Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)
1985-09-27 / 266. szám
e Dunántúlt napló 1985. szeptember 27., péntek Munkásmozgalmi emlékhelyek Pécs, Tompa Mihály utca 38. 1919-ben, amikor a vasúti •munkások között szakadás állott be, és jelentős részük a •megszállt területről a Magyar Tanácsköztársaság védelmében átlépték a demarkációs határt, szakszervezetükben is hasonlóképpen különválás figyelhető meg. Az egyik része a Magyar Vasutasok Országos Szövetsége tagja maradt és a Szociáldemokrata Párt vezetését fogadta el, a kommunista meggyőződésű vasúti munkások azonban a Vörös Hadseregbe léptek, majd a Tanácsköztársaság leverése után visszatértek és itt a legálisan működő kommunista pártban (Pécsi Szocialista Párt) dolgoztak tovább. Főleg kommunista vasúti munkások, a kalauzok, főműhelyi lakatosok és szerelőkből alakult 1919 szeptemberében a „Magyar Vasutasok Országos Szövetsége Fűtők és Vontatási Munkások Pécsi Szakcsoportja”. A helyiségben könyvtárt rendeztek be, amelyben 300 könyvet helyeztek el. Ebben a Kommunista Kiáltvány mellett Marxnak számos munkáját is megtaláljuk. E szervezet 1921 szeptemberéig állott fenn. Gosztonyi főispán 1921. novemberi jelentésében úgy emlékezett meg, hogy ez a szervezet a „kommunista eszmék fő fészke és azonnali felszámolás az egyik legfontosabb feladat a vasúti munkásság békéjének megteremtéséért teendő lépések között. . Tarr Imre, tisztviselő: Született Pécsett, 1900. november 25-én. 1917-ben a MÁV-nál lett tisztviselő és szabad idejében volt iskolatársaival a Zrínyi utcai munkásotthont látogatták. Részt vett vitákon, előadásokon. 1919. március 21-én, u Tanácsköztársaság megalaku- . lósa után átszökött a demarkációs vonalon, elsők között jelentkezett Kaposváron a 44-es Vörös dandárba. A bukás után sok viszontagsággal érkezett vissza Pécsre. A harcokban gazdag időszak valódi forradalmárrá tette Tarr Imrét. A fehér terror elől Pécsre menekü't forradalmárokkal együtt hatalmas munkát fejtett ki az Ifjúmunkás és Ifjú Harcos című- lapok szerkesztőségének. 1921 augusztusában, másokkal együtt emigrációba kényszerült. Jugoszlávián keresztül Bécsbe ment, ahol elvégezte az agitátoriskolát és a párt utasítására visszajött Magyar- országra. Első állomása Győr volt. Munkát vállalt, felvette a kapcsolatot a megmaradt kommunistákkal, megalakította az első sejtet, sajtóval látta el azokat. Amikor a felső kapcsolata rendőrkézre került, szökve Bécsbe utazott, majd rövidesen újból Pécsre költözött és itt is bekapcsolódott a már működő sejtek munkájába. Megpróbálta az ifjúsági mozgalmat is feltámasztani, de ehhez már nem volt ideje, a győri, budapesti kommunisták letartóztatásával egyidőben őt is elfogták. Győrben ítélték el, először 1 évre, amelyet le is töltött, majd újabb 2 évre, ez elől azonban elmenekült. 1925-től megszakításokkal Franciaországban élt, mint a párizsi Szabad Szó című lap felelős szerkesztője, a Francia Kommunista Párt Magyarnyelvű Pártszervezetének vezetőségi tagja, majd titkára. 1936 nyarán az általa szervezett egyik önkétes csoporttal együtt védte a fasiszta támadástól a spanyol nép szabadságát. Az önálló magyar zászlóalj politikai biztosa Tarr Imre lett, 1937. június 11-én, Huescánál oltotta ki életét a fasiszták golyója. Nevéről Pécsett utcát neveztek el, s szülőházán emléktábla áll. Jeli József Történelmet formáló oligarchacsaládok a középkori Baranyában (no A Perényiek Siklóson A koronabirtok Siklós várát II. Ulászló Perényi Imre nádornak juttatta királyi adományként, 1515-ben. Az adománylevél szerint Perényi Imre érdemelte ki szolgálataival és nagy magánvagyonával ezt az adományt, mert a török kezdett egyre veszélyesebbé válni déli határainkon. Megokolta tehát a királyi döntést az, kinek van elegendő magánhadserege az ország déli részén fekvő vár védelmére. Perényi Imre nádor nagy gondot fordított a siklósi várra. Ulászló írta, hogy „Perényi az országnak és a végházaknak ügyeit nagyszerűen intézte." Ügy látszik, a maga pénzéből is sokat költött a várak karbantartására. A király 33 ezer aranyforinttal adósa maradt a nádornak, s Perényi ebből 20 ezret elengedett. Ulászló ekkor Horvát-Szlavón-Dalmátország bánjává nevezte ki. A Siklósi- és a Carai-családok építette siklósi várkápolnát is a Perényiek fejezték be. A falak megerősítése mellett fejedelmi pompával ékesítették a várat. A Caraiak várkápolnája későgótikus, ezt alakították nagyszerű művészmunkával reneszánsz stílusúra, de a két irány keveredése pompás összhangban van egymással, mely párját ritkítja az országban. A Perényiek kortársa volt a reneszánszkedvelő Szatmári György pécsi püspök. A siklósi vár kőből faragott ablakkereteit is alighanem az ő részére dolgozó faragóművészek készítették; néhányat talán olasz mesterek. A vár reneszánsz emlékeinek egyik legértékesebb darabja a déli épületszárny első emeletén az ún. Zsigmond-szobában levő Perényi-címeres és vésett felírású kandalló. Ehhez a kandallóhoz és bibliai felirathoz fűződött ama téves magyarázat, mely Zsigmond király féléves siklósi fogságával hozta kapcsolatba.. Nem lehetetlen azonban, hogy a Perényiek erre gondoltak, midőn a bibliai idézetet a kandallóra rávéset- ték. (Elküldé Isten irgalmasságát és kiragadott az oroszlánok körmei közül, míg kétségek között aludtam.) Az 56. zsoltár 4-5. verse. A meglévő Perényi-emlékek- ből arra következtethetünk, hogy igen sok művészi értékű kisebb-nagyobb építmény és szobrászmunka díszíthette a várat, melyek áldozatául estek a következő századoknak. A várkápolna és az idő vasfogát máig is kiálló emlékek a magyar későgótika és reneszánsz építészet, szobrászat igen jelentős és kiemelkedő alkotásai. A siklósi várnak a maguk korában országos nevű birtokosai mellett a vár egy nőalakja, Kanizsai Dorottya nevét szinte mindenki ismeri a magyar történelemből. A nagyasszony 7 575 és 1527 között sokat tartózkodott Siklóson. Első férjének, Geréb Péternek halála után a nagyhatalmú Perényi Imre nádor felesége lett. A vádban laktak, (sőt második férjének halála után is ragaszkodott a vidékhez és innen irányította siklósi és a Dráván túl fekvő birtokait. Kertjét, különleges virágait, magatermesztette gyógy- füveit, főúri udvartartását messze földön ismerték és becsülték. A kápolna melletti várárokban a késő utódok ültetésében régtől szép kis kert volt; helyét ma is Kanizsai Dorottya kertje néven ismerjük. A siklósi vár úrnőjének jelleme az elkövetkező megpróbáltatás és nemzeti tragédia óráiban mutatkozott meg igazán. Amikor hírül vitték neki. hogy Mohács nál meghaTt a király, Tömöri Pál fővezér, mostohafia Perényi Ferenc váradi püspök, s a harcban elesettek közül ezren és ezren, nem tétovázott és nem késlekedett Kanizsai Dorottya. Arra várt csak, hogy a török eltakarodjék a csatatérről, s a környék négyszáz emberével az elhagyott síkra sietett, a meghalt hősöknek nagy közös sírokat ásatott és tisztességgel eltemette őket. Évszázadok távlatából ez vet ragyogó fényt Kanizsai Dorottya nagyasszony alakjára és kimagasló jellemére. Ha mással nem mutatta volna meg hazaszeretetét, ezzel az egyetlen tettével is méltó arto, hogy történelmi nagyjaink között említsük a nevét. Egy egész országot temetett Dorottya nagyasszony, mely az önzés és a meg nem értés áldozata lett. . . Kanizsai Dorottya halála után, 1532-ben Perényi Péter Restaurátorok a vizsolyi templomban Hazánk egyik legérdekesebb középkori falképegyüttese a vizsolyi református templomban található. A restauráláshoz 1944-ben kezdtek hozzá. 1952-ben, majd" 1977-ben folytatták. Seres László festő-restaurátor vezetésével Sztrakai Judit és Faragó Ferenc festő-restaurátor szeptemberre befejezi a nagy munkát. összesen több, mint 240 négyzetméternyi középkori freskót restaurálnak a templom szentélyében, illetve a hajójában. A képen; Faragó Ferenc a szentély falának restaurálása közben. lett Siklás egyedüli birtokosa. Roppant vagyon tulajdonosa. Temesi főispán, majd erdélyi vajda lett, miután Zápolya Jánost a királyi székbe ültették. Perényi hol Zápolya, hol Ferdi- nánd pártján áll. Ingatag jelleme okozta utóbb bukását. 1527 végén koronaőrként költözött be a siklósi várba. Ebben az időben Ferdinánd-párli. 1529 nyarán Zápolya kézcsókra járult a szultán elé a mohácsi mezőn, ezzel elismerve hűbérurának. Perényihez tehát egészen közel került egyik legnagyobb ellensége, Zápolya János. Perényi, mint koronaőr a koronát és a koronázási jelvényeket a távolabbi országrészen fekvő birtokára, Sárospatakra igyekezett átmenteni. Szerecsen János, aki a pécsi püspökség jövedelmét bírta és Zápolya állandó híve volt, a koronával együtt Petényit elfogta és Pozsega várába záratta. A korona előbb a szultánhoz, onnan pedig a porta ajándékaként Zápolya fejére került. Perényi a fogságból szerencsésen megmenekült s főleg a dunántúli Zápolya-ellenes főurak segítségével hozzáfogott királyválasztási tervének keresztülviteléhez. Hogy a két király, Ferdinánd és János király ellenében a szultán elismerje őt Magyarország királyának, kincsekkel akarta megvesztegetni a portát. Egy aranykelyhet és 12 ezer arany értékű zafírkövet küldött ajándékul a portának. Szulejmán szultán előtt azonban nem sikerült személyesen megjelennie, mert Ibrahim pasa elfogta útközben és csak fiának, a kis Perényi Ferencnek túszuladásával engedte szabadon. A hagyomány szerint egyszer egész kocsi jobbágy-gyereket küldött a pasához, de gonoszságáért keményen meglakolt, mert a pasa átvette ugyan a magyar gyerekeket, fiát azonban nem adta vissza. Nem is került vissza apjához soha. Perényi utóbb újból átpártol Zápolya táborába, annak halála után ismét Fér dinánd-párti lesz. Ferdinánd azonban félt a roppant Perényi-hatalomtól, elfogatta őt és Esztergom várának kazamatáiba záratta. Perényi 1547-ben végre megszabadul börtönéből, ekkor is csak az ország- gyűlésen elhangzott követelésekre; kiszabadulása után azonban /548-ban meghalt. Szólnunk kell még Perényi Péterről, a Siklós-vidék reformátorától, a protestantizmus buzgó terjesztőjéről. A reformáció elterjedése Baranyában a mohácsi csatavesztés után nem ütközött komoly akadályba. Móré Fülöp pécsi püspök elvérzett Mohácsnál, székét nem töltötték be, az erkölcsileg lesüllyedt alsópapság is elhanyagolta a népet, természetes tehát, hogy a saját nyelvén hallott tanokat örömmel befogadta. Perényi Péter halálával, akinek pályáját fény és árnyék egyaránt kísérte, ez az oligarcha-család is kipusztul, a Perényiek többé nem szerepelnek a vidék történetében, de lezárul a siklósi vár históriájának és országos jelentőségű szerepének egyik fejezete is. Ugyanakkor rohamosan pusztul el minden kultúra, ami magyar, a török másfél évszázados járma alatt. Dr. Kovács András Kutató Diákok Köre Témameghatározó ules október 3-an A kiemelkedően tehetséges középiskolai diákok számára ez év júniusában — mint ahogy arról annak idején már hírt adtunk —, a Magyar Tudományos Akadémia és a KISZ Központi Bizottsága megalapította a Kutató Diákok Körét, s az erre vonatkozó együttműködési megállapodást mindkét fél alá is írta. A központi szerződés tartalmazza azt is, hogy az MTA területi bizottságainak bázisán, így Pécsett, Debrecenben, Szegeden, Veszprémben és Miskolcon az Akadémia és a KISZ helyi — területi és megyei — bizottságai egymással külön is kössenek együttműködési megállapodást. Baranyában a Pécsi Akadémiai Bizottság és a KISZ Baranya megyei Bizottságának képviselői október 3-án tartják témameghatározó ülésüket, melynek keretében aláírják együttműködési szerződésüket a kutató diákok köreinek létrehozására. A középiskolák részéről máris nagy az érdeklődés; a főbb tantárgyak, melyeknek bázisán létrehozzák a kutató diákköröket, a következők: matematika, fizika, földrajz, történelem és szociológia. Ezeken a területeken belül olyan konkrét témák, részterületek közül választhatnak a diákok, amelyek kapcsolódnak az MTA kutatási területeihez. Hogy mik ezek a konkrét témák, azt a már említett október eleji ülésen döntik el véglegesen. A középiskoláknak ezután küldik meg a részletes listát, s o kutatómunkában részt venni szándékozó diákok ennek alapján adhatják be jelentkezési lapjukat. A tervek szerint a konkrét munkát már októberben megkezdenék; egy- egy témában csak akkor indíthatnak kutató diákkört, ha minimum öten jelentkeznek. Ha azonban egy témakör sokakat érdekel, úgy abból több munkacsoportot is létrehozhatnak. A Kutató Diákok Körét az Akadémia szakemberei irányítják, s remélhetőleg ez a munka nagyban segíti majd a tehetségek kibontakoztatását. SZÜLETTEK: Szabados László, Bér Tímea, Magda Stefánia, Ribár Gábor, Papp Tamás, Barlai Róbert, Kaszás Ferenc, Lukács Balázs, Hering Gyula, Szöcs Péter, Hári István, Halász Tibor, Tankó Gábor, Bierkenstock Alexandra, Sándor Zita, Nochta Lilian, Szabó Tímea, Biszak Gábor, Hegyes Zoltán, Vajda István, Borsos Tamás, Farkas Róbert, Strácz András, Breitenbach Balázs, Rudolf Eszter, Túri Ferenc, Balás Dániel, Habon Tamás, Mezőföldi Zsolt, Szűcs Anita, Solt Zoltán, Storcz András, Kanizsai Tünde, Papp Éva, Boda Gyöngyi. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Sárkö- vi Dezső és Muschberger Irén, Ra- goncsa László és Berta Lilla, Fled- rich Béla és Kőszegi Éva, Molnár Jenő és Németh Ágnes, Szőnyi László és Kreiner Szilvia, Major Zoltán és Svarc Szilvia, Mezei András és Dán Ágnes, Berkés György és Mezei Mária, Budai Csaba és Halász Anikó, Fenyvesi Béla és Török Ildikó, Szanter László és Jankovies Zsuzsanna, Tancsik János és Tömör Csilla, Kiss László és Földi Gyöngyi, Dénes József és Kis-Gadó Gabriella, Szél László és Kovács Tünde Katalin, Berta László és Falter Mária, Döme János és Baranyai Nóra Edit, Bartalis Béla és Halmai Csilla Irén.
