Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)
1985-08-18 / 226. szám
6 Dunántúli napló 1985. augusztus 18., vasárnap Ökleivel II. Endre királytól A 750 éves Felsőszentmárton B oros Gy évi László fel - sőszentmártoni plébános a falu történetével kapcsolatos kutatásai során egy II. Endre királytól származó oklevélre bukkant, amelyben egy birtok-el- zálogosítási ügy kapcsán említés történt □ mai Felsőszent- mártonról, mint „Szent Mártonról nevezett" birtokról. Ennek alapján kezdeményezte a jeles évforduló megünneplését. Ugyanis az oklevél 1235-ben - tehát idén 750 esztendeje - kelt. Felsőszentmárton jubileuma a környékbeli horvát községek — Baranyában még Drávake- resztúr, Drávasztára és Révfalu, 5omogyban Lakácsa, Potony, Szentbalázs és Tótújfalu - horvát lakossága betelepülésének a 300. évfordulójával kötődik össze. Ezt ünnepelték múlt héten Drávasztárán, ma Lakácsán, augusztus 20-án pedig itt, Baranyának e délnyugati szögletében, mindhárom helyen egyebek közt magyar és horvátnyelvű emléktábla leleplezésével. * A kétnyelvűség, vagyis inkább a nagyon is nyilvánvaló egynyelvűség az, ami itt legelőször is megragadja az embert. Baktatok az utcán, a házak előtt itt is, ott is beszélgető asszonyok, s köztük horvát szavak röpködnek. Az osz- szonyok középkorúak, ezért kész is az ítélet: persze, az idősebb generáció még . . Aztán a községi művelődési házban Kárpáti Zoltán igazgató néhány tizenéves fiút és lányt „trombitál össze", hogy a sajátosan egyedi felsőszentmór- toni népviseletbe bújtassa őket egy fényképezés erejéig és íme, o gyerekek is pergő horvát szóval csivitelnek. így aztán nem meglepő, amit Bello János tanácselnöktől hallottam, hogy a község lakosságának 97 százaléka horvát anyanyelvű, s hogy a 3 százalék is beszéli, vagy tanulja a nyelvet. A horvát eredetről beszélgetek a plébánossal, aki alapos ismerője e témának, s kutatási eredményei egy megjelentetésre váró kéziratkötegben olvashatók. A beszélgetéshez ezt, meg ennek a jegyzeteit hívja segítségül. A háromnegyed évezred ismertetésére itt aligha vállalkozhatok, csak a horvát- ság jelenlétének a summáza- tára. Boros Gyevi László szerint az oklevél kelte idején el- magyarosodott szlovén őslakosság élhetett itt, a középkorban fellelhető nevek is erre utalnak. A 15. század végén újabb szláv betelepülés jelentkezik — a jövevények a török elől menekülnek, ám hiába. Később a török defterek mind nagyobb mértékű elszlávoso- dásról tudósítanak. A vidék a 17. század végén a török visz- szavonulás útvonalába esik, lakatlanná válik. Ezután egy újabb betelepülés kezdődik, amit azonban meglehetős bizonytalanság fed, hiszen 1696 és 1707 között sem születést, sem halálozást nem anyakönyveznek Szigetvárott e vidékre szólóan. Az viszont bizonyos, hogy a Rákóczi-szabadságharc után indult meq a harmadik, ezúttal igen szisztematikus betelepítés. Erre emlékezünk most Azt is megtudom a plébánostól, hogy a 13. századi oklevél étel a Szent Márton név együtt élt mindig a településsel, volt a történelem során Voska- szentmárton, Tótszentmárton, Drávaszentmárton. 1909. január 1. óta Felsőszentmárton. Geosits Lajos, a falu akkor új plébánosa 1937-ben így jellemezte a felsőszentmártonia- kat: „Primitiv, igénytelen nép. Nem rosszszándékú. Szecény. Nem vágyik sokra, de ai emberséges bánásmód jólesik ne•e pedig: „Rendkívül szorgalmas ez a nép, ragaszkodik a falujához, szereti, ezért ad is a környezetére. Dehát a község nem tudja eltartani a lakosságát, helyben munkalehetőséget csak a termelőszövetkezet és a Bőrgyár hasiték- kikészitő üzeme nyújt. Ma is legalább 300-an járnak el naponta Pécsre, Sellyére, Szigetvárra. És sokan el is költöznek o megélhetés miatt. Ezért is logy lassan a lakosság száma. Az 50-es évek derekán - amikor Sellyén 2240-en laktak - 2080-an éltek itt, ma pedig 1470-en." * Járjuk a csinos, rendezett utcákat (többféle most épül lakossági közreműködéssel a járda), nézzük a sok szép, új házat, a köztük megbúvó takaros régieket (sajnos egyre fogy a számuk), s megtudom, hogy a törpevízmű 1970 körüli létrejötte minőségi változást hozott itt is: a lakások túlnyomó többségében vezetékes ivóvíz és - fürdőszoba van. A Tábor utcában a falu egyetlen megmarad; talpasházát mutatja az elnök. Szegény elég rossz állapotban van, de a vele kapcsolatos terv megvalósítására alkalmas. Szétszedik, beszállítják a községháza tágas, a művelődési házéval szomszédos udvarába, s itt felújítva ismér felállítják. Tájházkénl szolgál majd tovább, ahol bemutatják a község múltját, a helyre jellemző népviseletet és munkaeszközöket, köztük a kenderfeldolgozás eszközeit, hiszen valaha nagy kenderter- mesztér. folyt itt, a helyi népviselet anyagát is a kender adta. Társadalmi összefogással jövő augusztus 20-ára szeretnék megvalósítani e tervet. * A község képe ma kedvező benyomást kelt. Bella János azonban, aki mostani funkcióját megelőzően évekig a községi HNF-bizottság elnöke volt, így ennek előtte is ismert volt számára Felsőszentmárton élete, fejlődése, elmondja: az évente félmillió forint körüli fejlesztési alap nem sok lehetőséget nyújt a tsz segítsége és a lakosság közreműködése nélkül, A törpevízmű mo is a tsz-é, a fogászati rendelő úgyszintén, az óvoda, az iskola, utak építésében nagyon jelentős volt a tsz szerepe, a lakosság elsősorban járdák- és útépítésben működik közre pénzbefizetéssel és saját munkával. * Nem lenne teljes a Felső- szentmártonról alkotott kép, ha nem váltanánk szót Győri Pállal, a Zrínyi termelőszövetkezet elnökével, aki különben a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége országos vezetőségének is a tagja: „Persze, ha nagyobb lenne a termelőszövetkezetünk, másként lenne minden, dehát Így is megtesszük, amit csak lehet a községért. 1958-ban volt egy helyi párthatározatunk a fejlesztésekre, mi akkor úgy mondtuk: felkészíteni a la'ut a „nagy ugrásra". Több minden meg is valósult abból, olyan pedig, mint pl. a Korcsina csatorna rendezése, amire egy öntözőlürt terve alapul, ma is megvan. Ez óriási lehetőségeket kinál, dehát a megvalósításra mi magunk gyengék vagyunk. 1967-ben egy ún. kerekasztal- klub jött létre azokból, akik- r,ek ötletük, elgondolásuk volt Felsőszentmárton fejlesztésére. Próbáltunk tenni a lakosság helybeni loglalkoztatására. Volt egy nagy esély, amit sajnos eltoltunk. 1969-ben az Angyalföldi Bútorgyárral a megegyezésig jutottunk egy 350 fős feldolgozó üzem létesítésére: viziúton jutott volna ide a barcsi faanyag, a félkésztermék innen került volna Budapestre. Azon bukott meg, hogy a helyben kiválasztott és beiskolázott vezetögárda az első vizsga után szétszéledt, mert bennük volt az a délszláv gombóc és nem kaptak elegendő hivatalos noszogatást. Pedig o második év elvégzése után telepítették volna a gépeket. 1972-ben sikerült megszerezni a hasitéküzemet, ami miatt viszont voltak, akik évekig szóba sem álltak velünk. Aztán meg elkezdtek dicsérni. Tavaly Lukács János elvtáistól kaptuk a legnagyobb elismerést: helyesen értelmeztük, hogyan kell tenni a falu megtartóképességéért." * A tanácselnök szerint az utóbbi években megállt az elvándorlás. Hársfai István ki." Bella János mai jellsmzéFelsöszentmártoni fiatalok népviseletben Az utóbbi 10 évben mintha csökkent volna a kenyér becsülete. Ennek részben a táplálkozástudományi eredmények nem megfelelő értelmezése, félreértése lehetett az oka. A táplálkozástudomány ugyanis rámutatott, hogy a kenyér túlzott fogyasztása közrejátszhat az elhízás kialakulásában. Arra is utalt, hogy azoknak, akik jóformán egyetlen köretként csak kenyeret fogyasztanak, egyoldalúvá válhat táplálkozásuk, ennek következtében egyes tápanyagok hiányozhatnak az étrendjükből. Ez azonban nem a kenyér hibája, hanem azé, aki nem megfelelően él a kenyérrel és nem helyezi a kenyeret a táplálkozásban őt megillető helyre. A kenyér tápanyagösszetevői között a legnagyobb mennyiségben a szénhidrátok találhatók. A kenyér fele szénhidrátból áll. Ezek jól emészthetők, tehát köny- nyen feldolgozza, értékesíti a szervezetünk. A kenyérben nemcsak a lisztből származó keményítő található hanem a sütés közben keletkező cukrok és cukorszármazékok is. De a szervezetnek nemcsak energiára, hanem testépítő anyagokra is szüksége van. Ilyen anyag a fehérje. A kenyér ebből jelentős mennyiséget, 10 százalékot tartalmaz. A felnőtt egészséges ember fehérjeigénye naponta mintegy 70 gramm és egy 10 dekás kenyérszeletben 10 gramm fehérje van, tehát fehérjeellátásunk egyik bázisa a kenyér. A kenyér fehérjéje nem olyan értékes, mint az állati eredetű élelmiszereké: a tejé, a tejtermékeké, a tojásé, a húsoké és a húskészítményeké. De szervezetünk teljes értékű fehérjeként használja fel a kenyeret is, ha az említett élelmiszerekkel együtt fogyasztjuk. Jelentős mértékben javítja a kenyér fehérjeértékét, ha burgonyával szájával dúsítják, utóbbi időben már burgonyás és szójás, sőt sajtos kenyerek is kaphatók a boltokban. A kenyérfogyasztás hozzájárul vitamin- szükségletünk fedezéséhez is, elsősorban a B,, B0, B,; nikotinsavamid, valamint a biotin és a pantoténsav-igényt illetően. Tartalmaz még ásványi sókat és úgynevezett mikroelemeket is. Utóbbiak igen fontosak, de a szervezet számára csak nagyon kis mennyiségben szükségesek. Végül az energiaszükéglet kielégítésében alapvető kenyér számos fontos értékes anyaga végett is elválaszthatatlan napi táplálkozásunktól. Nem hallgathatjuk el azonban két kedvezőtlen tulajdonságát. Az egyik: túlságosan sok sót tartalmaz, miután a megszokás és hagyomány a sós ízű kenyér élvezetét diktálja. Kedvezőbb lenne mindannyiunk számára ha meg tudnánk szokni a kevesebb sóval készült kenyér ízét. A másik: annak az igen kedvelt és méltán népszerű finom fehér kenyérnek nagyon alacsony a rosttartalma, amit annyira szeretünk. Az utóbbi 15 évben vált ismertté, hogy a növényi eredetű, úgynevezett élelmi rostok igen fontos szerepet játszanak az egészség megtartásában, betegségek — székrekedés, aranyér, vastagbél-betegségek — megelőzésében. De kimutatták vérzsírcsökkentő hatásukat is. Ezeket az egészségvédő élelmi rostanyagokat a liszt finomításakor távo- lítják el. De a szemcsésebb, kevésbé tisztított és finomított lisztekből készült kenyér és kenyérfélék kellő mennyiségben tartalmazzák ezeket az anyagokat. Ezek a barna kenyerek még értékesebbek, mint a fehérek. Az egészséges táplálkozás elválaszthatatlan tartozéka, egyre több élelmiszerüzletben találhatók meg. Dr. Zajkás Gábor Gazdagodott az ország Energiaellátásunk biztos bázisa, a Paksi Atomerőmű Biztató hírek a nagyberuházásokról örvendetesen erősödik, javul a beruházási fegyelem, ritkábbá váltak a csúszások, a költség-túllépések . . . így lehetne egy mondatban összefoglalni a nagyberuházások idei eseménykrónikáját. Gondok ugyan akadnak még, de ezek sem változtatnak azon a tényen például, hogy — a terveknek megfelelően — javában termeli az elektromos áramot a Paksi Atomerőmű korlatilag elkészült a fenyőfői bauxitbánya, 1986-tól már teljes kapacitással termelhet. A nagyegyházi szénbánya üzem építésénél feszítettebb a helyzet, de a szakemberek szerint jól szervezett munkával decemberre befejezhető ez is. Ami pedig az új, márkushe- gyi szénbányaüzemet illeti: július elsejétől már annyi szenet ad, mint amennyit a népgazdaság vár tőle. Felgyorsultak a szerelési munkák a Dunai Vasmű épülő, új kokszolómüvében második blokkja is. Ezért ha azt a szót halljuk, hogy Paks, önkéntelenül az jut eszünkbe: energiaellátásunk biztos bázisa ez az erőmű. Hátra van még persze a harmadik és a negyedik blokk átadása is, bár ez csak a hetedik ötéves tervben lesz esedékes. Egybehangzó megállapítás: addig még so-- kat kell dolgozni Pakson. Egy másik, sokat emlegetett nagyberuházásunk a Dunai Vasmű épülő kokszolóműve, amelyre tudvalevőleg, azért van szükség, hogy hazai gyártmányú, jó minőségű tüzelőanyaggal lássa el a magyar vaskohászatot. Kétmondatos helyzetkép: felgyorsultak a szerelési munkák, a mű építése jó ütemben halad. A látvány azzal biztat, hogy a terveknek megfelelően 1988-ra valóban elkészülhet a létesítmény. Kedvező híreket kaptunk a bányaberuházásokról is. GyaAz idei nagyberuházások listáján szerepelt a budapesti Arpód-bíd szélesítése is, a Flórián tér rendezésével egyetemben. Amint ismert, fél évvel a határidő előtt átadták ezt az ország közlekedési hálózatában is fontos csomópontot. A hetedik ötéves terv legnagyobb kulturális jellegű beruházásának ígérkezik a Nemzeti Színház építése. Az Állami Tervbizottság jóváhagyta a beruházási programot. Ugyancsak a terveknek megfelelően, a Budavári Palotába költözött az Országos Széchényi Könyvtár, hazánk legnagyobb ilyen jellegű intézménye. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rekonstrukciója, az ÉLTE lágymányosi területének elő- közművesítése is. Egy mondatban summázva: tovább gyarapodik, gazdagodik az ország. M. L. Évi 1,6 millió tonna szenet termel az ország egyik legnagyobb szénbányaüzeme, Márkushegy
