Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)

1985-09-09 / 248. szám

1985. szeptember 9., hétfő Dunántúli napló 3 Rövidesen átadják a konténeres MÉH-telepet Pécsett Tiszta környezetben - hasznos létesítmény Emlékszem, hogy az ötvenes években egymást érték Pécsett a MÉH-átvevőhelyek. Azóta jelenleg már csak három átve­vőhely — a Gomba, a Páfrány és a Bokor utcai üzemel a me­gyeszékhelyen és a Dél-dunán­túli MÉH Vállalat mozgó átve­vőhelye is besegít, hogy a la­kosságnál keletkező, illetve az ott felgyülemlő hasznos hulla­dék, a papír, a textil, a vas, a fém, az üveg, a személyautó gumiköpeny és akkumulátor visszajusson a feldolgozó ipar­nak. Még így is nagyon sok má­sodnyersanyag kerül szemétbe, vagy ami még rosszabb, szeny- nyezi a lakóterületet, az élette­rünket. Sokan úgy vélik, hogy a legközelebbi átvevőhely is messze van a lakásuktól, így nem éri meg a néhány forin­tot érő anyagokat oda elvinni. A vállalat viszont képtelen minden utcába átvevő helyet építeni. Ha lenne is pénze rá, akkor is meg kellene birkóznia azzal a - gyakran jogos - né­zettel hogy az üzemelő átvevő­hely szennyezi a környezetet, mert ott elkerülhetetlen a sza­naszét heverő papír és más hulladék. Hogyan lehet úgy átvevőhe­lyet kialakítani, hogy ne szeny- nyezze a környezetét, sőt eszté­tikus is legyen? Ez a kérdés már jó ideje foglalkoztatja a MÉH Trösztöt és meg is találta a megoldást: több budapesti és a debreceni után nemsoká­ra megnyílik Pécsett is, a Ivov- kertvárosi Eszék utca 8. szám alatt az első dunántúli konté­neres átvevőhely. Miben új a konténeres átve­vőhely? Annyiban mindeneset­re, hogy az ember nem is néz­né annak. A pécsi 1200 négy­zetméteresnek például több mint kétharmada betonozott, a többi része pázsittal borított, díszcserjékkel és fákkal teleül­tetett, a hatalmas, narancssár­gára festett tárolókonténerek ol­dalait színes ábrák és feliratok teszik látványossá, mondhatni szemgyönyörköd tetővé. Majd két éve rendeztek hul­ladékhasznosítási konferenciát Pécsett, ott vetődött fel a gon­dolata: ha a Pécs Városi Ta­nács adna területet, a MÉH konténeres átvevőhelyet építe­ne rajta. Tavaly november vé­gén kezdődtek meg a munkák a bérbe kapott területen, s a majd négymillió forintos beru­házás elkészült. A Barcsi Uni- tech Ipari Szövetkezet készítet­te a három darab egyenként 28 köbméteres zárt és az öt darab egyenként 15 köbméte­res nyitott konténert, valamint az átvevő helyet, a pénztárt és a vizesblokkot magában fogla­ló konténer-házat, valamint a Kamaz teherautóra szerelt Uni- roll M — 10 multi lift berendezést, mellyel a megrakott konténert felemelheti és a Gomba utcai központi telepre beszállíthat majd a szállítójármű. Tehát a lakótelepen, a ház­tartásokban feleslegessé vált vasat, alumíniumot, rezet és más fémeket, papírt, textilt, a használt személyautó köpenye­ket és a sértetlen akkumuláto­rokat, valamint a vissza nem váltott üvegeket és üvegcsere­pet veszik majd ót a konténe­res átvevőhelyen és azokat azonnal az arra kijelölt konté­nerekbe teszik. ígéri a válla­lat, hogy a konténereknek kö­szönhetően a környékbeliek nem is fogják majd észrevenni, hogy MÉH-átvevőhely van a szomszédságukban. M. L. Időjárási frontok Az elektromágneses kisugárzás a tettes Szovjet orvosok Pécsett Nem csodamódszer az akupunktúra Több betegség kezelhető vele eredményesen Az orvosi meteorológia mű­velői meteoropátiának nevezik azt a jelenséget, hogy az idő­változások alkalmával igen sok élőlénynek megváltozik a visel­kedése. A meteoropátia jelen­ségei még az egysejtű élőlé­nyeken is kimutathatók. A ma- gasabbrendű növények és ál­latok meteoropátiája még fel­tűnőbben megmutatkozik. A legnagyobb mértékben azon­ban emberen észlelhető a me­teoropátia. Kedélyhangulatunk, munkaképességünk, munkaked­vünk, és közérzetünk sok eset­ben magán viseli a lejátszódó időváltozások következményeit. A beteg emberek meteoropá­tiája sokszor fájdalmak érzésé­ben vagy szövődmények fellé­pésében mutatkozik. Régi seb­helyek, évek előtt begyógyult csonttörések helyei a meteoro- pátikus időjárási helyzetekben sajogni kezdenek. Leggyako­ribb talán a fejfájás jelentke­zése. A meteoropátia jelenségei olyankor lépnek fel, amikor egy többé-kevésbé gyorsan mozgó időváltozási vonal, ún. időjá­rási front vonul át tartózkodási helyünk felett. Éppen ezért a meteoropátiát gyakran front­érzékenységnek is nevezik. A meteoropátiának kétféle alakja van. Az egyik az idő­változások bekövetkezése után lép fel (posztfrontális), és ez a jelenség aránylag könnyen megmagyarázható, a másik megelőzi az időváltozást (pre- frontális). Az ilyen meteoropa­ták néhány órával az időválto­zás előtt, de olykor már egy­két nappal korábban jelzik pa­naszaikat, sokszor olyan korai időpontban, amikor az időjárás még szép, és a közeledő lég­köri átalakulásnak még semmi­féle előjele nem mutatkozik. A posztfrontális meteoropáti- ára könnyű magyarázatot ta­lálni: ha az időváltozás már le­játszódott, az azt jelenti, hogy testünk fizikai környezete ala­posan átalakult. Igen rövid idő alatt megváltozott a hőmér­séklet, a levegő vízgőztartalma, villamos állapota, szennyezett- séqi foka, valamint a légnyo­más. Nem lepődhetünk meg azon, hogy ez a környezeti át­alakulás befolyásolja szerveze­tünk működését. Sokkal talányosabb az, hogy az időváltozás előtti meteoropá­tia miként jöhet létre? Hogyan lehetséges, hogy. az időjárás megváltozását előre megérez- hetjük? Hiszen ez a jelenség olyankor lép fel, amikor a kör­nyező levegő állapota még nem változott meg. Úgy tűnik, mintha az okozat előbb követ­keznék be, mint a kiváltó ok, pedig ez nyilvánvalóan lehe­tetlen. A talánynak a kulcsát a mo­dern meteorológia a következő úton keresi. Amikor a meteoro­paták időváltozás előtti első panaszai mutatkoznak, akkor, noha nálunk még teljesen szép idő uralkodik, tőlünk sok száz kilométer távolságban már ki­alakult az az időjárási front, amely bizonyos idő elteltével hozzánk érkezik. A meteoroló­giai szolgálatok időjárási tér­képei ekkor már világosan mu­tatják a közeledő változást. Éppen ez teszi lehetővé azt, hogy a meteorológiai jelenté­sek előre felhívják figyelmün­ket az időváltozás lehetőségé­re. Miként magyarázható azon­ban az, hogy a légkör távoli, sok száz kilométer távolságban levő részében lejátszódó me­teorológiai változások a mi szervezetünkben okoznak átala­kulásokat? Már évek óta isme­retes, hogy az időváltozási fron­tok mentén elektromágneses kisugárzások keletkeznek a légkörben, amelyek a rádió­hullámok tartományába esnek. A zivatarok villámaiból is olyan erőteljes sugárzás indul ki, amely még sok ezer kilométer távolságban is kimutatható. Rádiókészülékeink sercegő za­jai, zörejei gyakorta származ­nak az Afrika egyenlítői részé­ben tomboló heves zivatarok villámaitól. A zivatar nélküli csendes esőt szolgáltató idő­járási frontokon képződő rádió- frekvenciás sugárzás lényege­sen gyengébb, de ez is megle­hetősen nagy távolságra szét­terjed a légkörben. A helyzet tehát az, hogy amikor egy hozzánk közeledő időváltozási front még nagy tá­volságban van tőlünk, akkor már gyenge elektromágneses sugárzások érkeznek hozzánk. E tényen alapszik az a feltevés, hogy a meteoropátia jelensé­geit esetleg ezek az elektro­mágneses hullámok idézhetik elő, de nem ad magyarázatot például arra, hogy a szervezet­nek melyik szerve vagy része reagál a légkörön át érkező gyenge elektromágneses sugár­zásra. Tudományos körökben sok híve van annak a felfogás­nak, hogy szervezetünk minden egyes sejtje külön-külön válto­zást szenvedhet. Ez megmagya­rázhatná azt is, hogy a mete­oropátia, mint már említettük, az egysejtű élőlényeken is fel­lép. A meteoropátia nemcsak a szabadban, hanem épületekben tartózkodókon is jelentkezik. A fekvő betegek gyakran rosszab­bul bírják az időváltozást, mint a szabadban tartózkodó bete­gek. Ezért a meteoropátia lét­rehozó oka csak olyan légköri jelenség lehet, amely az épü­letek belsejébe is akadálytala­nul behatol. A külső levegő hő- mérsékleti változásai ellen a fűtés és a falak nagymértékben megvédenék bennünket. A lég- nedvességi változások a zárt szoba levegőjében szintén ke­véssé érvényesülnek. Ellenben az elektromágneses sugárzás a házfalakon keresztülhatol. A tá­voli frontokról jövő elektromág­neses hullámok éppen úgy be­jutnak az épületek belsejébe, mint a távoli rádióállomások adásai. A Mecseki Ércbányászati Vállalat vendégeként Pécsett tartózkodik két szovjet orvos, Kotyenyeva Valentina Martiná­vá, a Szovjet Egészségügyi Mi­nisztérium Orvostovábbképző Intézetének docense és Maka­rov Jurij Petrovics, a Moszkva; Stomatológiai Intézet reflexte­rápiás tanszékének tudományos munkatársa. A bányavállalat meghívása annak szólt, hogy mindketten akupunktúrával foglalkozó szaktekintélyek ha­zájukban és különösen jelentős eredményeket értek el, olyan mozgásszervi betegségek gyó­gyításában, amelyek igen gyakran fordulnak elő az uránércbányászoknál is. Magyarországon az aku­punktúrát mint gyógymódot a hivatalos állásfoglalás eluta­sítja, az orvosok között sokan vannak, akik csak legyintenek rá, vagy legalább is kétkednek. Ám tagadhatatlan, hogy a kül­földi szaklapokban leírt ered­mények hatására megindult egy folyamat, amely egyre több hívet állít az akupunktú­ra mellé. Míg nálunk folyik c szakmai vita, az akupunktúra ellen és mellett, addig számos más országban, Így a Szov­jetunióban is évek óta e célra létrehozott intézetekben alkal­mazzák. A szovjet vendégekkel be­szélgetve azt szerettük volna megtudni, náluk hogyan sike­rült elfogadtatni? Szovjetunió­ban volt-e hasonló ellenállás? Mióta foglalkoznak vele és mi­lyen eredményeket értek el ed­dig? A vendégek először is tisz­tázták: ők a reflexterápia szak­orvosai, ennek egyik módszere az akupunktúrának nevezett tűszúrásos eljárás. A kérdések­re válaszolva (anélkül, hogy itt most elkülönítenénk melyik vá­laszt ki adta) a következőket mondták el: már a cári Orosz­országban alkalmazták a tű­szúrásos és pontégetéses eljá­rást különböző bajok gyógyí­tására. Feljegyzések szerint a cárokat és családjuk tagjait is kezeltették ily módon. Az első erről készült, az akkori mércé­vel tudományosnak számító le­írás 1828-ból való. Ettől kezd­ve több írásos tanulmány je­lent meg a tűszúrásos módszer sikereiről. A Szovjetunióban is bekövet­kezett aztán olyan időszak, amikor visszaesett a népszerű­sége. Az ötvenes évek elején fordult ismét felé a figyelem intenzivebben. Ezért 1956-ban a szovjet egészségügyi minisz­térium négytagú orvosküldött­ségnek adott engedélyt, hogy Kínában tanulmányozzák a módszert és az eredményeket. A küldöttség beszámolójának hatására döntöttek, létrehoz­nak egy intézetet, hogy a ta­gadhatatlan eredmények miértjét tanulmányozzák, labo­ratóriumot létesítettek a hatás- mechanizmusok vizsgálatára. Ezt követően a reflexterápia alkalmazása rohamosan ter­jedt és ma már külön intéze­tek, tanszékek foglalkoznak u különböző akupunktúrás keze­lésekkel. A több éves tapasztalat sze­rint a különböző perifériás idegrendszeri problémák gyó­gyításánál értek el jó eredmé­nyeket, mint pl. arcidegzsába, arcideg-bénulás, valamint agy­vérzés utáni gyógyulások keze­lésével. Jól alkalmazható aszt­más tünetek, magas vérnyomás csökkentésére, gyomor- és bél­fekélyeknél. Nagy műtétek, vagy szülés után a szervezet funkciói (vizelet, széklet kivá­lasztás) sokszor nehezen indul­nak be. A megfelelő akupunk­túrás kezeléssel gyógyszerek nélkül rövid idő alatt rendező­dik. Az akupunktúrának a felso­roltakon kívül még számos le­hetőségei vannak. Egyik nagy jelentősége, hogy gyógyszer nélkül tudnak segíteni, pl. olyan embereken is akiken gyógyszerallergia miatt más­hogy nem lehet. A szovjet orvosok hangsú­lyozták, az akupunktúrát nem szabad csodamódszernek te­kinteni. Nagy szakértelem kell hozzá, mert ha nem a megfe­lelő módon csinálják káros is lehet. Csak reflexterápia szak­vizsgával és működésre jogosí­tó engedéllyel rendelkező or­vos dönthet abban, kit kezel­hetnek ezzel a módszerrel. Sarok Zsuzsa Bedekker Pécs Nemcsak a címe rend­hagyó ennek a Pécsről szó­ló útikönyvnek, tartalma, a kiadás körülményei is szo­katlanok. A több mint két­száz oldalas munkát a pé­csi Iránytű Kiadásszervező GM jelentette meg, a fóti nyomda készítette. A Pécset jól, vagy felü­letesen ismerő turista vagy tüke hiába keresi a műem­lékek részletes leírását. A Pécs Bedekker valami mást tartott fontosabbnak. Érdekessége, egyedisége ebben keresendő. A kitartó olvasó megtudhatja a Pé­csett található összes ven­déglátóhely, üzlet címét, telefonszámát, a szolgálta­tások, a kulturális intézmé­nyek teljes címlistáját, fon­tosabb tudnivalóit. Értesül­het a buszjáratokról, az átlaghőmérsékletről. Mind­ehhez öt nyelven (angol, francia, német, szerb-hor- vát) juthat hozzá, és a hir­detésekkel fűszerezett könyv végén ötnyelvű szó­tár is segítségére siet. Biz­tosak lehetünk abban, hogy a Pécs-bédekker nemcsak 'a turistáknak, ha­nem a pécsieknek is hasz­nos segítséget nyújt. Üd­vözlendő vállalkozás, úgy­hogy attól félek, kevés lesz az a kétezer példány, ami az utcákra került belőle. Nem hallgathatjuk el a könyv néhány kisebb-na- gyobb hibáját. Hat szelet­re osztott térképmelléklet egészíti ki a kötetet, óm ezekből mindössze öt sze­repel külön is a_ könyvben. Az egyik valahol elveszett. Csakúgy, mint a képek többségének minősége. Sö­tét, kontúrok nélküli fotók jelentek meg a városról. Egy-két bántó sajtóhiba is borzolhatja az idelátoga­tók vagy itt élők idegeit. (Martyu-házat olvashatunk Martyn-ház helyett.) Magam részéről mégis szívesen forgatom a köny­vet, mert adatai pontosak és frissek (március 31-én adták nyomdába), mert bár pécsi vagyok, sokat tud­tam meg belőle. Olyan dolgokról is, amelyek hasz­nálata mindennapos tevé­kenységemben is használ­ható. Bozsik L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom