Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)
1985-09-21 / 260. szám
12 Dunántúli napló 198S. szeptember 21., szombat Gyerekek Felkészülés a pályaválasztásra Á három kívánság Kelmefestés kaviccsal Egyebek mellett a kavics kiválóan alkalmas arra, hogy különféle kelmékre érdekes mintákat festhessünk. Egyszínű anyagot válasszunk alapnak, majd a gondoson összeválogatott, hibátlan felületű, kisebb nagyobb kavicsokat borítsuk a textilre, ha tetszik az elrendeződés, minden egyes kavicsot külön-külön burkoljunk be az anyaggal, mintha egy kis bátyút fognánk össze, és kötözzük át jó erősen, többször is körültekerve az anyagot. Nagyon fontos, hogy a kötés szoros legyen. A szokásos kelmefestő anyagok ezt a területet nem fogják be. ha jól végeztük a kötözés műveletét. Mivel a festék ide nem hatol el, ez a* rész színtelen marad, pontosabban megegyezik az alapanyag színével. A kötözés sűrűsége a kötözött anyagrész hossza és a kavicsok nagysága szerint sokféíe érdekes minta alakítható ki a váltakozó nagyságú köröktől a koncentrikus körökön át a téglalap vagy négyzetszerű mintázatig. A koncentrikus körök vagy négyzetek több egymás fölé kötözött kavics segítségével alakíthatók ki. Az ilyen módon befestett anyagokat száradás után kibontva ki kell vasalni, és már használhatók is futónak, térítőnek, uzsonnaszatvétának vagy kendőnek, de elképzelhető ezzel a módszerrel festett szoknya vagy nyári blúz is. A festés menete mindig a festék tasakján lévő használati utasítás szerint történjen. Csáky Ida Vágyaidnak van olyan erejük, hogy tégedet előrevigyenek és a környezetedet megváltoztassák. Persze ennek feltétele, hogy az orrodnál távolabb láss! Mit is jelent ez? A megértéséhez ajánlom, hogy olvasd el a következő leírást. „Egy fiatal házaspár nagyon boldogan élt, csak egyetlen hibájuk volt, amely minden emberrel veleszületett: ha jó dolguk van, szeretnének még jobban élni. Ebből a hibából származik sok bolondos kívánság, amely a mi Jancsink és Juliskánk tarsolyából sem hiányzott. Egyszer egy birtokot kívántak, máskor sok-sok pénzt, vagy „szép házat, gazdag berendezéssel, sőt a legmodernebb autót azonnalra!" Egyik este békésen ültek, amikor váratlanul megjelent előttük egy tiszta fehérbe öltözött tündér és a szoba tele lett rózsaillattal. Bármilyen szép és bájos is volt, ők mégis megijedtek. De hamar megnyugodtak, amikor a tündér ezüstcsengésű hangján megszólalt: „Én a barátnőtök vagyok, a hegyi tündér, aki a hegyek közti kristálypalotában lakik és hétszáz szellem áll szolgálatára. Három kívánságot mondhattok, amelyet teljesítek." Jancsi könyökkel meglökte feleségét, mintha mondani akarta volna; „Ez nem hangzik rosszul." A felesége már készen állt, hogy száját kinyissa és felsorolja: egy aranyláncot, karkötőt és ehhez hasonlókat, amikor a hegyi tündér felemelt mutatóujjal figyelmeztette: „Nyolc napig van időtök, gondoljátok meg jól és ne siessétek el." Jancsi kezét felesége szájára tette. A hegyi tündér pedig eltűnt. Olyan boldogok voltak már előre! A sok kívánság közül nem tudtak dönteni, sőt nem is mertek rágondolni, mert hátha az már egy kívánságnak számít. Végül mondta Juliska: „Még van péntekig időnk!” A következő este a készülő vacsorához a tűzhelynél a sülő krumpli mellett álltak mindketten és élvezettel nézték a finom vacsorának valót, de mindketten szó nélkül, mélyen gondolataikba merültek. Ahogy a feleség az illatozó burgonyát az asztalra tette, így fohászkodott: „Bárcsak lenne most ehhez egy pár sült kolbász is!” — teljesen ártatlanul, nem gondolva a kívánságra, villámgyorsan megérkezett a kéményen keresztül és máris a burgonyán ott volt a legszebb sültkolbász. — Ahogy kívánta, úgy lett. — Ki ne bosszankodna egy ilyen kívánságon, melyik férj ne zúgolódna felesége meggondolatlan kívánságán? — „Nőne csak az orrodra, ez a pár kolbász" — mondta a férj meglepetéssel, anélkül, hogy valami másra gondolt volna. A kívánság azonnal teljesült. A kolbász ott díszelgett felesége orrán. Úgy lógott kétoldalt, mint az igazi huszárbajusz. Nos, még nagyobb volt a házaspár kellemetlensége. A két kívánság elhangzott és teljesült, egy fillérrel sem lettek gazdagabbak, hanem egy kellemetlen kolbász díszelgett feleslegesen. Bár volt még egy kívánság hátra. De mit segít ez, ha most már csak az maradt, hogy kérjék a hegyi tündért, hogy borotválja le Juliska asszony orra alól. Ahogy elhangzott a kérés, azonnal teljesült is. így a harmadik kívánság teljesítése után a szegény házaspár ugyanaz a Jancsi és Juliska maradt. A szép hegyi tündér sohasem tért többé vissza. (I. P. Hebeltől rövidítve) Jancsi és Juliska kívánságai igazán csak az orrukig értek és ezért nem volt különös öröm bennük. Mit tettek ők rosszul? Mit kívántál volna Te a helyükben? Melyiket választod a következő „kívánságreceptből?" 1. A kívánságnál mindig csak magunkra gondoljunk? 2. A kívánságnál először magunkra és azután másokra gondoljunk. 3. A kívánságnál mindig először mások kívánságára gondoljunk. Indokold meg miért! Beszéld meg a szüléiddel, esetleg barátaiddal. A kívánságaink helyes értékelése sokat segíthet a jó pályaválasztásnál ! Boros János Szepesi Attila Aranyinál inkó Diófa ágán aranyrigó füttyögi, fújja: Kell-e dió? Füttyögi, fújja, míg elfut a nyár zöld palotában aranymadár. Róka, Nyuszi A rajzot Jankó Alexandra, a pécsi Nevelési Központ 3. sz. általános iskolájának 1/A.' osztályos tanulója készítette. és Szellő Mint egy aranyló léggömb, úgy emelkedett a telihold a fák koronái fölé. Ide-oda kukucskált az erdő fái között, mintha keresett volna valamit. Megzörrent a haraszt. A levelek alatt alvó Sünike a másik oldalára fordult. Vadalmáról álmodott, s még a nyála is kicsordult rőt kis bajuszára. A vén Bagoly nagyokat pislogott, aztán megszólalt: Huuu . . . huuu . . . így jelezte, hogy megkezdte éjszakai ügyeletét. — Hellóóó ... hellóóó . .. köszönt rá a Róka, ahogy előbújt az odújából. Megrázta magát és elindult a gyalogösvényen. Kitaposott út vezetett a bokrok között, gombaszedők jártak erre reggelente. A Róka a qalagonyabokor felé vette útját. Ott aludt a Nyuszi, egy kis magavájta homok teknőc: kében. — Hellóóó . . . helló . .. ébredj, te hétalvó — szólt a Róka. — Juj, de rám ijesztettél. Hányszor mondtam már, hogy halkabban keltegess —, morgóit a Nyuszi. — Elfelejtettem, de ne haragudj, tapsifüles, hanem pattanj, mert későre jár és ami azt illeti, ugyancsak éhes vagyok — mondta, aztán a Hold felé fordította fejét a róka, s rázendített kedves nótájára: Róka szíve jaj de fáj, kéne néki kacsamáj, Bánatomban iaazis, jó a csirke combja is . .. — Hagyd abba! — szólt rá a Nyuszi. — Olyan hamisan énekelsz, hogy égnek áll a hátamon a szőr, meg a fülem is elzsibbad tőle. Viszket már a talpam is, szaladjunk hát, hogy mielőbb odaérjünk a káposztáskerthez, meg a csirkeólhoz. — Uzsgyi neki, vesd el magad! — kurjantott a Róka, s olyan vágtába kezdtek, mintha üldözték volna őket. Hamarosan odaértek a vadász kertjéhez. Megálltak a hátsó kiskapunál, a Róka felágaskodott, hogy kinyissa. — Óvatosan — suttogta a Nyuszi, nehogy felébredjen a vadvicsorgó. Az aitó zárva volt. Most mit csináljunk? — tűnődtek egy kis ideig, aztán q Róka sebtiben ásni kezdett a kerítés tövében. A Nyuszi ott toporgott mellette, várva, hogy akkora legyen a lyuk, amelyen ő átférhet. S amikor már elég nagynak vélte, egy pillanat alatt átpréselte magát és már bent is volt a kertben. Előtte egy jókora káposztafej bóbiskolt. A Nyuszi rágni kezdte, rágta, rágta és amikor úgy érezte tele a pocakja, visszaindult a Rókához. De a káposztától úgy kigömbölyö- dött, hogy nem fért ki a lyukon. — Ássál még egy kicsit — kérlelte suttogva a Rókát. —- Óh, te telhetetlen — korholta a Róka és újra ásott. A Nyuszi is segített neki, így aztán hamarosan kibújhatott. — Most te következel, de óvatos legyél — súgta a Rókának. Annak sem kellett több biztatás, bújt is befelé. Már kidugta a fejét, kint volt a két első lába is, amikor megcsörrent a lánc .. . — Rókaszag . . . Rókaszag . . . — morogta a vadász kutyája, akit Szellőnek hívtak, annak ellenére, hogy úgy tudott száguldani, mint a vihar. — Rókaszag . . . Rókaszag . . — ismételte most már vicsorgatva Szellő és vadul rángatta a láncát. — Ejnye a nemjóját — mondta a vadász, amint meghallotta Szellő vicsorgását. Levette a fogasról a puskáját, vállára akasztotta és kilépett az udvarra. Eloldotta Szellő láncát. — Eredj! — mondta neki. Szellő úgy felpattant, mintha puskából lőtték volna ki, s rohant a kerítés felé. De a Róka sem tétovázott, kúszott hátrafelé, aztán irány az erdő, úgy szedte a lábait, hogy alig érte a földet. A Nyuszinak is inába szállt a bátorság, s habár tele volt a pocakja, mégis akkorákat ugrott, hogy szinte repült a levegőben. Szellő megtorpant a kerítésnél, majd jókora ugrással átvetette magát és a két csavargó nyomába eredt. A vadász nagyot füttyentett. Szellő egy pillanatig tétovázott, űzte nagyon a vágy, hogy megfogja a Rókát, de okos kutya lévén hallgatott a gazdájára és kényszeredetten megállt. Nyüszögve kérdőn nézett a vadászra, szinte kö- nyörgött a tekintetével. — Hagyd őket — szólt a vadász és mégsimogatta Szellő fejét. A két csavargó már árkon-bokron túl járt. A Nyuszi meghúzta magát a galagonyabokor aljában, a Róka is visszabújt odújába. Nehezen aludt el, az éhségtől kor- gott a gyomra. S ahogy pitymallott, a madarak egymásnak csipogták az éjszakai kalandot. Én is tőlük hallottam, akár hiszitek, akár nem . . . Csépányi Katalin Rádió Színészkeringö A ma reggel 8 órakor jelentkező Jó pihenést! című kétórás, zenés, információs műsor szerkesztője Felső Pál, aki olyan témákat keres és ad át a hallgatóknak, amely az úton levőket és az otthon maradókat egyaránt érdekli. A vasárnap 9 és 10 óra közötti magazinműsort Nógrádi Erzsébet szerkeszti, aki a műsorról a következőket mondta: Témánk az ember és a természet - még közelebbről — az ember és az állat között kialakult kapcsolat, amely nemcsak engem, hanem munkatársaimat is fellelkesített, amikor a feladat ismeretében partnereket kerestünk, hogy az állatokat is lehet társként becsülni és szeretni, bizonyítják majd az elkészült riportok, beszélgetések. A Pécsi Nemzeti Színház igazgatója, Nógrádi Róbert az évenként hagyományos „Színészkeringő" jelentőségéről, hasznáról, illetve gondjairól beszél a hétfőn elhangzó riportműsorban, majd a körzeti stúdiók riportereinek közreműködésével színháztól színházig jár a műsor és kérdez meg új társulathoz szerződött művészeket: miért oda szerződött, ahova, és mit vár az új évadtól. A nyár, a vakáció időszaka nemcsak a pihenésre, a szórakozásra nyújtott lehetőséget, hanem a meditációra, a visz- szapillantásra és az előretekintésre is. Ilyenkor rendezik azokat a programokat, amelyeken számba veszik a munka eredményét és körvonalazzák a tennivalókat. így van ez a hazai nemzetiségek életében is. Anyanyelvi képzőművészeti, irodalmi, néprajzi és ifjúsági táborok, művészeti csoportok fellépései jelzik, hogy keresik a helyüket, lehetőségeiket, a jövőjüket, egyszóval önmagukat. A kedden sugárzásra kerülő 20 perces riportösszeállítás - melyet László Lajos és Kerner Lőrinc készített — ezzel a témával foglalkozik. A négyhetenként, szerdán jelentkező Sportmagazin ezúttal is az adáskörzet sportéletének úgynevezett „háttértémáit" dolgozza fel: Visszapillant a 'búcsút vett labdarúgó játékvezető; Egy kezdésről is szó lesz: a ZTE elnökét a Magyar Olimpiai Bizottság el nökségébe választották. Köszöntik az első osztályba jutott pécsi teniszezőket. Részleteket hallanak az íjászok terveiről. De természetesen a műsor végleges tartalma az adás nap ján „áll össze", hiszen a hét vége eseményei még szolgáltathatnak mondanivalót. So- mogyvári Valéria, a műsor szerkesztője még a Somogy, Tolna és Zala megyei tudósítók jelentkezését is várja, akik olyan témákról számolnak be, amelyek éppen foglalkoztatják a megye sportközvéleményét. A szerbhorvát nyelvű műsor vasárnap esti adásában Klaics Milica az iskolakezdéssel foglalkozik. Bátyán az a hír járja, hogy az anyanyelvi oktatás gátolja az orosz nyelv tanulását. Viszont Mohácson tanárok, szülők egyaránt vallják, hogy ez náluk egészen másképp van, hisz a diákok mindkét nyelvet jól meg tudják tanulni, egész jól beszélik is. — Egy olyan diákkal is beszélgetnek, aki Jugoszláviában végez egyetemet. Témájuk, hogy bővült az ott tanulható szakok száma.- A szerdai Fiatalok félórájának szerkesztő, s Kricskovics Antal. — Csütörtökön Fi Iá ko- vity Brankó jegyzetét hallhatják, mely a nemzetiségi tankönyvekről szól. A német anyanyelvű hallgatóknak egy Nógrád megyei német települést, Szendehelyet mutatja be Gráf Vilnpos a vasárnap esti műsorban. - Egy hete volt Pécsett a német nemzetiségi fúvósfesztivál. Erről már beszámoltak korábbi adásaikban. De még mindig vannak újdonságok, érdekességek, szép felvételek, amelyeket hétfőn este sugároznak. — Kedden sorsokat, embereket mutat be Hetényi Árpád, riportjában. - A szerdai adás elsősorban a fiataloknak szól. — Ősz a földeken. Gráf Vilmos csütörtöki riportjában az aktuális tennivalókról kérdez szakembereket.- A pénteki Kulturális magazin szerkesztője Fata Márta. Televízió Szigetcsépen jártak A Sorstársak idei 9. száma jelentkezik szeptember 24-én, kedden 16.30-kor. (Ismétlés: szerda, 17.50, tv 2. a.). A műsor bemutatja a Polski Fiat Hycomat működését, amely nálunk újdonságnak számít. És újdonság az a szerkezet is, amely úgynevezett bio-feszültséget és izommunkát mér, alkalmas a beszédhibák javításának segítésére könnyebbé teheti a siketek és nagyothallók beilleszkedését. Riportot láthatunk a rokkantak balaton- berényi és fonyódligeti nyári táborozásáról —ezzel emlékezik meg a Sorstársak a rokkantak napjáról. Gerincsérültek rehabilitációja folyik az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben; akik ide kerülnek, többségük baleset áldozata. Az intézet főorvosa ismerteti, milyen gyógyító eljárásokkal készítik fel őket arra, hogy visszatérjenek az egészségesek közé. Dr. Schneider Imre, a pécsi bőrklinika professzora a leggyakoribb bőrbetegségekről szól a műsorban: tanácsokat ad, melyiket miről lehet felismerni. Négyszáz gyermek rehabilitációjáról a. Debrecenben működő központ gondoskodik, erről tudósítást ad a Sorstársak. Szigetcsépen jártunk, mondták a Nas ekran szerkesztői. Szigeícsép kis falu Csepel-szi- geten: 170—180 szerb nemzetiségű lakos él ott. A Nas ekran arra volt kíváncsi, hogyan őrzik kultúrájukat. Hét gyermek tanul délszláv nyelvet az iskolában és délszláv klub is működik. A riportösszeállítás kedden 18.10-kor kezdődik a második programban, ismétlése 28-án lesz 8.30-kor. G. T. Az aranyszőrü bárány a Meseszínpadon Móra Ferenc művéből készült mesejátékot, Az aranyszőrü bárányt mutatja be a pécsi Helyőrségi Művelődési Otthon Meseszínpada szeptember 24-én, kedden három órától. Szeptemberben még 26-án, csütörtökön lesz előadás, majd októberben minden kedden lesz látható a mese, ugyancsak 3 órától.
