Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)

1985-10-02 / 271. szám

1985. október 2., szerda Dunántúli napló 3 Ideiglenesen október 30-ig üzemel Délelőtti játék a borbálatelepi óvodában Fotó: Proksza László Marketing-börze Kedden a Metro Műve­lődési Házban megnyílt a hagyományos őszi marke­ting-börze. A Közlekedési Marketing Gazdasági Társaság által rendezett börze az eddi­gieknél is szélesebb körű kínálattal áll az érdeklő­dők rendelkezésére: több mint 50 ezer különféle ter­mékből lehet válogatni. Köztük különösen sok vas- kohászati cikk, személy- és tehergépkocsi alkatrész, valamint csapágy, építő­anyag, híradásteechnikai cikk található. A felaján­lott tételek túlnyomó részét számítógép tartja nyilván, megkönnyítve a keresést, gyorsítva a kiszolgálást. Az őszi marketing-börze három napig tart. Mi lesz a borbála- telepi óvodával ? Pécsett - sőt a megyébe i is — egyetlen félnapos óvoda a Bittner Alajos utcai. Az épület már régi és korszerűt­len. Felújításra szorul a tető- szerkezet, a villamos hálózat. Fűtése: olajkályhákkal törté­nik. Az óvoda egy foglalkoz­tatóból, egy öltözőből és mos­dóból, valamint egy kis irodá­ból áll. Egy óvónő és egy da­da foglalkozik reggel nyolc­tól déli tizenkettőig a gyere­kekkel. Az intézményt 15—20 'kisgyermek látogatja. Szinte valamennyinek az édesanyja gyesen van, csak négy édes­anya dolgozik, de nekik a nagyszülők segítenek. A szü­lők egy gyermek után évi 240 forintot fizetnek. Az egy gyer­mek utáni évi költség 8500 fo­rint. Az óvoda költségvetése bérrel együtt évi 200 000 fo­rint. Napközi otthonossá nem lehet alakítani, mivel nincs meg hozzá a megfelelő épü­let és a technikai, műszaki bázis. Ezért felmerült, hogy a fel­újítási munkák és a gazda­ságtalan üzemeltetés miatta Pécs Városi Tanács megszün­teti az óvodát. Mielőtt még - augusztus 9-én - a végrehajtó bizott­ság elé került volna ez a té­ma, az érintett szülőket július 4-én szülői értekezletre hívták össze. Tájékoztatták őket a művelődési osztály tervéről. Megbeszélték velük, hogy gyermekeiket a közeli napközi otthonos óvodákban - Pécs- bányatelep, Bártfa utca - el tudják helyezni. Az óvónő és a dajka szintén a pécsbánya- telepi óvodába került volna. A szülők elfogadták ezt az ajánlatot. Ennek értelmében terjesztették a vb elé. A vég­rehajtó bizottság egyetértett az előterjesztéssel és az óvo­dát szeptember 1-i hatállyal megszűntette. A vb-határozat elfogadását követően augusztus 13-án pa­naszos levelet kapott a műve­lődési osztály Pótó László szü­lőtől, aki nem tudott részt venni az értekezleten, így utó­lagosan tette meg észrevéte­leit. Ennek lényege az, hogy nem ért egyet a döntéselőké­szítés módjával, mert nem­csak a szülőket, hanem a la­kosság szélesebb körét is meg kellett volna kérdezni, jobban kellett volna támaszkodni a lakókörzet véleményére. Nem ért egyet az óvoda megszün­tetésével azért sem, mert a fejlődő település későbbi igé­nyeit is figyelembe kell venni. A levelet követően újabb tanácskozásra került sor: er­re meghívták Bánkuti A.ntai területi párttitkárt, Gerber Ist­vánná területi tanácstagot, Bisztra Tibort, a HNF képvi selőjét, Vörös János 49. sz. körzet póttanácstagot, Per- necker Imre vb-tagot, Lemle Imréné óvodavezetőt, Csorba Tivadar művelődési osztályve­zetőt, Walcz Jánosné iskolai csoportvezetőt, Hochrein Lászlóné óvodai főelőadót és a levél íróját. A beszélgetés során a la­kóterület képviselői azon a vé­leményen voltak, hogy az óvo­da megszünetése a körzet számára hátrányos. A véle­ményük szerint inkább felújí­tani és bővíteni kellene, hogy a későbbiekben jelentkező igényeket ki tudja elégíteni. A szakmai indoklás kizárja a működés jelen feltételeit, hisz nevelés szempontjából o félnapos óvoda korszerűtlen. Bővítésre nincs lehetőség, és a VII. ötéves terv beruházási kereteit ismerve nem tervez­hetnek Borbálatelepre új óvo­dát. Végül megállapodtok ab­ban, hogy a szülőket ismétel­ten felkeresik, és a területi szervek véleményét is kikérve esetleg kérik a vb-határozat megváltoztatását. A szülők és a területi szer­vek kérték az óvoda további üzemeltetését. így az óvoda megszüntetésére hozott 118/ 1985. (Vili. 9.) sz. határozat végrehajtását 1985. október 30-ig elhalasztják. A vb októ­beri ülésén ismét tárgyalnak majd a borbálatelepi óvoda sorsáról. Ádám Erika Palafesték a Budalakknál Tc öfedő azbesztcement le­mezek festékének gyártását kezdték meg a Budalakk Fes­ték- és Műgyantagyárban, NSZK-beli licenc alapján. Cse­rép helyett sokan használiák házuk teleiének fedésére az azbesztcementet - közismert nevükön pala vagy eternit - lapokat, amelyeknek sokáig egyetlen sréoséqhibáiuk szür­ke színük volt. Ma már készül­nek anyaguktan s'inezctt az- bes? cement lemezek, de azok­nak a háztulajdonosoknak, okik a hagyományos szürke palatetöt akarták tetszetőseb­bé tenni, mindeddig nem állt rendelkezésükre a célnak meg­felelő festék. Most már megol­dódik ez a gendiuk, mert a BUCALAKK-ban tízféle szín­ben — egyebek között piros, vö­rös, fehér és zöld árnyalatok­ban — késztíik az eternit-festé­keket. Újdonságukat kétféle változatban kínálják. Egyik termékükkel — amelyet lakossági használatra szántak - hagyományos módon lehet színezni a palatetőt, ez a fes­ték a levegőn szárad meg. A festék másik változatát csak nagyüzemi körülmények között használhatja az azbesztcement­lopok gyártója, ezt ugyanis be kell égetni a termékbe. Az eternit-festékek — amelyek használhatók még a cement kötésű forgácslemezek, mint például a Betonyp lapok felü­letvédelmére is — megfelelő védelmet adnak az időjárás viszontagságaival szemben is. Évi 400 tonnányi érkezik Lángolt kolbászok a Konzum Áruház élelmiszerosztályán Szárazáru- és szalámi ellátás Baranyában A minőségi áruból több is elfogyna A közelmúltban több pana­szos bejelentés érkezett szer­kesztőségünkbe: a levélírók a minőségi szalámikat és a szá­razárukat hiányolták. A korábbi években a FŰSZERT gondoskodott a szá­razáru és a szalámi beszerzé­séről. Közel négy éve e fel­adatot a Baranya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vál­lalat látja el. A közhiedelem­mel ellentétben nem annyi szárazárut és szalámit adhat­nak el a boltoknak és az üz­leteknek, amennyit csak akar­nak, hanem amennyit a Bel­kereskedelmi Minisztérium elő­ír. A megyei árurendelés fö­lött a Baranya Megyei Tanács kereskedelmi osztálya diszpo­nál: utasítja a Húsipari Vál­lalatot, hogy honnan, mennyit rendelhetnek. A Húsipari Vál­lalat pedig a vevők - Élelmi­szerkereskedelmi Vállalat, MÉSZÖV, magánkereskedők — megrendelése alapján szállít­ja az árut az üzletekbe. Ezért von, hogy egyik bolt többet, a másik kevesebbet, vagy egyál­talán nem kér. Ennek ellenére nem panaszkodhatunk arra, hogy nincs szalámi és kolbász a boltokban: a szokványos áruból több, az extrább minő­ségűből — Pick-szalámi, cse­mege szalámi, gyulai, csabai — kevesebb van.- Lehetne-e a minőségi áruk arányát növelni? - érdeklőd­tünk a Húsipari Vállalat ke­reskedelmi főosztályvezetőjé­től, dr. Boda Sándortól. — Évek óta Baranya megye 400 tonna szárazárut és sza­lámit kap Szegedről, Gyuláról és Budapestről. Általában az első és a negyedik negyedév­ben megfelelő a szárazáru­ellátás - érthető, mert sokan vágnak disznót ebben az idő­szakban. Hiány tulajdonkép­pen csak a turistaszezon be­indulásakor mutatkozik. Több­ször kérvényeztük, hogy ve­gyék figyelembe, de csupán Budapest és Balaton vidéke a kiemelt idegenforgalmi körzet. Marad továbbra is az évi 400 tonna mennyiség. A vállala­tunk megpróbált idén valami­vel több árut beszerezni. A bányásznapra való tekintettel eddig 17,8 tonnával több árut adtunk a baranyai megrende­lőknek. Ebben természetesen szerepel a Pécsi Ipari Vásárra kikisérletezett baranyai stiful- der, a Bulen, a Kulen és a Misina kolbász, mely termék­család az OMÉK-en arany­érmet kapott. — Mikor lesz folyamatos a gyártása? — Év végétől. A Janus Pan­nonius Tudományegyetem Köz­gazdaságtudományi Karával ugyanis piackutatást végeztet­tünk baranyai és országos vi­szonylatban is. Kiderült, hogy az új termékcsaládunkból itt, a megyében évi 500 tonnányi elfogyna, országosan pedig 2000 tonnára akadna vásárló. Ennek alapján elhatároztuk az új gyártmányvonal beindítását. — És az olcsóbb áruk? — Abból tudnánk többet is szállítani. Csak a vásárlók nem viszik. Úgy kell a bolto­sokra ráerőltetni az Úttörő- kolbászt, vagy a cukorborsós kolbászt és a társait. A legke­resettebb termék a téliszalámi. Az idelátogató turisták is azt keresik . . . Á. E. Az ORION Vállalat látványos bemutatója Fotó: Läufer L. Újdonságok a szórakoztató elektronikában A fogyasztási cikkek őszi be­mutatójának egyik újdonsága, hogy közös pavilonban látha­tók a két legnagyobb , hazai gyártó, az Orion és a Videoton termékei. A külföldön jól ismert magyar híradástechnikai cégek mellett azonban a vásár igazi szenzációja a japán Matsusita Electric Industrial Co. és gyárt­mányai. Az Orion idei kínálata első látásra szinte teljesen meg­egyezik a tavalyival. Jobban szemügyre véve azonban a fe­kete-fehér és színes televíziók valamint a hangdobozok soka­ságát, néhány eltérés is felfe­dezhető. A gyár a legfonto­sabb hazai eredményeket fel­használva tökéletesítette, kor. szerűsítette egyes típusait. A fő cél az esztétikus megjele­nés, a könnyű kezelhetőség, amelynek talán a Vénusz nevű, formatervezett készülék felel meg leginkább. Kezelőszerveit a képcső alatt helyezték el, a nagy képernyős berendezés 29 program vételére alkalmas. A Mini Plútó szintén egy ko­rábbi készülék újabb változa­ta. A kisképernyős hordozható televízió hálózatról és 12 vol­tos akkumulátorról működtet­hető. A tavaly már bemutatott Kolibrit alacsony fogyasztás jel­lemzi. A most látható változat japán képcsővel készült. A ko­rábbi tapasztalatok felhaszná­lásával kiadott Gall, egy 67 centiméter képátmérőjű színes készülék. Újabb változata a Tx jelű dekóderes televízió, amely a képújság híreinek vételére is alkalmas. Az Orion kis Hi-Fi tornya méreteivel szemben igen nagy teljesítményre képes. A hang­falaknál eay újdonság figyel­hető meg. Egyre inkább a töl- cséres suqárzók felé töreksze­nek, Az Orion sláqere azon­ban mégsem ez, hanem a ja­pán kooperációval készült NV 430-EE típusú Panasonic vi­deó-magnó. A fémszínű készülék infra távvezérelhető és asztali kivi­telben gyártották. VHS-rend- szerű, könnyen kezelhető PÁL és SECAM rendszerrel műkö­dik. A korszerű berendezés egyidőben 16 programot tárol. Az éppen használatos üzem­módot előlapján egy kijelző mutatja. Két hétre előre prog­ramoztatható, tehát a tulajdo­nos távollétében végrehajtja a beletáplált utasításokat. A készülék tavaly ősszel je­lent meg először a nyugat­európai piacon. A hazai vá­sárlóknak sem kell azonban sokáig várni rá, az Orion teg­nap megkezdte gyártását. ígé­retük szerint karácsonyra 1000 darab kerül a hazai boltokba. Ára 54-55 ezer forint körűt lesz. A Videoton televíziókat, Hi- Fi rendeléseket, sztereó-tás­karádiókat és hangdobozokat hozatott az őszi BNV-re. A 23. pavilonban megrendezett be­mutatón az Orionnal azonos területen, 470 négyzetméteren, vonultatta fel jelenleg is gyár­tott, valamint a jövő évi bel­földi árukínálatban szereplő termékeit, legújabb fejlesztésű készülékeit. A gyár legújabb hordozható színes televíziójának tulajdon­képpen még neve sincs. A táv- szabályzás, 37 cm képátmérőjű készülék egyelőre a TS 2623 SP megkülönböztető jelet vise­li, akárcsak a többi, ez is mo- dullrendszerű, PÁL és SECAM színes adások vételére alkal­mas. Nincs neve annak a má­sik két készüléknek sem, melyek közös tulajdonsága, hogy 16 állomás programozható rajtuk és távszabályzósak. A TS 4326 SP 56, a TS 2326 SP 67 cm képátmérőjű. Mindkettőnek ki­fejlesztették teletextes változa­tát is. A magnós-rádiók közül két fejlesztés szerepel a gyár idei kiállításán. Egyik sem éri el azonban a hasonló külföldi ké­szülékek színvonalát. A japán Akai céggel kooperációban készült és a vásáron bemuta­tott termékek azonban adnak némi reményt, hogy a lemara­dás valamennyire mégis be­hozható. Ezeket tervek szerint jövőre kezdik gyártani. Hoqy valójában mi tartozik a szórakoztató elektronika él­vonalába, arról a vásárlátoga­tó leginkább a japán Matsusi­ta cég gyártmányainak láttán alkothatnak véleményt. Igaz, a távoli szigetország üzletkötői csupán olcsó és nagyobb részt köznapi dolgot hoztak, ám ezek is messze meghaladják a hazai ipartól megszokott szín­vonalat. A National, a Pana­sonic és a Teenies márkanév nem ismeretlen a magyar kö­zönség előtt, a bemutatott ter­mékek többsége mégis újsze­rűén hat. A parányi rádió-vevőktől a színes videó-kameráig sok min­dent hoztak a japánok. Kis- és nagy teljesítményű sztereó rá­diós-magnókat, két és egy ka­zetta lejátszására alkalmas vál­tozatokban. Tenyérnyi nagysá­gú színes sztereó lejátszó mag­netofonokat erősítővel és anél­kül. A legkisebb mikro-kazet- tás készülék nem nagyobb, mint a nálunk jól ismert nor­mál hangkazetta. F. D. Az «szí BNV-ről

Next

/
Oldalképek
Tartalom