Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)

1985-08-21 / 228. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Dunántúli napin XUI. évfolyam 228. »ám 1985. augusitus 21., szerda Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Munkás-paraszt nagygyűlés és kenyérszegő ünnepség Siklóson Korunk követelménye: minőség, versenyképesség Nyíregyházán, az alkotmánynapi nagygyűlésen Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese mondott ünnepi beszédet Alkotmánynapi nagygyűlések A siklósi vár ódon falai ad­tak otthont tegnap délelőtt az idei baranyai központi alkot­mánynapi ünnepségnek, ame­lyet a Hazafias Népfront Ba­ranya Megyei és Siklós Városi Bizottsága és az MSZMP Sik­lós Városi Bizottsága rendezett a vár udvarán. A környékbeli községekből és a megye többi városaiból is érkezett vendége­ket zászlódíszbe öltözött város fogadta, s már reggel 9 órától a vár előtti parkban a Siklósi Művelődési Központ Ifjúsági Fúvószenekar térzenével kö­szöntötte a nagygyűlésre érke­ző közönséget. Az ünnepi nagygyűlés tíz órakor kezdődött a Himnusszal, majd N. Szabó Sándor a Pé­csi Nemzeti Színház művészé­nek szavalatával. A nagygyűlés elnökségében foglaltak helyet a megye és Siklós pórt-, álla­mi, társadalmi szerveinek veze­tői — — köztük Lukács János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, az MSZMP Bara­nya Megyei Bizottságának első titkára és Horváth Lajos, a Ba­ranya Megyei Tanács elnöke —, valamint Dél-Baranya or­szággyűlési képviselői. Az ünnepi nagygyűlést Szarka Árpád, Siklós Város Tanácsá­nak elnöke nyitotta meg, amelynek szónoka Váncsa Jenő, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter volt. — Hagyományosan szép ün­nepre gyűltünk itt össze: hogy megemlékezzünk az államala­pító István királyról, szocialista államunk alkotmányának meg­születéséről, s hogy tiszteleg­jünk az új kenyeret teremtő dolgozó ember előtt. Alkotmányunk megszületése óta eltelt időszak, különösen az utóbbi közel három évtized társadalmi, politikai eredmé­nyeiről szólva Váncsa Jenő megállapította, hogy az egykor „hárommillió koldus országából a dolgzó emberek otthona lett a haza". A szocialista nemzeti egység egy cél érdekében fog­ja össze a társadalmi osztályo­kat, párttagokat és párton- kívülíeket, magyarokat és nem­zetiségieket. A júniusi válasz­tások politikai tapasztala­taira is utalva mondotta a szó­nok hogy a magyarság és a szocalizmus jól összefogja a haza épülésén fáradozó alkotó embereket. ,,A haza vagy hala­dás még a reformkorból szár­mazó hamis alternatívája meg­dőlt: legyen együtt a haza és a haladás." A szocialista nemzeti egy­ség témakörénél szólt Váncsa Jenő nemzetiségi politikánk alapelvéről és gyakorlatáról is, amelynek jó példájául emlí­tette a több-nemzetiségű Ba­ranya megyét, ,,A nemzetisé­geink és a határainkon túl elő magyarság híd a szomszédos népek között. A lenini elvet valljuk: mindig a többségi népnek kell előzékenységet mutatnia. Jövőnket csak inter­nacionalista egységben bizto­síthatjuk." Beszéde további részében a miniszter az új kenyér ünnepe alkalmából a mezőgazdasá­gunk eredményeiről és felada­tairól szólt. Utalt az MSZMP XIII. kongresszusának határo­zatára, amely a fő hangsúlyt Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ünnepi beszéde o gazdasági építömunka fej­lesztésére helyezte, s többek között az eddigi agrárpolitika folytatását jelölte ki. „Az a cél, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar a hazai szük­ségletek maradéktalan kielé­gítése mellett növelje az ex­portot, stabilizálja az elért ter­melési színvonalat, javítsa a minőséget és versenyképessé­gét. Ennek teljesítésére reális lehetőségünk van, de nagy erőfeszítéseket igényel a vég­rehajtása — mondotta a mi­niszter és beszédében kitért a mezőgazdaságnak az utóbbi időszakban a jövő alapjául szolgáló elért nagyszerű ered­ményeire. Az ország jól hasz­nosítja legnagyobb természeti kincsét, a termőföldet. Ma ki­sebb területen több mint két­szer annyit termel mezőgaz­daságunk, mint a háború előt­ti években, s egymillió ember tisztességes munkáját, megél­hetését s biztos holnapját te­remti meg. A mezőgazdaság a VI. ötéves tervciklusban a nép­gazdaság fontos stabilizációs tényezője volt. Évente 2,5 szá­zalékkal növelte termelését, 1984-ben teljesült a 15 millió tonnás gabonaprogram, a hús­termelés mennyisége közel 2,4 millió tonna volt. Mezőgazda­ságunk által termelt élelmisze­rek egyharmada exportra ke­rül. A tavalyi évben a magyar mezőgazdaság már többet fi­zetett az államkasszába, mint amennyi támogatást kapott. Mindezek bizonyítják mező- gazdaságunk és élelmiszeripa­runk termelésének világszínvo­nalát, s egyben azt is, hogy az ágazat az elmúlt években (Folytatás a 2. oldalon) Nyíregyházán Nyíregyházán, a sóstói ifjú­sági park fedett csarnokában kedden délelőtt alkotmánynapi nagygyűlést rendezett a Haza­fias Népfront Szabolcs-Szatmár megyei és városi bizottsága. Több mint háromezren vettek részt az ünnepi eseményen. Nyíregyháziak mellett jelen vol­tak a megye városainak és na­gyobb településeinek képviselői, számos megyei munkáskollek­tíva tagjai, s a betakarítást most befejező termelőszövetke­zetek küldöttei is. A nagygyűlés elnökségében volt Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkár- helyettese, Berecz János, a Központi Bizottság titkára, a megye országgyűlési képviselő­je, s ott voltak a megye párt-, állami- és társadalmi szervei­nek vezetői. Elhangzott a Himnusz, majd Horváth István, a Móricz Zsig- mond Színház művésze szavalta el Garai Gábor Hazám című versét. Soltészné Pádár Ilona, a Ha­zafias Népfront megyei titkára köszöntötte a nagygyűlés részt­vevőit. Megnyitója után Németh Károly mondott ünnepi beszé­det. Németh Károly beszédét la­punk 3. oldalán közöljük. A nagy tapssal fogadott be­széd után szatmári népviselet­be öltözött lányok a Nyíregy­házi Sütőipari Vállalót 1-es számú üzemében új búzából sütött, s nemzeti- színű szalag­Tisztavatási ünnepség az Országház előtt Az alkotmány ünnepén, ked­den az Országház épülete előtt több ezer érdeklődő je­lenlétében tartották meg a ha­gyományos tisztavató ünnep­séget: a Kossuth Lajos Kato­nai Főiskolán, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán és a Killián György Repülő Mű­szaki Főiskolán végzettek tet­tek tiszti fogadalmat, valamint a Karikás Frigyes Katonai Kol­légiumhoz tartozó egyetemi és főiskolai hallgatók, akik közül többen a Szovjetunió katonai tanintézeteiben sajátították el ismereteiket. Az Állami Zászló előtt dísz­őrség sorakozott fel, a térre bevonultak néphadseregünk új tisztjei, az emelvényen elfog­lalták helyüket az ünnepség meghívottjai: Horváth István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, továbbá politikai és tár­sadalmi életünk más vezető személyiségei. Jelen volt Nyikolaj Szilcsenko vezérezre­des, a Varsói Szerződés tag­államai Egyesített Fegyveres Erői főparancsnokának ma­gyarországi képviselője és Alekszej Gyemidov altábor­nagy, az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó Szovjet Déli Hadseregcsoport parancsno­ka. Pontosan tíz órakor kürtszó harsant: megérkezett Oláh 1st ván vezérezredes, honvédelmi miniszter, aki fogadta Paál György vezérőrnagynak, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola parancsnokának je­lentését, majd ellépett a fel­sorakozott díszzászlóalj előtt, köszöntötte az ifjú tiszteket. A Himnusz elhangzása után felolvasták a honvédelmi mi­niszternek a tisztavatás alkal­mából kiadott parancsát. A parancs ismertetését követően az ifjú tisztek fogadalmat tet­tek nemes hivatásuk teljesíté­sére; nevükben Resperger Ist­ván főhadnagy mondta a tisz­ti fogadalom szövegét. Ezután Oláh István mondott beszé­det. Beszéde után felhangzott az Internacionálé, majd az újonnan felavatott tisztek dísz­menetben vonultak el az Álla­mi Zászló előtt. gal átkötött kenyeret nyújtottak át Németh Károlynak. A nyíregyházi nagygyűlés a Szózat hangjaival fejeződött be. Ezután kulturális és sport­rendezvények várták az ünnep­lőket. Szentendrén Nagygyűlést rendeztek au­gusztus 20-án Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum­ban. A Pest megyei ünnepsé­gen Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke mon­dott beszédet. Az egybegyűltek ezután színes aratóünnepi mű­sort láthattak, amelyben fellé­pett a bogi Muharai Elemér népi együttes. A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban régi ha­gyományokat elevenítettek fel: a kispaládi telken kenyeret, a sonkádi sütőházban kalácsot sütöttek az új búza lisztjéből, munka közben figyelhették meg az érdeklődők a hímző­asszonyokat, kézműves meste­reket. F Opusztaszeren Az ópusztaszeri Nemzeti Tör­téneti Emlékparkban munkás­paraszt találkozón emlékeztek a két honfoglalásra: Árpád fe­jedelem és vezérei itt, az egy­kori Szeri pusztán tartották az első törvényhozó gyűlésüket, il­letve a felszabadulás után ugyanitt kezdődött a földosztás. A történelmi események szín­helyén — ahová több mint húszezren érkeztek Csongrád megye városaiból és községei­ből — Szabó István, pz MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet. Ezután a kö­zönséget a hatalmas park két szabadtéri színpadán zajló kul­turális műsor szórakoztatta; eb­ben többek között felléptek a Szegedi Nemzeti Színház mű­vészei, a Szeged Táncegyüttes, a deszki Szerb táncegyüttes, a mórahalmi Parasztkórus, az Apátfalvi Népi Együttes. A sát­rakban üzemi szocialista brigá­dok és tsz-ek tagjai látták egy­mást vendégül. Békéscsabán Békéscsabán az ifjúsági ház­ban tartott nagygyűlésen —, amelyen Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára mondott ünnepi be­szedet — a megyeszékhely la­kosain kívül a városkörnyék dolgozói is képviseltették ma­gukat, s Gyuláról, Békésről, Mezőberényből, Gyomaendrőd- ről is sokan eljöttek. Az alkot­mánynapi megemlékezést köve­tően a békéscsabai Balassi Táncegyüttes és a Rábai Gyer­mekegyüttes műsorát láthatta a közönség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom