Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)

1985-08-02 / 210. szám

2 Dunántúli napló 1985. augusztus 2., péntek Dr. Várkonyi Péter felszólalása a külügyminiszterek találkozóján A helsinki megegyezés szélesre tárhatja az együttműködés folyamatát A magyar kormány nemzet­közi kapcsolatokban követett céljai és gyakorlati lépései összhangban vannak a helsin­ki záróokmánnyal — hangsú­lyozta felszólalásában dr. Vár­konyi Péter magyar külügymi­niszter, majd így folytatta: — Egy háborúktól sokat szenve­dett nemzet nevében szólunk, amikor a népek és országok együttműködését szorgalmaz­zuk. Egy olyan nemzet nevé­ben tesszük ezt, amely, úgy érezzük, képes volt levonni a tanulságokat súlyos történel­mi múltjából, és — túllépve a nacionalizmus bénító korlátain — immár négy évtizede a né­pek közötti őszinte barátság és megértés útjára lépett. Emlékeztetve arra, hogy több mint másfél évtizeddel a Varsói Szerződés tagállamaival együtt, a Magyar Népköztársa­ság az 1969-es Budapesti Fel­hívásban konkrét javaslatot tett egy összeurópai értekezlet összehívására, a magyar kül­ügyminiszter aláhúzta: a ma­gyar kormány nemzetközi kap­csolatokban követett céljai és gyakorlati lépései összhangban vannak a helsinki záróokmány­nyal. — Kormányom külpolitikájá­ban megkülönböztetett helyet foglalnak e| az európai béke és együttműködés kérdései. Következetesen tartottuk ma­gunkat az államok kapcsolatait szabályozó tíz elvhez, s ezen az alapon, az együttműködést szorgalmazva és a konfrontá­ciót elvetve, kihasználva min­den tényleges lehetőséget, a záróokmány valamennyi aján­lásának két- és többoldalú kap­csolatainkban való maradékta­lan végrehajtására töreked­tünk. Kormányomnak az elmúlt tíz évben Helsinki szellemében folytatott tevékenysége, kap­csolataink számottevő fejlődé­se Európa valamennyi országá­val, az Egyesült Államokkal és Kanadával azt bizonyítja, hogy az olyan kis országok, mint Magyarország is, eredményesen hozzájárulhatnak az európai béke védelmét, a biztonság és a bizalom erősítését célzó erő­feszítésekhez. A továbbiakban rámutatott, hogy a Magyar Népköztársaság aktívan közreműködöttt olyan kezdeményezések kidolgozásá­ban, amelyek Európában a fegyverkezési verseny megféke­zését, a katonai szembenállás szintjének csökkentését tűzték ki célul, mert meggyőződése, hogy az európai enyhülés fo­lyamata csak akkor válhat vég­érvényesen visszafordíthatatlan­ná, ha a katonai területre is ki­terjed. Ebből indultak ki a Var­sói Szerződés tagállamai a NATO-tagállamokhoz intézett 1984. májusi felhívásukban, amikor javasolták, hogy kösse­nek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kap­csolatok fenntartásáról. Ezután emlékeztetett arra, hogy a Magyar Népköztársa­ság államközi kapcsolataiban számos egyoldalú intézkedést tett a helsinki záróokmány ajánlásainak teljesítése érde­kében. Mindezt megkönnyítette, hogy Magyarországon már a záróokmány aláírásakor meg­voltak a helsinki kötelezettsé­gek teljesítésének feltételei. Belső fejlődésünk eredményei nyomán — mondotta — gya­korlatunk nemcsak összhang­ban van a záróokmány ajánlá­saival, hanem számos területen túl is haladja azokat. — Számunkra Helsinki meg­egyezésre törekvést jelent. Na­gyobb politikai biztonságot adhat, szélesre tárhatja az együttműködés folyamatát. A helsinki folyamat legfontosabb tapasztalata az, hogy a tíz év­vel ezelőtt aláírt záróokmány a 35 aláíró állam kapcsolatainak jelentős tényezőjévé vált. Nem képzelhető el köztük olyan kapcsolatrendszer, amely nem Helsinki elveire támaszkodik — hangsúlyozta a magyar külügy­miniszter, majd rámutatott, hogy kormánya a békés egy­más mellett élés szellemében a kapcsolatok javulását és hosszú távra szóló fejlesztését szorgalmazza a más társadal­mi berendezkedésű országok­kal. Olyan párbeszéd fenntar­tására, olyan együttműködés folytatására törekszik, amely az^ egyenjogúság, a kölcsönös előnyök alapján, a közös ér­dekek figyelembevételével fo­lyik, az enyhülés eredményei­nek megőrzése és továbbfej­lesztése irányába hat, elősegí­ti a gazdasági, műszaki-tudo­mányos, kulturális és más kapcsolatokban rejlő lehetősé­gek kiaknázását. Emlékeztetett a magyar kor­mány 1976 második felében, majd 1979-ben tett kezdemé­nyezésére, amelynek keretében 17 nyugat-európai állam, vala­mint az Egyesült Államok és Kanada kormányainak diplo­máciai úton javaslatokat nyújtott át a Záróokmány két­oldalú alapokon való végre­hajtásának előmozdítására va­lamennyi együttműködési te­rületen. Az azóta eltelt idő­szakban — bár országonként különböző mértékben - szá­mos javaslat megvalósult, és kétoldalú kapcsolataink szer­ves részévé vált. A továbbiakban hangsúlyoz­ta, hogy tíz évvel ezelőtt or­szágaink legfelsőbb képvise­lői nem a záróokmány egyik vagy másik fejezetének tel­jesítésére, hanem minden együttműködési területen való kiegyensúlyozott előrehaladás­ra vállaltak kötelezettséget. Fontos feladat annak bizto­sítása, hogy a záróokmány el­vei kiegyensúlyozott módon érvényesüljenek a kapcsolatok különböző területein. Ez csak elősegítheti a kölcsönösen elő­nyös együttműködés kibonta­kozását. Rámutatott, hogy az utób­bi években a feszült politikai kapcsolatok rendkívül meg­terhelték a gazdasági-keres­kedelmi együttműködést, ezért a helsinki folyamat keretében is kevesebb figyelmet fordítot­tak az ilyen irányú együttmű­ködést súlyosan zavaró ténye­zőkre. Nyomatékosan aláhúzta, hogy a gazdasági együttműkö­désben meglévő mesterséges akadályok csökkentik az álla­mok közötti bizalmat, nehezí­tik az egyes országok gazda­sági előrehaladását. Ez nem csupán a kelet-nyugati keres­kedelmi-gazdasági kapcsolat- rendszerben okoz károkat, ha­nem óhatatlanul hátráltatja a kulturális és emberi jogi kö­telezettségek teljesítéséhez szükséges anyagi alapok erő­södését is - mondotta, majd így folytatta: — A magyar közvélemény most megkülönböztetett érdek­lődéssel fordul a kulturális együttműködés területe felé. Ez természetes, hiszen ez év októberében kezdődik Buda­pesten a Kulturális Fórum. Tör­ténelmi tapasztalatok szerint a kultúra az egyik legfontosabb összekötő kapocs az emberek, a népek és az államok között. Az előkészítő tanácskozás eredményeire építve házigaz­daként is gondosan készülünk a Kulturális Fórumra. Mindent elkövetünk azért, hogy a Fó­rum érdemi eredményekkel záruljon, megfelelően hozzá­járuljon az európai politikai légkör javításához, a helsinki folyamat egészének erősödé­séhez. Számítunk ebben a résztvevők közös érdekeltségé­re, változatlan együttműködési készségére, amely döntő fon­tosságú az európai kultúra együttes gyarapításában, a kulturális értékek egymást gaz­dagító cseréjében. Úgy érez­zük, mindannyiunkat kötelez az európai kulturális örökség­hez való kötődés, felelőssé­günk annak őrzésében és kö­zös ápolásában. Az Európa jövője szempont­jából is döntő jelentőségű szovjet—amerikai kapcsolato­kat érintve hangsúlyozta, hogy a két ország között ez év no­vemberében sorra kerülő csúcs- találkozót a Magyar Népköz- társaság üdvözli, és úgy véli, hogy a szovjet—amerikai kap­csolatok normalizálása jóté­kony hatással lenne az euró­pai és világhelyzetre. Megálla­pította, hogy az európai biz­tonság és együttműködés fo­lyamatát kedvezően befolyásol­ná, ha a genfi szovjet—ameri­kai tárgyalásokon sikerülne ele­jét venni a világűr militarizá- lásának és beszüntetni vala­mennyi nukleáris robbantást. Az elmúlt tíz év legfőbb ered. ménye számunkra az, hogy az európai együttműködés és biz­tonság folyamata visszaesések­kel és konfliktusokkal bár, de átvészelte az európai és a vi­lághelyzet feszültségeit, és fennmaradt. Meggyőződésünk, hogy az elkövetkező években is nélkülözhetetlen és hasznos csatornája lesz a kelet—nyugati párbeszédnek és együttműkö­désnek. — Nagy jelentőségű kezde­ményezésnek és követendő pél. dónak tartjuk azt a szovjet be­jelentést, miszerint a Szovjet­unió augusztus 6-tól, a hirosi- mai traaédia évfordulójától egyoldalúan beszünteti vala­mennyi nukleáris robbantását — hangsúlyozta a magyar kül­ügyminiszter, majd befejezésül ezeket mondotta: — Nukleáris korunk újfajta felelősséget ruházott a nemze­tek közösségének tagjaira, ösz- szefűzi őket egy olyan minde- nekfelett álló felelősség, amely felülmúlja ideológiai és poli­tikai ellentéteiket és partikulá­ris érdekeiket. A Magyar Nép- köztársaság lehetőségeihez mérten a jövőben is következe­tesen törekedni fog arra, hogy vállalja e felelősséget, folytatni fogja az európai biztonság és együttműködés folyamata to­vábbvitelére, a helsinki záróok. mány végrehajtására irányuló erőfeszítéseit, és megbízható partnere kíván lenni mindazok­nak, akik őszintén munkálkod­nak e folyamat elmélyítésén, a párbeszéd, az európai együtt­működés lehetőségeinek széle­sítésén, a részt vevő államok kö­zötti bizalom, az európai és a világbéke erősítésén, — mon­dotta befejezésül dr. Várkonyi Péter. A BAJAI KUKORICATERMELÉSI RENDSZER ÉS A KAPOSSZEKCSŐI „KOSSUTH" MGTSZ értesíti a mezőgazdasági üzemeket, Hogy a kaposszekcsői tsz központi majorjában közös üzemelésű mezőgazdasági gépalkatrész­raktárt nyitott NAGYVILÁGBAN Egyetemisták tüntetnek a dél-afrikai Sowetóban a fajüldöző kor­mány politikája ellen és egyben nyolc letartóztatott társuk szaba­don bocsátását követelik. (Telefoto—AP—MTI—KS) ♦ HONOLULU: Tíznapos egye­sült államokbeli látogatását be­fejezve csütörtökön hazautazott Li Hszien-nien kínai államfő. A körút négy állomása Washing­ton, Chicago, Los Angeles és végül a hawaii-szigeteki Ho­nolulu volt. A kínai államfő kí­séretében lévő Li Peng alelnök Számos kétoldalú megállapo­dást írt aló. * MOSZKVA: Kozmosz-1670 jelzéssel csütörtökön újabb mesterséges holdat vezéreltek Föld körüli pályára a Szovjet­unióból. A műhold fedélzetén tudományos műszereket he­lyeztek el a világűr tanulmá­nyozására. A műhold kezdeti keringési ideje 89,6 perc: a Föld leiszínétől mért legna­gyobb távolsága 278, legki­sebb távolsága 253 kilométer: pályájának az Egyenlítő síkjá­val bezárt szöge 65 fok. + LONDON: Laurent Fabius francia miniszterelnök csütörtö­kön néhány órás látogatásra Londonba érkezett. A francia politikust Margaret Thatcher brit miniszterelnök munkaebé­den látta vendégül. A brit kor­mányfői hivatal szóvivőjének közlése szerint a találkozónak nem volt előre kidolgozott napi­rendje, de megfigyelők azt felté­telezik, hogy elsősorban a dél­afrikai helyzetről és a nyugat­európai harci repülőgép kifej­lesztésének közös programjáról, az úgynevezett Eureka-prog- ramról volt szó. A megbeszé­lést követően Fabius délután visszarepült Párizsba. ■f PÁRIZS: Szomália terüle­tén csütörtökön tíznapos ame­rikai hadgyakorlat kezdődött. A „Bright Star" fedőnevű had­gyakorlaton a Szomáliái fegy­veres erők egységei is részt vesznek. A manőverbe bevont csapatok létszámát és a had­gyakorlatok pontos helyét - mint azt az AFP közölte — nem hozták nyilvánosságra. ♦ MONROVIA: Libéria hi­vatalosan elismerte a Szaharai Arab Demokratikus Köztársa­ságot. Ezt csütörtökön a Mon- roviában közzétett külügymi- nisztériumi nyilatkozat adta tudtuk A Polisario által kikiál­tott szaharai köztársaságot ed­dig ötven ország ismerte el. A libériái nyilatkozat szerint a diplomáciai lépés nem érinti a Libéria és Marokkó közötti jó kapcsolatokat. Marokkó igényt tart Nyugat-Szahara te­rületé re. 11111ÜÍ A Challenger űrrepülőgépről csütörtökön néhány órára kibo­csátottak egy kicsiny műholdat és az ionoszférát tanulmányoz­ták vele. A houstoni űrközpont szakértői elégedetten nyilatkoz­tak az űrhajósok eddig elvég­zett tucatnyi tudományos kísér­letének eredményeiről, bár to­vábbra sem sikerült megjavítani a Nap megfigyelésére hivatott teleszkóp nyugatnémet „célzó berendezését". A művészi élet kiválóságainak felhívása! A nemzetközi művészi élet vi­lágszerte tisztelt kiválóságai ír­ták alá a „Kulturális személyi­ségek az európai békéért és biztonságért” elnevezésű nem. zetközi szervezet jubileumi fel­hívását, amelyet a biztonsági konferencia sikeres befejezésé­nek 10. évfordulója alkalmából tettek közzé Helsinkiben. A szovjet Jevgenyij Jevtusen­ko, Csingiz Ajtmatov, Álla Pu- gacsova, az amerikai Leonard Bernstein, Norman Mailer, Har­ry Belafonte, Woody Allen, az olasz Alberto Moravia, a fran­cia Simone de Beauvoir, a svéd Ingmar Bergman, a svájci Fried­rich Dürrenmatt, a lengyel Jerzy Kawalerowicz, a magyar szár­mazású francia Victor Vasarely, a magyar Kocsis Zoltán és Szabó István - ezek a nevek szerepel­nek sok más világhírű szemé­lyiség mellett azoknak a művé­szeknek hosszú listáján, akik aláírásukat adták a helsinki felhíváshoz. Tíz év hosszú idő, de igen­csak rövid azokhoz az évezre­dekhez képest, amelyekre gaz­dag és sokszínű földi kultúránk létrejöttéhez volt szükség —ál­lapítja meg a felhívás. Még rövidebb idő azokhoz az évmil­liókhoz képest, ameddig boly­gónk élettelenül keringene a Nap körül ha civilizációnkat atomháború pusztítaná el. En­nek megakadályozása vezeti a felhívás aláíróit, amikor felszó­lítják a helsinki jubileumi kül­ügyminiszteri tanácskozáson képviselt országokat: folytas­sák a helsinki folyamatot, épít­sék fel a kultúra határok felett átívelő hídjait. A Pécsi Szikra Nyomda felvesz és képez OFSZiET GÉPMESTERI munkakörbe gépipari Szakközépiskolát vagy gimnáziumot végzett fiatalokat. Betanulási idő: fél évtől 2 évig valamelyik budapesti nyomdában. JELENTKEZÉS: SZEMÉLYESEN MUNKAÜGYI CSOPORTUNKNÁL, PÉCS ENGEL JANOS U. 8. A közélet hírei Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára megkezdte évi rendes szabad­ságát. * Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Sar­lós István, az Országgyűlés el­nöke fogadta Szikra Lászlót, hazánknak a Ghánái Köztársa­ságba akkreditált nagykövetét, aki a közeljövőben utazik ál­lomáshelyére. * A Minisztertanács Gombocz Zoltánt külkereskedelmi minisz­terhelyettessé nevezte ki. * Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese csütörtökön a Központi Bizottság székházá­ban fogadta Konsztantyin Ko- csetov vezérezredest, az ideig­lenesen Magyarországon állo­másozó Szovjet Déli Hadsereg­csoport távozó parancsnokát és Alekszej Gyemidov altáborna­gyot, a hadseregcsoport új pa­rancsnokát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vett Oláh István vezérezredes, hon­védelmi miniszter és Varga Pé­ter, a Központi Bizottság Köz- igazgatási és Adminisztratív Osztályának vezetője. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. * Grósz Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára csütörtökön Szolnok me­gyébe látogatott. A megyei pártbizottságon Majoros Károly első titkár tájékoztatta a me­gye politikai, gazdasági és tár­sadalmi helyzetéről. A Politikai Bizottság tagja ezután a martfűi Tisza Cipő­gyárat kereste fel. Itt Varga Sándorné, a szolnoki városi pártbizottság első titkára, s a társadalmi és tömegszervezetek helyi vezetői fogadták. Az öt­ezer dolgozót foglalkoztató üzem munkájáról Maczó László vezérigazgató számolt be. Szólt arról, hogy az idén hazai és külföldi megrendelésre 11 mil­lió pár lábbelit készítenek, s hogy az első félévi tervet telje­sítették. Grósz Károly megtekin­tette a központi gyár több üze­mét és a mintatermet. A látogatás következő állo­mása a rákóczifalvi Rákóczi Tsz volt. A nyolcezer hektáros gazdaságot Bereczki László el­nök mutatta be. Elmondta, hogy csütörtökön befejezték a gazdaságban a 3000 hektáron termesztett kalászosok — őszi árpa és búza — betakarítását; az aratással tizenöt nap alatt végeztek, a termés fedél alatt van. Ezt követően a budapesti pártbizottság első titkárát elka­lauzolták a tsz hathektáros nö­vényházába, amelyben most a különféle színű gerberák pom­páznak. Délután a Szolnoki Városi Tanácsnál folytatódott a prog­ram. A megyeszékhely fejlődé­séről s az ezzel járó gondokról Fenyvesi József tanácselnök tá­jékoztatta a Politikai Bizottság tagját. A látogatás a megyei pártbizottság székházában tar­tott aktívaüléssel zárult, Grósz Károly időszerű belpolitikai kér­désekről tartott tájékoztatót. * Hazaérkezett Peruból az a küldöttség', amely Vida Miklós­nak, az Elnöki Tanács tagjá­nak vezetésével részt vett Alan Garcia Pérez elnök beiktatási ünnepségein. Vida Miklóst li­mai tartózkodása során fogad, ta Luis Alva Castro miniszter- elnök, gazdasági és pénzügy- miniszter, Alan Wagner Tizon külügyminiszter és Luis Negrei- ros, a perui képviselőház elnöke. AUGUSZTUS 2-AN táncversenyt rendez A RAJI VENDÉGLŐ. Nevezni a helyszínen, az üzletvezetőnél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom