Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)
1985-09-25 / 264. szám
e Dunántúlt napló 1985. szeptember 25., szerda Gyümölcstermesztés — korszerűen Márciusban oltsunk! Á gyümölcstermelésben általánosan elterjedt szaporítási mód, nagyon sokféle változatban, melyek közül a bázikerti gyümölcsfajták elterjesztésénél a fás oltások Jöhetnek leginkább szóba. Általában nyugalmi időszak végén végezzük, az alany nedvkeringésének a kezdetén, amikor még az alany „nem adja" a héját, ez az időpont február vége, március elejétől március végéig tart. Nem tanácsolom az oltás időpontját szeptember, október elejére előrehozni, mert az ebben az időben végzett oltások rendkívüli módon vannak kitéve a téli fagy hatásainak. Az oltóvesszőket a lombhullást követően szedjük meg. Télen hűvös, de nem fagyos helyen tároljuk. A meleg helyiségek az oltóveszszők tárolására alkalmatlanok, ilyen körülmények között azok kihajtanak, így szaporításra egyáltalán nem felelnek meg. Legjobb, ha kvarchomokban, fedett helyen, nyirkos, de nem vizes körülmények között vermelünk. Párosítás. Egyforma vastagságú alany és oltóvessző esetében használhatjuk úgy, hogy az alanyt az oltás helyénél hosszanti ferde vágással el- metszük, ugyanígy az oltóvesszőt is, ügyelve, hogy a vágás helye — a metszlap — körülbelül háromszor olyan hosszú legyen, mint amilyen a vessző vastagsága. Fontos, hogy a két metszlap hosz- szúsága, szélessége teljesen egyforma legyen, csak így lehet pontosan illeszteni, összeillesztésük után gondosan kötözzük be én kenjük be oltóviasszal. Nyelves párosítás. Általában angol nyelves párosítás néven ismert. Annyiban különbözik az előzőnél, hogy mindkét metszlapot a felső harmadánál bevágjuk, az így keletkezett két nyelv az összeillesztésnél egymásba tolható. A nyelvek megszorulnak és így az oltás meglepően feszesen áll. Szintén kötözzük és bekenjük oltóviasszal. Hasítékoltás. Akkor alkalmazzuk, amikor vastag alanyra jóval vékonyabb nemest oltunk. Az alanyt a vágás helyétől lejjeb, körülbelül 5-6 cm-rel, erősen körbekötözzük zsineggel, hogy ne hasadjon szét, majd a közepén 4-5 cm mély hasítékot vágunk, melyet kiékelünk. Az oltóvesszőből 2-3 rügyes darabot vágunk, melynek alsó végét lapos ékalakúra vágjuk. A hasítékba egymással szembe két oltóvesszőt helyezünk úgy, hogy az oltóvessző héja és az alany kéreg alatti álló része érintkezzék. Óvatosan, hogy az oltóvessző ne mozduljon el, kihúzzuk az éket, így az alany jól összeszorítja az oltóvesszőket. Ennek ellenére kötözzük be és viaszoljuk, de úgy, hogy a hasítékba ne folyjon be az oltóviasz. A hasítékolás változatai a nyerges hasítékoltás — ilyenkor az oltóvesszőn egy éket metszünk ki — és a javított hasítékoltás, amikor az alany oldalába kissé ferdén csak akkora hasítékot képezünk, amelybe az oltóvessző éke éppen beleférjen. Kecskeláb-oltás. Idősebb fák átoltásánál használjuk. Az oltóvesszőt ék alakúra vágjuk, de a metszlapok ebben az esetben nem párhuzamosak, hanem „hátul" összeérnek. Legalább a vessző vastagságának háromszorosa legyen az ék hossza. Az alanyt kissé ferdén vágjuk le, és ennek magasabbik oldalán készítsük el az oltóvessző ékének megfelelő formájú vályút. Valószínűleg a vályú első próbálkozásra nem fog pontosan beilleszkedni, igazítsuk hozzá a vályút. Ha az illeszkedés pontos, akkor helyezzük be az oltóvesszőt, szorosan kössük be és oltóviasszal kenjük be. Buzássy Lajos Csak harmadszorra! A mozsgói modell Megbukott a Elterjedt a hír: a 70. Országos Mezőgazdasági Élelmi- szeripari Kiállításon és Vásáron a harmadszorra palántá- zott növények virítottak a biokertben. Elődjeiket elvitte a peronoszpóra, s másféle kórokozó és kártevő. Megbukott volna a biokert? Eddig aligha szabad elmenni a következtetésekben, hiszen a legelvakultabb növény- védelmi szakemberek is kénytelenek elismerni, hogy a természetben léteznek szabályozó mechanikusok, másképpen fogalmazva, a „beállt” biológiai egyensúly is képes védeni a kultúrnövényeket. Ám nem mindenkor képes megvédeni. S ezen nagyüzemekben csodálkozni sem lehet, hiszen nagy területen egyidőben sok kártevő és kórokozó lehet jelen, s akkor csak a radikálisabb beavatkozás lehet eredményes. A kiskertben is inkább arról van szó, hogy a kártevők nem találnak rá a kultúrnövényre — állítják egyes szakemberek. Magyarán, ha valaki néhány tő burgonyát ültet, van esélye arra, hogy elkerülik a bogarak, de ha már száz négyszögölön rakja földbe a gumókat, erre aligha számíthat. Tagadnunk kellene a biotermelési eljárásokat? Teljes bizonyossággal ilyet nem állíthatunk, hiszen gyakorlati példák is léteznek eredményes használatukra. Másfelől a biotermelés nemcsak a növényvédő szerek tilalmát foglalja magába, hanem az egyéb kémiai anyagokból is igyekszik megkímélni a földművelést. Ez utóbbit eredményesebben is teheti, hiszen például műtrágyák nélkül, de okszerű, szer- ves_ trágyázással lehet jól termelni. biokert? Az ellentmondásoktól persze nem mentes ez a termelési gyakorlat. Vannak éltetői, akik idegenkednek a kémiai anyagoktól, s pénztárcájuk vastag- ságp is megengedi, hogy a drágább, de csak természetes anyagok felhasználásával előállított mezőgazdasági termékeket megvegyék. S persze vannak olyan szakemberek is, akik nem tartják követendő gyakorlatnak a biotermelést. Az a tény, hogy a biotermelésnél nagyobb a .kockázata, több termés esik áldozatául a betegségeknek és a kártevőknek, tehát kevesebb kerül a magtárakba, raktárakba. De számos szakembernek éppen e tény a kiindulópontja. Vagyis, felteszik a kérdést: kell-e több termés napjainkban? Nem feltétlenül — mondják —, mert jelenleg is kiegyensúlyozott az ellátás, a felesleget pedig egyre nehezebb eladni. Az ország mostani gazdasági helyzetében itt nem szabad megállni. Az egyik legfontosabb népgazdasági cél a fizetési mérleg egyensúlyban tartása, s az agrárágazat jelentékeny hatással van a mérleg nyelvére. Minden harmadik hektárról exportálják a termést. Ha tehát a biotermelés miatt a mezőgazdasági termelés csökkenésével számolnánk, azt is el kellene dönteni, milyen más forrásokból egyenlíthető ki az exportveszteség. S olyan egyelőre nincs. Meg kell tehát békélni a jelenlegi termelési módszerekkel, s persze ez nem zárja ki az újabb kísérletek létjogosúltsá- gát. Kiváltképpen nem a kistermelésben, a hobbikertekben, ahol elegendő szorgos kéz is van a jóval munkaigényesebb biotermeléshez. Vessük el az őszi mákot! A kertekben lassan elkezdődnek az őszi munkálatok. Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni a kertbarátok figyelmét arra, hogy szeptember végén, október elején kell elvetni az őszi mákot, lehet veteményezni petrezselymet, helybe lehet még vetni téli salátát. Az őszi mák előnyé az, hogy korán virágzik, amikor a kártékony rovarok nem tudják még megtámadni a mákgubót. Ha nincs nagyon nagy tél, nem kell félni a mák kifagyásától, ügyelni kell arra, hogy egy centinél mélyebbre ne vessük, mert akkor nem tud kikelni. November 19-e körül lehet vetni a legkorábbi fajta (glória, expressz) borsókat is. Dél-Baranyában a siklósi dombokon déli fekvésben három héttel korábban teremnek meg ezek a borsófajták, melyeket primőr áron tudnak értékesíteni az ottaniak. Akinek nagy tömegű spenóíféleségre és nagy tömegű sóskára van szüksége, annak ajánljuk spenótként a mángoldot, sóska helyett a rebarbara levelét. Szaporításuk magról, de a rebqrbarát tőosztással is lehet. A magvetést most is el lehet végezni, úgyszintén a rebarbara tőosztását is. Dr. Berényi István Paradicsom a háztájiból 183 tonna paradicsomot szállítottak szeptember 19-ig a mozsgói. tsz kertészetéből a szigetvári konzervgyárba. A 14 hektáros területen a kapálást és szedést a háztáji keretében végzi 54 tsz-tag és családja. — Kivi. Dél-Baranyában szeptember végén —- október elején szedik le a kivit, melyre még körülbelül egyhónapi utóérlelés vár. A gyümölcsből a siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Termelőszövetkezet kísérleti parcellán 150 tövet ültetett, ebből 70 kipusztult. A megmaradtak között van kétszáz darabos termést hozott tő is. Zöldség a kiskertekben Tegyük el telire! Ne hagyjuk elveszni a nagyobb mennyiségben termett zöldségféléket és gyümölcsöt! Főzzük be, dolgozzuk fel, vagy tároljuk — biztosítva ezzel a család egész téli zöldségszükségletét. Az otthon való tárolásnak tágak a lehetőségei. A tárolást illetően a legrosz- szabb helyzetben a panelépületben lakók vannak. Itt az „éléskamra szekrény" csak a befőttek tárolására alkalmas, ha azok külön tetővel vagy alufóliával vannak ellátva a fokozott párolgás ellen. De a panelban lakó kiskerttulajdonosok is megteremthetik maguknak a jó tárolás feltételeit. Akinek van pincéje, az legegyszerűbben tárolhat. Tárolásra a 0, -|-4 C-fok hőmérsékletű és 90% relatív páratartalmú helyiség a legalkalmasabb. Ha túlságosan nedves, izzad a fala, akkor gyakran szellőztessünk, vagy összetört égetett meszet tegyünk edénybe. A mész magába szívja a párát. A padláson a száraz termények tárolhatók. Jó helye a diónak, mandulának, mogyorónak, felfűzött fűszerpaprikának. A hagymát csak szalmával takarva tároljuk a padláson. Az egyszer átfagyott hagyma nem károsodik, ha nagyon lassan enged ki. Prizmás tárolás az, amikor a szabadban összerakott terményt szalmával és földdel takarják a megfagyás ellen. Kiskertekben nem javasolható, mivel a folyamatos felhasználást szinte lehetetlenné teszi. Jól tárolhatunk különböző vermekben. Az árokba vermelés a legegyszerűbb tárolási mód. Az előkészített terményt (sárgarépa, petrezselyem, fejes» és kelkáposzta) egy kézzel húzott árokba úgy rokjuk be, hogy egymást ne érje. A berakott terményt előbb földdel, majd szalmával és orra ismét földdel kelt tokorni A szabadtéri verem 80—250 cm széles és 50—120 cm mély. Alul és felül szellőző csatornával látjuk el. A verembe a sárgarépát, petrezselymet nyirkos homokkal, porhanyós földdel rétegezve, a kevésbé kényeseket ömlesztve helyezzük el. Amikor megtelt, először 10—15 cm földréteggel és szalmával ideiglenesen takarjuk. Amikor a termény 2-3 C-fokra lehűlt, a szalmát eltávolítva 15-20 cm-re vastagítjuk a földréteget, majd erre tesszük rá a szalmát és az újabb földréteget. A verem hőmérsékletét ellenőrizzük, és szükség szerint szellőztessünk. Az állandó verem oldalai általában kiépítettek és tetőzettel ellátottak. Kiskertekben elsősorban ez a tárolási mód javasolt. Kertünk magasabban fekvő részén ássunk 2 m széles és mély, lejtős falú gödröt. Tetejére tartógerendákból, hulladék faanyagból, gallyakból készítünk tetőt, azt szalmával, lombbal terítsük be, majd 40 cm vastag földréteget hordunk rá. Jól zárható, lehetőleg kicsi ajtót tegyünk rá és gondoskodjunk több kicsi szellőzőnyílá^- ról, melyeket erős hidegben elzárunk, vigyázva arra, hogy a belső hőmérséklet ne süllyedjen fagypont alá. A tárolás módja zöldségnövényenként változik. Az érett káposztát 3—4 egészséges borítólevéllel, pincében vagy vermekben tarthatjuk el. Tárolás előtt ajánlatos néhány napig szellős, hűvös helyen szikkasztani. A sárgarépa, petrezselyem, zeller, téliretek, karalábé és cékla pincében, veremben egyaránt tárolható. A tárolásra használjunk nyirkos, tiszta ho» mókát. Csak a szívleveleket hagyjuk meg, a többit 1-2 ernes levélcsonk meghagyásával vágjuk le. A burgonya legjobb tárolóhelye a pince és verem. Átválogatjuk és ládákba rakjuk. Ne hagyjuk zsákban, mert hamar befülledhet. Sötét helyen tároljuk! Tavasz felé csíráit szedjük le. A hagymát ne tároljuk pincében és veremben! Szellős, 0 C-fok feletti helyiség a legjobb. A sütőtök szintén száraz (50—70% rel. páratartalom) helyiségben, 0 C-fok felett tárolható. Csak az érett termés tartható el. A dércsípte sütőtök megédesedik, de gyorsabban romlik. A késő ősszel szedett paprika kevésbé ízletes mint nyáron. Kivétel a paradicsom alakú paprika. Az ilyenkor szedett paprikát is tárolhatjuk. Sajnos, az ize tovább romlik, karácsonyig eltartva nyers fogyasztásra már alig alkalmas. Polcon, ládában, 80-85% relatív pára- tartalom mellett tartható el a legjobban. Szárát mártsuk paraffinba. Tóth Attila Eltűnt-e Peremarton? Igenis meg nem is! Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy a többszöri földmozgások ellenére is Peremarton házainak többsége áll, lakossága hangyaszorgalommal nekifogott, hogy még a tél beállta előtt lakhatóvá tegye az épületeket. Az újságokban is olvashattuk: „Berhidán és Pere- martonban, ahonnan a földrengés áltat okozott, épületkárok miatt mintegy háromszáz csalód volt kénytelen elköltözni, megkezdték a megrongálódott épületek szervezett helyreállításának előkészítését." Sajnos, a száznál is több utórezgés félelmet, nyugtalanságot keltett. De most már várják a beremendi cementszállítmányokat, és kezdenek a kedélyek megnyugodni, hisz — mint fentebb írtuk — „a helyreállítás előkészületei" megkezdődtek. Peremarton és Ber- hida lakossága él és remél. A földmozgások azonban rájuk irányították az ország figyelmét. A tévé kamerái is bemutatták a rengés okozta károk egy részét. Sokan szerették volna tudni, hol is van Berhida és Peremarton. Én is keresni kezdtem a térképen. A Kartográfiai Vállalat 1978- as kiadásában megjelent Magyarország löldrajzinév-tára II. Veszprém megye c. kiadványban a Cínca patak mentén megtaláltam a Mecsek hegyet, rábukkantam Berhidára is, de Peremartonnak nyoma veszett, eltűnt a térképről. A földrengés nem terítette le, de a Kartográfiai Vállalat igen. Pompei és Herculaneum romjaiban is él, de Peremarton le van radírozva a térképről. Némi jelek arra utalnak, hogy valamikor létezett. Berhidótól északnyugatra ugyanis az említett térképen ez olvasható: Peremar- ton-Gyártelep, majd még északabbra a Kálóz forrás fölött: Peremartoni erdő. Peremarton mint helységnév sehol! Berhi- dának még a malmát, tanyáit, majorjait is feltünteti a térkép, de ez 1939-ben (!) Berhidá- hoz csatolt helységről csak egy 1977-es (!) térkép árulkodik akként, hogy Berhidának északi kiszögellésű területén fekszik — kinyomtatottdn — Peremarton. Hogy egy év múlva miért kellett Peremarton nevét „törölni", a malmok, majorok nevét pedig meghagyni, ki tudja megmondani? Peremarton nagyközség neve megtalálható a Révai nagy lexikona 15. kötetének 327. lapján, de ismeri az Új magyar lexikon is, amely még arról is tudósít, hogy ott ipari robbanóanyaggyár van, és jelentős a szuperfoszfát-termelése is. Mivel igen sok helységnévnek jelentése is van, utánanéztünk Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára című munkájában is: szerepel-e benne Peremarton, és a szerző miként magyarázza a helységnév jelentését. Szerinte a helységnévben a Marton utótag a Márton személynév változata. A Pere előtagot pedig a szerbhorvót Pera<Petár=Pé- ter szóból oldja ki, s ekként a Péter—Márton kettős férfiszemélynév áll elénk. Szerintünk más megoldás is lehetséges. A Pere szót sokfelé az Erzsébet kicsinyített bece- alakjaként emlegetik. És mivel országunkban gyakori az Erzsébet helységnévként — Baranyában is van —, ezért feltehető, hogy Erzsébet és Márton összetalálkozva együtt alkotott községnevet. Vagy azért, mert mindketten védőszentjei voltak a falunak, vagy a község Márton nevű földesura nevezte el leányáról birtoktestének egy részét. A latin szövegben pedig a Pere került előre. Az is elképzelhető, hogy a falu rétjei tele voltak virággal, és a perevirágról kapta a település a nevét. Akárhogy is van, szívből kívánjuk: virágozzék tovább Peremarton, és térjen vissza továbbra is a térképreI Tóth István dr.
