Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)

1985-09-13 / 252. szám

1985. szeptember 13., péntek Dunántúlt napló 3 Francia szeminárium a JPTE-n Proksza László felvétele Közép­Európában egyedülálló program Beszélgetés Vigh Árpáddal, a francia szeminárium vezetőjével 1985 őszétől a JPTE Tanárképző Karán, a Nyelvi és Kom­munikációs Intézeten belül francia tanszék — egyelőre mint francia szeminárium — kezdte meg működését. A leendő tanszék vezetője Vigh Árpád; beszélgetésünk vele készült az egyetemi francia oktatás programjáról, a tervekről és a le­hetőségekről. — Tudomásom szerint ennek az új francia tanszéknek a gondolata 1983. elején merült föl először komolyan. Én abban az időben, közelebbről 1980 és 1984 között Franciaországban, a strasburgi egyetemen tanítot­tam magyar nyelvet és civilizá­ciót (egyébként pedig a debre­ceni egyetem kötelékébe tar­toztam). Szépe György profesz- szor hívására jöttem Pécsre, örömmel vállalván azt az igen megtisztelő feladatot, hogy en­nek a tanszéknek a tanulmá­nyi programját összeállítsam, s a vezetésével járó szervezési és egyéb munkákat ellássam. Kü­lönösen vonzónak találtam, hogy e program kialakításában — természetesen a pécsi kísér­leti tanárképzés általános kere­teinek szem előtt tartásával — gyakorlatilag szabadon érvé­nyesíthettem olyan elveket, amelyeket más egyetemeken a már kialakult, zárt struktúrák miatt nemigen lehetett volna figyelembe venni. — Magyarországon az utób­bi években meggyengült a fran­cia nyelv poziciója. Honnan származott az ötlet, hogy fran­cia tanszéket létesitsenek Pé­csett? — Néhány évvel ezelőtt tör­tént az az emlékezetes diplo­máciai esemény, hogy a Fran­cia Köztársaság elnöke, majd a miniszterelnök is Magyarország­ra látogatott. Ismereteim szerint ebből az időből származik ez az ötlet. Ehhez persze hozzá kell tenni, hog/ maguk a fran­ciák régóta keresik az említett pozíciók meggyöngülésének az okait, s szorgalmazzák ezzel párhuzamosan, hogy tegyünk lépéseket a francia nyelv foko­zottabb terjesztése érdekében. És mi magunk is régóta keres­sük már, főhatóságunk pedig egy ideje kifejezetten szorgal­mazza az idegen nyelvek, köz­tük a francia nyelv tanításának szélesebb földrajzi-társadalmi alapokra helyezését, egyben korszerűbbé és hatékonyabbá tételét. — Úgy tudom, a francia ok­tatás programjának megszerve­zésében bizonyos nehézségek merültek löl. — Igen ezeknek a nehézsé­geknek elsősorban gazdasági okai voltak, melyeknek nyomán úgy tűnt, mintha a kezdeti lel­kesedés is alábbhagyott volna. A francia féltől sem kaptuk meg kezdetben a remélt támo­gatást, ráadásul a francia anyanyelvű lektor fogadása körül is bonyodalmak támad­tak. Ez ügyben jelenleg tárgya­lások folynak, s talán egy-két éven belül meg is oldódik ez a kérdés. Addig pedig más úton próbáljuk majd a nyelvta­nításhoz elengedhetetlenül szükséges anyanyelvű oktató jelenlétét biztosítani. — A pécsi egyetem francia szemináriuma az európai egye­temeket tekintve is egyedülálló programmal indul. Erről szeret­ném, ha beszélne. — Ez a dolog már sokkal bo­nyolultabb és nagyobb hordere­jű is. Nagyon szívesen beszélek róla, mert a mi jövendő tan­székünknek nemcsak Magyar- országon, hanem Közép-Euró- pában, vagy még szélesebb te­rületen is feltétlenül ez lesz a legfontosabb vagy legalábbis legszembetűnőbb jegye. Az úgynevezett frankofon program­ról van szó, tehát arról, hogy nemcsak a franciaországi fran­cia kultúrát terjesztenénk. Rész­ben mert a francia irodalom és civilizáció oktatásához nem áll még rendelkezésünkre ele­gendő segédeszköz) ha időköz­ben a budapesti Francia Inté­zettől többszáz kötetnyi, igen értékes szépirodalmi anyagot kaptunk is), részben pedig mert meggyőződésem, hogy a belga vagy kanadai francia irodalomnak méltánytalanul kevés hely jutott a művelt ol­vasók tudatában még keve­sebb az oktatási intézmények­ben. Más szavakkal ez azt je­lenti, hogy a tanszék tanulmá­nyi programját kiterjesztjük az egész francia nyelvű világra. Kezdésképpen csupán a legje­lentősebb országok, Kanada, Belgium és a közép-afrikai frankofon államok jöhettek számításba. Hivatalosan fölvet­tük p kapcsolatot a megfelelő külképviseletekkel, megígérve, hogy könyvtámogatásukért cse­rébe az ő irodalmukat és kul­túrájukat is oktatni fogjuk, il­letve bevesszük kutatási prog­ramunkba is. Mindemellett ter­mészetesen magát a francia civilizációt sem fogjuk elhanya­golni, de egy induló tanszék­nek elsősorban könyvtárra volt szüksége. — S ezt honnan sikerült vagy sikerül beszerezni? — Említettem már a Fran­cia Intézettől kapott könyveket. Ezenkívül a kanadai nagykövet már az első látogatásom során közel száz hanglemezt, számos szép könyvet ajándékozott a tanszéknek, s az ottawai kor­mány nevében ígéretet tett ar­ra, hogy minden támogatást megkapunk az induló program­hoz — s ezt meg is kaptuk. Nemcsak kanadai civilizációt, irodalmat, hanem zenét és festészetet is fogunk itt taníta­ni. S bizonyára lesz majd olyan hallgató, aki kanadai témá­ból írja szakdolgozatát, s az a tervünk, hogy akkor eltqlthet legalább egy hónapot valame­lyik kanadai egyetemen, hogy témáját közelebbről tanulmá­nyozza. Azt is szeretnénk, ha a későbbiekben hivatalosan ok­tatói csere jönne létre a két egyetem között. Míg ez meg­valósul, addig is számíthatunk — már a jövő évtől kezdve — kanadai, közelebbről montrea­li és québec-i, illetve belga (brüsszeli és liége-i) szakembe­rek rendszeres Pécsre látoga­tására, előadások tartása vé­gett. — A belgáktól is kaptak se­gítséget? — Hogyne! Ök is ígértek ne­künk egy könyvtárat, amelyet a brüsszeli Francia Közösség Mi­nisztériuma állított össze és jut­tatott el hozzánk nemrégiben. Többszáz kötetről van szó. Te­hát kanadai és belga irodal­munk már van, a harmadik te­rület pedig az afrikai francia nyelvű néger irodalom. Erre is találtunk megfelelő oktatót Pé­csett, aki a szükséges könyv­anyaggal is rendelkezik. De visszatérve a franciákra, el kell még mondanom, hogy magán- személyektől is kaptunk támo­gatást. Pécsett járt pár hónapja a lyoni A Capella kórus, amelynek tagjai hazatértük után igen szép könyvekkel ajándékoztak meg bennünket, olyanokkal, amelyek alapvető francia irodalmi szövegeket tar­talmaznak. A tanszék, illetve a Kari Könyvtár rendelkezésére álló szűkös keretekből is be­szerezhettünk azért közel hét­száz könyvet és vásároltunk a budapesti antikváriumokból, s a pécsi Egyetemi Könyvtár is támogat bennünket. — S ami magát a nyelvok­tatás módszerét illeti? — Programunk ebben is el­tér a klasszikus hazai formák­tól, hiszen nagyobb súlyt fekte­tünk a nyelvi alapozásra: má­sodév végén felsőfokú nyelv­vizsgát kell tenni minden hall­gatónak, mert harmadévtől nem tartunk nyelvórákat. Ko­moly egyetemi programot ké­szítettünk elő ezekre az évekre, s ekkor már nem tölthetjük az időt nyelvoktatással. De a nyelvi kompetencia ébrentartá­sára a továbbiakban is ügyelni fogunk természetesen. A külföl­di utaknak sem elsősorban a nyelvtanulás lesz a célja, ha­nem a kinti egyetemek prog­ramjába való bekapcsolódós. Egyelőre magyar—francia pá­rosításban hirdettük meg az új szakot, de távlati terveinkben szerepel más nyelvvel való ösz- szekapcsolása is. S megvalósul a tökéletes folytonosság: egy újabb általános iskolában, a JPTE I. sz. Gyakorló Iskolájá­ban is megindul a francia kép­zés — ez lesz a mi gyakorló iskolánk —, a gyerekek folytat­hatják a franciát középiskolá­ban, s ezután ha valaki az egyetemen is francia szakos akar lenni, nem kell más város­ba mennie. Terveink között sze­repel még hogy a Pécsett és Dél-Dunántúlon tanító tanárok­nak rendszeresen tartunk szak­mai továbbképzést. S bár a francia nyelv az utóbbi évek­ben hátrányba került nálunk, Franciaország még mindig kul­turális nagyhatalom, a francia civilizáció a világ egyik legna­gyobb civilizációja. S vannak szakterületek, ahol a francia nyelvnek van a legnaqyobb sú­lya ma is a világon, összegez­ve nagy várakozással és biza­kodással tekintünk az új fran­cia, illetve frankofon tanszék programjára. Dücső Csilla Á Magyar Külkereskedelmi Bank új szolgáltatása A Magyar Külkereskedelmi Bank az idén megkezdte az exportbiztosítás egy speciális formájának, a faktoringnak magyarországi koordinálását. A faktoring lényege, hogy a termelő vagy szállító nem saját maga hajtja be hitelben el­adott termékei ellenértékét, ha­nem ezzel egy speciális pénz­intézetet, faktorházat bíz meg. A pénzintézet ismeri a hitel fel­vevőjének anyagi helyzetét, és a kereskedelmi szerződés megkö­tésekor — előzetes megállapo­dás alapján — kockázatot vál­lal a követelés behajthatóságá­ért. A faktor-biztosítás koordi­nálását a Magyar Külkereske­delmi Bank a bankok közötti szélesedő munkamegosztás ke­retében — a Magyar Nemzeti Banktól vette át. Az MKB-ban az MTI munka­Az Egészség­ügyi Minisztérium közleménye Az egészségügyi minisz­ter utasításban rendelte el az AIDS (szerzett immun­hiányos tünetegyüttes) megbetegedések kötelező bejelentését és oz esetle­ges betegekkel kapcsolatos leendőket. Bár hazánkban ilyen megbetegedés még nem fordult' elő, az utasí­tás kiadását több körül­mény indokolta; az AIDS előfordul Nyugat-Európa egyes országaiban; augusz­tusban Budapesten két ho­moszexuális férfinál a spe­ciális laboratóriumi vizsgá­latok fertőzöttséget állapí­tottak meg; az Egészség- ügyi Világszervezet Euró­pai Irodája felhívta a tag­országokat, számoljanak a betegség előfordulásával. Az AIDS elsősorban a homoszexuális férfiak ví­rusos fertőző betegsége, amely 1981-ben vált is­mertté az Egyesült Álla­mokban. A betegség lénye­ge, hogy a vírus az emberi szervezetbe bejutva károsít­ja a szervezet védekező rendszerét. Ezért a fertő­zött személyeknél különbö­ző — egyébként ártalmat­lan — kórokozók súlyos megbetegedéseket okoz­hatnak. Az AIDS vírusa igen érzékeny és az em­berből a külvilágba jutva a különböző fizikai, kémiai behatásokra gyorsan el­pusztul, illetve elveszti fer­tőzőképességét. Ez magya­rázza, hogy a fertőzés a fertőzött egyénnel való mindennapos, közvetlen kapcsolat (kézfogás, érin­tés), használati tárgyak ré­vén vagy a levegő, a víz, az élelmiszerek útján nem terjed. A fertőzést majd­nem kizárólag a homo­szexuális férfiak kapják meg, nemi érintkezés útján. Az eddigi tapasztalatok szerint a fertőzöttek mint­egy 10 százaléka beteg­szik meg. Mivel a fertőzés megelőzi a megbetegedést, a korai felismerés érdeké­ben a veszélyeztetett ho­moszexuális férfiak fertő- zöttségének vizsgálata in­dokolt, amit lehetővé tesz a jelen utasítás. Tekintettel arra, hogy a fertőzöttek vé­re is terjesztheti a kóroko­zót, a véreket és vérkészít­ményeket is vizsgálatnak vetik alá. társának elmondották: ez az üzletág a világkereskedelemben fokozatosan bővül, jelenleg már a faktoringbiztosítással ga­rantált kereskedelmi ügyletek összértéke a világkereskedelem­ben meghaladja a 60 milliárd dollárt. A külföldi vállalatok számottevő részének pénzügyi helyzete igen feszített. Közülük évről évre nagy számban men­nek csődbe, ami veszélyezteti szállítóik anyagi biztonságát. A szolgáltatás a magyar ex­portőrök számára is előnyös: olyan esetekben sem kell elá11- niuk egy-egy üzlettől, amikor más banki garanciát nem tud­nak szerezni szállítmányaik el­lenértékére. Ebben az esetben a hazai külkereskedelmi, illetve termelő vállalat a külkereske­delmi bankhoz fordulhat, segít­ségével igénybe veheti külföldi A Primo-gépeken dolgozókat nem küldik el, ha lejár az egy óra, különösen nem, ha ko­moly programok készítésébe mélyed el valaki. A számító­gépen játszókat is akkor fi­gyelmeztetik, hogy lejárt az idő, ha várakozik valaki: ds ez csak az egyetlen lehetőség a pécsi Mezőszél utcában mű­ködő számítógépes klub, nép­szerűbb nevén „u klub" (mik- roklub) kínálta lehetőségek kö­zül. A Neumann János Számí­tógéptudományi Társaság me­gyei szervezete hívta életre ezt a klubot, hogy lehetőséget te­remtsen mindazoknak, akik ér­deklődnek a számítástechnika iránt, de más módon nem jut­hatnak személyi számítógép közelébe. A klub vezetője, Szabó Ár­pád elmondja, hogy a klub megnyitása, január óta közel százan éltek ezzel a lehetőség­gel: a tízszer egy órás gépke­zelésért mindössze ötven fo­rintot kér a mikroklub. Megte­heti, mert a klubban oktatást, felügyeletet, tanácsadást vál­laló szakemberek társadalmi, munkában tevékenykednek: a bevételeket a számítógéppark fejlesztésére kívánják fordíta­ni. A klubnak ez a lehetősége elsősorban a gyerekeknek szol­gál. Arra is lehetőség van, hogy ők necsak egyénileg je- Jentkezzenek, hanem egy-egy iskola számítógépes szakköre is eljárhasson ide. Sok általá­nos iskolában nincs még sze­mélyi számítógép, s a tapasz­talat azt mutatja, hogy sok pécsi általános iskolában nem ismerik a mikroklubot. A mikroklub természetesen pénzintézetek faktoring-szolgál­tatásait. Az MKB tizennégy nyugat-európai faktorházzal hozott létre keretmegállapo­dást legutóbb az egyesült álla­mokbeli Overseas Corporati önnél állapodott meg, így a hazai exportőrök a fejlett or­szágok piacán széles körben hozzájuthatnak az exportüzle­teikhez szükséges faktorbiztosí­táshoz. Mindez növeli a magyar vállalatok versenyképességét, és segíti kintlevőségeik behaj­tását. A hazai exportőrök közül mind többen ismerik fel a faktoring nyújtotta előnyöket. Ez tükrö­ződik az MKB elmúlt két hónapi forgalmán, júliusban és au­gusztusban a magyar vállalatok a bank segítségével mintegy 6,8 millió dollár értékű követe­lésre kötöttek faktorbiztosítást. nemcsak az önképzőknek le­hetőség, hanem tanfolyamokat is szervez: a BASIC számító­gép-nyelvet ismertető tanfo­lyamaik iránt eddig is nagy volt az érdeklődés, s ez után is indítanak ilyen tanfolyamo­kat az igények szerint: ha egy- egy vállalattól, intézménytől tí­zen jelentkeznek, akkor már kihelyezett tanfolyamot is vál­lalnak az NJSZT pécsi tagjai. Egy másik tanfolyamuk a CP/M operációs rendszer rej­telmeiben segíti eligazodni az érdeklődőket. Két további előadássoroza­ton a mikroszámítógépek prog­ramozói, illetve felhasználói ol­dalával ismerkedhetnek ősztől az érdeklődők. Ezek az elő­adások, konzultációk különö­sen azoknak hasznosak, akik munkahelyen vagy otthon nem­csak játékra, hanem komo­lyabb feladatokra akarják használni számítógépüket, ké­pet kaphatnak arról például, hogy mire alkalmas, és mire nem az adott mikroszámítógép — milyen szoftvert érdemes hozzá vásárolni stb. A mikroklub hétfőtől pénte­kig, naponta déltől este 6-ig van nyitva, ahová a díjakból csakhamar újabb gépeket, pe­rifériákat vásárolnak a megle­vő Primo személyi számítógé­pek mellé. A Számítástechnikai és ügyvitelszervező Vállalatnál található meg Lukács Gabi, a klub szervezője (telefon: 15-355), aki minden kérdésre választ tud adni a klubbal kapcsolatban: iskoláknak, vál­lalatoknak, gyerekeknek, fel­nőtteknek. B. L. Általános iskolák is jelentkezhetnek jx-klub Pécsett* Géphasználat, BASIC-tanfolyam, szaktanácsadás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom