Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)
1985-09-09 / 248. szám
1985. szeptember 9., hétfő Dunántúli napló 3 Rövidesen átadják a konténeres MÉH-telepet Pécsett Tiszta környezetben - hasznos létesítmény Emlékszem, hogy az ötvenes években egymást érték Pécsett a MÉH-átvevőhelyek. Azóta jelenleg már csak három átvevőhely — a Gomba, a Páfrány és a Bokor utcai üzemel a megyeszékhelyen és a Dél-dunántúli MÉH Vállalat mozgó átvevőhelye is besegít, hogy a lakosságnál keletkező, illetve az ott felgyülemlő hasznos hulladék, a papír, a textil, a vas, a fém, az üveg, a személyautó gumiköpeny és akkumulátor visszajusson a feldolgozó iparnak. Még így is nagyon sok másodnyersanyag kerül szemétbe, vagy ami még rosszabb, szeny- nyezi a lakóterületet, az életterünket. Sokan úgy vélik, hogy a legközelebbi átvevőhely is messze van a lakásuktól, így nem éri meg a néhány forintot érő anyagokat oda elvinni. A vállalat viszont képtelen minden utcába átvevő helyet építeni. Ha lenne is pénze rá, akkor is meg kellene birkóznia azzal a - gyakran jogos - nézettel hogy az üzemelő átvevőhely szennyezi a környezetet, mert ott elkerülhetetlen a szanaszét heverő papír és más hulladék. Hogyan lehet úgy átvevőhelyet kialakítani, hogy ne szeny- nyezze a környezetét, sőt esztétikus is legyen? Ez a kérdés már jó ideje foglalkoztatja a MÉH Trösztöt és meg is találta a megoldást: több budapesti és a debreceni után nemsokára megnyílik Pécsett is, a Ivov- kertvárosi Eszék utca 8. szám alatt az első dunántúli konténeres átvevőhely. Miben új a konténeres átvevőhely? Annyiban mindenesetre, hogy az ember nem is nézné annak. A pécsi 1200 négyzetméteresnek például több mint kétharmada betonozott, a többi része pázsittal borított, díszcserjékkel és fákkal teleültetett, a hatalmas, narancssárgára festett tárolókonténerek oldalait színes ábrák és feliratok teszik látványossá, mondhatni szemgyönyörköd tetővé. Majd két éve rendeztek hulladékhasznosítási konferenciát Pécsett, ott vetődött fel a gondolata: ha a Pécs Városi Tanács adna területet, a MÉH konténeres átvevőhelyet építene rajta. Tavaly november végén kezdődtek meg a munkák a bérbe kapott területen, s a majd négymillió forintos beruházás elkészült. A Barcsi Uni- tech Ipari Szövetkezet készítette a három darab egyenként 28 köbméteres zárt és az öt darab egyenként 15 köbméteres nyitott konténert, valamint az átvevő helyet, a pénztárt és a vizesblokkot magában foglaló konténer-házat, valamint a Kamaz teherautóra szerelt Uni- roll M — 10 multi lift berendezést, mellyel a megrakott konténert felemelheti és a Gomba utcai központi telepre beszállíthat majd a szállítójármű. Tehát a lakótelepen, a háztartásokban feleslegessé vált vasat, alumíniumot, rezet és más fémeket, papírt, textilt, a használt személyautó köpenyeket és a sértetlen akkumulátorokat, valamint a vissza nem váltott üvegeket és üvegcserepet veszik majd ót a konténeres átvevőhelyen és azokat azonnal az arra kijelölt konténerekbe teszik. ígéri a vállalat, hogy a konténereknek köszönhetően a környékbeliek nem is fogják majd észrevenni, hogy MÉH-átvevőhely van a szomszédságukban. M. L. Időjárási frontok Az elektromágneses kisugárzás a tettes Szovjet orvosok Pécsett Nem csodamódszer az akupunktúra Több betegség kezelhető vele eredményesen Az orvosi meteorológia művelői meteoropátiának nevezik azt a jelenséget, hogy az időváltozások alkalmával igen sok élőlénynek megváltozik a viselkedése. A meteoropátia jelenségei még az egysejtű élőlényeken is kimutathatók. A ma- gasabbrendű növények és állatok meteoropátiája még feltűnőbben megmutatkozik. A legnagyobb mértékben azonban emberen észlelhető a meteoropátia. Kedélyhangulatunk, munkaképességünk, munkakedvünk, és közérzetünk sok esetben magán viseli a lejátszódó időváltozások következményeit. A beteg emberek meteoropátiája sokszor fájdalmak érzésében vagy szövődmények fellépésében mutatkozik. Régi sebhelyek, évek előtt begyógyult csonttörések helyei a meteoro- pátikus időjárási helyzetekben sajogni kezdenek. Leggyakoribb talán a fejfájás jelentkezése. A meteoropátia jelenségei olyankor lépnek fel, amikor egy többé-kevésbé gyorsan mozgó időváltozási vonal, ún. időjárási front vonul át tartózkodási helyünk felett. Éppen ezért a meteoropátiát gyakran frontérzékenységnek is nevezik. A meteoropátiának kétféle alakja van. Az egyik az időváltozások bekövetkezése után lép fel (posztfrontális), és ez a jelenség aránylag könnyen megmagyarázható, a másik megelőzi az időváltozást (pre- frontális). Az ilyen meteoropaták néhány órával az időváltozás előtt, de olykor már egykét nappal korábban jelzik panaszaikat, sokszor olyan korai időpontban, amikor az időjárás még szép, és a közeledő légköri átalakulásnak még semmiféle előjele nem mutatkozik. A posztfrontális meteoropáti- ára könnyű magyarázatot találni: ha az időváltozás már lejátszódott, az azt jelenti, hogy testünk fizikai környezete alaposan átalakult. Igen rövid idő alatt megváltozott a hőmérséklet, a levegő vízgőztartalma, villamos állapota, szennyezett- séqi foka, valamint a légnyomás. Nem lepődhetünk meg azon, hogy ez a környezeti átalakulás befolyásolja szervezetünk működését. Sokkal talányosabb az, hogy az időváltozás előtti meteoropátia miként jöhet létre? Hogyan lehetséges, hogy. az időjárás megváltozását előre megérez- hetjük? Hiszen ez a jelenség olyankor lép fel, amikor a környező levegő állapota még nem változott meg. Úgy tűnik, mintha az okozat előbb következnék be, mint a kiváltó ok, pedig ez nyilvánvalóan lehetetlen. A talánynak a kulcsát a modern meteorológia a következő úton keresi. Amikor a meteoropaták időváltozás előtti első panaszai mutatkoznak, akkor, noha nálunk még teljesen szép idő uralkodik, tőlünk sok száz kilométer távolságban már kialakult az az időjárási front, amely bizonyos idő elteltével hozzánk érkezik. A meteorológiai szolgálatok időjárási térképei ekkor már világosan mutatják a közeledő változást. Éppen ez teszi lehetővé azt, hogy a meteorológiai jelentések előre felhívják figyelmünket az időváltozás lehetőségére. Miként magyarázható azonban az, hogy a légkör távoli, sok száz kilométer távolságban levő részében lejátszódó meteorológiai változások a mi szervezetünkben okoznak átalakulásokat? Már évek óta ismeretes, hogy az időváltozási frontok mentén elektromágneses kisugárzások keletkeznek a légkörben, amelyek a rádióhullámok tartományába esnek. A zivatarok villámaiból is olyan erőteljes sugárzás indul ki, amely még sok ezer kilométer távolságban is kimutatható. Rádiókészülékeink sercegő zajai, zörejei gyakorta származnak az Afrika egyenlítői részében tomboló heves zivatarok villámaitól. A zivatar nélküli csendes esőt szolgáltató időjárási frontokon képződő rádió- frekvenciás sugárzás lényegesen gyengébb, de ez is meglehetősen nagy távolságra szétterjed a légkörben. A helyzet tehát az, hogy amikor egy hozzánk közeledő időváltozási front még nagy távolságban van tőlünk, akkor már gyenge elektromágneses sugárzások érkeznek hozzánk. E tényen alapszik az a feltevés, hogy a meteoropátia jelenségeit esetleg ezek az elektromágneses hullámok idézhetik elő, de nem ad magyarázatot például arra, hogy a szervezetnek melyik szerve vagy része reagál a légkörön át érkező gyenge elektromágneses sugárzásra. Tudományos körökben sok híve van annak a felfogásnak, hogy szervezetünk minden egyes sejtje külön-külön változást szenvedhet. Ez megmagyarázhatná azt is, hogy a meteoropátia, mint már említettük, az egysejtű élőlényeken is fellép. A meteoropátia nemcsak a szabadban, hanem épületekben tartózkodókon is jelentkezik. A fekvő betegek gyakran rosszabbul bírják az időváltozást, mint a szabadban tartózkodó betegek. Ezért a meteoropátia létrehozó oka csak olyan légköri jelenség lehet, amely az épületek belsejébe is akadálytalanul behatol. A külső levegő hő- mérsékleti változásai ellen a fűtés és a falak nagymértékben megvédenék bennünket. A lég- nedvességi változások a zárt szoba levegőjében szintén kevéssé érvényesülnek. Ellenben az elektromágneses sugárzás a házfalakon keresztülhatol. A távoli frontokról jövő elektromágneses hullámok éppen úgy bejutnak az épületek belsejébe, mint a távoli rádióállomások adásai. A Mecseki Ércbányászati Vállalat vendégeként Pécsett tartózkodik két szovjet orvos, Kotyenyeva Valentina Martinává, a Szovjet Egészségügyi Minisztérium Orvostovábbképző Intézetének docense és Makarov Jurij Petrovics, a Moszkva; Stomatológiai Intézet reflexterápiás tanszékének tudományos munkatársa. A bányavállalat meghívása annak szólt, hogy mindketten akupunktúrával foglalkozó szaktekintélyek hazájukban és különösen jelentős eredményeket értek el, olyan mozgásszervi betegségek gyógyításában, amelyek igen gyakran fordulnak elő az uránércbányászoknál is. Magyarországon az akupunktúrát mint gyógymódot a hivatalos állásfoglalás elutasítja, az orvosok között sokan vannak, akik csak legyintenek rá, vagy legalább is kétkednek. Ám tagadhatatlan, hogy a külföldi szaklapokban leírt eredmények hatására megindult egy folyamat, amely egyre több hívet állít az akupunktúra mellé. Míg nálunk folyik c szakmai vita, az akupunktúra ellen és mellett, addig számos más országban, Így a Szovjetunióban is évek óta e célra létrehozott intézetekben alkalmazzák. A szovjet vendégekkel beszélgetve azt szerettük volna megtudni, náluk hogyan sikerült elfogadtatni? Szovjetunióban volt-e hasonló ellenállás? Mióta foglalkoznak vele és milyen eredményeket értek el eddig? A vendégek először is tisztázták: ők a reflexterápia szakorvosai, ennek egyik módszere az akupunktúrának nevezett tűszúrásos eljárás. A kérdésekre válaszolva (anélkül, hogy itt most elkülönítenénk melyik választ ki adta) a következőket mondták el: már a cári Oroszországban alkalmazták a tűszúrásos és pontégetéses eljárást különböző bajok gyógyítására. Feljegyzések szerint a cárokat és családjuk tagjait is kezeltették ily módon. Az első erről készült, az akkori mércével tudományosnak számító leírás 1828-ból való. Ettől kezdve több írásos tanulmány jelent meg a tűszúrásos módszer sikereiről. A Szovjetunióban is bekövetkezett aztán olyan időszak, amikor visszaesett a népszerűsége. Az ötvenes évek elején fordult ismét felé a figyelem intenzivebben. Ezért 1956-ban a szovjet egészségügyi minisztérium négytagú orvosküldöttségnek adott engedélyt, hogy Kínában tanulmányozzák a módszert és az eredményeket. A küldöttség beszámolójának hatására döntöttek, létrehoznak egy intézetet, hogy a tagadhatatlan eredmények miértjét tanulmányozzák, laboratóriumot létesítettek a hatás- mechanizmusok vizsgálatára. Ezt követően a reflexterápia alkalmazása rohamosan terjedt és ma már külön intézetek, tanszékek foglalkoznak u különböző akupunktúrás kezelésekkel. A több éves tapasztalat szerint a különböző perifériás idegrendszeri problémák gyógyításánál értek el jó eredményeket, mint pl. arcidegzsába, arcideg-bénulás, valamint agyvérzés utáni gyógyulások kezelésével. Jól alkalmazható asztmás tünetek, magas vérnyomás csökkentésére, gyomor- és bélfekélyeknél. Nagy műtétek, vagy szülés után a szervezet funkciói (vizelet, széklet kiválasztás) sokszor nehezen indulnak be. A megfelelő akupunktúrás kezeléssel gyógyszerek nélkül rövid idő alatt rendeződik. Az akupunktúrának a felsoroltakon kívül még számos lehetőségei vannak. Egyik nagy jelentősége, hogy gyógyszer nélkül tudnak segíteni, pl. olyan embereken is akiken gyógyszerallergia miatt máshogy nem lehet. A szovjet orvosok hangsúlyozták, az akupunktúrát nem szabad csodamódszernek tekinteni. Nagy szakértelem kell hozzá, mert ha nem a megfelelő módon csinálják káros is lehet. Csak reflexterápia szakvizsgával és működésre jogosító engedéllyel rendelkező orvos dönthet abban, kit kezelhetnek ezzel a módszerrel. Sarok Zsuzsa Bedekker Pécs Nemcsak a címe rendhagyó ennek a Pécsről szóló útikönyvnek, tartalma, a kiadás körülményei is szokatlanok. A több mint kétszáz oldalas munkát a pécsi Iránytű Kiadásszervező GM jelentette meg, a fóti nyomda készítette. A Pécset jól, vagy felületesen ismerő turista vagy tüke hiába keresi a műemlékek részletes leírását. A Pécs Bedekker valami mást tartott fontosabbnak. Érdekessége, egyedisége ebben keresendő. A kitartó olvasó megtudhatja a Pécsett található összes vendéglátóhely, üzlet címét, telefonszámát, a szolgáltatások, a kulturális intézmények teljes címlistáját, fontosabb tudnivalóit. Értesülhet a buszjáratokról, az átlaghőmérsékletről. Mindehhez öt nyelven (angol, francia, német, szerb-hor- vát) juthat hozzá, és a hirdetésekkel fűszerezett könyv végén ötnyelvű szótár is segítségére siet. Biztosak lehetünk abban, hogy a Pécs-bédekker nemcsak 'a turistáknak, hanem a pécsieknek is hasznos segítséget nyújt. Üdvözlendő vállalkozás, úgyhogy attól félek, kevés lesz az a kétezer példány, ami az utcákra került belőle. Nem hallgathatjuk el a könyv néhány kisebb-na- gyobb hibáját. Hat szeletre osztott térképmelléklet egészíti ki a kötetet, óm ezekből mindössze öt szerepel külön is a_ könyvben. Az egyik valahol elveszett. Csakúgy, mint a képek többségének minősége. Sötét, kontúrok nélküli fotók jelentek meg a városról. Egy-két bántó sajtóhiba is borzolhatja az idelátogatók vagy itt élők idegeit. (Martyu-házat olvashatunk Martyn-ház helyett.) Magam részéről mégis szívesen forgatom a könyvet, mert adatai pontosak és frissek (március 31-én adták nyomdába), mert bár pécsi vagyok, sokat tudtam meg belőle. Olyan dolgokról is, amelyek használata mindennapos tevékenységemben is használható. Bozsik L.
