Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)

1985-08-21 / 228. szám

1985. augusztus 21., szerda Dunántúli napló 3 Gazdaságunk intenzív fejlesztésének meggyorsítása nemzeti sorskérdésünk Bizakodva tekinthetünk a jövőbe Németh Károly beszéde a nyíregyházi nagygyűlésen Elöljáróban átadta a megye minden dolgozójának a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és személy szerint Kádár János szívélyes üdvözletét, jókívánságait; s kö­szönetét mondott a szabolcsi embereknek a párt politikájá­nak támogatásáért, a munká­ban és a nehézségek leküzdé­sében tanúsított helytállásukért — Augusztus 20-a a magyar nép hatalmát, államalkotó, or­szágépítő erejét, a szocialista hazánk függetlenségét megtes­tesítő alkotmánynak és az új kenyérnek az ünnepe. Ezen a napon tisztelettel emlékezünk meg a nagy államszervezőről, István királyról, aki korának európai jelentőségű, haladó politikusa volt. Szembefordulva az elavult, régi renddel, a ma­ga idején korszerű kormányzást vezetett be, a magyarságot be­illesztette az európai népek kö­zösségébe. Méltán övezi népünk tisztele­te azoknak az emlékét, akik­nek a nevéhez történelmi tettek fűződnek, az önálló magyar államot megteremtő István ki­rályét és mindazon ősökét, akik a nagy sorsfordulók megvalósí­tói voltak. Mai ünnepünkön tisztelettel adózunk a nemzeti lét őrzőinek és megújítóinak, országunk függetlensége védel­mezőinek, az előttünk járó nem­zedékek forradalmárainak, már- tírjainank, a haladás sok elkö­telezett, neves és névtelen hívé­nek, a hazáját szerető, oltal­mazó és gyarapító magyar nép­nek. Hazánkat minden időben a nép munkája áldozatvállalá­sa, társadalomformáló ereje él­tette és tartotta fenn. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya kifejezi az évezre­des magyar állam és társa­dalom történelmi folyamatossá­gát, forradalmi változásait, megtestesíti a magyar nép ha­talmát. Rögzíti, hogy kizsákmá­nyolástól mentes, szabad társa­dalmat teremtettünk, és prog­ramként tartalmazza a szocia­lizmus felépítését. Tükrözi, hogy a felszabadulással kezdődött új honfoglalás eredményeként lét­rejött a szocializmus és a ma­gyar államiság egysége. Ma népünknek a haza és a jog fo­galma egyet jelent. Alaptörvé­nyünk szentesítette azt 3 törté­nelmi jelentőségű változást, hogy társadalmunk vezető ere­je a munkásosztály, amely a hatalmat a termelőszövetkezetig parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja. Alkotmányunk napja ha­gyományosan az új kenyér ünnepe is. A kenyéré, amelyet még ma is sokfelé életnek ne­veznek, s az élet egyet jelent a munkával. Alkotmányunk ün­nepe így válik teljessé, a ha­talom, a jog és a munka szo­ros egységének kifejezőjévé. Az ország közvéleménye a nagy munkának kijáró figyelemmel és megbecsüléssel követte nyo­mon az aratást. A termés amely nemcsak hazai szükség­leteinket fedezi, de a terveink­ben szereplő exportra is lehe­tőséget nyújt biztonságban van. Joggal illeti tisztelet és megbecsülés a mezőgazdaság dolgozóit, mindenkit, aki az or­szág kenyerét biztosító munká­ban tudása legjavát adta, be­csülettel helytállt. Az alkotmány törvénybe ik­tatása óta eltelt időszakra visz- szatekintve hangoztatta: Né­pünk önfeláldozó munkájának és erőfeszítéseinek köszönhe­tően nagyobb változások zajlot­tak le hazánkban, mint koráb­ban évszázadok alatt. A meg­tett úton sok nehézséggel, oly­kor saját hibáinkkal is meg kellett küzdenünk. Hibáinkból, tévedéseinkből okultunk, a ne­hézségeken közös akarattal úr­rá lettünk. Népünk a párt ve­zetésével mind az ország, mind oz egyéni sorsok alakulásán mérve nagy történelmi vívmá­nyok birtokába jutott; szocia­lista hazát, emberhez méltó körülményeket teremtett, orszá­gunkat a társadalmi haladás élvonalába emelte. — Az idei esztendő bővel­kedett kiemelkedő belpolitikai eseményekben — mondotta ez­után Németh Károly. - Nagy közfigyelem és társadalmi ak­tivitás mellett került sor a párt XIII. kongresszusára és a vá­lasztások megtartására. Né­pünk méltó módon emlékezett meg a felszabadulás 40. év­fordulójáról. Pártunk XIII. kongresszusa az országépítés eredményes folytatására összpontosította figyelmét, s - megfelelve a közbizalomnak — reális, meg­valósítható programot ajánlott a magyar társadalomnak a következő évekre. A választó- polgárok túlnyomó többsége a júniusi országgyűlési és tanács­választásokon kinyilvánította egyetértését politikánkkal, a javasolt nemzeti program mel­lett foglalt állást. Most az a legfontosabb, hogy a XIII. kongresszus útmu­tatásait kövessük, a közösen kialakított politika valóra váltá­sáért egységesen cselekedjünk. Pártunk és kormányunk a fő figyelmet az építőmunka felté­teleinek biztosítására fordítja, arra, hogy az országban to­vábbra is jó politikai légkör, egészséges közszellem legyen. Olyan, amely népünket egy­ségbe fogja, jó minőségű mun­kára, alkotásra serkent. Sok történelmi leckéből, saját ta­pasztalatunkból tanultuk meg, hogy mint a szemünk fényére vigyázzunk arra az egységre, amely pártunkat és népünket a szocialista célok jegyében, ö kölcsönös bizalom szellemében összefűzi. Elhatározott szándé­kunk, hogy a szövetségi politi­kát folytatva a jövőben is a nemzeti összefogás, a szocia­lista nemzeti egység útját járjuk. A kongresszus határozatai­nak sikeres teljesítése társa­dalmi méretű közös erőfeszítést igényel. Igazi nemzeti sorskér­désünk, hogy a gazdaság in­tenzív fejlesztése meggyorsul­jon, jövedelmezősége lényege­sen javuljon. Ez éppen úgy el­odázhatatlan feladatunk mint annak idején a mezőgazdaság szocialista átszervezése volt, vagy a gazdaságirányítás fo­lyamatos fejlesztése. Ha eze­ken a területeken idejében nem léptünk volna előre, a világ- gazdaság ránk nehezedő ter­hei sokkal súlyosabb gondokat okoztak volna az országnak. A gazdaságban, a kultúrában,, életünk minden területén nyis­sunk még szabadabb utat az előrevivő törekvéseknek, kez­deményezéseknek. A termelésben a megbízha­tó, jó minőség akkor válhat meghatározóvá, ha javul a munkaerkölcs, nagyobb rangot kap a szaktudás, növekszik az egymásért és a társadalomért érzett felelősség. Az emberi értékek sorában első helyre a munkát, a teljesítményt kell állítani. Adottságaink, anyagi és szellemi erőforrásaink jó hasznosításában meghatározó 0 ■ oe van a tudatosan cse- 1 ^ ) embernek. Adottságaink­ból kövekezik: sok mindent kül­földről kell behoznunk, hogy létezni, fejlődni tudjunk. Ezért a részvétel a nemzetek mun­kamegosztásában számunkra létszükséglet. Mindennél fon­tosabb, hogy azt a legnagyobb nemzeti értékünket, amit né­pünk tehetsége, szorgalma és hazaszeretete jelent, jól kama­toztassuk szocialista hazánk javára. Az emberi tudás és akarat, a színvonalas, körülte­kintő és korszerű vezetés, a fe­gyelmezett és jó munka képes olyan többlet biztosítására, amely gazdasági fejlődésünk megélénkítéséhez szükséges. A következő hónapokban az idei népgazdasági terv meg­valósítására szükséges össz­pontosítani figyelmünket. Az ipar az első félévben a terve­zettnél kisebb mértékben nö­velte termelését. Ebben jelen­tős szerepe van a kemény tél okozta energizavaroknak, de munkánk gyengeségei is fellel­hetők az okok között. Ismere­tes, hogy 1985-re a terv elő­irányozta a reáljövedelem és a fogyasztás némileg gyorsabb növekedését és azt, hogy meg­állítsuk a reálbérek csökkené­sét. Ezek teljesítésének és a VII. ötéves terv jó megalapo­zásának is előfeltétele, hogy az elmaradást behozzuk, mégpedig oly módon, hogy a gazdasá­gos, versenyképes, jól értékesít­hető termékek aránya növeked­jen. A pórt főtitkárhelyettese nemzetközi kérdésekről szólva hangsúlyozta: — Nem lehet eléggé megbecsülni, hogy Eu­rópában, ahol a két világrend- szer közvetlenül érintkezik, s a legnagyobb a katonai szemben­állás mértéke, immár 40 esz­tendeje sikerült megőrizni a bé­két, amelyért népünk is oly nagy árat fizetett. Tíz esztendeje, hogy Helsin­kiben megszületett az egyetér­tés az összeurópai együttműkö­dés alapelveiről. Ez jó remé­nyekkel töltötte el a békeszerető emberiséget. A fegyvergyártás­ban, a nemzetközi viszonyok élezésében érdekelt imperialis­ta körök azonban tovább foly­tatták és folytatják aknamun­kájukat, a maguk javára akar­ják meaváltoztatni a történel­mileg kialakult katonai erő- egyensúlyt. Mindent elkövet­nek, hogy az enyhülés a kato­nai területekre ne terjedjen ki, a Helsinkiben megkezdődött folyamat lefékeződjön. Emiatt az elmúlt évtizedben Európa és a világ népei sok nehéz, fe­szültségekkel terhes időszakot éltek át. A Szovjetunió, a szocialista közösség békepolitikájának, a világméretű békeharcnak kö­szönhető, hogy az enyhülési fo­lyamat túlélte az európai és a világhelyzet feszültségeit. Hazánk, a Magyar Népköztár. saság a jövőben is arra törek­szik, hogy 3 más társadalmi rendszerű országokkal létesített kapcsolatait megtartsa, ápolja, és amennyire lehet, fejlessze, hozzájáruljon a nemzetközi lég­kör javításához, Támogatunk minden olyan törekvést, amely a párbeszéd fenntartását, a vi­tás kérdések tárgyalások útján való megoldását, a kölcsönö­sen előnyös kapcsolatok erősí­tését szolgálja. Ezért vállaltuk a záróokmányt aláíró országok megbízásából, hogy ez év őszén hazánkban kerüljön megrende­zésre az Európai Kulturális Fó­rum. A békés jövő érdekében szo­rosabbra fűzzük sorainkat a szó. cialista közösség országaival, szövetségeseinkkel, minden bé­keszerető erővel. Tovább mé­lyítjük barátságunkat a Szov­jetunióval, amely függetlensé­günk, biztonságunk legfőbb nemzetközi támasza. A közös eszmék, célok és érdekek elsza- kíthatatlanul összekapcsolják hazánkat a felszabadító Szov­jetunióval. Úgy gondolom, hogy alkot­mányunk napján, az új kenyér ünnepén bizakodva tekinthetünk a jövőbe. Van kipróbált, né­pünk támogatását élvező poli­tikánk és programunk. Vannak tisztes eredményeink, amelyek, re támaszkodhatunk. Vannak erős, megbízható szövetsége­seink, akikre mindenkor számít­hatunk — mondotta végezetül Németh Károly. Dr. Mándity Marin ünnepi beszédet mond Néprajzi kiállít-ás, emlékfábla-avaf-ás, ünnepi gyűlés Felsoszentmárton jubileuma A magyar és a horvát nép hét évszázados együttélésére, a délszlávoknok a Dráva men­tén történt XVIII. századi újbó­li letelepedésére emlékeztek az elmúlt napokban nyolc szomszédos délszláv település, Drávakeresztúr, Drávaiztára, Lakácsa, Felsőszentmárton, Révfalu, Pálony, Szentborbás, Tófalu lakosai. Az elmúlt heti drávasztárai, az augusztus 18-i lakácsai ünnepségek után, tegnap Felsőszentmártonban került sor a megemlékezésre. A másfélezer lakosú község ekkor ünnepelte fennállásá­nak 750. évfordulóját is, s egy­ben köszöntötték alkotmá­nyunk és az új kenyér napját. A Hazafias Népfront, a Ma­gyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetsége, a köz­ség állami, mozgalmi és gaz­dasági szervei egész napos programmal köszöntötték a je­les évfordulókat. A község munkásklubjában dr. Bar/cs Ernő, a JPTE tanszékvezetője nyitotta meg azt a néprajzi kiállítást, amely a felsőszent- mártoniak jellegzetes haszná­lati tárgyait, népviseletét mu­tatta be. A ,,Matije Gubec" művelődési ház falán Győri Pál, a termelőszövetkezet el­nöke, az MDDSZ országos vezetőségének tagja leplezte le azt a kétnyelvű emléktáb­lát, mely a jubileumot örökí­ti meg. A művelődési ház kertjében, nagyszámú érdeklődő, a szom­szédos községek, jugoszláviai küldöttség képviselőinek rész­vételével ünnepi gyűlést tar­tottak. A megjelenteket Bella János tanácselnök köszöntötte, majd dr. Mándity Marin, az Elnöki Tanács tagja, az MDDSZ főtitkára mondott be­szédet. Többek között megem­lékezett a hét községben élő magyarok és horvátok közötti több évszázados barátság, ha­gyományaik ápolásának jelen­tőségéről. Hangsúlyozta, hogy a magyarok és horvátok egyet­értésben élnek együtt, ered­ményesen dolgoznak. Évszá­zadokon át jelentős szerepet vállaltak abban is, hogy kö­zös sorsukat felelősséggel ala­kítsák. Hagyományaikban megőrizték sajátos kulturális kincseiket; anyanyelvben, dal­ban, táncban, a különböző né­pi díszítő motívumokban, vi­selkedésmódjukban. Nem könnyű éveket éltek meg együtt, megvédve önmagukat a különböző néppusztító csa­pásoktól. Az évszázadokon ke­resztül megerősödött kulturális értékek ma is élnek és éltet­nek. Felhívta ugyanakkor arra is a figyelmet, hogy a hagyo­mányok, az anyanyelv ápolá­sa, a hajdani értékek meg­őrzése ma már önmagában kevés. Éppen az alkotmány ünnepén arra is gondolni kell, hogy a szocialista társadalom építése, a közös haza gyara­pítása napjaink fontos felada­ta. Éppen ezért közösen kö­szönthetik mindazokat, akik ezért a legtöbbet teszik napi munkájukban, közéleti tevé­kenységükben. A gyűlés résztvevőinek a helybeli nemzetiségi együttes és zenekar mutatott be mű­sort, majd sportrendezvényen, esti bálon szórakozott a köz­ség lakossága. M. E. Új pécsi útikönyv A Széchenyi téren, a Színház téren és Kossuth téren felállí­tott pavilonokban megvásárol-, ható az új Pécs útikönyv. A városi tanács megbízásából az Iránytű kiadásszervező gmk szerkesztette és jelentette meg a kötetet. A bédekker a turis­tákon kívül a helyieknek is hasznos és aktuális informá­ciókkal szolgál, hiszen június 1-i állapotot tükröznek adatai. Az új Pécs útikönyv elsősor­ban tényszerű információkat közöl. Megtalálható benne va­lamennyi pécsi vásárlási lehe­tőség, szolgáltatások helye, a műemlékek egyrészének leg­alapvetőbb tudnivalói, az uta­zási irodák tevékenységének néhány jellemzője. Mindezek öt nyelven (magyarul, angolul, németül, franciául és szerb- horvátul) olvashatók, nagy Pécs-térképpel és ezek öt kü­lön szeletével, megfelelő jelek­kel ellátva, a buszok útvonalát jelezve, horgászati lehetőségek­kel fűszerezve. Tizenkét ország 30 együttesének fesztiválja Sikeres seregszemle Kanandai magyar népi táncosok az első napi gálaműsorban A dal, a tánc, a muzsika minden nép életében az össze­tartás örömét gondtalanul fel­mutató ifjúság tulajdona. Az if­júságnak ez a mindig meg­újuló igénye, a magyarság tör­ténelmi folyamatosságába ve­tett hite hozta létre a néptánc­mozgalmat, mely ma már nem­csak az összetartozás örömét nyújtja, hanem olykor képes az elveszett vagy elfelejtett édes anyanyelv újraélesztésére is. A Magyarok Világszövetsége hi­vatásának megfelelően évtize­dek óta ápolja, támogatja a határokon túl élő, a világ min­den tájára széjjelszóródott ma­gyarság ifjúságának e dalban, táncban megmutatkozó össze­tartozási vágyát. E gondolatok jegyében rendezte meg első íz­ben az Anyanyelvi Konferencia Védnökségével és a Népműve­lési Intézettel közösen a Ma­gyar Népművészeti Fesztivált augusztus 19-én és 20-án a Margitszigeti Szabadtéri Szín­padon. A meghívásnak 27 külföldi együttes tett eleget. Kanadá­ból, az Egyesült Államokból, Franciaországból, Ausztriából, a Német Szövetségi Köztársa­ságból, Angliából, Csehszlová­kiából, Belgiumból, Svájcból, Finnországból és Jugoszláviá­ból érkező csoportok mutatták be tudásukat mindkét nap a zsúfolt nézőtér előtt, kirobba­nó sikert aratva. Három hazai együttest is láthattunk, a gyön­gyösieket, a szekszárdiakat és Pécsről a KlSZÖV-tánccsopor- tot. A nagyszerű program része­ként népművészeti kirakodóvá­sárt is rendeztek, a vendégek táncház keretében sajátíthatták el a látottak egy részét, színes felvonulás, a sziget különböző pontjain bemutatott műsorok szórakoztatták a nagyszámú ér­deklődőt. M. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom