Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)

1985-08-28 / 236. szám

1985. augusztus 28., szerda Dunántúli napló 3 Műszaki fejlesztés a kisiparban Az utóbbi három évben javult a kisipari műhelyek műszaki színvonala, mert a kisiparosoknak többféle le­hetőségük van modern gé­pek, korszerű berendezések beszerzésére, üzemeltetésé­re. Korábban a kisiparosok főként bérelt gépekkel eny­hítettek gondjukon, ez a for­ma azonban mindinkább visszaszorul; mindössze né­hány állami vállalat (pl.: az Építőgépgyártó Vállalat, és a Fővárosi Ingatlankezelő Mű­szaki Vállalat) kölcsönöz kisiparosoknak is nagycrté- kű gépeket, berendezéseket. Keresettek a műszaki ' fej­lesztés egyéb formái. A Kis­iparosok Országos Szerveze te minden megyében létre­hozta a műszaki fejlesztési alapot, amely az egyik fő formája a fejlesztésnek. Az alapba a kisiparosok éven­te befizetik azt az önként vállalt összeget, melyet fej­lesztésre, gépbeszerzésre kí­vánnak fordítani, s módjuk van arra, hogy az alapból kedvezményes feltételekkel kölcsönt igényeljenek, ha sa­ját tőkéjük kevés. így fordí­tott tavaly csaknem 1400 kis­iparos 108 millió forintot mo­dern gépek, eszközök be­szerzésére. Az utóbbi időben a vám­szabályok is kedvezően ha­tottak a műszaki fejlesztésre. 1982 óta ugyanis a kisipa­rosok a tevékenységükhöz szorosan kapcsolódó beren­dezéseket, eszközöket 5 évenként 200 ezer forint ér­tékhatáron belül kedvezmé­nyes vámfeltételekkel hoz­hatják az országba. Ez az összeg korábban 60 ezer fo­rint volt. Az új vámrendelet megjelenését megelőző év­ben, vagyis 1981-ben a kis­iparosok — belföldi forgalmi értéken számolva — 3,7 mil­lió forintért hoztak Magyar- országra kisgépeket. i 934- ben ez az érték 35 millióra nőtt. A kisgépek mellett nagyértékű eszközök, beren­dezések beszerzésére is van módjuk a kisiparosoknak. Fz úgy lehetséges, hogy az Or­szágos Takarékpénztár hitelt nyújt a kisiparosoknak mű­szaki fejlesztésre, gép'fek mo­dern berendezések beszerzé­sére. Egyre inkább elterjedt módszer egyes külföldi gé­pek bérlete is. A Kisipari Termeltető Vállalaton ke­resztül egyre több mester bérel kiváló minőségű kül­földi forgácsológépet, spe­ciális műszert, szerszámot, s azt egy idő múlva meg is vásárolja. A KlOSZ-ban el­mondták, hogy a jövőben e forma elterjedésével számol­nak. A kisiparos műszaki színvonalának fejlesztése to­vábbra is fontos feladat. Olasz tudós tanulmánya Komlóról A római Bulzoni Kiadó „Társadalom és Tér" sorozatának első kötete „A szocialista város. A magyar példa” La citta socialista ll caso ungherese címmel nemrégiben került ki a nyomdából A könyv szerzője Cián Franco Elia, a Pisai Egyetem politikatu dományi karának szociológus professzora. Az olasz tudós a város és faluszociológia avatott kutatója. Az olasz települések társa dalmi szerkezetéről írott könyvei és tanulmányai nemzetközi szak mai körökben is elismerést váltottak ki. Már csak (l) S százalék A Hőerőmű alatti telepen jobbról a két rothasztó tartály, balról pedig a gáztároló. Fotó: Erb János Üjabb határidő a granulálónak Ügyes kifogás a bíróság előtt Tárgyalás lesz, munka nincs leiki beszélgetések A karrierről (II.) Elia professzor három évvel ezelőtt a magyar—olasz társa­dalomtudományi napok kere­tében Pécsett tartott előadást, és ismerkedétt az MTA Du­nántúli Tudományos Intézeté­ben folyó területfejlesztési ku­tatások eredményeivel. Akkori ■konzultációin, majd munkatár­sainak későbbi adatgyűjtő ta­nulmányútjainak eredményeit is felhasználva tájékozódott a magyar területi és település- fejlesztési politika eredményei­ről és a fejlesztési elképzelé­sekről. A hatíves, szép kiállítású könyvben — amelynek borító­ját Komló központjának színes légifelvétele díszíti — a szer­ző arra vállalkozott, hogy be­mutassa a magyarországi ur­banizáció sajátosságon, képet adjon a szocialista városok kialakulásának folyamatáról, tervezési, igazgatási gyakorla­táról, és következtetéseket von­jon le a szocialista városfej­lesztés irányításának alap­funkcióiról, fejlődési dilemmái­ról. Az előszóban a szerző me­leg szavakkal emlékezik Bihari Ottó akadémikusra, akitől e kötet összeállításának az ötle­te is származott. A könyvet Elia prrjjesszor Komló & bá­nyásztársadalmának ajánlja. A dolgozat egy külön fejezeté­ben részletesen foglalkozik ugyanis Komló fejlődéstörténe­tével, a településfejlesztés, tervezés és irányítás helyi ta­pasztalataival. A munka első fejezetében az urbanizáció és a területi politika magyarországi alaku­lásának sajátosságairól olvas­hatunk. A szocialista gazda­ságfejlesztés különböző kor­szakainak a településfejlesz­tésre gyakorolt hatásairól és a magyar településigazgatás rendszeréről ad a szerző rövid áttekintést. A második fejezetben nyolc magyar szocialista város fej­lődésének elemzése követke­zik. A szerző bemutatja azt az utat, amelyet a települések a szocialista iparosítás követ­keztében megtettek, jelenték­telen falvakból modern . infra­struktúrával rendelkező kis­vagy középvárosokká váltak. „A szén városa" címmel a harmadik fejezetben a komlói tapasztalatot adja közre Elia professzor. Széles körű adat­bázis segítségével, a városról megjelent írásos dokumentu­mokra támaszkodva ismerteti a település történetét, a bá­nyászat fejlődését, az 50-es évek városfejlesztési eredmé­nyeit. Részletesen elemzi Kom­ló népességének és foglalkoz­tatottjainak szerkezetét, az adatokat az általános Bara­nya megyei helyzetképpel ha­sonlítja • össze. Áttekintést ad a legfontosabb gazdasági ágazat, a bányászat termelési eredményeiről, valamint a bá­nyaüzemek hozzájárulásával épült szociális-kulturális léte­sítményekről. Részletesen elemzi a város lakásviszonyait, infrastrukturális ellátottságát, majd röviden, kissé elnagyol­tan a város hatalmi viszonyait tekinti át. A negyedik fejezetben a szerző a magyar és általában a szocialista urbanizáció egyik problematikus területéről, a lakáskörülményekről és a la­kásgazdálkodásról értekezik. A társadalomkutató biztos ke­zével állítja sorba a mennyisé­gi fejlődés, a hiánygazdálko­dás és a minőségi lemaradás argumentumait. Az ezekből levont következtetései azonban vitathatók. Egyrészt azért, mert az előbbi metszetek kölcsön­hatásainak mozgását egy ide­alisztikus szocializmus képhez viszonyítja, mésrészt azért, mert — bizonyára az idegen nyelven elérhető irodalmi for­rások híján — kevés szó esik a lakásgazdálkodásunk meg­reformálására tett átfogó in­tézkedésekről. A mértékadó szakirodalom hiánya érződik a városok ha­talmi-politikai irányítási viszo- szonyait tárgyaló utolsó feje­zet konklúzióinak megfogal­mazásában is. Az egyoldalú ismeretanyag miatt homályos a kép a várospolitika alakítá­sában részt vevő szervek mű­ködéséről, leegyszerűsített sé­mákat kap az olvasó a bonyo­lult társadalmi-politikai folya­matok eddigi fejlődésének be­mutatása és a továbbfejlesz­tésükre született elképzelések ismertetése helyett. A polgári politikatudomány módszertani sajátosságaiból fakadó gondolkodásmódon azonban felülkerekednek a kötet adatokkal is igazolt té­nyei. Az olasz társadalomtu­dós végül is alapvetően tárgy- szerűségre törekvő, korrekt munkában foglalta össze a magyar terület- és -városfej­lesztés szocialista, korszakának tanulmányozása során nyert kutatási eredményeit. A hazai területi fejlődés alaposabb is­merete jogán a szocialista te­rületi politika némely kérdésé­ről vallott nézeteit persze vi­tatnunk kell. Ehhez viszont az is szükséges — s ez nem csu­pán a konkrét könyv kapcsán megfogalmazható tanulság —, hogy fokozzuk a. területi folya­matok kutatásában elért mar­xista társadalomtudományos eredmények nemzetközi nép­szerűsítését. dr. Horváth Gyula Lassan-lassan úgy tűnhet: rögeszmeszerűen kérdezünk rá a Pécsi Vízműnél a szennyvíz­iszap-granulálóra: készen van-e? Fontosságot enne1: azért tulajdonítunk, mert egyi­ke a város levegőjét rontó bűzforrásoknak a Tüskésréti úton levő rothasztó, s ameddig ezeket zárttá nem teszik, a forrás „bugyog". . . Másrészt érdekes azért is, mert a léte­sítmény befejezése után a szennyvíziszap-granulátum ké­szítésével értékes talajerőjaví­tóhoz juthat a mezőgazdaság. Több szempontból sem mind­egy tehát: mikor készült el a kivitelező, a BVG. Hovatovább azonban ez egészben a határidők jelentik az érdekességet: ma már any- nyiadiknál tartunk, hogy csak hosszas utánnyomozás derít­hetné ki a pontos számot. Mindenesetté e nyáron is vo*lt vagy három, s ezek betartásá­ban joggal bízott — ha némi óvatossággal is tapasztalatai birtokában — Solti Dezső, a Pécsi Vízmű igazgatója. Még­pedig azért, mert a létesít­mény készültségi foka - hogy kissé hivatalos ízű megjelölést használjunk - 95 százalékos, a még visszalevő 5 százalék- vélhetnénk — síóra sem érde­mes. Csakhogy — hallottuk most Solti Dezsőtől -, ha a 95 szá­zalék elkészítéséhez 20 hónap kellett, ‘ pkkor valóban furcsa, hogy az 5-höz 10-12, vagy esetleg még több. Éppen teg­nap ment egy telex a Vízmű­től a BVG-hez: Mikor tesznek pontot a szennyvíziszap-gra­nuláló végére, azaz mondják ■meg az utolsó - és valóban reális - határidőt. Mert má­jusban úgy volt, hogy júliusra, júliusban, hogy augusztus vé­gére elkészülnek - ez volt az indoka tegnapi érdeklődé­sünknek —, most azonban már szeptember került szóba. Mindenesetre a Vízmű pe­relt a Gazdasági Bíróságnál — ahol a BVG azt panaszolta: miért a vállalót indított „egye­nes ágon" eljárást, miért nem a munka szervezését végző beruházási vállalat? Kifogása ügyes volt, a pert elnapol­ták. . . Ugyancsak szeptember­re, s abban biztosak is lehe­tünk, hogy az új tárgyalás mi­kor lesz, ám a granuláió be­fejezésének határideje tovább­ra is a felhőkbe — stílszerűen: bűzfelhőkbe - veszik. A hagyományos, közvetlenül a tanítási órákon felhasznál­ható iskolatelevíziós műsorok mellett változatosabb, több korosztálynak egyaránt szóló programot, a tananyagot ki­egészítő, az általános művelt­ség bővítésére is alkalmas is­meretterjesztő összeállítást és sorozatot sugároz az iskolate­levízió az új tanévben. Az im­már 21. esztendejébe lépő is­kolatévé - amely évente mint­egy 20 ezer percben sugároz műsort a különböző iskolás osztályok számára — adásaival nemcsak a délelőtti műsoridő­ben, hanem a délutáni órák­ban is többször találkozhatnak majd a nézők. Október 18-án indul a szer- • kesztőség új sorozata, a Mes­terségek története. Az ötrészes adás a legősibb anyagok, így Az előző részben áttekintet­tünk néhány fontos szempontot, melyek segíthetik egy sikeres életpálya megvalósítását. Szó esett a munkavállalás első lé­péséről, a beilleszkedésről, kommunikációról, munkatársi kapcsolatokról, a problémameg. oldó magatartásról és a konf­liktuskezelésről. Ezennel megfontolásra aján­lanék bizonyos gondolatokat, észrevételeket, megfigyeléseket az érzelmek, indulatok kifejezé- sérőf, az önérvényesítő maga­tartásról és a vezetői ügyesség­ről. Lássuk hát, miként jellemez­hetők a csiszolt, társaik által is elismert, támogatott sikeres em­berek ! AZ ÉRZELMEK, INDULATOK KIFEJEZÉSE • Odafigyel érzelmeire, in­dulataira, pontosan azonosítja azokat. Igyekszik úgy kifejezni őket, hogy az előrevigye a dol­gokat. • Dühét, haragját is úgy fe­jezi ki, hogy azzal lehetőleg tisztázza a helyzetet, ahelyett, hogy olajat öntene vele a tűz­re: — Nevén nevezi az indulatot Pl. „Megalázó, számomra, hogy . . ." —■ Elmondja, mi a sejtése, mit gondol a másik. Pl. „Azt gondolom, azért haragszol rám, mert.. — Tisztázza a helyzetet, ill. rákérdez a megoldásra. — Reménytelen helyzetben megosztja érzelmeit megértő munkatársaival, barátaival. (Akkor sem „nyeli 1e".) • A jelenre vonatkozó érzel­mekre figyel. Nem hánytorgat- ja fel a múltat, • Adott esetben nem a tel­jes személyiségét utasítja el a másiknak, hanem csupán a konkrét megnyilvol.nulrását. Pl. nemigen fogalmaz így: „Ki nem állhatlak!", inkább így: „Ha folyton a szavamba vágsz, az szörnyen bosszant engem!". • Igyekszik tisztázni az elfoj­tott, ki nem mondott indulato­kat (pl. „Úgy érzem, haragszol rám valamiért! Beszéljük meg I”). • Zavaros helyzetekben csak azokat az indulatokat veszi magára, melyek ténylegesen neki szólnak. • Nem törekszik arra, hogy mindig mindenki szeresse. Tud nemet mondani, adott esetben vállalja az összeütközéseket. (A csendes, mindig udvarias, túl­ságosan elfogadó emberek ko­rán halnak.) • Képes kontrollálni indu­latait. Tisztában van azzal, hogy kevés főnök tűri el megtorlás nélkül a nyílt haragot. ONÉRVÉNYESITÖ MAGATARTÁS • Nem hencegve, de időn- ként tudatja teljesítményeit munkatársaival, főnökeivel. Ku­darcairól is beszámol. • Kiáll jogaiért, de nem nyers, sértő, ellenséges mo­dorban. • Nem hagyja, hogy munka­társai belelovalják ellenséges támadásba főnökei ellen. a fa, az agyag, a fém meg­munkálásáról, a textil és a papir készítésérőTT a különböző anyagok mestereiről, a kihaló- félben lévő mesterségek mű­helytitkairól szól. November 26-án délután ke­rül képernyőre az iskolateleví­zió másik új sorozata, a Képek a világgazdaságból. A műsor — amelynek vezetője Chrudi- nák Alajos, közreműködő szak­értője pedig Kalmár György lesz -, a földrajri ismeretek mellett geopolitikai, gazdaság- politikai és történelmi, szem­pontból vizsgál majd meg egy-egy területet, illetve kér­déskört. Nemcsak az iskolások, ha­nem a felnőj nézők érdeklődé­sére is számot tarthat majd az ITV-nek a Szovjetunióban for­• Nem kezd szorongani, ha a felettesének rossz napja van. • Mindenkor betartja a „szolgálati utat”. • Nem vonakodik a nyilvá­nos szerepléstől, ha fontos mondanivalója van. VEZETŐI ÜGYESSÉG • Csak olyan vezetői pozí­ciót vállal el, amihez ténylege­sen megvan a „fedezete”: szakmailag és/vagy szervezés­ben rendkívül ügyes, méltán el­ismert. • Jó ítélőképességgel ren­delkezik, felelősségteljes, kez­deményező. Mer hagyatkozni megsejtőképességére, fantáziá­jára, mindazonáltal „földönjá­ró”. Magas energiaszinttel rendelkezik. • Gondolkodása rugalmas, gyakran próbálkozik újszerű, eredeti megközelítésekkel, meg­oldásokkal. Társaitól is szívesen fogadja azokat. Hosszú távra tervez, széles látókörű. • Önbizalma erős, nem igényli, hogy hízelgők támogas­sák. • Igyekszik megfelelő fele­lősségérzetet, együttműködő­készséget, összetartozást, szak­mai önérzetet kialakítani mun­katársaiban. • Átlátja csoportja rejtett erőviszonyait, s lehetőség sze­rint ehhez igazítja a hivatalos rangsort. • Érzékeny beosztottai prob­lémáira, közérzetére. Jó érzék­kel kezeli a személyi súrlódá­sokat. Nem ritkán finom hu­morral oldja a' feszültségeket. Csak azon ritka esetekben apáskodó, ill. anyáskodó, ami­kor az igazán indokolt. Beosz­tottait partnernek tekinti. Ez nem gátolja öt abban, hogy határozott utasításokat is tud­jon adni. Harcol érdekeikért. • Presztizsféltés nélkül figye­lembe veszi munkatársai véle­ményét, ötleteit. Bárkitől, bár­mikor képes tanulni. • Tévedéseit nem háritja másokra. Tanul belőlük. • Nehezen lehet rászedni, becsapni. • Odafigyel beosztottai munkájára. Megelégedését, el­ismerését legalább olyan gyak­ran közli, mint kifogásait. Meg­értő, de nem elnéző. • Feletteseivel együttműkö­dő. VALAMI EGÉSZEN MÁS Tudom, nem csupán így lehet egyengetni egy karriert. Bor­pincei haverkodással, protek­cióval, nagy pénzekkel, mások ötleteinek elorzásával, a ve- télytársak kikészítésével, félre- állításával is lehetséges fontos pozíciókba jutni. Ám ez ritkán jár az érintett társak megelé­gedésével, jóérzésével. Azt sem gondolom persze, hogy ténylegesen létezne olyan „szuperember", aki a fentebb leírt tulajdonságok, képességek mindegyikével rendelkezne, mégis meggyőződésem, minél inkább közelít valaki ezekhez, annál inkább valószínű, hogy jól érzi magát a világban, s nem keseríti mások életét. Rácz Lajos (Városi Idegbeteg­gondozó Intézet) gatott két filmtörténeti műsora. Az Eizenstein vágója című al­kotás a nagy filmrendező ma is élő munkatársával készült, s a portrét kiegészítik majd Ma­gyarországon mén nem látott egykori filmbetétek is. A Gera- szimov és Tolsztoj című film a híres rendezőről és színészről szól, és a Tolsztoj életét felele­venítő filmjének forgatása köz­ben készült. Az iskolatévé népszerű szá­mítástechnikai sorozata, a Tv- BASIC ismétlése és a Mi és a számítógép című magazinmű­sor folytatása mellett újabb számítástechnikai műsorral bő­vül az ITV programja: A szá­mítástechnikai alkalmazások című sorozat azt mutatja be, hogy különböző' témakörökben hogyan lehet felhasználni az új technikát. M. A. Az Iskolatelevízió új műsora

Next

/
Oldalképek
Tartalom