történetéről. Újabb sikeres pécsi éoületfelújítás Az állványzat utolsó elemeit szerelik le az építők Cseri László felvétele Ismét „palota” a postapalota Ismét bebizonyosodott: egy épület általános felújítása jó­val ihoszabb ideig tart, mint azt eredetileg felépíteni. A pé­csi postapalotát Balázs Ernő műépítész tervei alapján Schlauch Imre annak idején 1902-1904 között építette fel, ám a felújítása egy évtizeddel ezelőtt kezdődött, s csak most jutott a befejezéshez. Igaz: ezalatt az ügyfelek népes tá­bora ebből mit sem vett észre a szolgáltatásokat illetően, s a négy megyére kiterjedő igazgatósági munka is zavar­talan volt. Zsolnay pirogránit homlokzati díszek és tetőcserepek Rekonstrukció és településfejlesztés Választás a HNF belvárosi körzeti bizottságánál Minden pécsit érdekel, mi lesz a belváros sorsa, hogyan halad és alakul a rekonstruk­ció, de az magától értetődik, hogy leginkább azok az em­berek kísérik figyelemmel ezt a munkát, akik nem csupán arra járnak nap mint nap, ha­nem a belvárosban is laknak. Így érthető az is, hogy tegnap délután a legtöbb kérdés ez­zel kapcsolatban merült föl a Hazafias Népfront belváros I. körzeti bizottsága választási gyűlésén. Először Zakariás László, a körzeti bizottság elnöke szá­molt be a két választás között eltelt időszak, az előző öt éve alatt a körzetben végzett nép­front-munkáról. A munkát és a munka jellegét eleve megha­tározza, hogy ebben a körzet­ben többségében idősek, nyugdíjasok élnek; ez a tény meghatározta azt is, hogy például ebben a körzetben kevesebb társadalmi munkát tudtak szervezni. Mint már em­lítettük, a belváros rekonstruk­ciója nagyon érdekli a közvé­leményt, éppen ezért a nép­frontbizottság szervezésében többször tartottak erről tájé­koztatót, ismertették a terve­ket. A belváros sorsát érintő kérdések és hozzászólások mellett a településfejlesztési hozzájárulással összefüggő gondokról esett a legtöbb szó a beszámolót követően. A körzeti népfrontbizottság választási ülésén jelen volt dr. Molnár Zoltán, Pécs Város Tanácsának általános elnök- helyettese, aki valamennyi, mindkét témában fölmerült kérdésre választ adott a jelen­levőknek, s ígéretet tett arra is, hogy miután a VII. ötéves terv már konkrétabban körvo­nalazódott, ismét szívesen áll a választókörzet rendelkezé­sére. Miután Zakariás László há­rom népfrontaktívának átnyúj­totta a Kiváló társadalmi mun­kás kitüntetést, sor került a választásra. Megválasztották a harminchét tagú testületet, majd a körzeti bizottság elnö­kéül ismét Zakariás Lászlót. A HNF belváros I. körzeti bizott­sága titkára dr. Rihmer István lett, alelnökei pedig dr. Ben- kő Klára, Molnár Józselné, Bánfai László, dr. Hegedűs Sándor. Ezt követően megvá­lasztották a városi népfront­értekezlet négy küldöttét, majd azt a három főt, akit tagként delegáltak a HNF Városi Bi­zottságába. Említést érdemel az is, hogy az elmúlt nyolc évtizedben csak a szokásos kisebb, inkább karbantartásjellegű felújítá­sokat végezték az épületen, az első igazi nagy felújítást eb­ben az évtizedben hajtották végre, s ebből is az utolsó há­rom év az épület külső felújí­tására jutott. Az erre vonat­kozó döntés 1980 derekán szü­letett. Különböző vizsgálatok alapján állapították meg, hogy az épület homlokzata, te­tőzete, egyes homlokzati pi­rogránit díszei olyan állapot­ban vannak, hogy tovább nem lehet halogatni a nagy felújí­tást, javítgatással már semmit sem lehet elérni. Barics József, az igazgató­ság építési osztálya magas- építési csoportjának a vezető­je nagy halom fényképpel in­dokolja a felújítás szükséges­ségét; a homlokzatnak szinte minden négyzetcentiméteréről készült felvétel, s ezeken jól látható a felújítás előtti álla­pot. A döntés és a munka kez­dése közti két esztendő ma­gyarázatául pedig elmondja: tizennégy megye különböző építőipari vállalatát keresték meg, de