Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)

1985-08-07 / 215. szám

1985. augusztus 7., szerda Dunántúli napló 5 Számítógépes tábor A Mohács városi és a Pécs városi KISZ-bizottság közös rendezésében mától nyolc napon keresztül hat­van mohácsi és negyven pécsi fiatal ismerkedhet, barátkozhat a számítógép­pel Bárban. Általános is­kola nyolcadik osztályosai, középiskolások, már dol­gozók vesznek részt a kez­dő és haladó csoportoknak tartott foglalkozásokon. Gépismeret, gépkezelés, j lineáris programozás mel­lett a haladók már cikli­kus, elágazó programokat írnak, melyet azonnal ki is próbálhatnak a többnyire Commodore típusú számí­I tógépeken. A gépeket a Leöwey Gimnázium, a Hús­ipari Vállalat, a MÁV, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola, a Mecseki Szén­bányák adta kölcsön. A holland mezőgazdaság kiállítói az OMÉK-en Sajtótájékoztató Budapesten (Kiküldött munkatársunk tudósítása) Az öt év előtti OMÉK-en még csak hat holland cég vett részt, a most augusztus 17-én megnyíló 70. országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításra és Vásárra 38 holland cég jelentette be részvételét, közel 700 négyzetméter kiállítási területen. Ezzel a nem szocialista országokból érkezettek közül Hollandia lesz az OMÉK legnagyobb kiállítója. vétségének mezőgazdasági at­taséja az újságíróknak. Elöljáróban G. W, de Vos van Steenmijk úr, a Holland Királyság budapesti nagykövete üdvözölte folyékony magyar nyelven a lapok, a rádió, tv munkatársait. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy az utób­bi időben jó úton elindult hol­land—magyar gazdasági kap­csolatok, a jövőben még gyü­mölcsözőbbé válnak mindkét fél számára. Egyben meghívta a sajtó képviselőit Hollandia nemzeti napjára, amelyet augusztus 19-én rendeznek meg a Kőbányai Vásárközpont „A" pavilonjában. Az újságírók kérdéseire dr. Frans Geurten mezőgazdasági attasé válaszolt. Elmondta, hogy Hollandia az USA után a világ második legnagyobb agrár-exportőre. Tavaly az ex­port értéke 50 milliárd holland forint volt, ami 700 milliárd magyar forintnak felel meg, és ez nagyjából a holland összki- vitel 25 százaléka. A nemzet­közi kereskedelemben a 80-as évek elején tapasztalt gazda­sági depresszió és visszaesés ellenére a holland mezőgazda- sági export értéke 1980 és 1985 között 50 százalékkal nőtt. Me­zőgazdaságuk kereskedelmi mérlegének többlete tavaly 14 milliárd holland (220 milliárd magyar) forint volt. Az USA-val ellentétben Hollandia nem exportál tö­megtermékeket (gabonát, szó­ját stb.). Mezőgazdasági nyerstermékeik aránya csak 25—30 százalék. Az exportra kerülő termékek — tej, hús, tojás, baromfi, zöldségfélék stb. — 70—75 százalékát fel­dolgozotton, magas minőségi fokon exportálják. Éves virág­exportjuk 2 milliárd Gulden, ami 30 milliárd magyar fo­rintnak felel meg. A holland mezőgazdaság kiváló teljesítményeinek ma­gyarázata, a jó klimatikai adottság, a nagyfokú szako­sodás, gépesítés, a viszonylag kicsi (családi farmgazdasá­gok) intenzív termelése, a na­gyon fejlett infrastruktúra, a hatékony földgazdálkodás, a mezőgazdasági kutatásoknak a gyakorlatba történő igen gyors átültetése. A kutatások egyharmadát a holland ál­lam, egyharmadát a termelői szféra, és egyharmadát d ku­tatásban érdekelt vállalatok finanszírozzák. A holland me­zőgazdaság erősen külpiac­orientált, termékeit 60 száza­lékban exportálják. A budapesti OMÉK-en el­sősorban azok a holland cé­gek vesznek részt, amelyek közvetlenül érdekeltek az együttműködés fejlesztésé­ben. A jelenleg meglévő 60 holland—magyar megálla­podásnak csak 10 százaléka mezőgazdasági jellegű. Egy­más exportjában a két ország 1—1 százalékkal szerepel, és ez nagyon kevés. Előrelépni a mezőgazdasági együttműkö­dések területén lehet, minde­nekelőtt a vetőmag-, az ültet­vény-, o tenyészállat- (sertés-, szarvasmarha)-forgalmazás- ban, a vágóhidak terén és a csomagolástechnikában. A holland kertészeti vetőmag­termelésben komoly szerepet szánnak a magyar félnek — mondotta befejezésül a buda­pesti holland mezőgazdasági attasé. —Rné— E nagy nyitás céljáról, a két ország közti gazdasági kapcso­latok erősítéséről, a holland mezőgazdaság eredményeiről és jövő tendenciáiról tartott sajtótájékoztatót tegnap Buda­pesten az Asztória Szálló hali­jában dr. Frans Geurten, a Hollandia budapesti nagykő­Veszteglő teherautók A megoldás: rakodáskorszerűsítés és fuvarszervezés „A béke ügyét szolgáljuk' A záróünnepség résztvevőinek egy csoportja Fotó: Läufer László Vélemények a nyári egyetemről Reggel nyolc órakor o Ce­ment és Mészművek beremendi gyára előtt több mint húsz te­herautó vesztegel. Zsákos ce­mentet fognak számítani Kapos­várra, Kakasára, Kecskemétre, Véméndre, Komlóra. Ki kell vár­niuk a sorukat, míg bebocsátás után a két működő szállítósza­laghoz állhatnak. A tétlenül töl­tött idő alatt — ami a gépko­csivezetők szerint 2—3 vagy akár 5 óra is lehet — vagy egyáltalán nem keresnek a vo­lán mögött ülők, vagy állásidőt fizet a fuvarozó vállalat. A gép­kocsivezető saját zsebén érzi az úgynevezett eszközkihaszná­latlanságot. S ugyancsak meg­érzi ezt a fuvarozó vállalat és a népgazdaság: az elmaradt haszonban a kieső szállítások miatt, valamint az álló teher­autót is terhelő járulékos költ­ségekben. — Hétfőtől szombatig reg­gel hattól este tízig folyamato­san adjuk ki a zsákos cementet. Naponta kétezer tonnát tud­nánk maximálisan kocsira rak­ni. Ezzel szemben a két műszak alatt az igény nem éri el az ezer tonnát sem. A közúti szál­lítások zöme, 6—700 tonna, délelőttre összpontosul, így dél­utánra fölösleges rakodókapa­citásunk keletkezik.• A kiadó­hely-bővítés 30—40 millió forint lenne, ezt nem vállalhatjuk. A megoldást a korszerűbb rako­dásbon látom — mondja Rév­bíró Géza, a BCM gazdosági igazgatóhelyettese. Ehhez viszont azonos rakodá­si készséggel kell rendelkeznie gyártónak, szállítónak, fogadó­nak. A palettázógéppel raklap­ra tett zsugorfáliázott teméket targoncával kell fel-le rakni. A költségek emelkedését ki visel­je? A vásárló, a TüZÉP, a BCM, a fuvarozó? Feszültséget okoz a MÁV- kocsihiány is. Tavalyelőtt 4100, az elmúlt évben 3800 teherva­gonnal kapott az igényeltnél kevesebbet a BCM. A két év alatt kétszázezer tonnával töb­bet tudtak volna vasúton szál­lítani, mentesítve ezzel a köz­utat. Szombathelyre teherautó­val szállítani igencsak luxus — a valóság mégis ez. — A várakozó gépkocsik ve­zetői sérelmezik, hogy reggel 6—8-ig a Volánnak „elsőbbsé­gi joga" van, azaz a többieket nem engedik be a Volónos ko­csik kiszolgálásáig. — Legnagyobb közúti szállí­tónk a Volán. Szóbeli megálla­podás ez a kedvezmény: ha hatra idejönnek a Volán-kocsik, okkor azokkal kezdjük a rako­dást — tájékoztat Révbíró Gé­za. A Mohácsi ÁFÉSZ kapu előtt várakozó IFA-ja a Volánhoz ha­sonlóan TüZÉP-ellátó gépkocsi. A kaposvári Rákos István pedig a Patyolathoz visz cementet. A megkülönböztetés, a soronkívü­liség érthetetlen. L. Cs. K. Táncház-népzene pályázat A Népművelési Intézet és a Magyar Hanglemezgyártó Vál­lalat „Táncház-népzene 1986.“ címmel az idén is pályázatot hirdet fiatal népzenészek — hangszeres együttesek, szólis­ták, énekesek — számára. Az együttesek legfeljebb 30 perces, az énekesek és a hang­szeres'szólisták 15 perces hang- felvétellel pályázhatnak. A népzenei mozgalom hagyomá­nyainak megfelelően beküld­hető eredeti, valamint a ha­gyományokat feldolgozó nép­zenei anyag. A pályázatokat 1985. október 31-ig a Nép­művelési Intézet tánc- és zenei osztályára — Budapest, I. Cor­vin tér 8., 1251 — kell bekül­deni, s a pályaműveken fel kell tüntetni az együttes nevét, cí­mét, a műsorszá'mok címét és időtartamát. A vilógbéke mindannyiunk legfontosabb ügye, érdeke — állapították meg a XXVII. Né­pek Barátsága Nyári Egyetem résztvevői a tegnap délutáni zárófórumon, amikor is elmond­ták véleményüket, javaslatai­kat a pécsi tíznapos rendez­vénnyel kapcsolatban. A mos­tani nyári egyetem központi té­mája is a béke és a Helsinki Európai Biztonsági és Együtt­működési Értekezlet tízéves év­fordulója volt. A vendégek közül néhányu- kat külön is megkértünk, szá­moljanak be tapasztalataikról: — Nagyon sok információval gazdagodtunk itt Pécsett — mondta Viktor Gavrilovics Kosztenko a Ivovi delegáció ve­zetője, aki az Iván Frankóról elnevezett Lvovi Állami Egye­tem filozófiai tanszékének ve­zetője, a filozófiai tudományok kandidátusa. — Három évvel ezelőtt már részt vettem a pé­csi nyári egyetem munkájában, de most is hasznosnak érzem az itt töltött időt. Igen érdekel minket például a magyar gaz­dasági élet alakulása, az ed­digi tapasztalatok meghallga­tása. Az elhangzott előadások magas színvonalúak voltak, sok­oldalúan foglalkoztak egy-egy témakörrel. Igen nagy örömöm­re szolgáit, hogy a nyári egye­tem hallgatói egyet értenek ab­ban, hogy a világbékét csak közös erőfeszítéssel lehet meg. őrizni. — Az osztrák béketanács ré­vén szereztünk tudomást a pé­csi nyári egyetemről — veszi át a szót Veronika Mandorfer — Reisenberger, aki az Osztrák Szolidaritási Bizottság salvado- ri szekciójának a vezetője. — Számunkra nagyon fontos, hogy megismerjük, mint vélekednek más országokban a békéről, a leszerelésről. A környező orszá­gok békemozgalmaival is sze­retnénk a jövőben hatékonyab­ban együttműködni. A nyári egyetem igazi élményt jelentett a számomra, remek a szerve­zése, érdekesek voltak az elő­adások, szép a város és min­denki számos barátságot kötött, ami talán a békemozgalcrm ügyét is kicsivel előbbre viszi — Veronika magyarul búcsúzik, a reggeli magyar órák eredmé­nyeképpen „ici-picit” megta­nult a nyelvünkön. — A magyar résztvevőknek is hasznos volt ez a nyári egyetem, mert a felvetett té­mák önmagukban is fontosak és az előadók igen alaposon, több szempontból foglalkoztak velük. Baráti légkör alakult ki az egyetem hallgatói között és mindenki úgy ítéli meg, hogy az egyetem szervezése és tar­talma is kiváló volt — össze­gezi véleményét Gugi Lászlóné, a Salgótarjáni Városi Tanács közművelődési felügyelője. A zárófórumon is sokan fel­szólaltak, üdvözölve az egye­temet és céljait. A Népek Ba­rátsága Nyári Egyetem részt­vevői John Atkinson javaslatá­ra táviratot fogalmaznak meg, amelyet Hirosimába juttatnak majd el és amelyben a béke iránti elkötelezettségüket feje­zik ki. A nyári egyetem, amelyet a TIT Baranya Megyei Szervezete rendezett, tegnap búcsúesttel zárult, ahol a hallgatók átve­hették okleveleiket és megte­kintették az egyetem főbb ese­ményeiről készült videó-felvéte­leket. Hölgyek a hadseregben? A klinikán dolgozó doktor­nő alaposan meglepte férfi kollégáit, mikor megmutatta nekik katonai igazolványát: „no, ezután együtt megyünk hadgyakorlatra ..." Természetesen erről szó nincs, ennek ellenére ihin- deníéle mendemondák kerin­genek, hogy a hölgyeket is behívják katonai szolgálatra. Mi is a helyzet? A Baranya Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnok­ság — csakúgy mint az or­szág valamennyi KIEG-e — idén kezdte? meg az egész­ségügy területén dolgozó hölgyek nyilvántartásba véte­lét. Erre a honvédelmi tör­vény alapján kerül sor, mely­nek értelmében hadkötele­zettség csak meghatározott szakképzettségű és foglalko­zású nőkre terjed ki és a 18. életévük betöltésétől, a 45. életévük betöltéséig tart. Ez magában foglalja a nyilván­tartásba vételhez szükséges megjelenési és bejelentési kötelezettséget. Első lépés­ként az egészségügyi szak- képzettségű és foglalkozású hölgyeket vették nyilvántar­tásba, katonai igazolvánnyal látták el őket, személyi iga­zolójegyet kaptak. Ez csupán arra kötelezi a nőket, hogy bármilyen változás történik életükben — lakhely, csalá­di állapot, betegség — ezt a kiegészítő parancsnoksá­gon kötelesek bejelenteni. A honvédelmi törvény ér­telmében nőket csak és kizá­rólag háború esetén vonul­tatnak be, akkor is a szak­májuknak megfelelő felada­tokat látnak el, úgynevezett szakszolgálatot. Fegyveres szolgálatra nem lehet őket kötelezni! így tehát a férfiak egyelő, re nem számíthatnak arra, hogy gyakorlatokon hölgyek­kel együtt vehetnek részt. Egyébként a kiegészítő pa­rancsnokságon részletes tá­jékoztatást adtak a hölgyek­nek jogaikról, kötelezettsé­geikről, éppen azért, hogy elkerüljék az esetleges fél­reértéseket. A jövőben vár­ható, hogy egyéb szakmák­ban dolgozó hölgyeket is nyilvántartásba vesznek. R. N. Tétlenül töltött 2-3 óra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom