Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)
1985-08-28 / 236. szám
1985. augusztus 28., szerda Dunántúli napló 5 Á f^kiiörsa Verseny az erdőért Bírja-e a Mecsek a kirándulók áradatát? — Visszaszorul a bükk Első ízben rendezik meg az erdötervezök országos versenyét a jövő héten Sikondán. A mintegy 60 résztvevő lényegében abból vizsgázik, hogy az 1984-ben megváltozott erdőtervezési elvek a gyakorlatban milyen szinten valósulnak meg. A szeptember 3—5-i rendezvény házigazdája, a MÉM Erdőrendezési Szolgálat pécsi erdőtervezési irodája. Jelmondat — különösen a melegebb napokon — Pécsett: Fel a Mecsekre! Az árnyat adó hősbe, a patakok völgyébe, a friss levegőjű erdőkbe. S kapják is nagyon sokan magukat, busszal, vagy személykocsival — kevesebben gyalog — felmennek a hegyre. Rendszerint a nevesebb kirándulóhelyek jelentik a célt — és itt már be kell „kevernünk” egy új szempontot mondanivalónkba: túlterheltek a mecseki erdők. Arra alkalmas hétvégeken ezerszám a kiránduló és ez nyomot hagy a természeten. Éppen most vizsgálják szakemberek: meddig bírja a Mecsek — elsősorban a városra néző déli oldala, de mondhatnánk az egész, az árpádtetői erdészet kezelésében lévő, mintegy 7000 hektáros, kirándulóhelyekkel, parkerdőkkel, más közjóléti létesítményekkel megtűzdelt területet — ezt a rendkívüli igénybevételt. Korántsem véletlen, hogy — például — a málomi parkerdő, kirándulóközpont kialakításával mentesíteni akarják Pécs hegyeit. Az erdő azonban nemcsak felüdülést jelent gazdasági szempontok is meghatározzák sorsát. A gazdálkodás pedig nem képzelhető el tervezés nélkül, s ez utóbbi a feladata a Pécsi Erdőtervezési Irodának, amelynek igazgatójától, Papp Tivadartól hallottuk:-— Tömören fogalmazva a mi feladatunk a középtávú, 12—16 évre szóló, erdőállomány-gazdálkodási tervek készítése. Ez jelenti az alapját a tényleges erdőgazdálkodásnak, azaz a területre, fatömegre, fafajtákra vonatkozó véghasználatoknak, a nevelővágásnak, amelynek a célja a jó minőségű állomány felnevelése és a felújításoknak, amelyektől elvárás, hogy lehetőleg bővebb legyen a megújulás, mint amekkora erdőrészt kitermeltek. Munkánk — az erdőtervezés — a múlt év eleje óta nagyot változott: új elvek határozzák meg, mindenekelőtt az, hogy hosszabb távra szólnak ezek a tervek, rugalmasabbak, azaz az erdőgazdálkodóknak szélesebb teret hagynak, természetesen meghatározott kereteken belül_ s végül az, hogy ezek oz elvek az egész országra egységesek. — Maradjunk a mecseki erdőknél. Milyen állapotban vannak? Van-e eltérés a tervezői szándék és az erdőgazdálkodás gyakorlata között? — Az elegyes erdők — ahol különböző fafajok nőnek-élnek egymás mellett — természetes életkora nem változott az utóbbi évtizedekben: ma is 100- 120 év. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy ennek elérése nem jelenti feltétlenül azt, hogy ki is termelik ezeket. Éppen ennek meghatározása jelenti a tervező egyik feladatát — és hord magában ez egy bizonyos kockázatvállalást is —: ha állapota megengedi, továbbélni engedi a vágásérett erdőrészt, más, közjóléti, természet- és környezetvédelmi, esztétikai szempontok alapján. Elélhet tehát egy erdőrész évtizedekkel tovább is. Van azonban eltérés is korábbi mecseki erdőképpel szemben: megnőtt a közjóléti erdők nagysága, következésképp ezekben az években csökkenni fog a vég- használati erdőterület. Másik eltérés: jóllehet Baranyában van az ország egyik legkitűnőbb erdőállománya, ennek felújítása azonban nem mindig úgy történik, ahogy az optimális lenne. Ez azt eredményezi, hogy a természetes vegetációban kedvezőtlen változás is tapasztalható, például fokozatosan visszaszorul a bükk. — Végül is: veszélyben vannak a mecseki erdők? — Mindent összevetve: az erdőrendezési tervekben megfogalmazottak betartása mellett a mecseki erdők jelenét, jövőjét nem fenyegeti veszély, s sokoldalú funkciójuknak megtudnak felelni. M. A. Kiállítás a Pécsi Galériában A természet Huszonhat országból százhuszonhat művész Megszökött a kánikula Vasárnap még 33,6 fok, sőt hétfőn is 13 órakor . 28,4 fok meleget mértek a pogányi meteorológiai állomáson, 24 óra alatt azonban a korábbi felére csökkent a hőmérséklet Pécs térségében. A tegnapi hőmérsékleti maximum csak 14,6 fok volt, kevesebb, mint az éjszaka 0 órakor mért 15,3 fokos hőmérséklet. A hűvösre fordult idő meghozta a régóta várt s nagyon hasznos csapadékot. Pécs környékén 10,1 milliméter csapadék esett, vagyis négyzet- méterenként több, mint 10 liter víz jutott a szikkadt földre. Augusztus 8-a óta nem volt kiadós eső Pécs térségében; akkor 4,8 milliméter csapadékot mértek Pogányban. Ismét érdekes kiállítást rendeznek a Pécsi Galériában, amely az elmúlt években több olyan bemutatóval hívta fel magára a figyelmet, ami a szűk képzőművészeti szakma és az új irányzatok, stílusok, módszerek iránt érdeklődő tárlatlátogató közönség számára egyaránt újdonság volt. A Pécsi Galéria ugyanis évek óta törekszik arra, hogy bemutassa, mi újság a világban Finnországtól Japánig, Amerikáig, és következetesen vállalja a design, a forma- tervezés legfrissebb eredményeinek tálalását. Ide tartozónak véli Pinczehelyí Sándor, a Galéria igazgatója a grafikát is, és ebben a műfajban is néhány olyan kiállítást rendezett, amit csak itt lehetett látni Magyarországon. Ebbe az elképzelésbe illik a nemzetközi meghívásos rajzkiállítósok sora is 1980- tól kétévente, a közbeeső években „A vonal”, „A táj" című tárlat. S most A természet címmel ismét hasonló bemutató, amelynek célja képet adni arról, milyen elképzelések, tendenciák vannak az európai országok grafikájában. Négyszázötven művésznek küldtek meghívást, 25 országból 126 művész jelentkezett a pécsi kiállításra egy vagy két művel. A jelentkezők száma egyre nő, mert a Pécsi Galéria kiállításainak jó híre van a nemzetközi szaksajtóban, többen már törzsvendégeknek számítanak. A mostani anyag nagyon változatos, a realista tendenciáktól kezdve a tárgykészítésig sokféle érdekes művel találkozhatunk. Megnyitó szombaton délelőtt 11 órakor. G. T. Ami 100 év múlva érdekes lesz Képünkön a beszélgetés résztvevői, balról: Oroszi Béla, Szabó Gézáné, Francsics Lászlóné és munkatársunk. Beszélgetés a krónikaírókkal Megőrizni valamit a múló időből — Minden napról feljegyzést készítek és elrakom, aztán az év végén összegezem a történeteket. Nagyon sok minden érdekes lehet száz év múlva, mindaz, amiben ma élünk, akkor már történelem lesz - mondja Szabó Gézáné, Szent- dénes és Nagyváty krónikairó- ja. Szentdénesét 1972 óta írja, Nagyvátyét három évvel később vette át. Krónikái kiváló minősítést szoktak kapni, mint ez alkalommal is, a tegnapi — Szigetváron megrendezett — krónikaíró értekezleten. — Az idén mentem nyugdíjba, harmincegy évet dolgoztam vb-titkárként, illetve tanácselnökként. Mindkét községbelieket jól ismerem, hiszen közöttük élek. Sokat segítenek is a krónikaírásban, fényképeket készítenek, beszámolnak olyan eseményekről, amelyeken nem tudtam részt venni. Igaz, még amikor elkezdtem ezt a munkát, elmentem mindenkihez és személyesen megkértem az embereket, hogy támogassák a munkámat. Ma is ez a helyzet, bár sokan már maguktól is felkeresnek. — Mi minden kerül be a krónikába? — Brigádkirándulások, falugyűlések, lakodalmak, névadók, de még az időjárás változásai is. Ha új ház épül a faluban, ha átépítenek valamit, már írom is. Szeretem csinálni, különben már abbahagytam volna. Naponta 10—15 perc, amíg feljegyzem az aznapi dolgokat, több napot a megírás vesz igénybe, de az is jó érzés, amikor végre összeáll egy év munkája. Oroszi Béla, Szabadszentkirály krónikaírója, szintén 1972 óta. — Érdekel a falu jelene, de a múltja is. Még 1972 előtt is foglalkoztam a történelmi emlékek kutatásával, írtam is egy rövid monográfiát Szabadszentkirályról. Általános iskolai igazgató vagyok, és történelmet tanítok a nyolcadikosoknak. A gyerekeket is bevontam évről-évre a helytörténeti kutatómunkába, sok szép dokumentumot hoztak be, amelyeket átadtam a Baranya Megyei Levéltárnak. Szabadszentkirály nemesi község volt, az eredeti címerét is megtaláltuk a gyerekekkel. Az idei év krónikáját is én csináltam, de most már átadom a titkár elvtársnak, aki egyébként is rengeteget segített nekem az évek során a krónikaírásban. Nyugdíjba megyek és már Szentlőrincen lakom. Jó krónikát pedig csak az tud írni, aki helyben lakik. A bicsérdi fiatal óvónő, Francsics Lászlóné még csak 1983 óta ír krónikát, de Vargha Dezső levéltáros tegnap kiválóra minősítette az elmúlt évi munkáját és elismerő oklevelet is kapott. Tegnap délután Pécsett, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán dr. Bognár Sándor ipari miniszterhelyettes nyitotta meg a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 32. vándorgyűlését, amelyet ezúttal az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesülettel közösen rendeznek meg. Ezt a rendezvény témája indokolja, mely a következő: „Villamosberendezések biztonsága, különös tekintettel a bányászatra”. — Három évvel ezelőtt kerültem Pécsről Bicsérdre. A tanácson megkértek a krónika vezetésével, én meg szívesen elvállaltam, mert meg akartam ismerkedni a faluval és az emberekkel. Általában mindenki szívesen segít nexem, akit megkérek. Gondom inkább o két társközséggel adódik. Mivel ezekre a helyekre csak kijárok, kevesebb eseményen vagyok jelen, nehezebben megy a mindennapok követése. Hatvan gyerek jár az óvodánkba, az ő szüleiket is bevonom a munkába. Hogy volt-e kedvenc eseményem? Amikor az óvodások szerepelnek különböző ünnepélyeken! Úgyis vigyázok, hogy azért ne legyen a krónika óvodacentrikus, de a gyerekeket nagyon szeletem. És c krónikaírást is. Örömöm telik benne, jólesik, hogy megőrizhetek valamit a múló időből. B. A. A rendezvény célja tehát megismertetni a bányászat szakembereivel a villamosener- gia-szolgóltatás és a berendezésgyártó ipar fejlesztési törekvéseit. Lehetőséget adni az ellátók és a felhasználók közötti kölcsönös konzultációkra. Tegnap a villamosberendezésekkel kapcsolatos veszélyekről és ezek megelőzéséről' esett szó, ma az energiaellátás folyamatosságának problémái kerülnek sorra, a csütörtöki zárónapon pedig új eszközöket, technolóVállalati tanács a Baranya Megyei Sütőipari Vállalatnál Megalakult a vállalati tanács a Baranya Megyei Sütőipari Vállalatnál. A huszonöt tagú testület tegnap délutáni alakuló ülésén Lukács Jánosné, üzemgazdasági és pénzügyi osztályvezetőt választotta elnökének, helyettese Mojzes János lett. További öt évre Fazekas István igazgatót bízta meg a vállalat vezetésével. Surda és a főzőcske Szentendre főterén a nyári hőségben forró a hangulat. A környező üzletek bejáratait is néha elzáró televíziós gépkocsik és a Tv kamerái között a Forró szél című film népszerű Surdája — Ljubisa Samardzic — dalait énekli, autogramot osztogat nemcsak a SZUR-on készült színes fotójára, hanem a felvétellel egyidőben megjelent lemezére is. A stáb magánemberként is fel-feltűnt a Nosztalgia-kávé- házban, a Vidám Szerzetesben és a Régimódi Vendéglőben is. A Béke vendéglőben már készülnek a további felvételek előkészületei. Molnár Margit szerkesztő-riporter, a Főzőcske háziasszonya a főzés részleteit beszéli meg Eck T. Imre rendező és Szalay Éva szaktanácsadó segítségével. hogy Surda mint művész mit főz a nézőknek és a szakemberek, a televízióból ismert Benke László szaktanár — aki djuvecset készít vajdasági recept szerint és Radivojsvics Sándor a más néven ismert pécsi Milán, a Surda kedvenc ételét készíti, a szármát — a szölőlevélbe töltött káposztát. Szentendre népszerű főzőmestere, Radek bácsi az elmaradhatatlan cseva- pot és a vegetás szeletet készíti faparázson. Természetesen nem maradhat el a főzéshez használható fűszerek ajánlata sem. A recepteket szeptember 14-én, szombaton a Főzőcske, de okosan című műsorban láthatják. giákat, berendezéseket ismertetnek. Mindeközben a témák legjobb országos szakértői mellett felkért hozzászólókként szót kapnak a bányaipar gyakorlati szakemberei is. A berendezéseket, új eszközöket kiállításon is bemutatják. A tanácskozás munkájában részt vett dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára és Szentirányi Józsel, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának első titkára. V. J. Konferencia a PIUIMF-en Villamos berendezések biztonsága a bányában
