Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)
1985-10-12 / 281. szám
12 Dundntmingpiö 1985. október 12., szombat Rádió A gyermekszínház főpróbáján Szibéria területe kb. 10 'mil- li km2, vagyis csaknem akkora, mint egész Európa. A nagy távolságok és a zord éghajlati viszonyok ásványi kincseinek, energiáinak a pontos számbavételét sokáig nehezítették. Csak az 50-es évek közepén értek meg annak a feltételei, hogy az államvezetés napirendre tűzze egész Szibéria bekapcsolását a Szovjetunió gazdasági vérkeringésébe, hiszen ami addig történt, jó- szerint csak a déli sávra korlátozódik. Nyilvánvaló volt azonban, hogy e különös természeti feltételek miatt a páratlan meny- nyiségű és minőségű ásványi nyersanyag kiaknázásához jól átgondolt, előre kidolgozott stratégia szükséges, vagyis a modern tudomány által megrajzolt irányvonal. Ez tette szükségessé, hogy a Szovjetunió Tudományos Akadémiája A mező- gazdaság gépesítése Jugoszláviában Jugoszláviában a megművelhető 10 millió hektár földre jelenleg 706 000 traktor jut. Ezzel az aránnyal az ország Európa fejlett államai közé sorolható. A mezőgazdaság erőteljesebb gépesítése a hetvenes években kezdődött meg. A hazai gépgyárak ekkor láttak hozzá — saját terveik szerint és külföldi licencek alapján - a traktorgyártásnak a hazai igényekhez alkalmazkodó felfuttatásához. Jelenleg 40 vállalat 20 000 dolgozója tevékenykedik a mezőgazdasági gépgyártásban. Tavaly 60 000 traktort készítettek a mezőgazdaság szükségleteinek kielégítésére. Hatvan különböző traktormodellt állítanak elő a 13,3 kilowat- tostól a 161 kilowattosig, de gyártanak 265, sőt 380 kilo- wattos nagygépeket is. Jugoszlávia legnagyobb mezőgépgyára, a belgrádi IMT, saját tervei szerint készíti az új gépeket. Saját technikai megoldásokat valósítanak meg a belgrádi „Május 21.”, az újvidéki „Pobeda", a ljubljanai „AGROSTROJ”, a mutai GORENJE üzemeiben is. A külföldi partnerek közé tartozik az NSZK-beli Deutz-cég, az olasz FIAT és Same, amelyekkel az együttműködés licencek cseréjén alapszik. szibériai részleget hozzon létre, amely sok irányban, de mégis összehangoltan lásson hozzá a tudomány legfontosabb általános, de elsősorban helyi problémáinak a megoldásához. Helyéül Novoszi- birszket jelölték ki. a nagy Ob-melléki várost, amelynek közelében, a tajga csendjében épült fel a híres tudósváros, az Akagyemgorodok. Huszonnégy kutatóintézet tevékenykedik itt, de a novoszi- birszki központ irányítása alatt dolgoznak Szibéria más városainak a kutatóintézetei is: Tomszkban, Jakutszkban, Ulan-Udéban, Irkutszkban, Krasznojarszkban, Habarovszkban és Vlagyivosztokban. S az Akadémia szibériai részlegéből már kivált és önállósult a távol-keleti részleg. Mi sem természetesebb, mint hogy a tudósvárosban állami egyetem is működik, Vasút, autó, metró A kőolaj világpiaci árának emelkedése miatt az 1981- 1985. évekre vonatkozó csehszlovák hetedik ötéves terv előirányozta, hogy a közúti szállítás feladatainak egy részét vegve át a vasúti- és a vízi szállítás. A többi között 450 kilométer vasútvonal villamosítását vette tervbe, így 1985 végén mintegy 3500 kilométeres útvonalon - a csehszlovák vasútvonalak hosszának körülbelül egynegyedén — közlekednek majd villamos mozdonyok. A villamos vontatás részaránya az összes szállítási teljesítmény 68,5 százalékát teszi ki. A csehszlovák vasutak villamosításának fellendüléséhez jelentősen hozzájárul a Skoda- gyár. Az itt gyártott mozdonyok hazai és külföldi megrendelők számára egyaránt készülnek. A Skoda Plzen gyárból jelenleg kikerülő mozdonyok azonos teljesítmény mellett 30 százalékkal kevesebb villamos energiát igényelnek, s ez jelentős hozzájárulás a közlekedés gazdaságosságához. A motorizáció fejlődése szükségessé tette, hogy kidolgozzák az autópálya hálózat tervét, s elkezdjék építését. Elkészülte után az autópálya teljes hossza mintegy 1700 kilométer lesz. 1980-ban adták át a forgalomak a Prága—Brno— amely gondoskodik a szibériai kutatóintézetek minőségi káderutánpótlásáról. Az egyetem előadói között ott találhatók a kutatóintézetek legkiválóbb munkatársai, a hallgatók pedig a kutatóintézetekben ismerkednek a legfontosabb gyakorlati ismeretekkel. Felvételünk a Magfizikai Intézetben készült, amely világszerte elismert eredményekkel büszkélkedhet, különösen az elemi részecskék tanulmányozása, az új elveken működő magfizikai gyorsítók, valamint a termonukleáris fúzió kutatása terén. A világon először itt állítottak elő plazmaálb- potú, 100 millió fokos anyagot. Itt kísérletezték ki azt a gyorsítót is, amellyel sikerült antihéliumot előállítani. A képünkön VEPP-2M gyorsító látható. Bratislava szakaszt, amelynek hossza 317 km. A felmérések szerint naponta átlagosan 9000 gépjármű halad rajta végig. Épül a D 1 autópálya, amely a csehszlovák-szovjet határig vezet. Tavaly adták át a D 11 út első szakaszait. Az út Prágából a csehszlovák—lengyel határ felé vezet. Már elkészült annak az autópályának első néhány tízkilométeres szaka- sza,- amely Prágát a csehszlovák-nyugatnémet határral köti össze. 1984-ben kezdtek hozzá a D 8 autópálya első hídjainak építéséhez. Az autópálya Prágából az NDK felé halad. Végül épül a Bratislavá- ból északi irányba haladó D 61-es autópálya. A prágai metró építését a forgalom emelkedése tette szükségessé. A főváros lakosainak száma a háború utáni 900 ezerről ugyan csak 1,2 millióra nőtt, de sokszorosára emelkedett a gépjárművek száma. Jelenleg Prágában mintegy 300 ezer személygépkocsit és 30 ezer szállító, teher- és speciális gépkocsit, 3 ezer autóbuszt és 30 ezer motorkerékpárt tartanak nyilván. Ezenkívül naponta az ország minden részéből és külföldről tízezrek érkeznek gépjárművel Prágába. A metróhálózat három, a várost a fő közlekedési irányokban átszelő vonalból áll majd. Ezek Prága központjában különböző szinten keresztezik egymást, s egy háromszöget alkotnak majd. Építése a hatvanas évek végén kezdődött, s 1974- ben futottak ki az első vonatok a C szakaszon. Négy évvel később vehette használatba a közönség az A vonal első szakaszát. 1984 végére ezt a két vonalat úgy hosszabbították meg, hogy jelenleg a szerelvények 23 kilométeres útvonalon közlekednek. 1985 novemberében helyezik üzembe a B vonal 4,8 km hosszú szakaszát, amivel kialakul a város központja alatt az említett háromszög. ötkocsis szerelvények közlekednek. Mindegyik szerelvény 1350 utast képes befogadni. Ma már a prágai tömegközlekedés minden negyedik utasa metróval utazik. A mai műsor szerkesztője. Kovács Imre mondja: A zenés szombati magazinban 8 órától a szokásos reggeli információk és lapszemle után közzétesszük az országgyűlésen készült riportunkat, ami azért is jeles napon hangzik el, mert ma van az országház építkezését lindító kapavágás 100 éves jubileuma. Jó reggelt kívánunk élő adásban a stúdióhoz közeli Vasváry házból is, ahol otthont kapott a Pécsi Szimfonikus Zenekar. Reggeli muzsikát egy, hölgyekből alakult vonósnégyes szolgáltat. Szólunk a múzeumi és műemléki hónap egyik eseményéről, és a sörfogyasztás kulturáltságáról. Megtudakoljuk Gaál György ezredestől, mi a polgári védelem dolga, fel: adata. Tesszük ezt azért, mert legutóbb olvastuk az újságban: a földrengéskor eléggé lassú volt a riasztás, pedig — ahogy a Veszprém Megyei Pártbizottság első titkára fogalmazott —: egy olyan országban, ahol oktatják a polgári védelmet, ez megengedhetetlen. Aliz Csodaországban! — avagy gyermekszínház az új pécsi Üttörőházban. Riportunk egy főpróbát néző kisfiúval és a rendezővel, Jeney Istvánnal készült. Aliz Csodaországban jár — Tóth Zita viszont már a csodában sem hisz: sérülése miatt nem lehet ott a tornászvilágbajnokságon. A vasárnapi magazint ezen a héten László Lajos szerkeszti. A műsor Kaposvár „Rózsadombján", a donneri negyedben készült, felvillantva egy ott élő, háromnemzedékes család hétköznapjait. Hétfőn a stúdió ifjúsági műsora, a Hangadó jelentkezik, amelyből megtudhatjuk, hová tűnt fél évre a népszerű pécsi színész, Sipos László; megismerkedhetünk egy versmondó kozmetikuslánnyal és az újjáalakított Borostyán étteremmel, mely most már „diáktanya”- ként üzemel. Kedden a most 45 éves Cliff Richard felvételeiből közvetítenek, majd Simon Márta riportját hallhatják, egy korreptítor- ról. Nótafelvételek után Kovács Attila sorozata jelentkezik. Ezúttal Ravel: Boleróját hallhatják különböző feldolgozásokban. A szerdai Hétközben című műsorban szó lesz a Hazafias Népfront Somogy Megyei Bizottsága által rendezett falugyűlésekről, melyeken sok aktuális, a mai embert foglalkoztató téma szerepelt. Beszélgetés hangzik el dr. Lovász Tiborral, a Fogászati Klinika tanársegédével párizsi útjáról és a fájdalommentes foghúzásról. A csütörtöki összeállítás házigazdája Simon Márta. Ebben szólnak a pécsiek egyik kedvelt szórakozóhelye, a Szőlőskert átalakításáról, mely a Hunyor szálló éttermeként üzemel majd. Újjáalakult a Me- csekvidéki Intéző Bizottság. Terveikről, lehetőségeikről hallhatnak a Bédekkerben. Pénteken a Zenés hétvége jelentkezik aktuális riportokkal, programajánlattal. A szerb-horvát nyelvű műsorban hétfőn beszélgetés Szta- nics Jánossal, a pogányi tanács elnökével, majd boszniai népdalok. Kedden Kricskovics Antal riportja hallható a csóvo- lyi őszről. A szerdai fél óra a fiataloké. Csütörtökön a Kulturális magazin jelentkezik, pénteken pedig Klaics Milica műsora az otthonról és a családról. Német nyelven hétfőn a mó- zaszászvári németoktatásról szól Fata Márta. A legfiatalabbak figyelmébe ajánljuk a keddi Iskolarádiót. Szerdán a bútorgyártás bajai helyzetéről hangzik el riport, míg csütörtökön a Mezőgazdasági Híradó jelentkezik. Pénteken a Kulturális magazint hallgathatják meg. Televízió Magyarországi ösztöndíjasok az NDK-ban Csehszlovák közlekedés Pihenő a Prága—Brno—Bratislava autópályán CAl/IBEiHCKO flEAO A korábban csak mezőgazdasági termeléssel foglalkozó falvak a háztáji gazdálkodás mellett nem feledkeznek meg régi, tájegységre jellemző hagyományok ápolásáról sem. A Kötél városában működő ipari szőnyeggyárnak a megyében Gradec községben van üzemegysége. Itt a falu központjában egy kétszintes épületben működik, s a szövőszékek zaját elnyelik a hagyományos fából épült házak. Az épület második emeletén örök kertet varázsoltak, hiszen lehet virágos tavasz, vagy zord tél, a szövőteremben harminc szövőnő munkája biztasitja, hogy aki idelátogat, virágos kertben érezze magát. A kék az aranysárga színnel, a melegpiros és a fáradt zöld és •még sok más színű fonalak hozzáértő összeállítása során Testvérlapjaink írják kerülnek ki kezük a lőj a hagyományos koteli mintákkal a" szőnyegek. A kész termékek annyira lenyűgöző látvány, hogy nehéz otthagyni ezt a szépséget. A szövőszékek már régiek. Ki tudja hány asszony szőtte rajtuk a koteli szőnyegeket. Ezek a szövőszékek ma is a színes fonalak sokaságából, az ügyes kezű szövőnők figyelmes munkájával ontják a sokszínű szőnyeget. így készül a „Csillagok", vagy „Szív”, „Szegfűk”, „Kígyók”, „Sző- lőcskék” és még több hasonló modell. Az üzem teljesítette az időszakra meghatározott tervét, mert a tapasztalt, gyakorlott asszonykezek ezt biztosítják. Aggasztó azonban, hogy a mostani szövőnők mind az idősebb korosztályhoz tartoznak, s kevés a vállalkozó b fiatalok közül. Néhány éve 120 asszony tevékenykedett, addig ma már csupán 30 fő ül a szövőszékek mögött. AbBOBCKflW npaeaa Roman Vlagyimirovics Fe- gyik már tizenegy éve dolgozik a drogobicsi 15. számú szakmunkásképző intézetben, a villamoshegesztő-tanulók szakoktatójaként. A hétvégeket azonban Roman Vlagyimirovics nem a városban tölti, hanem szülőfalujában, Luzsok Dolisnyijban kedvenc galambjaival foglalkozik. Alig kel föl a nap, a tágas kifutókról máris felröppennek az égboltra a „szárnyas növendékek”, köztük többen nemcsak a legjobb hazai fajtákból, hanem kiváló cseh, lengyel, német telepítésből származók is. Az egyik kékesszürke szárnyú galamb a múlt évben hatszor is tévedhetetlenül tért vissza Ukrajna különböző városaiból, sőt Zsitomirból rekord idővel repült Drogobics- ba, bajnokságot nyerve ezzel a teljesítményével. Roman Vlagyimirovics galambjai gyakran és pontosan érkeznek meg Ogyessza, Ki- jev, Rovnó, Luck vagy más városokból luzsok dolisnyiji otthonukba. Gazdájuk jól ismeri szárnyas kedvenceinek minden tulajdonságát, és rendszeres edzésekkel készíti fel „égi versenyzőit" az újabb távolságok meghódítására. A nemzetiségi szerkesztőségek állítják össze a körzeti televízió keddi műsorát, amely a második csatornán 18.30- kor jelentkezik. Göndöcs Éva nénit látjuk a képernyőn, akiről korábban készítettek portréfilmet az Unser Bildschirm munkatársai. A hetvenhat éves Göndöcs Éva a Nyújts baráti jobbot! című német nemzetiségi kulturális vetélkedőn tűnt fel néhány évvel ezelőtt szép régi meséivel: most magyarul hangzik fel a beszélgetés életéről. Tízéves az idén a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum állandó délszláv kiállítása. Ezt és az időszakos kiállítást mutatják be a Nas okran szerkesztői, riporterei, nyilatkozik Sarosácz György, a múzeum igazgatója. Végül Füzes János vezető szerkesztő ad néhány érdekes tájékoztatást a múzeumi hónap eseményeiről. Az Unser Bildschirm, a német nemzetiségi magazin októberi száma szerdán jelentkezik 18.55-kor a második programban. Hírt ad a Lenau- egyesület alakulásáról és a békéscsabai nemzetiségkutató konferenciáról. Beszámol arról, hogy a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége képzőművészeti kiállítást rendezett Szentendrén, a kiállítók között ott van Trischler Ferenc pécsi szobrász is. A budapesti NDK kulturális centrum rendezvénysorozatot indított A magyarországi németek napjaiankban címmel. Ennek egyik része volt az a találkozó, amelyen az NDK- ban végzett magyarországi ösztöndíjasok számoltak be tapasztalataikról. Ketten az ösztöndíjasok közül: Knipf Rózsa és Glasenhardt János bajai tanárok szólnak akkori élményeikről, mai munkájukról. — Budapesti riporttal zárul az Unser Bildschirm: Nena koncertjének néhány hangulatos pillanatával. G. T. fi szocialista országok eleteböl A tudomány fellegvára Szibériában Ml Uso r aj a n I a t
