Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)
1985-10-13 / 282. szám
Világhírű japán testvérpár hangversenye Pécsett Két kiváló japán művész adott tegnap este hangversenyt Pécsett, a Művészeti Szakközépiskola hanqversenytermében. Ko Iwasaki csellóművész és húga, Shuku Iwasaki zongoraművész kamarakoncertjét, pontosabban európai turnéját a Japán Kulturális Alapítvány szervezte. Pécsi fellépésükre elkísérte őket a budapesti japán nagykövetség első titkára, Kanji Isusbima is. Ko Iwasaki csellóművész az Amerikai Egyesült Államokban, az lllionis Egyetemen tanít, onnan érkezett Európába. Japánban végzett konzervatóriumot és egy ideig Pablo Casalsnak is tanítványa volt. Számtalan külföldi turnén vett részt szólistaként, a világ nagy zenekaraival játszott, rangos nemzetközi díjak tulajdonosa, akárcsak testvére, Shuku Iwasaki, aki előszeretettel játszik kamaramuzsikát. Elsősorban kísérőjátékával tett szert nemzetközi hírnévre, és harminchárom hanglemezen szerepelt kiváló muzsikusok kísérőiéként. Ő az amerikai Hartfort Egyetem zeneiskolájában fejezte be tanulmányait, ugyancsak számos külföldi turné és nemzetközi díj áll mögötte, jelenleg Tokió zeneművészeti főiskolájának tanára. A két testvér előszeretettel játszik kamaramuzsikát, ilyen koncert részese lehetett tegnap a pécsi közönség is: klasszikus darabokat szólaltattak meg és eov japán zeneszerző müvét. Hat éve minden év decemberében kamarazenei tábort vezetnek hazájukban. Mostani körút- iukon Berlinben, Prágában, Szófiában és Bukarestben léptek fel. Pécsi koncertjük után Róma lesz következő állomásuk. (Képünk a délutáni próbán készült.) Sertéscsülök Lakatosné módra Film és színház Hétvége Szekszárdon Pénteken délután négykor a szerszárdi Panoráma Filmszínházban kezdődött a szovjet filmek fesztiváljának vidéki ünnepi díszbemutatója. A vendégeket M. V. Alexandrovot, a Szovjetunió Állami Filmbizottságának elnökhelyettesét, Marlen Hucijev filmrendezőt és Natalja Bjelohvosztnyikova színművésznőt, akik Síró Gyulának, az MSZB7 főtitkárának társaságában érkeztek Tolnába, valamint az ünnepi megnyitó résztvevőit, Szabó Géza, a Városi Pártbizottság első titkára köszöntötte. Ezt követően pedig bemutatták az Utószó című filmet, amelyet Marlen Huoijev rendezett. Szinte ezzel egyidőben nyílt meg a Szekszárdi Babits Művelődési Központ színháztermében az Auróra országos színjátszóverseny és -fesztivál. Erre az ország számos megyéjéből érkeztek azok az együttesek, akik korábban különféle színjátszó fesztiválok győztesei voltak. A ma délig tartó versenyen a dél-dunántúli színeket a pécsi „Két” Színpad, a zalaegerszegi Reflex Színpad és a du- naföldvárl Játékszín képviseli. A résztvevők klasszikus orosz, maii szovjet, illetve a felszabadulás utáni magyar írók munkáit mutatják be. Az ünnepélyes eredményhirdetésre ma délután kerül sor. Tűz a tokaji fenyvesben A hetek óta tartó száraz idő fokozott óvatosságot követel az erdőkben a tűzrakásnál, illetve az avarégetésnél. A gondatlanság idézett elő pénteken erdőtüzet Tokajban, a Vecsés- dűlőben lévő fenyves erdőben. A tűzoltóság rövid időn belül a helyszínen termett, és több órás erőfeszítéssel eloltotta a tüzet. A tűz így is mintegy három hektárnyi területen elpusztította a fák lombozatát, s hat hektárnyi bozótos is leégett. Az eddigi vizsgálatok szerint a tüzet emberi gondatlanság idézte elő. A patinás Halásztanya talán egyik legöregebb vendéglője a (B. M.) vendéglátó vállalatnak. A jó híre is évtizedek óta tartja magát, mindenképpen kitűnő konyhája miatt. A Flórián téri üzlet vezetője — most már néhány éve — Lakatos László, a konyhafőnök pedig a felesége, Irénke. Mondhatnánk azt is, hogy vendéglátós család, mert kisebbik fiuk, a tizenöt esztendős Zsolt — ugyancsak a vállalatnál — első éves szakácstanuló. Senki nem beszélte rá a szakmára, maga választotta. Csak a szobafestő nagyobbik fiú, László űzi saját tisztes iparát. — Zsolt nagyon ügyes, múltkor meglepetésként tortát is sütött nekünk, amikor zárás után hazatértünk - mondja Irénke asSzony. — Egyébként a családi, szakmai hagyománynak van hátránya is. Nálunk nincs szünnap, így aztán néhány kivételtől eltekintve egész évben mindennap nyitva tartunk, így aztán a családi, ünnepi ebédek is ritkák. Lakatosné a mamától tanulta el a főzés tudományát, amit aztán családi körben folytatott, mert így „nagy tételben" csupán öt esztendeje készíti a napi ételeket: házi ízekkel. Nyolcvan-száz adag — zömében halászlé — kerül a vendégek elé. A főprofil tehát a halászlé: öt főre — házi adagként - másfél kilós pontyot számít, pontosabban ez a mennyiség már színhús. A fejből, farokrészből alapiét készít, másfél fej vöröshagymával. Az átpaszírozott alaplébe helyezi a besózott halszeleteket, nyáridőben csöves paprikát, egykét szem paradicsomot tesz hozzá, majd felöntve vízzel húsz-huszonöt percig erős lángon lobogva főzi és közben adagolja hozzá a pirospaprikát. Persze ahány szakács, annyi szokás, a halászlé alapvető receptjétől nem igen lehet eltérni, mégis más-más a lé íze, zamata. Vagyis érzék kell hozzá és mindig friss hal... — Egyébként más ételeket is mindig frissen tálalunk, bármit választ a vendég az étlapról — mondja az üzletvezető, Lakatos László. Felesége közben elmondja másik ajánlatát: A megtisztított csülköt csontig bevágja, besózza, majd kevés zsiradékon hirtelen süti néhány percig. Ezután kevés víz hozzáadásával, egy fej szeletelt hagymával, néhány gerezd fokhagymával és koriander maggal ízesítve, lefedve puhára párolja, ha lehet, sütőben. Mielőtt megpuhul, csíkokra vágott burgonyát helyez a csülök köré, továbbá egy-egy kettévágott paradicsomot, két felszelt csövespaprikát, mindezt piros paprikával meghintve. A hozzávaló rizsköretet külön megfőzi és a csülökkel, burgonyával együtt tálalja. Tálaláskor kevés töröttborssal meghinti az ételt. Vegyes savanyúsággal fogyasztható. Ezt a kitűnő csülkös ételt persze jobb előre megrendelni, mert készítése időigényes. Mindenesetre érdemes türelmesen várakozni. R. F. Mexikó meglepetés az orvostudománynak is Katasztrófát túlélő csecsemők Mi a gyermekgyógyász véleménye? Megdöbbentő volt a hír: négy nappal a mexikói földrengés után ötvennyolc csecsemőt találtak sértetlenül a szülészeti klinika romjai alatt. Nemcsak a földrengéssújtotta város lakói iránt aggódókat örvendeztette meg az eset, meglepetés volt az orvostudomány számára is. — Újszülöttek napogik vizeletem, gondoskodó ellátás nélkül —, mi erről a gyermekgyógyász véleménye? Dr. Járai István, a pécsi Gyermekórház 2-es számú csecsemőosztályának főorvosa: — A mexikói eset tulajdonképpen ellentmond az általános felfogásnak, eddigi tapasztalatainknak. Közismert, hogy az ember sokkal nehezebben viseli el a teljes vízmegvonást, mint a teljes éhezést. Extrém melegben, 36—72 órán belül halálos a víz hiánya. Klasszikus példa — Donhoffer Kórélettan című könyvéből —, hogy a táplálék mellett a vizet is visszautasító fogoly leghosszabb élettartama 17 nap. A csecsemő, minél fiatalabb, annál érzékenvebb a szomja- zásra, a só- és vízveszteségre. A teste ugyanis több vizet tartalmaz. mint a felnőtté. A seiten belüli és a sejten kívüli víz aránya is más — ez utóbbi nagyobb mennyiséq. Általában az életfontos funkciók szabályozása szűkebb határok között érvényesül az élet első szakaszában. Mexikó kapcsán egyelőre csak találgathatunk, hipotéziseket állíthatunk fel: nyilvánvalóan az ottani sajátos körülmények együttese eredményezte az úiszülöttek életben- maradósát. Mindezekről fél év, eqy év múlva többet tudunk, és bizonyára hasznos isme-eteket ad a tudománynak az eset részletes elemzése. — Vannak ismereteink hasonló esetekről? — Európában és Magyarországon sem fordult elő hasonló. Azt kell mondanom, hogy még az ilyen jellegű állatkísérleteket is korlátozzák az etikai szabályok. A koncentrációs táborok embertelen kísérleteiről sincsenek hasonló adataink. Sőt, most folyik az orvosi szak- irodalomban a vita arról,'van-e joga a tudománynak felhasználni ezeket az „eredményeket". — Mennyire érzékeny a csecsemő és a gyermek? — Említettem, mivel nagyobb a test víztartalma, rendkívül érzékeny a vízveszteségre. A század elején, a 30-as, 40-es években a bélhurut például súlyos, gyakran halálos betegség volt, míg rá nem jöttek arra, hogy a csecsemőt óvni kell a kiszáradástól. Éppen hazánk egyik világhírű tudósa, a nemrég elhunyt Kerpel-Fronius Ödön, a pécsi Gyermekklinikán tanulmányozta a folyadékveszteség, a kiszáradás következményeit, és vezette be a gyógyításban a rendszeres folyadékpótlást — csecsemők ezreit mentette meq. S tudott az, hogy a csecsemő rendkívül esé- keny. érzékeny a szélsőségekre. Az ember alkalmazkodása a méhen kívüli élethez — adaptációnak is nevezzük — a születés pillanatával kezdődik és tulajdonképpen a felnőttkorig tart. Különböző kritikus szakaszai vannak, az első maga a születés, majd az egyéves korig tartó csecsemőkor, a kisded és gyermekkor, ami a pubertással fejeződik be, és ez az alkalmazkodás utolsó drámai lépcsője. S talán ez alkalommal nem is igazán helyénvaló, de mindig hangsúlyoznunk kell. menynyire fontos a szoDtatás, az anyai táplálás az újszülött életében, nemcsak a testi fejlődés, a pszichés érés szempont- iából is —, mondta dr. Járai István. Gáldonyi M. Kórházi hívórendszer Új típusú kórházi nővérhívórendszert fejlesztettek ki a ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet szakemberei. A mikroprocesszorral vezényelt készülék két irányban, a nővér és az orvos, illetve a beteg és a kórházi személyzet között teremt összeköttetést. Tervezői szorosan együttműködtek a kórházi szakemberekkel. Az új berendezés könnyen kezelhető. A betegek hívókészüléke falra, éjjeliszekrényre egyaránt felszerelhető. Azok a betegek, akik nehezebben mozognak, kézi kapcsoló segítségével értesíthetik a kórház személyzetét. Különösen előnyös az, hogy minden beteg elérhető a központból, s városi telefonhívást is lehet kapcsolni nekik. A központi diszpécserkészülékhez harminckét kórtermi berendezés csatlakoztatható. A készülék hívás esetén hang- és fényjelzést ad, megkülönbözteti a normál és vészhelyzeteket, kijelzőjéről leolvasható, melyik kórteremből és ágytól érkezett a jelzés. Az első berendezést a budapesti MÁV Kórházban szerelték fel. Statikus mérnököt tervezői munkakörbe FELVESZÜNK JELENTKEZÉS: DÉL-DUNÁNTÚLI TERVEZŐ VALLALAT személyzeti osztályán, Pécs, Rákóczi u. 1. Diákbutik nyílt Pécsett Boltot nyitottak tegnap a pécsi Apáczai Nevelési Központ aulájában. Kétségtelen, hogy rendhagyó helyszín a pultok rendezésére, ám a kezdeményezés sem mindennapi. Tóth Tamara és Cséplő Edina, mindketten a pécsi 508-as Szakmunkásképző Intézet kerámiaformázó tanulói, a velük egykorú diákok szép ruháit árusítják. A két eladó leányról még annyit, hoqy Tamara Kecelről, barátnője Marcaliból jött Pécsre tanulni, mindketten a Nevelési Központtal szemközt, a kollégiumban laknak. A diákbutik-hálózatot pedig a KISZ KB éoítőtáborok bizottsága hozta létre. Megnyerte a hazai ruhagyárakat, s a tanműhelyekben a diákok varrta ruhadarabokat árusítják. A fiatalos, divatos ruhákat azokból a kelmevégekből varrják a diákok, amelyet szintén a KISZ KB szerez be, text'lipari vállalatoktól az erre a célra elkülönített pénzügyi alapból. Baranyában három vállalat, a Kaposvári Ruhagyár pécsi gyáregysége, a Pécsi Ruhaipari Szövetkezet, valamint a komlói Carbon csatlakozott a kezdeményezéshez. A butikban diákok: varrta holmikat diákok árusítanak diákoknak: az általános iskolásokon kívül az idősebbek ugyanis diákigazolvánnyal vásárolhatnak. Az árak egyébként igen kedvezőek, diákpénztárcára szabottak. A bolt hétfőn és csütörtökön délután 3-tól 6-ig lesz nyitva, valamint kipakolnak a KlSZ-ren- dezvények alkalmával is. A nyitó árukészlet száznyolcvanezer forintos. G. M. vasárnapi 5