valamennyitől eluta­sító választ kaptak. így aztán arra kényszerültek, hogy saját vállalkozásban fogjanak hoz­zá a nagy munkához, s az eredmény azt mutatja, hogy érdemes volt. A városháza után a pécsi épületfelújítások újabb nagyszerű produkciója tárul elénk. A posta magasépítési üze­mét, amelyet eddig merőben másfajta munkákkal foglalkoz­tattak, technikailag és szak­mailag fel kellett készíteni er­re. A technikai részt legin­kább az állványzat beszerzése jelentette, a szakmait pedig az, hogy a munkásoknak meg kellett tanulniok a homlokzat­képző építési módszereket. Ez Mischt Lajos idős pécsi építő­mester érdeme: a csarnokban és a belső, udvari homlokza­tokon az ő segítségével sajá­tították el — ma már látjuk — mesterfokon a régi fogásokat. A külső felújítás költsége megközelíti a 30 millió forin­tot, s ennék keretében majd­nem teljes egészében ki kellett cserélni a mázas pirogránit te­tőcserepeket és a homlokzati pirogránit díszeknek közel a felét. Ebben kitűnő partner volt a Zsolnay gyár, amely szív­ügyének tökintette, hogy a pi- rogránit-gyártásnak ez a leg­nagyobb pécsi reklámja a ma­ga eredeti szépségében pom­pázzék ismét. E pompa legnagyobb att­rakciója viszont, hogy ismét láthatóvá vált Magyarország régi címere, amely az évtize- dök alatt mit sem veszített a színei eredeti élénkségéből. Egy érdekesség: a bádogborí­tás eltávolításában közremű­ködött ugyanaz a Kalmár Jó­zsef lakatos, aki annak idején részt vett a bádog felrakásá­ban. A homlokzaton természe­tesen elhelyezték a népköztár­sasági címert, ami meglehető­sen kicsi és színezetlen, így beleolvad a környezetébe. Mentségül 'legyen mondva: a színezéssel nem akarták meg­bontani a két emelet közti re­lief-sor egységes képét, az épület tengelyében viszont ez az egyetlen hely kínálkozott a címer elhelyezésére, ahová végül is került, ott pedig csak ekkorát lehetett a motívumok közé illeszteni. H. I. Csehák Judit, a Miniszterta­nács elnökhelyettese hétfőn a Parlamentben fogadást adott a szovjet kultúra napjai al­kalmából hazánkban tartózko­dó szovjet kulturális küldött­ség és művészdelegáció tisz­teletére. A fogadáson megjelent Kö- peczi Béla művelődési minisz­ter és Pjotr Gyemicsev szovjet kulturális miniszter; s részt vett társadalmi és kulturális életünk számos más kiemelke­dő személyisége. Hétfőn elutazott Budapestről a vietnami parlamenti küldött­ség, amely Nguyen Huu Tho- nak, a Vietnami Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlése el­nökének vezetésével hivatalos, baráti látogatást tett hazánk­ban. A delegáció magyarországi tartózkodása idején tárgyalást folytatott a Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a magyar országgyűlés elnöke vezette parlamenti kül­döttséggel. A vendégeket fo­gadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. A vietnami parlament képviselői részt vet­tek a magyar országgyűlés őszi ülésszakának első napi tanács­kozásán. Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese és Radi- voje Brajovics, a JSZSZK Crna Gora Szocialista Köztársasága végrehajtó tanácsának elnöke — aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban — hét­főn a Parlamentben megkezd­te tárgyalásait. A megbeszéléseken áttekin­tik a magyar-jugoszláv kap­csolatokat, értékelik a Ma­gyarország és a Crna Gora Köz­társaság közti gazdasá­gi, műszaki-tudományos és kulturális együttműködés hely­zetét és továbbfejlesztésének lehetőségeit. A Magyar Jogászszövetség 11. küldöttközgyűlése október 13-án Siófokon ülésezett. A küldöttközgyűlés értékelte a szövetség elmúlt ötéves tevé­kenységét, majd megválasztot­ta vezető testületéit és tiszt­ségviselőit. A szövetség elnöké­vé a következő öt évre ismét dr. Antalffy György tanszékve­zető egyetemi tanárt, főtitká­rává dr. Nagy László egyetemi tanárt választották.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom