Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)

1985-09-13 / 252. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XUI. évfolyam, 252. szám 1985. szeptember 13., péntek Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Közép­Európában egyedülálló (3. oldal) A tettes ismeretlen (6. oldal) Sharf-szállitás az Északi Bányaüzemben (5. oldal) lfarosi tanácsülés Pécsett A tanácsülés szünetében Lauler László felvétele Jóváhagyták a hetedik ötéves terv koncepcióját Módosították a kamatmentes lakás­építés kölcsönrendszerét N agy horderejű téma szerepelt Pécs Megyei Város Taná­csának az ülésén: a város hetedik ötéves tervkoncepció­ja — munka közbeni tárgyalásban. A koncepció finomí­tott, további vitákban érlelt változata ez év végén ismét tanács­ülés elé kerül, majd a végleges tervjavaslatról 1986 elején fog­nak dönteni a tanácstagok. Uj alapokon a városfejlesztés Mit tartalmaz a koncepció? Várhatóan nehéz öt esztendő tükröződik benne, amikor jól meg kell fontolni, milyen - valóban fontos! — célokat ha­tároz meg önnön fejlődése cél­jából a város. A mai ismeretek szerint 12,5 milliárd forint a jö­vő év január 1-től bevezeten­dő településgazdasági alap, amelyen belül a tanácsnak kell meghatároznia a működ­tetésire, a felújításra és a be­ruházásra fordítható hányadot. A most tárgyalt javaslat a fej­lesztési célokra 3,2 milliárdot szán, s nem többet, hiszen a 9,3 milliárd elengedhetetlen ahhoz, hogy a nagyváros in­tézményrendszere zökkenőmen­tesen szolgálja a következő öt esztendőben is a csekély mér­tékben növekvő lakosságot. A koncepció szerint új ala­pokra helyezett városfejleszté­si célok és feladatok: koordi­náción alapulva támogatni a termelő ágazatok működési feltételeit javító infrastrukturá­lis fejlesztéseket; megőrizni a lakossági ellátás színvonalát; arányosan fejleszteni a város­részeket az elmaradottak foko­zatos felzárkóztatásával; véde­ni az épületállományt, gyorsí­tani a belváros rehabilitáció­ját, átfogóan javítani a város­képet; biztosítani a növekvő energiaszükségletet; erősíteni a város regionális és középfokú ellátó szerepkörét; szélesíteni a város és környékének együtt­működését; érvényre juttatni a városfejlesztés és fenntartás működési mechanizmusát, a kör­nyezetvédelem követelményeit. Kevesebb állami lakás S mi van mindezek mögött? Most csak címszavakban pró­báljuk ezt felvázolni, hiszen a koncepcióval kapcsolatos ta­nácsi határozat azt is kirpond- ja, hogy a tervezetet társadalmi vitára kell bocsátani, hogy a lakosság minél szélesebb kör­ben megismerhesse és véle­ményt mondhasson róla. Ami a lakosságot közvetlenül érinti: kiemelt szerepet kíván­nak az alapfokú szükségletek kielégítésének biztosítani an­nak a tudomásul vételével, hogy a szükségleteket rangso­rolni kell. Első helyen a lakás szerepel. A koncepció szerint összességében 6200-6500 la­kás megépülésével lehet szá­molni, de ebből csak 1000 le­het a tanácsi bérlakás, tehát amivel a legrászorultabbakat lehet kielégíteni. Ez oly kevés, hogy eleve számolni kell a la­kásigénylések számának a kö­zel megkétszereződésével a tervidőszak végéig. Kiemelt szerepe van a vízellátásnak — a Duna és a szederkényi karszt összességében napi 60 ezer köbméter vizet fog adni, s ez jelentős segítséget nyújt a pé­csi térség vízellátási gondjai­nak a megoldásához -, a szennyvízelvezetésnek és tisztí­tásnak, melynek a legnagyobb vállalkozása az új mechanikus tisztítómű lesz. Ennek az épí­tése Mecsekalján már megkez dődött, s a beruházó, az Or­szágos Vízügyi Hivatal lesz. 225 új óvodai helyet kell léte­síteni és 36 általános iskolai tantermet, s fejleszteni kell a középiskolai tantermi hálóza­tot. Újmecsekalján sportcent­rumot kell létrehozni. Az egész­ségügy területén — más, fontos feladatok mellett — indítani kell a Lánc utcai rendelőinté­zet II. ütemét, az ún. komplex utókezelőt. A kereskedelemben az állami és vállalati beruhá­zásokban az áruház-jellegű üz­letek kapnak elsőbbséget (ezek városszerkezetileg is a megfelelő helyre kerüljenek), a kisebb üzletek hálózatát a ma­gántőke bevonásával kell erő­síteni. A városgazdálkodási feladatok között történik em­lítés egy szemétválogatómü esetleges építéséről, a távfűtő­rendszer fejlesztéséről, a városi hálós főúthálózat kialakításá­nak a folytatásáról, a telefon- hálózat bővítéséről. A koncep­ció meghatározza a belvárosi rehabilitációval kapcsolatos feladatokat és kimondja: a fo­lyamat gyorsítása és javítása érdekében létrehozandó egy közvetlen tanácsi irányítású tervező-lebonyolító egység. Megfogalmazza a tervezet a városkörnyéki településekkel való együttműködés konkrét fejlesztési lehetőségeit is. A tanácskozási központok döntenek a TEFA-ról Dr. Molnár Zoltán tanács­elnökhelyettes terjesztette a koncepciót a tanácsülés elé. Szóbeli kiegészítésében az elő­zetes vitákra utalt: az építendő lakások mennyiségének a nö­velését, a közép- és felsőfokú oktatási intézmények fejleszté­sét, a felújítások részarányá­nak az emelését szorgalmazták egyebek közt, de — emlékezte­tett rá - mindez valaminek a rovására lenne megvalósítha­tó. Szólt a településfejlesztési hozzájárulásról is, melynek a bevezetését illetően a koncep­ció kapcsán kell dönteni.' A ta­nács vezetői nem látják cél­szerűnek a város egészére ér­vényes cél érdekében kérni o hozzájárulást, sokkal célrave­zetőbbnek vélik, ha a tanács­kozási központok városrészen­ként, helyi célkitűzéseket meg­fogalmazva beszélik meg az érdekelt lakossággal a hozzá­járulás mértékét. Ezt követően széles körű vi­ta bontakozott ki a koncepció körül, a tanácstagok számos új gondolottal járultak hozzá a tervezet végleges megfogalma­zásához. Aradi iánosné: „A meglévő intézmények védelme (Folytatás a 2. oldalon) Program a kifagyott szőlők pótlására SzDlőgép-bemutaló és tanácskozás Villányban Az évszázad tele súlyos nyo­mokat hagyott a magyar szőlős­kertekben. A 155 000 hektár szőlőből 80 000 hektár szenve­dett számottevő fagykárt. Eb­ből 9000 hektárt selejtezni kell, 32 000 szorul felújításra. To­vábbi 29 000 hektár sorsa még bizonytalan, mert itt 50 száza­léknál nagyobb mértékben ká­rosodtak a rügyek. A nagyfokú kipusztulás nyomán az ország­ban óriási területek szorulnak rekonstrukcióra, beleértve a ta­lán legsúlyosabban károsult mecseki és Villány—siklósi bor­vidéket is. Itt a hegyoldalak lá­bánál levő nagy és kisüzemi szőlőket kipusztította a mínusz 25 fokos téli fagy. A szőlőtőkék amputálása, a támrendszerek lebontása megkezdődött. A jö­vőben ezeken a szőlőre veszé­lyes területeken gabonát termel­nek, majd a szőlőt felhelyezik a hegyoldalak magasabb dűlői­be. A szőlőtermelők előtt álló feladat mérhetetlenül nagy. Ot- tíz éves program végrehajtásá­ra van szükség ahhoz, hogy az ország szőlőtermő potenciálja a fagykár előtti, tehát tavalyi szintet elérje. Mindezt dr. Diófási Lajos, a PANNONVIN Borgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyet­tese mondotta el — vetítettké­pes előadásában azon a szőlő­gép bemutatóval egybekötött — szőlőtermelési országos ta­nácskozáson, amelyet tegnap tartottak meg a villányi kultúr- házban, illetve a PANNONVIN villányi szőlészeti üzemenek I. szőlőtelepén. A zsúfolásig meg­telt teremben az ország minden részéből érkezett szőlész, gé­pész, szakemberekkel, akiket a házigazda PANNONVIN a Ker­tészet-Gépesítése Együttműkö­dés, a MÉM Gödöllői Műszaki Intézete és a Keceli „Szőlőfürt" Mezőgazdasági Szakszövetkezet SZÖLÖGÉP-gyártóbázisa hiva­tott meg a villányi tanácsko­zásra és bemutatóra. Fekete Károly helybeli üzem­igazgató megnyitója után elő­adások hangzottak el. A beve­zetőben már említett előadásá­ban dr. Diófási Lajos arról szólt, hogy az 1984—85-ös téli fagykár után mi a teendő a szőlőtermelésben. Dr. Göbölös Gábor, a MÉM gödöllői Műsza­ki Intézetének tudományos osz­tályvezetője, a hetedik ötéves terv szőlő-gépesítésének fejlesz­téseiről adott röyid tájékozta­tót. E célra, mint mondotta, 360—380 millió forint áll ren­delkezésre, ami 50 százalékkal több, mint a mostani ötéves tervben volt, de az igényeket nem elégíti ki. Új vonás, hogy a programban külön hangsúlyt kap, előtérbe kerül az egyéni szőlők gépesítésének fejlesztése, úgy, hogy 1990-re utoléri a nagyüzemek gépesítési színvo­nalát, sőt bizonyos tárca meg is haladja azt. Nagy szerepet kapnak azok a gépkölcsönzési formák, amelyek az egyéni sző­lőtermelőket szolgálják majd ki. Dr. W. Rühling, a Gensen- heimi Szőlőtermesztés Géoesíté- si Intézet vezetője az NSZK-ban alkalmazott talajkímélő sormű­velési technológiákat ismertet­te. Náluk kivonják a szőlő sor- közművelésből a gyomirtószere­ket (a Gramoxont már betiltot­ták), ezért visszatértek a me­chanikai gyomirtásra. A bemutatón a résztvevők munka közben ismerkedhettek a legújabb hazai és külföldi, nagy és kisüzemi szőlőművelő gépekkel, köztük a keceli SZŐLÖGÉP újdons,ágaival — ásógép, oszlopkihúzó, huzalfe­szítő, magajáró metszőaggregát stb. — a FIATAGRI—Clemens szőlőművelő családjával, köztük a nagy feltűnést keltett olt­ványültető géppel — az ára mellesleg 36 600 DM. A bemu­tatott holland FARMAX ásógép, a francia COLLARD hajtásvágó, az olasz NOBILI permetező, és az NSZK Holder kistraktor mel­lesleg már forintért is elője­gyezhető. Sikert arattak az osztrák Steyr-Roll traktorok és munkagépek, a kecskeméti MEZŐGÉP talajművelői, és a győri MEZŐGÉP Rekord forgó­boronái is. A fejlesztésekben a szüretelő gépek-kombájnok egyelőre nem szerepelnek, a szőlőtermés 92—94 százalékát még 1990-ben is kézzel fogják leszedni Magyarországon. —Rné— Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtöki ülésén az Országos Tervhivatal elnökének elő­terjesztése alapján átte­kintette a VII. ötéves, va­lamint az 1986. évi nép- gazdasági terv kidolgozá­sának helyzetét és kije­lölte a további feladato­kat. Hazaérkezett Várkonyi Péter Csütörtökön hazaérke­zett Prágából Várkonyi Péter külügyminiszter, aki Bohuslav Chnoupeknek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisz­terének meghívására hiva­talos, baráti látogatást tett Csehszlovákiában. Foga­dására a Ferihegyi repülő­téren megjelent Oldrich Mohelsky, Csehszlovákia . budapesti nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője. Magyar­országra látogat az Indonéz Köztársaság elnöke Losonczi Pálnak, az El­nöki Tanács elnökének meghívására a közeli na­pokban hivatalos látoga­tásra hazánkba érkezik Suharto, az Indonéz Köz­társaság elnöke. SZVSZ-vezetők kitüntetése A Szakszervezeti Világ- szövetség megalakulásá­nak negyvenedik évfordu­lója alkalmából Gustáv Husák, a CSKP KB főtit­kára, csehszlovák köztár­sasági elnök a Győzelmes Február Érdemrenddel tün­tette ki Gáspár Sándort és Ibrahim Zakariát, a \ szervezet elnökét, illetve főtitkárát. A résztvevők a gyakorlati bemutatón több tucat különféle műveletre alkalmas megmunkálógé­pet tekinthettek meg. (Proksza László felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom