Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)

1985-08-29 / 237. szám

1985. augusztus 29., csütörtök Dunántúli napló 5 Pillantás a lengyel mezőgazdaságra készítményeket, sűrítményeket, mirelitet exportál Svédország­ba, Dániába, Svájcba, NSZK- ba, s most „törnek be” Kana­dába. Ennek is köszönhető, hogy a szövetkezeti kereskede­lem árukínálata jobb, mint az állami kereskedelemé. A bahonyai tsz-nek 2 hektár üvegháza van, ebben rózsát, szegfűt, frézeát termelnek, évi 400 millió zloty értékben. Jan Jakoweczky elmondta, hogy 800 hektár földjük, 1400 szarvasmarhájuk, 380 fejőste­henük van és egy saját erőből épült tejfeldolgozójuk, innen zacskóstejet szállítanak a vá­rosba. A tejtermelési átlaguk 3800 liter, ezt csak gyári vá­sárolt takarmánnyal lehetne növelni, de a 22 zlotys tejfel- vásárlási ár ezt nem teszi le­hetővé. A veszteséges tejterme­lést marhahizlalással ellensú­lyozzák. Műtrágya helyett szer­vestrágyát használnak. Lengyel technikával dolgoznak. Bizont kombájnnal, Ursus traktorral 30-tól 120 lóerőig, a munkagé­peket a Fortschritt gyártól szer­zik be. A Cybulicai Tsz-nek 600 szarvasjószága, 300 fejőstehe­ne van, ótlagtermelésük szin­tén 3800 liter. Ök úgy tudnak a tejből megélni, hogy bakté­riummentes tejet állítanak elő a kórházak és gyermekintéz­mények részére, amiért literen­ként 38 zlotyt kapnak. A vaj­dasági tsz-ek fejlesztési erő­forrásaikat most főként a fel­dolgozás és a technológiák korszerűsítésére fordítják.- Rné ­Beszélgetés Varsó vajdasági tsz-vezetőkkel Alicija Danilkiewicz kertész- mérnök vezetésével héttagú lengyel szövetkezeti delegáció érkezett hétfőn Baranyába a TESZOV meghívására. A dele­gáció vezetője a Varsó Vajda­sági Tsz Szövetség elnökhelyet­tese öt éven belül másodízben járt nálunk. Régi ismerőse a baranyai tsz-vezetőknek Jan Jakoweczky, a Varsótól 16 ki­lométerre lévő jelentős tej- és virágtermelő bahonyai tsz el­nöke is. A Varsótól 40 kilomé­terre fekvő cybulica-i tsz fiatal elnöke, Stanislaw Strazpczyk, először van itt, de máris sok érdekes megfigyelést tett. Hármukkal beszélgettünk tegnap délelőtt Pécsett, a TE­SZOV székházában azt köve­tően, hogy Kerner Ádám, a Tsz- Szövetség elnökhelyettese és dr. Biró Sándor, a TESZÖV tit­kára tájékoztatta a küldöttség tagjait a baranyai termelőszö­vetkezetek munkájáról. A mos­tani programjuk szakmailag különösen érdekes. Pesten há­rom napot töltöttek, s alapo­san szétnéztek az OMÉK-en. Baranyában eddig ellátogattak a mindszentgodisai tsz ipari melléküzemeibe, Borodpusztán megnézték a zigóta borjakat, a mágocsi Béke tsz-ben a nagyüzemi pulykatelepet és a háztáji pulykatartást, a duna- szekcsői tszben főként az új fafeldolgozó üzem munkáját tanulmányozták, s még van egy meghívásuk a szabadszentkirá­lyi tsz-be is. A beszélgetés arról folyt, mi­lyenek a lengyel termelőszö­vetkezetek? Mekkorák, mit ter­melnek, hogyan gazdálkodnak, milyen úton járnak? Mennyit keresnek, hogy élnek a lengyel szövetkezeti tagok. A válaszokból kiderült, hogy a lengyel tsz-ek kicsik, de erő­sen szakosodtak. Alicija Danil­kiewicz elmondta, hogy a Var­sói Vajdaságban 55 tsz van, átlagos területük 100-150 hek­tár és összesen 13 000 hektár földön gazdálkodnak, amiből 11 000 hektár a szántó. Az 55 tsz-ből 38 tsz virágtermesztés­sel, zöldséggel, gyümölccsel foglalkozik. A vajdaságukban 4 nagy állattenyésztő tsz van, ezek 700—800 hektár földdel rendelkeznek. Egyébként az 55 tsz-nek mindössze 5500 tagja van — alkalmazottat a magas adó miatt nem tartanak — a háztáji bedolgozók száma vi­szont eléri az 50 000 főt. A tsz- tagok havi átlagbére országo­san 17 000 zloty, náluk a fővá­ros közelsége elszívó hatása miatt 20 000 zloty a havi kere­set. Háztáji állattartás náluk a magas szabadpiaci árak kon­kurenciája miatt gyakorlatilag nincs. A kistermelői kooperáció főként a zöldségre, gyümölcsre terjed ki. Ezt szerződéssel ter­meltetik. Ők látják el a kister­melőket műtrágyával, géppel. Jól bevált az 1983-ban létre­hozott AGRICOOP export—im­port szövetkezeti vállalat, amely tagja a tsz-szövetségnek s ren­delkezik a modern nyugati technika megvásárlásához szükséges devizával. Az AGRI­COOP feldolgozott gyümölcs­Eevonulási ünnepség színhe­lye volt tegnap délelőtt a pécsi sportcsarnok. Az elöljáró foga­dása után Balogh Kálmán ez­redes, a Baranya megyei Had­kiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság parancsnoka köszöntötte a sorkatonai szol­gálatra bevonult fiatalokat, s a szép számmal megjelent szülő­ket, hozzátartozókat, ismerősö­ket. Egy szavalat, a Himnusz hangjai után Kovács Bertalan alezredes felolvasta a honvé­delmi miniszter parancsát, majd Balogh Kálmán ezredes szólt a fiatalokhoz. Egyebek közt el­mondta, hogy sok nagy ese­mény van az ember életében, de a férfiaknál minden bizony­nyal a legjelesebb, amikor megkezdik katonai szolgálatu­kat. Hangsúlyozta, a katonai szolgálat férfias helytállást kö­vetel, de aki a kollektív mun­kában kiveszi a részét, azt meg­becsülik a hadseregben. Beszé­A Himnusz után Szegvári Menyhért főrendező köszöntöt­te a megjelenteket tegnap dél­ben a Pécsi Nemzeti Színház évadnyitó társulati ülésén. Nógrádi Róbert igazgató elő­ször röviden értékelte az előző évad munkáját. Hangsúlyozta: egyenletes színvonalú évadot tudhat maga mögött a színház. Különösen örvendetes, hogy a fiatal színészek kibontakoztat­hatták képességeiket, az idő­sebbek pedig lehetőséget kap­tak tehetségük bizonyítására, eszköztáruk fejlesztésére. Komlódi Józsefné, a Városi Tanács elnökhelyettese megkö­szönte a színházban dolgozók munkáját, és szólt a kamara- színház rekonstrukciójának je­lenlegi állásáról. Elmondta: jö­vőre már az új kamaraszínház­ban kezdődhet az évad. A társulati ülésen megtudtuk még, hogy az 1985—86-os évad első bemutatója A bajadér című Kálmán Imre nagyope­rett lesz — október 4-én. (ren­dező Szegvári Menyhért) A to­vábbi premierek: október 5. Buon Giorno, Signore — balett (koreográfus Kramer György), 13. a pécsi Úttörőházban, Ca- roll Alice Csodaországban — mesejáték (rendező: Jeney Ist­ván), 18. a Ságvári Művelődési Házban, Shaw: Candida (Vas Zoltán Iván), november 30. Do­nizetti Don Pasquale (Horváth Zoltán m. v.), december 20. a Ságvári Művelődési Ház, Her­nádi Gyula: Hagyaték — drá­ma (Szegvári Menyhért) és 21- én: W. Russel Vértestvérek — musical (Vas Zoltán Iván). A Bóbita Bábszínház első bemu­tatója szeptember 15-én lesz. Januártól, az évad második felében egyebek között Pucci­ni, Shakespeare és őrkény egy-egy művét, s egy balettet láthat még a közönség. Az el­múlt évad repertoárjából nyolc darabot láthatnak újra az ér­deklődők. A Pécsi Nemzeti Színház új tagjai: Bukszár Márta, Füsti Molnár Éva, Maronka Csilla, Petényi Ilona, Holl István, Je­ney István (színész-rendező), Latabár Árpád, Sipeki Tibor, Ujváry Zoltán — színészek; Bakonyi Ilona és Sajti Júlia magánénekesek; Három Edi­na és Tóth Zsuzsanna balett­táncosok. Eltávoztak a színháztól: nyug­díjba mentek: Bódis Irén szín­művész, Szabadíts Judit magán­énekes, Bretus Mária, Uhrik Dóra, Hetényi Pál, Dómján Ti­bor és Rónay Márta táncmű­vészek. Más társulathoz szer­ződtek: Gyuricza Liliann, Kulka János, Melis Gábor, Molnár Ildikó, Safranek Károly színé­szek; Zarnóczai Gizella és Dudás Károly táncművészek. Komlódi Józsefné beszéde végén külön köszöntötte Eck Imrét és Tóth Sándort, a Pécsi Balett vezetőit, akik 25 éve tagjai a színháznak. Negyedszázados tagsága al­kalmából Szegvári Menyhért főrendező köszöntötte Angster Pál korrepetitort, Dómján Tibor táncművészt és Uhrik Dóra táncművészt. 30 éves tagsága alkalmából pedig Faludi László színművésznek és Wágner Jó­zsef magánénekesnek köszönte meg eddigi munkáját. Bozsik L. Nemzetközi díszmadár kiállítás Pécsett Szinte mór hagyományos bányásznapi programnak szá­mít évről évre a pécsi nemzet­közi díszmadárkiállítás. A M i- cseki Kultúrpark és a Dísz­madártenyésztők Országos Egyesületének h—15-ös pécsi csoportja augusztus 30., 31. és szeptember 1-én a pécsi Helyőrségi Művelődési Ott­honban rendezi meg IV. nem­zetközi díszmadárkiállítását, amely minden eddiginél na­gyobb szabású lesz. A bemu­tatón ezúttal 121 tenyésztő — köztük 67 külföldi, német, len­gyel, csehszlovák, román és jugoszláv — állítja ki díszma­darait, a különféle papagájo­kat, pintyeket és más madara­kat. Ezzel egyidőben a TIT Természettudományi Stúdiójá­nak szakosztálya díszmacska- bemutatót, a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat pedig vi­rágkiállítást rendez a Helyőr­ségi Művelődési Otthonban. A IV. nemzetközi díszmadár­kiállítás pénteken délelőtt 10 órakor nyílik, s vasárnap estig naponta 10 és 18 óra között tekinthető meg. Az első bemutató október 4-én A Pécsi Nemzeti Színház művészeinek egy csoportja az évadnyitó társulati gyűlésen. Erb János felvétele Évadnyitó társulati ülé a Pécsi Nemzeti Színházban de végén azt kívánta, hogy a most bevonulok, mint jól kép­zett katonák, erőben, egészség­ben térjenek vissza a polgári életbe. Ezt követően Sipos László, a KISZ Baranya megyei Bizottsá­gának képviseletében átadta a KISZ megbízóleveleit a század­politikai megbízottaknak, majd Halas Ilona, a HNF Baranya megyei Bizottságának titkárhe­lyettese mondott beszédet. — A bevonulással az önök életében jelentős változás kö­vetkezik be: felnőtté válásuk igazi kezdete ez, hiszen ma is azt tartja a közvélemény, iga­zi férfiembernek csak az tekint­hető, aki katonaviselt. Jól tud­juk, sok minden megváltozik az életünkben, hisz eltávoznak megszokott családi környezetük­től, eddigi munkahelyüktől, bú­csút mondanak egy időre régi barátaiknak. Alkotmányunkban meghatározott állampolgári kö­telességüknek tesznek eleget, melyet honvédelmi törvényünk is megerősít, elsajátítják azokat az ismereteket, melyek alkal­massá teszik önöket arra, hogy mindig és minden körülmények közepette készek legyenek ha­zánk békéjének és független­ségének védelmére, felkészült tagjai legyenek annak a feg/- veres és baráti szövetségnek, melyben a szocialista drszágok hadseregei tömörülnek. Halas Ilona szólt az idei esz­tendő jelentős politikai és tár­sadalmi eseményeiről, a nem­zetközi helyzetről, majd hang­súlyozta, hogy manapság riem üres szó arról beszélni, hogy hazánk, szocialista barátaink, a világ békeszerető közvélemé­nye megérti fegyveres erőink erősítésének, korszerűsítésének fontosságát. Beszéde végen eredményes szolgálatot, erőt és egészséget kívánt a bevonuló fiataloknak. A bevonulási ünnepség vé­gén Szakács Gyula főhadnagy a Magyar Néphadsereg alaku­latainak képviseletében átvette a bevonulókat, majd szavalat és az Internacionálé hangzott el. R. N. A KISZ Baranya Megyei Bi­zottsága tegnap délelőtt tar­totta soros ülését, melynek legfontosabb napirendje a me­zőgazdaságban dolgozó fiata­lok körében végzett KlSZ-fel- adatokat tárgyalta. A KISZ KB titkársága elé kerülő jelentés előterjesztője dr. Horváth Csaba, a KISZ Baranya Megyei Bizottságának titkára volt. * A Szabad Föld című hetilap első megjelenésének 40. évfor­dulója alkalmából ünnepséget rendeztek szerdán Budapesten, a Népszabadság székházában. Az eseményen részt vett Pozs- gay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és Eleki Já­nos, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa főtitkára is. Új köntösben a Kincskereső Szeptembertől új köntösben jelentkezik a Kincskereső, a 10—14 évesek irodalmi folyó­irata. A lap új, remélhetőleg az eddigieknél is vonzóbb címlapját Würtz Adóm, a gyer- mekkönyv-illusztrátoraként is jól ismert, népszerű, kiváló gra­fikusművész tervezte. Az új cím­lap nem tartalmi változásra utal, hanem a lap tartalmát kívánja kifejezni és vonzóbbá tenni. Eredmények és gondok Ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége Nyilván nem véletlenül kezd­te Münszter András elnökhe­lyettes tegnap délelőtt Pécsett, a Baranya Megyei MÉSZÖV el­nökségi ülésén a tagszövetke­zetek, szövetkezeti közös válla­latok I. félévi gazdálkodásáról a testület elé terjesztett jelen­tés szóbeli kiegészítését ezzel: tisztességes eredménnyel zárták az első hat hónapot. Nemcsak elismerés volt ebben — a ba­ranyai fogyasztási szövetkezetek eredményessége meghaladta az országos átlagot —, hanem némi megnyugtatás is: mert igazak a jó mutatók — pél­dául a vendéglátósban 22 szá­zalékkal többet értek el, mint a múlt év hasonló időszokóban —, de sokasodnak a gondok is, s ha történetesen a téli tüze­lőellátásra fordult a szó, ránc­ba szaladt az elnökség tagjai­nak homloka. Mindenesetre a baranyai ÁFÉSZ-ek, takarékszövetkeze­tek jó alappal indultak a má­sodik félév feladatainak. A kö­zös vállalatok közül a Konzum Áruház csaknem 32 millió fo­rintos eredménye több, mint 80 százalékkal magasabb 1984. első feléhez képest. Olyan tag­szövetkezet — a Garancia, szállításokra vállalkozik — amely a múlt évben még nehéz helyzetben volt, idén már némi nyereséget tudhat tevékenysé­ge mögött. Nagyon jó eredmé­nyeket értek el a takarékszö­vetkezetek, még a célul kitűzött magas fejlődést is túlszárnyal­va. Vannak persze gondok is, azok közül említünk néhányat, amelyek a lakossági ellátást befolyásolják. Kevesebb a vágott baromfi hiányzik a vá­lasztékból az olcsóbb, darabolt áru. Az elnökség elé terjesztett jelentés megállapította: a sik­lósi és a szigetvári sütőüzemek termékeinek minősége nem megfelelő, késnek a szállítások, s hiába ültek le többször is a MÉSZÖV és a tagszövetkezetek képviselői tárgyalni a Sütőipari Vállalattal, az ott elhangzott ígéreteket nem követte lénye­ges változás az ellátásban. Vagy a bútorokról: a választék­ra a drága és nem praktikus garnitúrák a jellemzőek, pe­dig a lakosság az elemes, ol­csó, variálható bútorokat kere­si. A következmény: magas készletek mellett viszonylagos hiányhelyzet. De szóljunk végezetül biztató jelenségekről: a kistelepülések kereskedelmi hálózatának re­konstrukciójára ebben az év­ben 14,6 millió forintot adott Baranyának a SZÖVOSZ, amit a megyei tanács további 1 mil­lióval toldott meg: ez 58 bolt rekonstrukcióját engedi meg, s bár az első félévi átadási ütem a vártnál lassúbb volt, az elnökségi ülésen a leghatáro­zottabban hangzott el: szor­galmazzák e munka meggyorsí­tását, s nem fordulhat elő — kellő szigorral ellenőrizve en­nek érdekében a kivitelezőket —, hogy a múlt évihez képest több létesítmény befejezése húzódjon át 1986-ra. ' M. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom