Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)
1985-08-22 / 229. szám
1985. augusztus 22., csütörtök Dunántúlt napló 3 Tisztelet az este tanulóknak Felnőttek a gimnáziumban Augusztus 22-án pótbeiratkozás A szentlószlói termelőszövetkezet német fekete-fehér húsjuhai Erb János felvétele A biotechnika előretörése Az állattenyésztési bemutatón Minden iskolafokon tanulhatnak az érdeklődők, esti vagy levelező tagozaton is hazánkban. Ónálló intézményekben vagy valamely azonos szintű iskolához kapcsolódó tagozaton járhatnak a dolgozók általános iskolájába, a dolgozók gimnáziumába, a szakmunkások szakközépiskolájába (ahol a szakmához közismereti tárgyak elsajátításával érettségit szerezhetnek) és szakmunkásképzőbe. Az orvostudományon kivül pedig valamilyen formában felsőfokú intézményekbe^ is kaphatnak diplomát esti vagy levelező tagozaton. Ezeken kivül a technikusképzés, a szakmérnökképzés és más, egy-egy szakmárcj vagy beosztásra képesítést adó tanfolyamok is a felnőttoktatás részei. Közös jellemzőjük, hogy munka mellett vállalják a tanulást a résztvevők. Ez az írás a felnőttoktatás gimnáziumi tapasztalataival, jelenével foglalkozik. Az új tanévre augusztus 23-án pótbeiratkozást tartanak. ,,A dolgozók gimnáziumai - sajátosságaik megtartásával - jogilag és végső nevelésioktatási céljaikat tekintve a rendes korúak gimnáziumaival egyenjogú végzettséget adnak, ezért egyenértékű műveltséget kell nyújtaniuk. A dolgozók gimnáziumaiban az életkori sajátosságokat és a munka melletti tanulás tényét figyelembe véve járjuk be a személyiség fejlesztésének útját." Ezt olvasom a nevelési-oktatási tervben. A beszélgetések és a tanterv tényszerű ismeretének birtokában nyugodtan állíthatom: a dolgozók gimnáziumainak legnagyobb ellentmondását idéztem. Az említett feljegyzésben az első és a második mondat tartalma „üti egymást". Hiszen a tantervek ismeretében, a számonkérés és az időbeosztás eltérései miatt bizton állítható, hogy bár a későbbiekben ez a végzettség ugyanolyan lehet, mintha nappalin szerezték volna, ám a követelmények, a tananyag tartalma nem lehet ugyanaz. Tudjuk, hogy a dolgozók gimnáziumai iránti érdeklődés az utóbbi években erősen visszaesett. Feltehetően azért, mert az „érettségi" sem jelent annyit, nem jogosít annyi mindenre, mint korábban. így a diák és a „mögötte álló" vállalat sincs érdéKevés olyan eleme vagy motívuma van a XX. századi magyar művészetnek, amely ennyire gazdagon teremtett volna újabb és újabb alkotásokat, mint a szarvassá változott fiúk története. A „Volt egy öreg apó / Volt néki, volt néki I Kilenc szép szál fia..kezdetű gyönyörű szép román kolinda, amely önmaga fényével s — bartóki átkötésében ismert — jelképerejű „Csak tiszta forrásból" zárósorával művek sokaságát inspirálta a Cantata profanatói Illyés, Juhász Ferenc, Nagy László, Csoóri, Keresztúry s mások verseitől Szervátiusz Jenő, Szabó Iván fába faragott balladáján, szimbólumain át a Kass János-grafikai lapokig vagy Kovács Margit tűzben született kerámiaművéig, hogy csak a legismertebbeket említsük. A legfrissebb inspiráció tánc- színházi hatásairól bizonyára sokáig fognak még beszélni, okik láthatták. S akik még látni szeretnék, ha bizakodunk, egyszer visszahozzák a szegedi Dóm térre Novák Ferenc és Markó Iván koreográfusok és Combár Judit szcenikus új s nem mindennapi alkotását, A szarvassá változott fiák c. kétrészes táncdrámát a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese és a Győri Balett közös műsoraként. A darab születéséről sok szó esett már eddig is. Jó részben ismert, hogy Novák ötletéből a kelve igazán a 4 évig tartó gimnáziumi esti vagy levelező tagozatú .elvégzésében. Sokan pedig a 3 éves szakmunkások szakközép- iskoláját választják, az is ad érettségit. A diákok közül sokan a pályamódosítás, állásváltoztatás eszközének tekintik az érettségi megszerzését, és azt a tényt szükségszerűen eltitkolják jelenlegi munkahelyükön, másokat egyéni ambíció vezet, néhányukat jelenlegi munkahelyük ösztönzi.- Azért vágtam bele, mert ha befejeztem, szeretnék elmenni mostani munkahelyemről - kezdi fiatal hölgyismerősöm, és a nevét nem hajlandó elárulni. - Rengeteg itt a meló, és nem is fizetik meg, 2600-at kapok. Most mentem férjhez. Ezt a hátralévő két évet még kibírom, és szeretek is iskolába járni. Könyvtáros leszek, ahhoz pedig érettségi kell. Aztán egyelőre elég a vizsgákból, gyereket is akarok . . . Légrádi Lajos kitartóbb típus. 1962 óta valamennyi for- má.t kipróbálta a gimnázium elvégzése érdekében. Nappalin fejezett be fél évet, aztán 74-ben három év után maradt ki az estiről, 83-ban levelezőn a cél előtt torpant meg, amit most magántanulóként (mindenféle óralátogatás nélkül) kísérel meg elérni: „Az akaratommal van egy kis baj. így utólag sajnálom, hogy több mint húsz évre elhúzódott a dolog. Most már csak presztízsből akarom megcsinálni. Gondnokként dolgozom, munkakörömhöz nem nagyon kell a végzettség. A feleségemnek két érettségije is van ... Több mint 500 leveleid», több mint 300 esti» járt Pécsett a Dől* gozók Ónálló Gimnáziumába az elmúlt tanévben. 15 tanár oktatta őket főállásban, néhány óraadó Is volt. Komlódi József igazgató: „70—80 százalékos a lemortáncszínházi cselekményvázat — részben a kolindából merítve — Novák Ferenc (I. rész: A szülőház) és a Juhász Fe- renc-i verseposzra (A szarvassá változott Hú kiáltozása a titkok kapujából) támaszkodva Markó Iván alkotta koreográfiává (II. rész: A városban). Oly módon, hogy a második rész az elsőből következik, mintegy folytatódik. Két különböző művész- együttes előadásában, két különböző táncnyelven. Vagyis: egységes műként, de ebben a kettősségben szólal meg a szarvassá változott fiúk újrafogalmazott története. Az első részben ahol a három fiú zárt paraszti közösségből vágyódik egy más világba, az autentikus néptánc adja a dráma táncanyagót Rossa Ernő, a kolindából s a közép-erdélyi székely népzenéből táplálkozó, modern feldolgozású zenéjére. A második részben Markó Iván valóban „a nagyváros dzsungelébe" került három fiú sorsát eleveníti meg. Döbbenetes, szuggesztív erejű látomás ez, a dzsesszmuzsikusként ismert üzemorvos, Szabados György ugyancsak kolinda- dallamokból és ritmikából merített, hallatlanul izgalmas, megrázó erejű zenéjével. Mindez természetesen nem-a hagyományos táncjáték „cselekményes" jeleneteiben, hanem a feldolgozott néptánc, illetve a modern balett világában vetül elénk. Lényegét illezsolódás iskolánkban. Elsősorban az alsóbb évfolyamokon jellemző, hogy meg sem jelennek a negyedévenkéni (levelező) vagy félévenkénti (esti) beszámolókon és vizsgákon. Rendkívül sokan hiányoznak az órákról is. Az idősebbek kitartóbbak, a jelentkező fiatalok száma viszont az utóbbi években jóval nagyobb. 16 évestől 40 évesig terjed hall gatóink életkora. Azt is elmondhatom viszont, hogy végzőseink 3-4 százaléka továbbtanul felsőoktatásban. Van már végzett orvos, ügyvéd, és Jobb pedagógus is a régiek között.” Hajnal Ernőné 8 éve tanít matematikát és művészeti ismereteket a Dolgozók önálló Gimnáziumában: „Megtanítani az idejárókat tanulni, gondolkodni — talán ezt tartom az estin oktatók legnagyobb feladatának. Látványos eredményeket nehezen tudunk elérni. Kiváló tanuló alig-alig van. Éppen a nagy lemorzsolódás miatt kidolgoztam a számonkérés egy új módját: az egyébként is .igen nehéz matematika feladatokat a tanulmányok elején, a vizsgákon ketten-hárma.n közösen is megoldhatják, talán így is növelhetjük önbizalmukat. Azt viszont tudomásul kell venniük, •hogy a követelmények egy bizonyos szint alá nem szoríthatók." Halász Isvánné negyedikes az esti tagozaton: „Férjem nógatására és saját magam kipróbálására kezdtem el. Rengeteget tanulok éjszaka is, mert sokat kell tudni, és o könyvek sem túl jók. A tanárok egy része külön jegyzetetően elvont, jelképes erejű történések, jelzések, szimbólumok, rítusok, s nagyon is konkrét mezőségi dallamok, kórusok, színek, fejkötők pántlikák — illetve metropoliszi dübörgések és hordószónoki rikácsolások; falanszteralakok, szajhák, selyemfiúk, „füst-ködök, villany- hálózatok, vegyifények" és vas- hidak, acélajtók láncolatában és közegében. Miközben annyi minden eszünkbe jut. . . A mi világunkket is kér, így ha csak tudok, mindig ott vagyok az órákon. Azt hiszem, nagy felelősség- tudat kell ahhoz, hogy valaki végigcsinálja ezt a négy évet. Elsőben negyvennégyen kezdtünk, most közülük kilencen vagyunk, a többiek később jöttek. Asztalos Istvánná dada a pécsi Melinda utcai óvodában: „Két gyerekkel eszembe se jutott sokáig az iskola, aztán rászántam magam. Nem bántam meg. Én már annak idején is akartam tanulni, csak édesanyám beteg volt, és olyan iskolát választottam, ami után mielőbb kereshetek. Most pótolom az elmaradást. Férjem rengeteget segít, egyébként nem, tudnám csinálni. A tanulási idő alatt hetenként háromszor nyolc óra' után érek haza . . .” Az önálló pécsi intézményen kivül Komlón, Siklóson és Mohácson működik levelező tagozat a helyi gimnáziumhoz kötődve. Komlón négy évfolyam van. Mohácson elsősök, Siklóson pedig harmadikosok és negyedikesek nincsenek. A hallgatókat túlnyomó többségben a gimnázium pedagógusai tanítják, vállalva he- tenkint kétszer a késő délutáni elfoglaltságot, maximum negyven forintos óradíjért. A csökkenő érdeklődés és a fiatalodás ezeket a tagozatokat is jellemzi. A dolgozók gimnáziuma iránti egyre fogyó érdeklődést elsősorban az érettségi csökkenő hasznosíthatóságával, a mellékjövedelmek növekvő szerepével, a vállalatok nem mindig megfelelő támogatásával és a nem várt magas követelményekkel magyarázhatjuk. Becsülnünk kell tehát azokat, akik családosként, esetleg több műszakban dolgozva, vállalják a tanulást, és estin heti három, levelezőn heti két estét az iskolapadban töltenek. Vizsgákra készülnek, aztán irány a család. Másnap pedig a munkahely. ról a jelen valóságából. Talán Bartók is, aki, miután Maros— Torda megye egyik kis falujában rátalálva följegyezte a sok- gyermekes vadászról szóló csodaszép román népballadát, később, ars poeticájaként is, így fogalmazott: „Az én igazi vezéreszmém. .. a népek testvérré válásának eszméje, a testvérré válásé minden viszály ellenére. .." Wallinger Endre A nagyközönséget vonzza az OMÉK-re az élőállatbemutató. -A kiállítás rendezői is számoltak ezzel, amikor a parkolóterület és a szomszédos galopppálya egy részét új istálókkal építették be. Az OMÉK élőállatbemutatóján, amely a VI. ötéves terv időszaka alatt végbement látványos fejlődést és a tenyésztés politikai célkitűzéseket szemlélteti 425 szarvasmarhát. 64 lovat, 350 sertést és 485 juhot tekinthetnek meg a látogatók, ami már önmagában is rekord a vásárok történetében. Ezt egészíti ki a biotechnikai bemutató, amelynek keretében embrióátültetésből származó borjakat és bárányokat állítanak ki, továbbá a génmegőrzésbe vont őshonos állatok bemutatója. A másfélezer állat látványa impozáns, nem is szólva szakmai csemegékről. Mindez annak bizonyítéka, hogy állattenyésztésünk genetikai alapjai hallatlanul gazdagok, valóban a világ legjobb állatfaj aivaI dolgozhatunk, s van mire építeni további terveinket. És akkor még nem is szóltunk a kisállatenyésztésről, amely galamb-, baromfi-, nyúl-, prémesállat- és méhészeti bemutatóval jelentkezik a háztáji és kisegítő gazdaságok kiállítási területén. A vásár 46-os pavilonja az állattenyésztésé, ahol dokumentációs bemutató ismerteti az ágazat fejlődését 1950-től napjainkig. Vágóállat-termelésünk ma évi 2429 tonna, amely az akkori háromszorosa. A kocaállomány ötszörösére emelkedett s közben a genetikai alapok és tartási körülmények korszerűsödésével a minőség is javult. A csont- és húsarány 5%-kal jobb, s ez is hozzájárul ahhoz, hogy ma a vágósertések 40 százalékát exportálhatjuk. Tejhozamban országosan túlléptük a 4000 literes határt. A juhlétszám háromszorosára nőtt, a juhhús 90 százalékát exportáljuk, a zsíros gya pjútermelés ma már az ipari szükséglet kétharmadát elégíti ki. A vágóbaromfi-termelés negyed század alatt megnégyszereződött, a tyúktojástermelés közel ötszörösére nőtt. Az állattenyésztési bemutató megismertet a korszerű tenyésztési, termelési, takarmányozási, tartástechnológiai, biotechnológiai módszerekkel. A takarmánygazdálkodási bemutató képet ad a legújabb kutatási eredményeken alapuló zömében energiatakarékos eljárásokról, kiemelt helyet kap itt a Takarmány Kódex, amely a gyakorlatban jól bevált eredményekről tájékoztat. A 46-os pavilonon kívül az' állattenyésztés bemutatói helyet kapnak az „A" pavilonban és az F2-es pavilonban is, a szabod területen pedig az állattenyésztési rendszerek bemutatói tekinthetők meg. Ezeken már a holnap állattenyésztése is látható, a hazai és külföldi kiállítók jóvoltából. Természetesen minden OMÉK hoz valami újat. A mostanit a biotechnológia előretörése határozza meg, ami az ezredfordulóig új alapokra helyezheti a hazai állattenyésztést, nem véletlenül szán a kiállítás jelentős területet a bemutatására. A kiállítás szarvasmarha- és juh embrióátültetési bemutatója azokat a biotechnikai eljárásokat szemlélteti, amelyek az elmúlt 5—7 évben hazánkban meghonosodtak s ma már egyre bővülő körben épülnek be a nagyüzemi állattenyésztő-telepek szaporítási technológiájába. Az 1500 import embrióból eddig 600 utód származott. Az ehhez szükséges úttörő jellegű munkát 12 külföldi cég — 63 program keretében — a magyar szakemberekkel közösen végeztek el. Aki o részletekre is kíváncsi, tekintse meg az állattenyésztő vállalatok bemutatóját az „A" és F2-es pavilonban és a szabad területen. A dunavarsánvi Petőfi Tsz keretében EMBRIÓ TRANSFER néven működő Embrió Átültető Gazdasági Társaság is fogad megrendeléseket a nagyüzemektől. Biotechnológiai eszközöket, anyagokat mutat be egyebek között a világhírű holland Intervet, a finn FABA cég is. Az OMÉK állattenyésztési bemutatójának színvonala felülmúl minden eddigit. Annál ör- vendetesebb, hogy Baranya gazdaságai ezen a bemutatón is eredményesen szerepeltek. A szentlószlói Búzakalász Tsz angol importból származó Kent fajtájú keresztezett juhaival teljesítménydíjat nyert. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát étkezési tojástermelési rendszerének szervezéséért, termelési eredményeiért kapott teljesítménydíjat. Aranyérme* nyert fésűs merinó iuhaival a Szigetvári Állami Gazdaság, két arany és két bronz érmet kapott magyar lapály sertéseiért a Szentlőrinci Állami Gazdaság. — Rné — Bozsik László Román kolindából - magyar táncdráma A szarvassá változott fiák Novák Ferenc és Markó Iván új műve Szegeden A Győri Balett a bayreuthi ünnepi játékokról érkezett a Dóm térre, A szarvassá változott fiák két előadására, augusztus 18- án és 19-én. Időközben a második rész főhősét alakító Demcsák Ottónak kiújult egy régebbi sérülése, s szerepét az első előadáson Markó Iván táncolta. így felvételünkön a darab záróképében öt láthatjuk az Elsőszülött fiú szerepében; tőle balra és jobbra a két fivérét alakító Kiss Jánost és Zádorvölgyi Lászlót láthatjuk. Fotó: Nagy László
