Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)
1985-08-10 / 218. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XUI. évfolyam, 218. szám 1985. augusztus 10., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja I Á hét három kérdése----------------------------------- © -----------------------------------A bányászat ma is emberkohó----------------------------------- © -----------------------------------F elszámolják a pécsi Univerzumot A Városi Tanács kihelyezett vb ülése a Pannónia Sörgyárban Megállt a termeléscsökkenés a szénbányászatban A KSH Baranya Megyei Igazgatóságának jelentése az 1985. év I. félévéről Nőtt a szocialista ipar árbevétele, bár a termelés mérséklődött A kalászosokból jobb termés ígérkezik az elmúlt négy esztendő átlagánál A gépiparban a termelés volumene az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva az első negyedévi növekedés után a második negyedévben 4%- kal csökkent, így a félév egészében hasonló volt az egy évvel korábbihoz. Június végéig fémszerkezetekből, kompresszorból és szellőzőből, élelmiszeripari gép és berendezésekből, csomagológépekből nőtt a termelés, míg néhány más gépipari termékből kevesebb készült, mint 1984 első félévében. A megye jelentős beruházása a Mecseki Szénbányák István Ilias aknájának építése A könnyűiparban - az első negyedévi mérsékelt növekedés után - a második negyedévben 3%-kal visszaesett a termelés, és így a félév egészében valamivel alatta maradt az egy évvel korábbinak. Az ágazaton belül csak a textiliparban és a textilruházati iparban volt magasabb a félévi termelés a tavalyinál. A fontosabb termékek közül mérséklődött a termelés nyers farostlemezből, keménybőrből és bőrkesztyűből, míg krómos felsőbőrből változatlan "mennyiséget, bőr- rosttalpú műbőrből és lábbeliből többet állítottak elő az egy évvel korábbinál. Az élelmiszeripar termelése —a korábbi évektől eltérően - ezúttal mindkét negyedévben csökkent, és a félév ösz- szességében 2%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A fontosabb termékek közül a csontos nyershús és a fejteti sör mennyisége az egy év előttihez képest nem változott, ugyanakkor nőtt a vágott baromfi, főzelékkonzerv, alkoholmentes üdítő ital és cigaretta mennyisége. Mérséklődött viszont a fogyasztói tej, a szőlőbor, valamint a malomipari takarmány, keverék és koncentrátum termelése. A megyei székhelyű iparvállalatok és szövetkezetek értékesítési árbevétele ez év első félévében - összehasonlítható áron — egy százalék körül emelkedett az 1984. év első félévéhez képest. Az értékesítésen belül nőtt a belkereskedelemnek átadott termékekből és csökkent a külkereskedelmi célú eladásokból realizált árbevétel. Az utóbbi aránya az összes árbevételen belül az 1984 első félévi 19%-ról 16%- ra csökkent. A külkereskedelmi célú értékesítésből származó árbevétel az év első felében - folyóáron számítva — 4%-kal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. A mérséklődésben jelentős szerepe volt az élelmiszeripari értékesítés 10%-os visszaesésének. Rubel elszámolásban növekedett, nem rubel elszámolásban viszont csökkent az árbevétel az egy évvel korábbihoz képest. A külkereskedelemnek gyártott termékek közül jelentősen nőtt az átadás gépekből, gépi berendezésekből és alkatrészekből, bőr- és szőrmésbőr felsőruházatból, pezsgőből és főzelékkonzervből, és az elmúlt évinél lábbeliből is több került átadásra. Ugyanakkor puhabőrből, nyershúsból, vágott baromfiból, szőlőborból és gyümölcskonzervből jelentősen, bőrkesztyűből mérsékeltebben csökkent a kivitelre átadott termékek mennyisége. Építőipar A megyei székhelyű kivitelező építőipar első félévi építési-szerelési munkáinak volumene 16°/o-kal volt alacsonyabb 1985-ben, mint egy évvel korábban. Az állami építőiparban jóval nagyobb mértékben csökkent a termelés, mint a szövetkezeti építőknél. A féléven belül .a' második negyedévi építési-szerelési munkák volumene mintegy 2%-kal meghaladta az 1984 második negyedévit, ez a többlet azonban megközelítőleg sem bizonyult elegendőnek az első negyedévi kiesés pótlásához. A félév végén a megyei székhelyű kivitelező építőipar kevesebb építményen dolgozott a megyében, mint egy esztendővel korábban. Ugyanebben az időpontban 1626 lakás volt épülő félben, 22-vel több, mint 1984. június 30-án. A befejezett vállalkozói termelésből továbbra is - ösz- szességében - mérsékelt, de fokozatosan növekvő volt a fenntartási munkák aránya: 1983 első félévében 22,6, tavaly 23,1, idén pedig 27,4%. Mezőgazdaság A megye összes földterületén belül ez évben tovább növekedett a szántóterület aránya. Az elmúlt egy év alatt több mint 1000 hektár gyenge minőségű gyepterületet vontak be a gazdaságok szántóföldi művelésbe. Ugyanakkor tovább csökkent a gyümölcsösterület, amely napjainkban már csak fele a 10 év előttinek. Idén a szántóterület több mint kétharmadán vetettek gabonát. A búza és a kukorica vetésterülete az előző évhez viszonyítva ugyan csökkent, de még így is Baranya megyében a legmagasabb e két növény területének együttes aránya az ország többi megyéjéhez képest. A kedvező piaci értékesítési lehetőségek hatására a gazdaságok növelték a napraforgó termő- területét, és több a cukorrépa vetésterülete is a tavalyinál.. (Folytatás a 3. oldalon) Tiszta, rendezett körülmények között dolgoznak az üdítős palackozó dolgozói is, a Pannónia Sörgyárban. Fotó: Erb János Együtt a várossal Kihelyezett ülést tartott tegnap Pécs Megyei Város Tanácsának a végrehajtó bizottsága a Pannónia Sörgyárban abból az alkalomból, hogy Tímár István igazgató beszámolt a dolgozók egészségügyi, szociális és művelődési helyzetéről. Elkerülhetetlen volt, hogy ennek kapcsán ne essék szó magának a gyárnak a helyzetéről és - természetesen - a sörellátásról. Az igazgató elmondta: a sörgyár nagyobb lélegzetű karbantartásokkal és kisebb beruházásokkal igyekszik a környezete számára elfogadhatóvá tenni a jelenlétét, s e tevékenység elsősorban a zaj- és a szaghatások csökkentésére irányul. A termelés fejlesztését illető elképzelésekről azt mondta, hogy a félkész sör gyártását szeretnék fejleszteni, ha sikerülne Baján egy új palackozóüzemet létrehozni, ez ugyan- ,is a „hazai" ellátás javulásával járna. Említést tett a dolgozók lakásépítési támogatásáról: a gyár 50—60 ezer forint összegű támogatást ad, s általában ki is elégítik az igényeket. hívta fel a figyelmet — és ez más pécsi vállalatokhoz, intézményekhez is szól —, hogy a lakástámogatási alapban jelenjék meg az árváltozás is, ami általában nem tapasztalható, viszont egyre többen kapnak kisebb összegű támogatást, s ez is odavezet, hogy a lakáskiutalásoknál a hatóságok mind sűrűbben találkoznak fizetésképtelenséggel, s egy-egy lakás miatt 4-5 igénylőt kell megkeresni. A végrehajtó bizottság megállapította a tanácskozási központok számát és területi határait. Az új tanácsi ciklusban Pécsett 15 tanácskozási központban működnek majd a tanácstagok és a póttanácstagok, a területek pedig: Vasas, Meszes, Gyárváros, Budai I. és II. külváros, Belváros, Siklósi külváros, Megyeri Kertváros, Lvov-Kertváros I. és II., Szigeti városrész I. és II., Üjmecsekalja, Kovács- telep-Rácváros—Istenkút, valamint Nagyárpád-Postavölgy —Mólom. Emelkedett az élelmiszerek, csökkent az iparcikkek forgalma m megye főbb termelési és értékesítési folyamatait, vala- mint a lakosság életkörülményeit az év első felében az alábbiak jellemezték: — A szocialista ipar termelése tovább mérséklődött. Az értékesítés árbevétele — összehasonlítható áron — valamelyest meghaladta a tavalyi első hat hónapét. — A megyei székhelyű kivitelező építőipar építési-szerelési munkáinak féléves volumene elmaradt az egy évvel korábbitól, ezen belül a II. negyedévi teljesítés némileg több volt a tavalyinál. — A mezőgazdasági termelés eredményei az elmúlt évinél mérsékeltebbek. Az aratás befejeződött, a kalászosokból jobb termés ígérkezik a legutóbbi négy év átlagánál. — A kiskereskedelmi forgalom — összehasonlítható áron — az elmúlt évihez hasonló volt, ezen belül nőtt az élelmiszerek és csökkent az iparcikkek forgalma. — Az idén, főként a megyeszékhelyen, kevesebb lakás épült, mint 1984 első félévében. — Az évtized elejétől mintegy 8 százalékkal növekedett a középiskolákban továbbtanulók száma, ezen belül emelkedett a gimnáziumokba felvettek aránya. Szocialista ipar A megyében települt szocialista ipar termelésének 1982 óta tartó csökkenése az év első felében tovább folytatódott, az 1984. év azonos időszakához képest 4%-kal volt kevesebb. Ezen belül az állami iparban, az átlagosnál valamivel jobban csökkent, a szövetkezeti szektorban ugyanakkor mintegy 3%-kal növekedett a termelés. A termelékenység nem érte el a tavalyi szintet, mintegy 2%-kal volt annál alacsonyabb. A termelési eredmények a tavalyi első félévinél 15%-kal több túlóra igénybevételével valósultak meg'. Kiemelkedően magas volt a túlórák növekedése a bányászatban, a vegyiparban és a könnyűiparban. A főbb ágazatok termeléséi az alábbiak jellemezték: Az' elmúlt félévben megállt a szénbányászatot az évtized eleje óta jellemző termelés- csökkenés. Az év első felében a bányászok 1,26 millió tonna szenet hoztak felszínre, 1,2%- kal többet, mint egy évvel korábban. Javult a gáz- é kokszszén-kihozatal aránya is. A vitában felszólalók - Novak Szilveszter, Erdélyi Zoltán, dr. Path Károly, dr. Kisvári András - a sörgyár és a város kapcsolatával, együttélési lehetőségével foglalkoztak abból kiindulva, hogy belátható időn belül szóba sem kerülhet az esetleges kitelepítés, ezért a nyugati Mecsek-oldal rendezési tervének a felülvizsgálata kapcsán arra is tekintettel kell lenni, hogy a gyárnak meglegyen a szükséges fejlődési lehetősége. A sörellátást illetően felvetődött: bár a korábbi évek nagy sörhiányaihoz mérten lényegesen javult a helyzet, a tervezett kapacitás- bővítő fejlesztések elmaradása miatt indokolt lenne agyár ellátási területének a szűkítése a kiegyenlítettebb ellátás érdekében. Szabó Nándor tanácselnök-helyettes az egészség- ügyi ellátás érdekében tett intézkedéseket méltatta, s köszönetét mondott a gyár dolgozóinak a gyáron kívül végzett közhasznú munkákért. Piti Zoltán tanácselnök arra A pécsi Sopiana Gépgyár egyik jelentős exportterméke az MT 70 típusú gyöngymalom Fotó: Proksza László
