Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)

1985-08-31 / 239. szám

V 1985. augusztus 31., szombat Dunúntüu napló 11 Látványos változások nélkül Fischer János tanévnyitó beszédét mondja a Kisfaludy Károly Gimnázium udvarán Fotó: Läufer L. Holnap a VDN-ben BÁNYASZNAPI ÜNNEPSÉGEK BARANYÁBAN A sajtóutcában a Dunántúli Napló vendége Róth Antal, Mészáros Ferenc labdarúgók és Trischler Ferenc képzőművész ♦ FEKÉLYBETEGEK MEKKÁJA LESZ PÉCSVARAD? Beszámolunk két orvos eredményes kísérletéről MISS ’85 MAGYARORSZAG Ki lett a pécsi vetélkedő győztese? SIVATAGI ERDŐ, HŰTHETŐ NÖVÉNYHÁZ Magyar szakemberek az Arab-félszigeten KÉT ÉS FÉL ÉV SZÁZ FORINTÉRT A „filmszakadás” nem enyhítő körülmény A HÍRHEDT BENES-KOCSMA A „seriff” is a padlóra került TUDÓSÍTÁSOK A HÉTVÉGE SPORT­ESEMÉNYEIRŐL PMSC—Videoton NB l-es labdarúgó-mérkőzés Mecsek Kupa kerékpáros verseny Hegyei tanévnyitó Növekvő követelmények, javuló feltételek „Nagyok a követelmények, amelyek a diákok, pedagógusok és a tanügy irányítói előtt állnak, de teljesíthetők — és a társadalom segít ebben nekünk” — mondotta Fischer János, a Baranya Megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezető­je — dr. Madár József iskolaigazgató bevezetője után — teg­nap a megyei tanévnyitó ünnepélyen. Az ünnepséget a mohá­csi Kisfaludy Károly Gimnáziumban tartották, amely az idén ötvenéves, és bevezetőjében Fischer János méltatta az iskola érdemeit az öt évtizede folyó oktató-nevelő munkában, s ab­ban, hogy a város kulturális központja is akart s tudott lenni. A tanévnyitó ünnepségen megjelentek a párt- és tanácsi szervek képviseletében Rajnai József, a megyei pártbizottság titkára, Takács Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese. Borsos János, a Mohács Városi Pártbi­zottság első titkára és dr. Né­meth Elemér, a Mohács Városi Tanáqs elnöke; ott voltak az igazgatók tanulmányi felügye­lők, a tanügyi igazgatás mun­katársai és természetesen a Kisfaludy Gimnázium tanárai, diákjai, akik számára ez az ün­nepség iskolai tanévnyitó is volt. Fischer János nemcsak a je­lenlevőket köszöntötte, hanem általuk az egész megye diákjait és pedagógusait is. „Külön kö­szöntőm az általános és közép­iskola elsőseit és a jpályakezdő kollégákat — mondta —, akik­re a beilleszkedés fokozott ne­hézségei várnak." Itt utalt arra, hogy az általános iskola felső tagozatában és a középiskolák alsóbb osztályaiban már egy­szerre jelen van a demográfiai hullám következtében megnö­vekedett tanulólétszám, és ez nagy feladatokat ró a tanter­meket építő és fenntartó taná­csokra, az oktató, nevelő peda­gógusokra. S azt is említette, hogy a pályakezdő tanítók, ta­nárok a szükségesnél keveseb­ben vannak. — Bonyolult társadalmi kö­zeg veszi körül az iskolát, amely megnehezítheti a pedagógusok és a szülők munkáját ugyanak­kor éppen az iskola, a család és a diákszervezetek együttmű­ködése jelentheti a támaszt az ifjú generáció nevelésében. Szükség van iskoláinkban a tár­gyi és személyi leltételek folya­matos javítására, tökéletes kö­rülményeket azonban nem vár­hatunk. Már most, a jelenlegi helyzetben is sokat tehetünk a színvonal javításáért: és ennek a munkának a legtöbb erőfor­rása az iskola falai között van. Az osztályvezető kiemelte, hogy az új tanévben nem lesz­nek látványos változások, meg­vannak a kiegyensúlyozott mun­ka feltételei. Érdemleges vál­tozást kíván a tanügyi vezetés az intézmények és a pedagó­gusok önállóságának növeke­désében, a tanulók indokolat­lan terhelésének csökkentésé­ben, a pedagógus továbbkép­zésben. A kis falvakban, ahol arra megvan a személyi és tár­gyi lehetőség, megszervezik az alsó tagozatokat, hogy keve­sebb gyereknek kelljen utaznia. „Nem látszat-eredményekre tö­rekszünk: a magasabb követel­ményeket a számonkérésre, a rendre és a fegyelemre alapoz­zuk" — mondotta befejezésül. A megyei tanévnyitó ünnep­séget Sólyom Katalin színmű­vésznő szavalata, a gimnázium kamarakórusának és a palota- bozsoki úttörőfúvósok műsora tette színesebbé. G. T. Novemberben elkészül Szociális otthonná alakítják át a komló-gesztenyési volt kisegítő iskolát Vállalatok rendezik be a gesztenyési szociális otthont Vállalatok, üzemek rendezik be Komlón a gesztenyési szo­ciális otthont és társadalmi munkában segítenek rendbe- tenni az épület környékét. A bútorok vásárlását, elhelyezé­sét a jövő héten kezdik. A gesztenyési volt kisegítő ál­talános iskola épületének szo­ciális otthonná alakítását ta­valy tavasszal kezdte a Sásdi Költségvetési özem. A több mint tízmillió forintos munka során két-három-négy ágyas szobákat alakítottak ki az egykori tan­termekből. A 45 személyes ott­hon elkészültét novemberre ígéri a kivitelező, s bár ez még odébb van, a jövő héten már vásárolják a berendezést. A komlói vállalatok, üzemek egy része ugyanis még az épít­kezés kezdetekor vállalkozott arra, hogy segít a város újabb szociális létesítményének létre­hozásában. Az elsők között je­lentkezett a városgazdálkodási vállalat, a tanács egészségügyi osztálya, az Országos Földtani Kutató és Fúróvállalat Mecseki üzemvezetősége, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat, a Mecseki Tanbánya, a MOM Komlói Gyá­ra, a PANNOLIT Kőbánya, a komlói erőmű, a szénelőkészítő üzem, a Carbon, de az intéz­ményért felelős vezetők remé­lik, hogy lesz még támogató­juk. A gesztenyési szociális ott­hon elkészültével újabb 45 idős embert tudnak elhelyezni. Mi­vel az otthonnak saját kony­hája lesz, a városban szociális étkeztetésben részesülő 50 sze­mély többségének itt főznek. A Sallai utcai szociális otthon­ban pedig két földszinti szobá­ból idősek napközijét létesíte­nek. T. É. Filmjegyzet Inkább a macska Jó esélye van annak, hogy a Megfelelő ember kényes fel­adatra című új magyar—finn film egy középkategóriájú filmszemlén díjat nyerjen. Jobb fesztiválok ugyanis ad­nak még (valamit) arra, hogy az egyértelmű(bb) filmeket jutalmazzák, ezekre tehát kár lenne nevezni Kovácsi János filmjét. Ezt a filmet ugyanis min­denki úgy értelmezheti, aho­gyan akarja: nem tudni, mi­kor és hol játszódik, azt sem tudni, hogy az ál-dokumen- tumbevezető milyen társadal­mi átaldkulásra utal, hogy kik helyett kik kerültek hata­lomra, milyen érdeket képvi­selnek stb. ...: amit megtu­dunk, az az, hogy valamifé­le átalakulás történt valahol, az átalakulás vezetője nem­sokkal az átalakulás után meghal, aztán évekkel később kiderül, hogy mégsem halt meg, csupán a hatalmon lé­vők távolították el a politikai életből a vezért, aki egy ka­tonai támaszponton él, noha fényképe ott van mindenütt, mert afféle nemzeti hősnek számít. Hősünk, egy kultusz­minisztériumi tisztségviselő, úgy keveredik bele a dologba, hogy a sokat tudó professzor helyébe őt nevezik ki a tör­ténelmi pályázatot elbíráló bi­zottság elnökévé. Láthatóan mindenki mindent tud, csak hősünk, s vele együtt a néző semmit — a film végére any- nyit változik a helyzet, hogy hősünk is tud már állítólag mindent, csak a néző nem, sőt még annytt sem, mint a film elején tudott vélni. Pedig hát a Megfelelő em­ber... talán arról akar szól­ni, hogy a Hatalom, hogyan manipulálja az állampolgárt. Tegyük túl magunkat olyan apróságokon, hogy van-e ál­talában vett Hatolom, és van-e általában vett Állam­polgár, fogadjuk el a film já­tékszabályát. Szóval az abszt­rakt manipuláció a téma: Hő­sünket manipulálják. A gondom már csak az, hogy Hősünk átlát a szitán, felismeri a Hatalom mester­kedéseit, sőt, most már ő ma­nipulálja a Hatalmat, de ak­korra mór ő is Hatalom, vagy legalábbis annak része. Kö­vetkezésképpen a film arról szól, hogy a Hatalom mani­pulálja önmagát, azt sem sok sikerrel — hát, kérem szépen, akkor mór inkább a macska, aki saját farkába harapott, az legalább komikus. Mert ilyen ostoba Hatalom nem érdemli meg, hogy filmet csináljanak róla. Hbcsak azért nem, hogy közepes, vagy annál alacso­nyabb kategóriájú filmfeszti­válokon díjat ne nyerjen: ezeken ugyanis előszeretettel díjazzák az olyan filmeket, amik a Hatalomról, a Manipu­lációról szólnak úgy általá­ban — mindenki azt vél bele, amit akar: a baloldaliak gon­dolhatják, hogy a jobboldal­ról szól, a jobboldaliak meg, hogy a baloldalról. Szóval mégiscsak van reá­lis köze a Manipulációhoz ennek a filmnek, csak éppen akit manipulálnak az nem a film hőse, hanem nézője, aki meg manipulál, az nem a filmbéli Hatalom, hanem a film készítői. Bodó László Tanévnyitók a Marxizmus- Leninizmus Esti Egyetemen 3 ÉVES ÁLTALÁNOS TAGOZAT: PÉCS I. évfolyam 1985. szeptember 4. (szerda) 15.00 éra I. évfolyam, propagandista osztály 1985. szeptember 4. (szerda) 15.00 óra I!. évfolyam 1985. szeptember 10. (kedd) 16.00 óra II. évfolyam, propagandista osztály 1985. szeptember 12. (csüt.) 16.00 óra III. évfolyam 1985. szeptember 9. (hétfő) 16.00 óra Pécs—Kesztyűgyár, III. évf. 1985. szeptember 9. (hétfő) 14.00 óra KOMLÓ I. évfolyam 1985. szeptember 9. (hétfő) 15.00 óra II. évfolyam 1985. szeptember 10. (kedd) 15.00 óra III. évfolyam 1985. szeptember 12. (csüt.) 15.00 óra Sásd, I. évfolyam 1985. szeptember 9. (hétfő) 15.00 óra Mágocs, I. évfolyam 1985. szeptember 9. (hétfő) 15.00 óra Pécsvárad, I. évfolyam 1985. szeptember 9. (hétfő) 15.00 óra MOHÁCS I— II—Ili. évfolyam. 1985. szeptember 10. (kedd) 15.00 óra SIKLÓS I. évfolyam 1985. szeptember 1.0. (kedd) 15.00 óra II— III. évfolyam 1985. szeptember 9. (hétfő) 15.00 óra SZIGETVAR I—II—III. évfolyam 1985. szeptember 10. (kedd) 15.00 óra SZAKOSÍTOTT TAGOZAT PÉCS I. évfolyam valamennyi szakán 1985. szeptember 5. (csüt.) 45.00 óra II. évfolyam valamennyi szakán 1985. szeptember 12. (csüt.) 16.00 óra KOMLÓ I. évfolyam, magyar munkásmozg. történet 1985. szept. 12. (csüt.) 15.00 óra MOHÁCS I. évfolyam, filozófia 1985. szeptember 10. (kedd) 15.00 óra SZIGETVAR I—II. évf., politikai gazdaságtan 1985. szeptember 10. (kedd) 15.00 óra SPECIÁLIS TAGOZAT PÉCS (Okt. lg.) Vállalati gazdálkodás időszerű kérdései 1985. szept. 9. (hétfő) 16.00 óra Az MSZMP gazdaságpolitikája 1985. szept. 9. (hétfő) 16.00 óra Egészség—szociológia 1985. szept. 9. (hétfő) 16.00 óra Természettudományok filozófiai kérdései 1985. szept. 9. (hétfő) 16.00 óra Politikai oktatás pedagógiája 1985. szept. 9. (hétfő) 16.00 óra Beszédtechnika—retorika 1985. szept. 9. (hétfő) 16.00 óra A marxista valláskritika és egyházpolitika 1985. szept. 10. (kedd) 16.00 óra Vezetési ismeretek 1985. szept. 10. (kedd) 16.00 óra Művelődéspolitika 1985. szept. 10. (kedd) 16.00 óra A marxista filozófia ember* és társadalomfelfogása 1985. szept. 10. (kedd) 16.00 óra Emberi tényezők a személyzeti munkában 1985. szept. 10. (kedd) 16.00 óra Pórtélét, pártvezetés 1985. szept. 11. (szerda) 16.00 óra Politikai információ 1985. szept. 11. (szerda) 16.00 óra Pécs—Zsolnay Gyár: Pártélet—pártvezetés 1985. szept. 9. (hétfő) 14.00 óra Kesztyűgyár: Emberi tényezők a vezetésben, 1-es tankör 1985. szept. 12. (csüt.) 14.00 óra MÉV: Az MSZMP gazdaságpolitikája 1985. szept. 26. (csüt.) 15.00 óra KOMLÓ Művelődéspolitika 1985. szept. 12. (csüt.) 15.00 óra MOHÁCS Vezetési ismeretek 1985. szept. 9. (hétfő) 15.00 óra Az MSZMP gazdaságpolitikája 1985. szept. 12. (csüt.) 15.00 óra Politikai oktatás pedagógiája 1985. szept. 12. (csüt.) 15.00 óra Boly: Az MSZMP gazdaságpolitikája 1985. szept. 10. (kedd) 15.00 óra SIKLÓS Az MSZMP gazdaságpolitikája 1985. szept. 9. (hétfő) 15.00 óra Pártélet, pártvezetés 1985. szept. 9. (hétfő) 15.00 óra SZIGETVAR Az MSZMP gazdaságpolitikája 1985. szept. 11. (szerda) 15.00 óra Politikai információ 1985. szept. 11. (szerda) 15.00 óra B társadalomtudományi kongresszus tegnapi programjából Hat szekcióban tartottak pénteken előadásokat a Tár­sadalomtudományi kongresz- szus résztvevői a POTE-n. Az első szekció fő témakörei az „Informatika és számítástech­nika”, valamint ,,A szociálpo­litika és a társadalombiztosí­tás kérdései". A második szekcióban is több témát dolgoztak föl, „Az irányítás, vezetés, hatékony­ság kérdéseinek tudományos megalapozása az egészség­ügyben", „A terhesgondozás, szűrés kérdései", „A szakellá­tás helye és szerepe a haté­kony egészségügyi ellátás rendszerében” szerepeltek a programban. A harmadik szekcióban az alapellátás helyét és szerepét vitatták meg részletesen a ha­tékony egészségügyi ellátás rendszerében, a negyedik szekcióban a népesség egész­ségi állapotának és demográ­fiai viszonyainak a vizsgálatá­val foglalkoztak. Az ötödik szekció két átfogó témaköre „Korunk egészségügyének tör­ténete, a magyar egészségügy 40 éve" és „Az egészségügyi munkaerő-gazdálkodás és ha­tékonyság kérdései" voltak. A hatodik szekció programjában vitatták meg az „Egészség­kultúra—egészség magatar­tás—egészségnevelés” gond­jait, eredményeit, sajátossá­gait, a különböző kutatások ta pasztalatait. A Társadalomtudományi Társaság közgyűlését a késő délutáni órákban tartották meg. Szombaton további elő­adásokkal folytatódik a kong­resszus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom