Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)

1985-08-18 / 226. szám

1985. augusztus 18., vasárnap Dunántúli napló 3 Továbbra is magas színvonalon, a jelenlegi területnagyságban! Augusztus 20-án ez alkalom­mal is megállapíthatjuk, hog/ megtermett az ország kenyere. Jut gabona exportra is, de nem sikerült a múlt évi rekord- eredményt megismételni. A VI. ötéves terv átlagánál valame­lyest jobb eredményeket ér­tünk el a búzatermelésben, de a hozamok a vártnál alacso­nyabbak. összegészében megállapít­ható, hogy a termelési folya­matokat az üzemek többségé­ben korszerűen végezték el. Az időjárás átlagosnak minő­síthető, legfeljebb a tél volt rendkívüli, de az nem érintette kedvezőtlenül a kalászosokat. A tavasszal elvégzett termés- becslés idején a növényállo­mány jó termést ígért. A nö­vényszám alapján az idén is el lehetett volna érni a rekord termést. A mérsékeltebb eredmény több összetevőre vezethető vissza. Igen jónak tartom, hogy a szakvezetők az értéke­lésnél elsősorban azt kutatják, hogyan lehet a jövőben jobb eredményeket elérni, s nem a siránkozás jellemzi ezeket a minősítéseket. Nagyobb figyelmet az elő- veteménynek! Az agrárökológiai feltételek Baranyában alkalmasak a ma­gas színvonalú gabonaterme­lésre. A legjobb búzatermő táj a mohácsi térség, viszonylag kedvezőtlen az északi domb­vidék és a Dráva menti tér­ség. Az ökológiai feltételek is­merete egy üzemen belül is- nagyon fontos. Ennek azért van nagy jelentősége, mert az egyes mezőgazdasági üzemek olyankor is a legintenzívebb búzafajtákat választják, ami­kor annak nincsenek meg a termőhelyi feltételei. így pél­dául a sellyei termelőszövet­kezet alacsonyabb eredmé­nyeiben az is benne van, hogy ugyanolyan intenzív búzákkal foglalkoznak, mint a bólyiak, vagy a szajkiak. Agrárszakemberek tudják, hogy az elővetemény jelentő­sége a búzatermesztés meny- nyiségére és minőségére rend­kívül nagy. Baranya megyében az elővetemény a következő volt. Az összes terület 18°/o-án pillangós, 8°/0-án egynyári ta­karmány, 25%-án kalászos, 29%-án kukorica, 20%-án egyéb kapás. A kalászosok tehát mintegy 25 százalékot képviselnek. Ez kedvezőtlen: Egyes esetekben szükségessé válik, hogy kalá­szost kalászos kövessen, .de ebben az esetben a növény- védelmi feladatokat el kell végezni és különösen a gom­bák elszaporodását kell meg­akadályozni. Megfigyelhető volt, hogy amikor a gombák számára igen kedvező klimati­kus viszonyok létrejötték, szin­te járványszerűen terjedt és okozott kárt több gombaféle­ség. . A szakmai közvélemény megoszlik abban, hogy a ku­koricát milyen előveteménynek minősítsük. Hosszú vegetációs idejű kukoricák után nehéz el­képzelni, hogy jó talajelőké­szítéssel időben megoldjuk a búzávetést. De ck is igaz, hogy a kukorica egy része, kü­lönösen a FAO 200-400 kö- ■ zotti hibridek, korán lekerül­nek, s- ebben az esetben még októberben' jó minőségű ta­lajelőkészítést lehet végezni. Nagy a felelősségük az ag­rárszakembereknek abban, mi­lyen elővetemény után történik a búzatermelés, s bár sok kor­szerű eszközzel, ismerettel ren­delkezünk, ez a jövőben is egyik meghatározója lesz a magas termésátlagoknak, vagy az eredménytelenségnek. A rendelkezésre álló erő- és munkagépek lehetővé teszik a jó talajmunkát. Itt legfeljebb arra indokolt felhívni a figyel­met: egyre több helyen válik szükségessé a legalább négy- évenkénti mélylazítás. Az idén Megtermett a kenyerünk Tizenhat gazdaságban hat tonna feletti hozamok Baranjka a terület egyharmadán Legkritikusabb tényező a növényvédelem is a talajok egy része túlzot­tan tömődött volt, s emiatt kedvező talajélet nem minden esetben tudott kialakulni. Több év adatait figyelembe véve, hatóanyagban 400 kg/ha műtrágya kerül felhasználásra. A szakszolgálati állomás rend­szeres vizsgálatot végez, s számítógépek segítségével szaktanácsot ad: mennyi mű­trágyát használjanak a fonto­sabb makro- és mikroelemek­ből tervezett termésátlag el­érése érdekében. Az őszi alap műtrágyaadagolás, de a ta­vaszi fejtrágyázás is alapvető­en jól történt. Bár kétségtelen, hogy a műtrágya nem mindig állt rendelkezésre és nem olyan összetételben, mint az szüksé­ges lett volna. így pétisóból nem volt elegendő, a pétisót helyettesíthető más műtrágyák használatára pedig nem volt megfelelő technológia, de elegendő tapasztalat sem. Az üzemek az alábbi fajtá­kat termesztették: F aj t a Az összes terület %-a Baranjka 33,0 MV—8 17,7 GK-Szeged 10,5 MV—10 8,6 Zagrebcsanka 6,1 MV—9 5,8 Szintetikus populáció 5,0 Szuper Zlatna 3,1 GK-Csongor 2.6 N. Rana 2. 1,6 MV—5 1.1 Jubilejnaja 0,5 Posavka 0,5 MV—4 0,2 Egyéb 3,7 1986-ra csökken a jugosz1 búzák területe és előtérbe ke­rülnek a martonvásári és sze­gedi búzák (MV—10, MV—12, MV—13, GK. Ságvári, Kincső). Növekszik a korai érésű búzák területe és tovább csökken a takarmánybúzáké. A fajták többsége jó termő­képességű, de igen eltérő a betegségekkel szembeni re­zisztenciájuk. Klimatikus vi­szony és más környezeti té­nyezők a különböző gomba­betegségek elterjedését segít­hetik. Ezért a szakemberek válasszák meg jól búzafajtói- kat. Szükséges hangsúlyozni, megfelelő csávázással . a.kadá- . lyozzuk meg a gombabeteg­ségek továbbterjedését. Na­gyobb figyelmet kell tehát, for­dítani a vetőmag előkészíté­sére. A vetés végrehajtására kor­szerű vetőgépekkel rendelke­zünk. Az IH -6200-as vetőgép­pel kiváló munka .végezhető. Fusarium járvány A búzatermesztés egyik leg­kritikusabb területe a nö­vényvédelem. 1985-ben az üzemek egy része időben, megfelelő színvonalon Végezte el a növényvédelmi munkákat. Ennek is köszönhetően a 65 mezőgaz,da$ági üzemből "16 hat tonna feletti átlagtermést ért el. Az idén a fusarium és a torsgomba okozött jelentős károkat. Számos fuzáriumfajta járványszerűen terjedt. A jár­ványszerűség több tényező egybeesése alapján történt. Védekezni kellett a lisztharmat ellen, valamint a vetésfehérí­tő kártevő ellen is. A kártevők elleni növényvédőszer rendel­kezésre állt, de a technikai eszközök a szerek kijuttatására nem mindig voltak megfele­lőek. A repülőgépes növény- védelmet a terület kisebb ré­szén lehet csak elvégezni, s nemegyszer az időjárás nem kedvezett a repülőgépek hasz­nálatának. Az utóbbi években több helyen a művelőutas megoldást választják — így a lippói termelőszövetkezet —, ami lehetővé teszi, hogy földi gépekkel is elvégezhető a fej­trágyázás, a növényvédelem. Az aratást július 8-án kezd­tük és július 31-én fejeztük be. A kombájnosok felelősség­gel, szorgalommal dolgoztak. De itt is indokolt megjegyezni, még gyorsabb ütemben kell korszerű betakarító gépeket beszerezni. A régi kombájnok­kal csak nagy veszteség árán tudjuk a gabonát betakarítani. A felvásárlást a Gabonafor­galmi Vállalat szervezetten vé­gezte, a termék egy részét fo­lyamatosan exportálta. Kedvezőtlen június Szólni kell az időjárásról is. Az I. félévben lehullott csapa­dék 322,5 mm. Ez lehetővé te- -szi egy jó termés elérését. De a júniusi kevés napfény, a több csapadékos nap (nem egyszerre hullott sok csapa­dék, hanem több napon ■ ke­resztül hullott kisebb mennyi­ség) nem kedvezett a búza- termesztésnek. Különösen fontos vizsgálni a búzatermesztés szempontjából a május végi és a június eleji időszakot, amikor a búza vi­rágzása következik be. Júniusban — 50 év átlaga alapján — 255 a napfényes órák száma, és ez 1985-ben 227 óra volt. Kétségtelen, hogy az összcsapadék 1985 első fe­lében megközelíti az 50 év át­lagát, de a talaj vízháztartása nem volt egyenletes. Ilyen okokra is visszavezethető, hogy sok volt a búzában az apró­szemű, tehát alacsony hekto­litersúlyú' búza. A búza virág­zása idején nem kedvezett a borús, párás időjárás. A vege­tatív testrészek növekedtek, de a generatív részek nem. így egy-egy kalászban kevesebb szem volt. Különösen szembe­tűnő: az úgynevezett kis ka- lászkák más években 3—4 sze­met adtak, az idén csak 2-3-at. Említésre méltónak tartom azt a megfigyelésünket, hogy a domboldalakon a légmozgás miatt kevésbé volt tapasztal­ható a gombásodás, s a ter­mésátlagok jobbak a sokévi átlagnál. így például az egy- házaskozári termelőszövetke­zet, amelynek termőhelye köz­ismerten kedvezőtlen, 6 tonna/ hektár feletti termésátlagot ért el. Az átlagtermést illetően rendkívül nagyok a szélsősé­gek. A sellyei termelőszövetke­zet egyik 10Q hektáros táblá­jának átlagtermése 0,6 tonna. Nem hiszem, hogy bármilyen magyarázat is lehetne erre. Azonos adottságú szomszédos termelőüzemek között is - a szakmai színvonaltól függően — nagy különbségek vannak. Nagyjából hasonló adottsá­gokkal rendelkezik a nagype- terdi, a szentlőrinci és a sza­badszentkirályi termelőszövet­kezet. Nagypeterd és Szabad­szentkirály 6,3 tonna átlagter­mést ért el, a kettő közé be­ékelődő Szentlőrinc 5 tonnát. Ezek az üzemek között vala­melyest van különbség az adottságokban, de nem 1,3 tonna. Ami a termés mennyiségét illeti, közel 5,4 tonna termés­átlagot ért el Baranya megye, ami jobb mint a VI. ötéves terv átlaga (5,25 t/ha). A legmagasabb búza ter­mésátlagot elért 10 mezőgaz­dasági nagyüzem: Terület Termésátl. Tsz-elnök Termelési ha kg/ha . ÁG. igazg. helyettes Lippó 483 7010 Karasz László Rhüll Henrik Mg. Kombinát Boly 4226 6908 Szabó János Soós Nagy Szabolcs Majs 903 6717 Herger László Szabó János Somberek 1228 6600 Gaszler József Hoffmann János Szajk 1097 6599 Husti Mihály Kovács János Beivárdgyula 655 6555 Vitek Pál Németh Zoltán Nagypeterd 1545 6327 Papp Zoltán Kovács József Szabodszentkirály 751 6316 Vadál Béla dr. Tamcsu József Boly 602 6234 Cséplő György ilj. Lassányi László Geresdlak 593 6188 Molnár Mihály Schenk János A legalacsonyabb búza termésátlagot elért 10 mezőgazda­sági nagyüzem: • Terület Termésátl. Tsz-elnök Termelési ha kg/.ha ÁG. igazg. helyettes Hetvehely 160 2918 £zabó János Budai József Sellye 776 3105 Balázs Béla Szentes Sebestyén Csányoszró 520 3132 Vida István Náránt László Hidas 345 4000 Szabó Gyula Veres Miklós Szentlászló ­750 4010 Neijzer József Pozsonyi Loránd Drávasztára 378 4031 Dudás Gyula Szabó Zoltán Diósviszló 458 4034 Ferenczi András Ravasz Sándor Felsőszentmárton 515 4034 Győri Pál Perjás György Vejli 667 4071 Szentes Lázár Simon Dezső Vajsiló 503 «198 dr. Baranyai László Hohner János A búza minősége nagyon termesztésre a kedvezőtlen tér­különböző. összegészében mőhelyen. alacsonyabb a hektolitersúlya, Az eddigieknél is nagyobb mint 1984-ben. Tavaly 80-82 gondot kell fordítani már a kg volt. Most 78-80 kg. talajelőkészítés idején ,a talaj Ami a jövő tennivalóit illeti: fertőtlenítésére. A talajvizsgá­A korszerű eszközök és isme­latok alapján adott szokta­retek alapján a magas szín­nács szerint járjunk el. A vonalú termelés feltételeit kell megfelelő műtrágya adagolás­megteremteni körültekintő ban különösen fontos hang­szakmai munkával. A mezőgazdasági üzemek Szándékaival összhangban in­dokolt a jelenlegi terület- nagyságban folytaim a búza- termesztést. Ismételten indokoltnak -tart­juk megvizsgálni a múlt évi tapasztalatok alapján, hogy helyesen történik-e a terület kiválasztása. Változatlanul nagy jelentősége van az. elő­veteménynek. A fajta megválasztásánál is bizonyos korrekciókat kell végrehajtanunk. Elsősorban a mostohább .körülményeket job­ban elviselő fajták kerüljenek súlyozni, hogy a mi esetünk­ben a nitrogénen, foszforon és. káliumon kívül a tgjaj me­szelésére is gondolni kell. A gazdaságpolitika és ezen belül a közgazdasági szabá­lyozók kedvező feltételeket te­remtenek ahhoz, hogy a búza- termesztést a jövőben is ma­gas színvonalon végezzük. A búza esetében a közgazdasá­gi környezet a nyereséges ter­melő tevékenység feltételeit biztosítja. Dr. Földvári János, a Baranya Megyei Tanács ált. elnökhelyettese A Baranya Megyei Adatforgalmi és Húsipari Vállalat termékei között ott az aranyérmes Kulen és stifolder. Erb János felvétele Baranya szép árukkal mutatkozik be A bólyiak rangjukhoz és eredményeikhez méltó helyen és helyet foglaltak el az idei OMÉK-en az „A" pavilonban, és jelenlétük nemcsak a vá- sárlátoga.tóknak, nekik is ma­radandó léményt ókoz. A Bó- lyi Mezőgazdasági Kombinát teljesítménydíjas lett, ezt a dí­jat az kaphatja meg, aki sok aranyérmet és más előkelő he­lyezést ér el termékeivel. Az évi, megközelítően 50 ezer ton­na .mennyiségben előállított vetőmag a felhasználók után a jelek szerint megnyerte a szigorú szakmai zsűri tetszését is az' OMÉK-en. A bólyiak egyébként is két meglepetést tartogatnak a látogatók­nak. A félmilliomodik lá­togató nyeri el a BMK ajándékát, a míves, kézi fara- gású ládát, benne a kiskertek­ben hasznosítható és díszes zsákocskákba csomagolt vető­magvakkal. De a bólyiak va- valmennyi magyar háziasszony­ra is gondoltak, azokra, akik a korszerű, egészséges táplálko­zás hívei, avagy azzá szeret­nének válni. A vásárra jelent meg a két, grafikailag is tet­szetős doboz Soja-Vita névvel és az egyikben 750 gramm szó- jaliszt, a másikban 300 gramm szójapehely van." Mindkettőt a jugoszláviai Becseji kombinát­ban állították elő, s a közös termék piackutatását most végzi a Skála-Cóop. Mindkét termékhez külön recepteket is itattak, hogy még jobban fel­csigázzák az érdeklődést. A baranyai mezőgazdasági és élelmiszerfeldolgozó, vala­mint a velük együttműködő ipa­ri 'üzemek is, méltó módon képviselték megyénket az or­szágos, és nemzetközi sereg­szemlén, jól reprezentálták, hogy megyénkben milyen fej­lett a mezőgazdaság. A pénteki hivatalos megnyi­tó előtt alig egy-két órával még igencsak nagy volt a kapkodás, a kiállítók még úgy érezték, hogy soha nem készül el végleges fórmájában a standjuk, szaladgáltak a szervezők és rendezők, a kira­katrendezők kezében szinte át­forrósodott a kalapács... Az megnyugtató volt, hogy a megszámlálhatatlan mennyisé­gű és. gusztusosabbnál gusztu­sosabb, a polcokon, kirakóhe­lyeken, pultokon sorakozó élelmiszerek ezrei között jócs­kán akad baranyai is. És a sok­féle „hazai" termék között jó- néhány előtt vagy mellett ott volt kitéve az oklevél, vagy a táblácska, ráírva Hogy arany érem, első díj, ezüst érem,- stb. A Baranya Megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat ki­állítási tárgyai ennivalóak: a Kulen, a stifolder, a Misina kol­bász, a Bulen; Aki a baromfi­húst jobban kedveli, annak a Baranya Megyei Baromfifeldol­gozó és Forgalmazó Közös Vállalatnak dicsőséget hozó mulárd kacsát ajánlhatnám mondjuk sülve, mellé a Bara- nyatej díjazott Baranya sajt­ját vagy más termékeit és kö­retnek a Szentlőrinci Állami Gazdaság 'burgonyapelyhét, savanyúságnak a Szigetvári Konzervgyár aranyérmes sava- nyúságcsalódját is szerviroz- tatnám. (A konzervgyáriak legnagyobb meglepetésére nem sokkal a nyitás előtt egy teljes savanyúságcsaládot elvittek a polcokról. Ez a tény is bizonyít­hatja, hogy jó termékek lehet­nek a díszes üvegekben.) A Ba­ranya Megyei Sütőipari Válla­lat termékei közül ugyancsak étvágygerjesztőnek tűnik a sok­féle sütemény, 'a zsúrtorta, a krémeslap és a gyümölcskenyér. OMÉK nagydíjas lett a Győr Megyei Tejipari Vállalat Party vajkrémcsaládja és ezt a .ter­méket a baranyai tejipar is gyá rtja. A sok ennivalóra inni is il­lik. Elsőként a Pécsi Pannónia' Sörgyár termékei közül az idei világversenyen aranydíjas Ma­láta Pezsgőt, vagy az ezüstdí­jas és OMÉK III. díjas Pannó­nia Aranyát tölteném. De aki üdítőt inna, annak ott a Gyöngy, az OMÉK I. díjat nyert diabetikus üdítőcsaládja. Az országos .üdítőital- és sorver­senyről csak napok múlva . te­szik közzé az eredménylistát. (A Pannonvin is eredményesen mutatkozott be, az Örs vezér fehér és vörös pezsgője arany- • érmes lett, KÁF emblémával di­csekedhet a Villányi Rosé pa­lackos bor, a különleges minő­ségű Pannónia dry. és Pannónia Rosé pezsgő. Kiállított még ,a baranyai me­zőgazdasági üzemek közül a szajki, a lippói tsz, gombater­mesztésről ad számot a Pécsi Állami Gazdaság, ott a mohá­csi tsz., a Cserkúti MEZŐGÉP Vállalat, az Agrokémiai Ipari Bőrgyár, a reménypusztai tsz, a Szigetvári Állami Gazdaság, a haltermesztés gesztora, a Bi- kali Állami Gazdaság, a sás-, di, a somber.eki, a szalántaf, a szabadszentkirályi tsz. A Pé­csi Pannónia Műszaki Fejlesztő Agrárinnovációs Közös Vállalat is 4 ú| terméket, illetve tech­nológiát mutat be: a Phytowax párolgáscsökkentő sprayt, a műanyag .gyorskötözőt, a pne­umatikus membrán szivattyút, és a debreceni, illetve a bólyi eljárást a terményszárítók ener­giatakarékos átalakítására. Röviden ennyit megyénk me­zőgazdaságáról, mellyel bemu­tatkozik az OMÉK-en. Ajánlom a személyes megtekintést. Meg­éri. M. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom