Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)

1985-09-20 / 259. szám

IMS. szeptember 20., péntek Dunántúli napló 3 A közös akarat gyümölcse Egyértelmű kiindulópont. A Hazafias Népfront VII. kong­resszusán — 1981. március 14— 15-én — az Országos Tanács beszámolója III. fejezetének el­ső bekezdése így hangzott: ,,A Hazafias Népfront a szocialis­ta népi-nemzeti egység meg­valósításának és fejlesztésének politikai mozgalma. Ezért vál­lalkozott a társadalmi osztályok és rétegek, a magyarok és a nemzetiségiek, a különböző vi­lágnézetű emberek, a művelt­ség és a jólét más-más fokán élő állampolgárok összefogásá­ra és együttes tevékenységének a megszervezésére". A község-körzeti, a város- körzeti, a községi, városi, me­gyei testületeket figyelembe vé­ve ötezer felett van az ország­ban a népfrontbizottságok szá­ma, a választott tagoké pedig kilencvenhétezer. Csupán ez a két szám is elegendő lenne an­nak kifejezésére, milyen lehető­ségek rejlenek a mozgalomban, mind a lakosság különböző ré­tegeihez való eljutást, mind a lakosságnak a közéleti tevé­kenységbe történő bevonását tekintve. A mozgalom érdeke és a demokrácia érvényesítése azt kívánja: ezeket a lehető­ségeket a társadalom egészé­nek — a bizottságokon belüli tükröződésével is — érzékelhe­tővé kell tenni. A népfrontbi­zottságok tagjainak harmincöt százaléka munkás, tizenegy százaléka paraszt, minden száz testületi tag közül harminchét a nő, huszonnégy a fiatal, azaz harminc éven aluli. A párttagok aránya 35,5 százalék. (Az ará­nyokon lehet, s most a válasz­tások alkalmával kell is változ­tatni.) Mintha tükör lenne . . .? Foly­tonosan változó, a szervezeti korlátokat nem ismerő tömeg- mozgalomról van szó, amely — élve a tagszervezetei, közülük is a legfontosabb, az alapító­tag a Magyar Szocialista Mun­káspárt teremtette politikai kör­nyezet serkentő hatásával — hívó szóval fordulhat mindenki­hez, hiszen céljait minden jó­zan gondolkodású állampolgár vállalhatja, s mivel e célok kö­zött minden jó ügy ott van, teendő is jut mindenkinek. A népfront valójában minden ál­lampolgár mozgalma kíván len­ni, hiszen az ember élete folya­mán sokféle helyzetet, szerep­kört foglal el — tanuló, kere­ső, nyugdíjas, házas, szülő, stb. —, de mindenkor és alap­vetően elsősorban állampolgár. Ez persze kézenfekvővé teszi, hogy a mozgalom serkentője, szervezője legyen az országos jelentőségű- és a helyi közér­dekű témák nyílt megvitatásá­nak a lakossági vélemények gyűjtésének és tolmácsolásá­nak. Ennek akkor tehet eleget, ha minél több állampolgárt késztet véleménynyilvánításra, s az így formált közös akarat gyümölcse a korábbinál célsze­rűbb, ésszerűbb tett lesz. Ezt a munkát így értékelte a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolója: „A Ha­zafias Népfront eredményesen segíti a pórt szövetségi politi­kájának az érvényesítését, a szocialista célok jegyében meg­valósuló nemzeti összefogást. Ellátja közjogi feladatait, a köz­élet tevékeny résztvevője". Közjogi feladatok... Az 1985-ös választások lényeges tapasztalatokkal jártak, ame­lyek a jövőben is hasznosítha­tók, útmutatók. Az azonban mind a választások előkészíté­sének időszakában, mind a vá­lasztások napján igazolódott, hogy a célszerűbb választási rendszer jelentősen megnöveli a társadalmi aktivitást új la­kossági rétegekét von be a közéleti tevékenységbe. Az ötéves ciklus alatt az or­szággyűlés tizennyolc törvényt alkotott. Olyan, hosszú távra érvényes elveket fogadott el, — tükrözve azokban sok-sok nép­frontfórum véleményét —, mint a közlekedés, a vízgazdálkodás' a köz- és felsőoktatás fejlesz­téséről szólókat. Nehéz, ellent­mondásos fejlődési szakasza ez társadalmunknak, gazdasá­gunknak. A népfrontmozgalom­nak mégis sikerült a hetedik és a nyolcadik kongresszust összekötő időszakban befolyá­sát növelnie, szerepkörét tágí­tania. Amit éppúgy bizonyít a béke- és barátsági hónapok rendezvénysorozatain való ak­tív részvétel, mint az, hogy az Országos Tanácsnak a külföldi szervezetekkel fenntartott mun­kakapcsolatai ma már megkö­zelítik a hetvenet. A szerepkör természetesen tovább tágítha­tó és kell is, hogy tágasabbá váljék. Egyetlen példát erre: a nők népességen belüli aránya az év elején 51,4 százalék volt. Amihez a népfrontmozgalom­nak is az eddigieknél hatáso­sabbon, jobban kell igazodnia. A VII. kongresszus mint már említettük, 1981, március 13— 14—15-e. Nemcsak felirat volt az 1981-es kongresszusnak ott­hont adó teremben — az Épí­tők Rózsa Ferenc Művelődési Házában —, hanem vezérlő elv is lett: „Szocialista demokrá­cia: közös gondolkodás, együt­tes cselekvés!" Az eltelt négy és fél esztendőben a közös gondolkodás, együttes cselek­vés gyakorlata újabb tízezreket győzött meg arról, lehet, ér­demes, kell is szólni, javasolni, nem belenyugodni, többre tö­rekedni. Mészáros Ottó Következik: Ott lenni a dolgok sűrűjében. A KISZ tárgyalta Á mezőgazdaságban dolgozó fiatalok helyzete A mezőgazdaságban dolgo­zó fiatalok helyzetét a közel­múltban tárgyalta meg O KISZ Baranya Megyei Bizottsága. Az kétségbevonhatatlan tény, hogy Baranya mezőgazdasága kiemelkedő eredményeket tud­hat magáénak, s természetsze­rűleg ezekhez az eredmények­hez nagymértékben hozzájá­rultak és hozzájárulnak az e területen dolgozó fiatalok. Megyénkben hatvan mező- gazdasági termelőszövetkezet, négy állami gazdaság, egy mezőgazdasági és egy borgaz­dasági kombinát található. A megye mezőgazdasági adott­ságai jók; különösen a gabo­naprogram megvalósításában Mw« -mm . Felújításra kerül Újmecsekalján az északnyugati részen a gázvezetékek rendszere. A tavasszal sorra kerülő munkákra most végzik a felméréseket. Három évtizede a népfront aktivistája Gere Jánosné, az újpetrei mgtsz főpénztárosa, a megyei népfrontbizottság alelnöke A különféle tanácsi, népfront testületi üléseken gyakran megpróbálom kitalálni a be­szédstílusból, a témák megkö­zelítési módjából, hogy mi le­het az általam ismeretlen, vagy csak felületesen ismert felszó­lalók foglalkozása. Az évek so­rán elég nagy gyakorlatra tet­tem szert ebben a „ki kicsoda” játékban, tippjeim általában találnak. Gere Jánosné eseté­ben tévedtem. Energikus hatá­rozottsága, érveléseinek logi­kai felépítése, meggyőző fe­gyelmezett szenvedélyessége alapján arra gondoltam, hogy ez a szimpatikus asszony, aki sokszor beszél, példálózik gyermekeiről, unokáiról, csak falusi pedagógus lehet. Tévedésem miatti csalódott­ságomat némiképpen enyhíti, hogy a ráérzésem mégsem voll teljesen alaptalan. Amikor munkahelyén, az újpet­rei mgtsz föpénztárosi irodá­jában beszélgetünk - igen forgalmas hely négy-öt percen­ként ránk nyitják az ajtót kü­lönféle számlákkal — Gere Já­nosné két mondat erejéig a gyermekkoráról is mesél: Be­reitenden született, ahol édes­apja tanító volt. Tőle örököl­hette a sajátos stílusjegyeket. Gere Jánosné már túl van a nyugdíjkorhatáron, de tovább dolgozik. 1970-ben került a szövetkezethez a bérelszámo­lásra, majd rövid idő múlva pénztáros lett.. Három évtizede népfrontak­tivista, szinte a mozgalom megalakulása óta. Az első kül­dött volt a környékről, aki be­került a Hazafias Népfront Pé­csi Járási Bizottságába, s né­hány év múlva az elnökségének is tagja lett. A pécsi járás megszűnése óta a HNF Baranya Megyei Bizottságának alelnö­ke. A most júniusi volt a ne­gyedik országgyűlési képviselő Társadalompolitikánkról A PÁRTÉLET összevont augusztusi-szeptemberi szá­mában több olyan írás talál­ható, mely fontos társadalom- politikai kérdéssel foglalkozik. Ezek közül kívánjuk néhányra felhívni a figyelmet. Varga László, á Központi Bizottság tagja, az Üttörőszö- vetség főtitkára a család hely­zetével foglalkozik írásában. Többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy az MSZMP valamennyi kongresszusán fog­lalkozott a család kérdésköré­vel, keresve a nő- és család- védelem, a gyermeknevelés és népesedés aktuális támogatá­sának lehetőségeit. írásában a család életének új vonósairól, a gyermekek magatartása for­málásának kérdéseiről, az idős generációkról való gondosko­dásról szól. Több vonatkozás­ban hangsúlyozza a párttagok felelősségét saját családjuk sorsa, élete alakulásában. Hangsúlyozza, hogy a közös­ségeknek nem csak akkor kell a családok problémáival fog­lalkozni, amikor már baj van, azok felbomlóban vannak, ha­nem állandó törődést, segít­séget adni a harmonikus élet megteremtéséhez. Mintegy egy esztendeje a szerkesztőség kerekasztal-be- szélgetést szervezett szociálpo­litikánk gyakorlatáról. Azóta felelős politikai és kormányza­ti fórumok már jóváhagyták a szociálpolitika fejlesztésének távlati koncepcióját, s ez alap­ján formálódnak a VII. ötéves terv szociálpolitikai teendői. A szerkesztőség ezért időszerű­nek tartotta, hogy ismételten eszmecserét rendezzen a szo­ciálpolitika terén előttünk álló gyakorlati teendőkről, az eze­ket meghatározó törekvésekről. A kerekasztal-beszélgetésen, melyet a folyóirat főszerkesz­tője vezetett, a kérdés kiváló szakértői vettek részt megvi­tatva oly kérdéseket, mint a fejlesztés keretei, a differen­ciált megközelítés fontossága, c lehetőségek és források fel­tárása, a további tervek és el­gondolások. Jendrolovics Pál, a KISZ KB osztályvezetője a fiatalok la­káshelyzetével foglalkozik. Fel­tárja, hogy a fiatalok mire szá­míthatnak, hogyan javíthatóak a lakáshoz jutás esélyei, mi­lyen kezdeményezések könnyí­tik a fiatalok saját lakásépítő tevékenységét, milyen új intéz­kedésekre, könnyítésekre len­ne szükség. A mezőgazdaságban dolgo­zó fiatalok közösségi életéről szervezett beszélgetést a szer­kesztőség, melynek keretében a Bócs-Kiskun megyei tapasz­talatokat összegezték. A me­gye mezőgazdasági üzemeinek pártszervezetei fokozott figyel­met fordítanak arra, hogyan alakul politikai befolyásuk a fiatalok körében, miként sike­rül közelíteni őket a párthoz. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a tevékenység több tekintetben nem kielégítő, újabb módszerekre, figyelemre, összefogásra van szükség. Közéletiség és magánélet, túlmunka és közügy. Sokan vé­lekednek úgy, hogy baj van az emberek közügyek iránti ér­deklődésével, figyelmük és energiájuk növekvő része napi gondjaik megoldására irányul, az anyagias szemlélet kezd úr­rá lenni. Batta László, a szé- csényi városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára me­gyei pártértekezleten arról szólt, hogy lehet a közösségi és egyéni érdekeket egyeztetni. Ennek tapasztalatairól kértek tájékoztatást a folyóiratban. M. E. és tanácstagi választás, amely­nek előkészítésében, szervezé­sében részt vett. Ezen a leg­utóbbin tagja volt a megyei választási elnökségnek is. — Élmények? — kérdez vissza eltöprengve. - A legtöbb, leg­markánsabb még az indulás, a pécsi járás idejéből való. Valahogy jobban kézzel fogha­tó volt, amit akkor csináltunk. Az akkori eredmények is látvá­nyosabbak. Ebben a körzetben a szociális ellátás javításáért küzdöttünk. Elértük a családi pótlék kiegészítését a termelő- szövetkezet dolgozóinál, tagjai­nál. Akkoriban ez még csak helyi kezdeményezés volt. Az­tán felkutattuk az összes ala­csony járadékú idős embert, hogy segélyezni lehessen őket. Mostanában csak egyedi ilyen jellegű ügyekkel fordulnak hoz­zám, hogy próbáljak meg segí­teni. Többnyire sikerül, de elő­fordul, hogy évekig nem tudunk előrébb jutni egy-egy ügyben, mert egyszerűen nem akad olyan jogszabály, ami lehető­vé tenné bármennyire is indo­kolt. A legutóbbi választások is sok élményt tapasztalatot hoz­tak Gere Jánosné számára. A többes jelölés miatt minden eddiginél nagyobb munka há­rult a népfrontaktivistákra.- Jól sikerült, jól szervezett választás volt. Ezt tapasztaltam abban a hét választási körzet­ben, amelyet végigjártam, s ez derült ki a megyei választási elnökséghez érkezett informá­ciókból. A választás újdonsága miatt sok problémára számítot­tunk, de elenyésző számú je­lentéktelen panaszok kerültek hozzánk. A jövőre nézve azon­ban nagy tanulság, hogy túl­ságosan szoros tempójú volt a választási előkészületek szerve­zése. A többes jelölésnél erre több idő kell. Korábban kell kiválasztani a jelölteket, több időt kell hagyni a pótválasztá­sok előkészítésére, s akkor még jobban sikerül majd a követ­kező választás. D. I. értünk el komoly eredménye­ket. A baranyai mező- és er­dőgazdaságban dolgozók szá­ma 1970 és 1980 között csök­kent, ám az utóbbi egy-két évben bizonyos visszaáramlás figyelhető meg. Tavaly több mint harmincegyezren dolgoz­tak ezen a területen. ÚJ és kedvező jelenség, hogy első­sorban a fiatalok térnek visz- sza. Ami az itt dolgozó fiatalok jövedelmét illeti, arról el­mondható, hogy az elmúlt években növekedett: ehhez je­lentősen hozzájárult, hogy le­hetőségük van a háztáji és ki- segitő gazdaságokban végez­hető többletmunkához. A ház­táji tevékenységben való rész­vétel növeli az életszínvona­lat, ugyanakkor azonban ne­hezíti, esetenként gátolja a közösségi. ifjúságmozgalmi munkát. Természetesen nem fe­ledkezhetünk el az aprófalvak­ról, ahol a népesség fogyását nem sikerült megállítani. E rosszul ellátott községek mun­kalehetőséget sem kínálnak, s Így természetesnek tűnik, hogy ezekről o helyekről a fiatalok elvándorlása folyamatos. A KISZ Baranya Megyei Bi­zottsága nem most tárgyalta először a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok élet- és mun­kakörülményeit, sőt két évvel ezelőtt jelentést is készítettek az agrárértelmiség helyzetéről. Tavaly pedig a megyei testület meghatározta a KISZ felada­tait ezen a területen is. A KISZ-szervezeteknek például évek óta egyik legkiemelke­dőbb gazdasági tevékenysége a mezőgazdasági csúcsmun- kókban való részvétel, illetve ennek a szervezése. Emellett nem szabad elfeledkezni a me­zőgazdasági üzemekben szer­vezett munkaversenyekről, bri­gádvállalásokról, s a társadal­mi munkákról sem, melyeknek megszervezésében úgyszintén nagy szerepe volt az ifjúsági mozgalomnak. Megállapítható az is, hogy a fiatalokat egyre nehezebb megnyerni a köz­ponti indítású társadalmi munkáknak, ezzel szemben na­gyon szívesen hajlandók áldo­zatokat vállalni közvetlen kör­nyezetükért, elérhető célokért. Nagy lehetőség rejlik az újí­tó fiatalok felkarolásában, ösz­tönzésében. Vannak olyan ter­melőszövetkezetek — például Lippó, Véménd, Szajk, Bólyi Mezőgazdasági Kombinat —, ahol az újítások anyagi elis­merésére külön pénzösszeget terveznek. Ez azonban nincs mindenütt így, sok helyen az újítások, ötletek elkallódnak. A megyei KISZ többek között ezen a problémán is segíteni kívánt három éven keresztül meghirdetett újítási és ötlet- pályázatával. Az ifjúsági moz­galom elsősorban ilyen terüle­teken tud hatékonyan, kezde- ményezően segíteni a fiatalo­kon. Ezenkívül különösen nép­szerűek és már hagyományo­sak lettek a KISZ által szerve­zett szakmai vetélkedők is, hogy csak egyet említsünk, például a szántóverseny. Ezek­nek a szervezésében elsősor­ban a FAT vállal nagy szere­pet. Ezek a versenyek a ma­gasabb szintű szakmai kép­zettség megszerzésére ösztön­zik a fiatalokat, jelentőségük főként ebben rejlik. A pályakezdő fiatalokkal észrevehetően többet foglal­koznak, mind a szakmunkások­kal, mind a diplomásokkal. A fiatalok letelepedését, meg­tartását különböző kedvezmé­nyekkel segítik a mezőgazda- sági üzemek: telekbiztosítás, kedvezményes fuvar, bontott anyag, munkáltatói kölcsön stb. Egy számadat: 1974 és 1984 között például a Pécsi Állami Gazdaságban 55 fiatal kapott összesen 3 millió 700 ezer forint támogatást. A mű­velődési és szórakozási lehe­tőségekkel már komolyabb gondok vannak, s e területen kellene még többet tennie az ifjúsági szervezeteknek. D. Cs. N yolcadik kongresszusára készül a népfrontmozgalom. A helyi bizottságok rövidesen megkezdődő újjáválasz* tása városban, községben jó alkalom az összegezésre. Ma kezdődő cikksorozatunk az országos tevékenység néhány fő jellemzőjét ismerteti meg az olvasóval.

Next

/
Oldalképek
Tartalom